Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-03-01 / 17. szám

március 1 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Gróf Telehi Mihály miniszter nagy beszéde: a füldmüvelésügyi kormányzat programjáról ós a szülő- és gyimílcsórtékositósríl Vasárnap délelőtt a városi szín­ház zsúfolásig megtelt közönséggel. Sző ősgazda nagygyűlés volt, amelyet a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesitő Szövetkezete rendezett a Halasi Gazdasági Egyesüet et A szőlősgazdák problémái, különösen a bor értékesítése kerü:,t megvitatásra. A nagygyűlésre lejött, gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter, tit­kárával dr VaSzary László miniszteri titkárral. A miniszter dé.elött fél 11 órakor érkezett autón és a város­háza előtt dr Fekete Imre polgár- mester üdvözöl e. Rövid időre a vá­rosházára m®nt a miniszter, majd on­nan, mielőtt a nagygyűlés megkez­dődött, a Dohány-uccai óvodába, ahol kiséretével résztvett a Nőegy.et ál­tal rendezett ünnepélyen és megte­kintette az o.szágzászlót, amelyet a Nöegy.et íagjai készítettek a Fe.vidék fe.szabadu ása alkalmából, Komáioimi város részére. Nagygyűlés a színházban A nagygyűlés a szinházban 11 óra­kor vette kezdetét. A nagygyűlésre iejötek -s a sznpadon ioglal.ak he- , iyet; Zombory Bér a.an miniszteri ta- J nácsos, a borászati osztály vezetője, Baross Endre és Hunyady-Vass Ger­gely o.szággyülési képviselők, Nyiry Károly miniszteri oszlá'yíanácsos, báró Waldbot Kelemen, a Szőlősgaz­dák OrSz. Egyesü etének elnöke, Kull- mann László, dr., a MaSzOBSz. igaz­gatója, Gu'nPr Eemér vármegyei gaz­dasági főfe.ügyelő, Liszka Béla dr kecskeméti polgármester, vitéz Héj- jas Aurél földbirtokos, Safáry End­re kiskőrösi, Kaczvinfalvy Pál félegy­házi főszolgabíró, Geszte!yi Nagy László, dr Pataky Ferenc, Szabó G. Jenő, a Külkereskede'mi Hivatal igaz­gatója, Diesa Benő és még igen so­kan a környékbeli városokból és köz­ségekből. A nagygyűlést Medveczky Károly gazdasági főtanácsos nyitotta meg igen szép beszéddel, szólt arról1, hogy a Szőlősgazdák szempontjából milyen fontossággal bir ez a gyűlés. Fekete Imre dr polgármester üdvözölte Te­leki Mihály gróf földművelésügyi mi- nSztert és megköszöme, hogy rendkívül elfoglaltsága rne lett is el­jött a gyűlésre, a többi vendégek üdvözlése után rámutatott arra, hogy sok százezer ember éi szőlőművelés,- bői ési éppen ezért a sző-őtermeJás ; problémájának megvitatása országos j érdek, 5 I Az állami borpince szabályozta a borárakat Kulimann László dr gazdasági fő­tanácsos, a MaSzOBSz. ügyvezető igazgatója beszédében az állami bor­pincék felállításával kapcsolatban a must és a bor árak kialakulásáról szó­lott, Rámutatott arra, hogy a bor- pincék fe á litása mennybe hatott a bor árának megSziiárdrtáeár a. Hangsú­lyozta ezu án, hogy a MaSzOBSz. nem­csak az (értékesítés problémáival fog­lalkozik, hanem elősegíteni kívánja a jobb (és több terme.ést is, ezért tá­mogatja a sző ősgazdák szakoktatását. Nagy Szükség vain a szaktudásra, mert ha azzal nem is lehet elhárí­tani az e»emi csapásokat, de redu­kálni jehet a szőiőkárokat. A MaSzOBSz. nem zárja ki a borérté­kesítésből a kereskede.met, de bizto­sító szelepként működik, hogy az ár- rombo ásókat megakadó-yozza. A * MaSzOBSz. az árvéde emmel a t,sz- j íességes keiesbedie.em érdekék is szolgája Végül köszönetét mondott gróf Te.eki Mihály földművelésügyi miniszternek azért a megértő támo­gatásért, mellyel a bor- és szőlő ér­tékesítés problémáit felkarolja. Báró Waldbot Ke emen, a Magyar Sző.ősgazdák Országos Egyesüeté- n®k emöke visszapi Hántást vetett a Szőlősgazdák küzdieimeire. Még né­hány évve» ezeött a Szőlősgazdák a »eikietlen spekuláció áldozatai voltak, jóformán ingyen kel eti elkótyavelyél- niök terme.vényüket. Ennek az áll­apotnak a MaSzOBSz. működése ve­tett véget. Nagy haladást fog je­lenteni a borpropaganda megfejelő megszervezése, ame.y a nyugati ál­lamokéhoz hasonló módon történik. Az idén Kecskeméten rendeznek or­szágos jellegű borünnepélyt. Mit jelent a népies Ezután Te.eki Mihály gróf földmű­velésügyi miniszter mondott nagyobb beszédet. i Beszédében részletesen nyilatkozott a földművelésügyi kormányzat prog­ramjáról és bejie.entette, hogy tör­vényjavaslat készül a falusi házheiy- akeiók rendezéséről és a munkás csa ádi otihonok felépítéséről. A miniszter beszédében többek kö- í zött; ezeket mondta; — Gazdasági kérdések tárgyalására ! jött össze ez a nagygyűlés. Ha gaz­dasági kérdésekről is van szó, le­hetetlenség, hogy gazdasági kérdé­sek mé„ett politikai kérdéseikkel is n® foglalkozzam. , politika? — Az ország 1919-ben el volt ta­posva, a, sir szélén állott. Az ösz- Szeomiás után Szegedről a kormány­zó ur vezér-etével indult el a nemzeti gondo at, hogy fajvédő, Szociális érzéstől áthatott uj Magyarországot teremtsen. A nem­zeti gondo apt rövid idő múlva, az a konszolidációs ко szak váltotta fel, amely a régi liberalizmust akarta visszaállítani, de nem törődött a magyarság sors­döntő probiémiával. — Gömbös Gyula indította újabb útjára a Szegedi gondolatot, amely népies, fajvédő és szociális irányban kívánja fölemelni a magyar népet. Gömbös örökségét Darányi Kálmán vette át és azt foytaítta Imrédy Béla és most fo'ylatja a Teleki-kormány. Ennek a politikának a célkitűzése az, hogy ebben az országban a magyar legyein az ur, de békességben, kívá­nunk élni azokkal a nemzetiségekkel is, -л. „melyek velünk együtt véreztek, és azonosítják magukat a mi prob­lémáinkkal. — N®m szabad megengedni — mondotta a miniszter, — hogy a magyarság és a zsidóság összekeve­redjen és nem engedhetjük meg azt sem, hogy 1918 még egyszer visz- Szia térjen, Mind‘en erőnkkel keresztülvisszük és érvényesítjük a fajvédő po bikát, mert helyesnek tartjuk ezt az utat ési he.yesnek tartja ezt a politikát az ország lakos­sága is. A miniszter ezután több érdekes beje.entíst íett. Közölte többek kö­zött a gyűlés részvevőivel, hogy há­rom esztendő után, amikor a. hegy­községi törvény végrehajtása során megfejelő kataszter áll a kormány­zat rendelkezésére, fokozatosan ujr,a megindítják a Sző-őle-epitéseket, fő- .eg az alföldi részeken. Foglalkozik továbbá az iparíej»esztési törvény mintájára l mezőgazdaságfej.esztö tör­vény megalkotásával, hogy minél több önádó gazdaSg- z.sztenciát teremtsen az or­szágban. — A népies politika első követel­ménye a fa uSi kisemberek fejeme- lése. Ige,n fontos eszköz a gazdák szak­tudásának a fejjesztése s éppen eb­ben az elgondo ásban rendezi a föld- művelési kormányzat a téli gazdasági tanfoyamokat. Most ez a továbbkép­zés a szőlő- és gyümölcstermelő gaz­dákra is kiterjed s megállapiiiható, hogy a gazdák igen nagy érdeklő­dést tanúsítanak és gyönyörű ered­ménnyel vizsgáznak. A szőlősgazdák zö dhiteí kér­désének mego-dása erenged- heteben fejadat. A termeléshez bizonyos fokú hifiéi szükséges. A zsidó bérleti gazdasá­gok, amelyek forgótőkével rendelkez­nek, vagy könnyen tudnak hiteihez jutni, eZért, folytathatnak gyakran in­tenzivebb gazdálkodást. Szükséges, hogy a magyar gazda is olcsó hitel­hez jussom. A földművelésügyi miniszter ezután részletesen ismertette a most készülő földbirtokjavaslalot. Bejelentette, hogy a kishaszonbérieti törvény megva ósitása után egy uj t örvény ja vaS lattjal a házhely-akciók és a családi otihonok kérdését kívánja megoldani. Ezzel kapcsolatban rémé®, hogy pár év®n be»üi százezernyi uj ház fog felépülni, kisgazdák és mezögazdar sági munkások megfeelő oLhonhoz jutnak. ; , j : A miniszter ki'áfásba helyez­te, hogy a házhelyakciót a FAKSz. kölcsönnél olcsóbb fe,tételek mellett valósítják meg. A mezőgazdasági munkanélkü iség- ről téves felfogások vannak forgalom­ban. A magyar mezőgazdasági mun­kásságnak. a nyári időszak alatt min­dig van megfe elő munkaalkalma, az a baj, hogy a téli hónapokban nincs foglalkozásuk. A helyzet orvoslása végett a háziipari mesterségek, foko­zására és fej.esztésére téli tanfolya­mokat fog szervezni és ezzel reméli, hogy a téli munkanélküliséget is le- küzdhetk. A miniszter végül átnyújtotta a kiskunha asi téli tanfolyamot elvégzett gazdáknak a vizsgabizonyítványokat. Teleki Mihály gróf beszédét sok­szor megszakította a he.yeslés és a taps és a végén a közönség újból igen hosszú ideig tapssar és éljen­zéssel köszöntötte. pataky Ferenc ismertette a kecs­keméti szőlő- és gyümölcstermelők kivánSágait, ámeneket memorandum­ba foglalva, a beleg Héjjias íván he­lyett Héjas Aurél terjesztett a föld­művelésügyi miniszter elé. Medveczky Károly zárószavai után a Himnusz elénekléséve- ért véget a nagygyűlés. A bankett Az igen jól sikerült nagygyűlés után bankett vojt a városi nagyven­déglőben, amelyen sok,an vetlek részt. Az ebéd e.őtt, a kiskőrösi bokrétások mulattak be néhány táncot. A bankét.en több beszéd hangzott et. Dr Fekete Imre polgármester Horthy Miklós kormányzóra mondott felköszöntőt. A kormányzót rendkí­vül me.egen ünnepelte a bankett kö­zönsége. i Tegzes Károiy, a Mezőgazdasági Bizottság nevében szóailt feí. A vá­ros gazdaközönségének őszinte érzé­sét, végtie.en szeretetét tolmácsolja, amely minden időben körülveszi a földmüve.ésügyi minisztert. Azt a földművelésügyi minisztert, aki a ré­gi maradt, akit ez a város magáé­nak vah, aki minden időben együtt- érzett, a magyar néppé, és orvosolja a magyar nép, a magyar gazda ba­ját. Ezután Hunyadi Vass Gergely, Szeged város orsz. képvise.ője mon­dott: beszédeit. Szeged város mé.eg üdvözlését hozta. Mi szegediek — mondot a — irigykedve nézünk Ha­jasra. Irigye.jük azt a munkái,amelyet gazdasági téren a gazdatársadaom vezetői egyöntetűen a gazdaközönség- ger kifejtenek. Irigységünk máska re- sze, hogy a magyar földnek első gazdája Haast képviseli a parlament­ben. Szó t Szeged fö dbir.oK.elosztá- sáról, majd arról, hogy a földműve­lésügyi miniszter munkája mennyire a krsembeiiek érdekéDen történik. Há­rom-négy esztendőve» ezelőtt sokat gondolkoztunk, hogy mi »egyen a bor értékesítésé ve»? Szeged város a bor propagálására propaganda gyűlést '»ártott, amelyet Te.eki Mihály gróf, a Kamara akkori a.e.nöke nyitott meg. Ezt az ügyet, mindig felkarolta és vái-alkozotL arra, 'hogy a par»ament- ben szóváteszi a borértékesítés kér­dését. Azó»a e léjén sok eredmény történt, „ha még sok is a baj. Az o»szág gazdatarsadaima örül annak, hogy jó»eikü, nagy tehetségű és a faji érzéstől áthatott vezért nyertünk ben­ne. A jó Isten minél tovább éltesse a mi vezérünket, hogy nagy terveit megvaóSithassa. Geszteiyi Nagy Lászm, kama­rai igazgató arrót szóot-t, hogy az o»szág sorsát ma 150 amber irányija.

Next

/
Oldalképek
Tartalom