Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-03-01 / 17. szám
4 KISKUNHALAS KELTI ÉRTESÍTŐJE március 1 A vidék dolgozik és arra ébred, hogy legjobb embereit megfúrják és kitör a válság. A magyar közéletbe vidéki levegőt keli belevinni. De addig nyugodtak lehetünk, míg a kabinetben Teleki Mihály gróf helyet foglal, mert ő olyan kabinetben nem lenne bent, amely nem teljes egészében a magyar nép; a magyar föld ügyét Szolgálná. Baross Endre orsz. képviselő ,az Alföld szölőkulturájáról szólott, ismertette annak múltját és jövőjét. Gratu- ! Iáit ahhoz, hogy a halasi választók I olyan képviselőre adták szavazatukat, mint Te eki Mihály gróf, aki nem szóval, hanem teltekkel b zonyitja be a magya- néppel va'ó együk érzéséi. A lm ási Imre vö t jánoshaímai bíró a jánoshaímai gazdaközönség üdvözletét, tolmácsolta, báró Waldbot Ke emen arról szólott, hogy a szőlő- ! birtokosságnak tömörülni kell, mert abban van a nagy erő. Medveczky Károly a földművelésügyi miniszter nagy érdemeit méltatta. politikának őszintének kell lenni, nem art huncutságnak“ Nagy érdeklődés miellett emelkedett szólásra Teleki Mihály gróf föld- i müvelé&ügyi miniszter. — Hálásan köszönöm a meleg, baráti szavakat, de talán sok volt a dicséret és elismerés. Nem szerelem: a tömjénezést. Amit tettem' és amit tenni fogok, szivem suga'ata és a magyar fö'd iránti Szerelietem irányítja. Az én politikai pályám nyitott könyv. Amit 4—5 évvel ezelőtt mondtam, azt mondom ima is, azt vallom minit miniszter, amit mint képviselője ölt vallottam. Azt tartom, hogy a politikának őszintének kell lenni. Meg kell szűnni, hogy a nép úri huncutságnak tartsa. Nem szabad szégyelni azt, amit tegnap mondtunk. Én annak a stílusnak vagyok az embere, amit tegnap mondtam, azt ma is mondom. Munkám a magyar föld megerősítését, felvirágoztatását cé ózza. A magyar fö dnek vagyok a minisztere, a fajvédő programot a magyar agrárvonatkozásban is képviseem és Isten segítségévei és a Ti segítségetekkel keresztül is viszem. — A magyar revízió kérdése — folytatta a miniszter — részben megoldódott, de más vágyak is vannak, a szociális problémák, a szegény emberek megélhetésének biztosítása. Könnyű kimondani, d® nehéz megvalósitiani. Ha azonban vállvetve együtt dolgozunk, azt elérhetjük. Az ország érdekét kell néznünk, nem pedig azt, hogyan furjuk meg legderekabb embereinket. Most: ez dívik a politikában, amit minden józan gondolkozásu eimi- b®r elítél. Magyar őszinteséggel és lélekkel kell folytatni politikánkat, távol' iaz aSzfa;ít-politikától. Mjagam is a magyar földből jöttem. Közéleti pályámat részint mint szervező kezdtem, a Zöldmező Szövetség mpg- szervezésével, majd mint kamarai af- elnök foV'attam ésigy ismertem meg a magyar gazda baját és kívánságait. Ez az előlskola adja aiz erőt és le- szi lehetővé, hogy a legnehezebb problémákkal szembe nézzek és azt bátran védelmezzem. Örülök annak, hogy Halas város közönsége — fejezte be nagy .lelkesedéssel fogadott beszédét a miniszter — ugyanazon célkitűzéseket követi és helyesli, amelyet a kormány zászlajára kitűzött, amelynek magáim is szerény munkása vagyok. A bankett után a miniszter kíséretével az állami borpincét tekintette m®g. Tomory Babi kedves köszöntő kísér® ében virágcsokrot nyújtott át a miniszternek, Szabó Erzsébet pedig Zombori Bertalan miniszteri tanácsosnak. A fővárosi sajtó a halasi nagygyülésrői A fővárosi lapok kivétel nélkül Újság« külön vezércikkben mé taíja hosszú tudósításban számolnak b® a Teleki Mihály nagyjelentőségű beszé- nagygyűlésről és nagy részletesség- , dét és a földművé.ésügyi kormányzat gél közük Teleki Mihály gróf be- ! programjáról szóló bejelentéseit. Szádét. A »Függetlenség« és az »Esti j KOLOZSVÁRI Vadás zka.andjair ól volt legismerete- sebb Kolozsvári Kiss István (a tűzoltóparancsnok). — Hát tudjátok — bőszé-te a bodor- füstök ©regstes© közben, — a, jó via- dászszaP sok mindön mögtörtémik. Egy- ször is ahogy ki-üvöm az őzét a Tapló- sarokbiu-', aztán, hozom, a hátamon, hát nagy pufogást hallok... Hátra' nizök, hogy ugyani mj piufog? — Hát bátyai ©ngöm ütnek! 1 i i t : i : i i * i : ! i — Gyüvök ©gyször hazafia é, hát ítéletidő keriSködlik. Ellk©zdöm a, ifoviakat kocogtatni, hát nem is bírt aiz idő be- korco-tai a szőlők széliéig. Ott ©lért, a© osak a szel©. Mögköizőteirm úgy к fö-yhőikef, hogy hazáig az eső mindéig1 csak az egyik -ö'vat, mag a koesirudnt verte. ' I. fi [ AZ Ä KUKACOS DOHÁNY Mikor kérgestenybrü, vad udhátiu, kiszikkadt po gámnk, — teszem fell az Oregszö-íökböl, egész h'Sti ujitá<9 u,táin----- — bJ ...... had köszöntése után a másö'dik szava: — Anyátok hozott-e dohányt?! (Ma is ilyenformám van még). — Mindég az a kukneos dohány ! —■ kezdi a csatnriko;ást az asszony. L— Hogy a fene szaggassa ki a sző mb t még annak is, aki, azt a dohányt kitalálta!... Mert sóra nincs pénz, de dohányra kölű lörnni! -i ■ • i ( Kénte.em János bátyánk is igy vizeket egyszer a feljebbvaló esztendőkben. Dehát: Ne sző-lj szám:, mám,' fáj fejem... Tűrt. ■ i . i I Julis néni, bár jól tudta, hogy a kun, embör felesége igön hamar kikapja az urától a nyargaló!, — jói van no, hogy most haiígatott az e.mibör, de hát a harapós kutya s© szokott morogni, — csak kipróbálta János bácsit. A másik szómba trai n©m vett dohányt, i t János bácsi esői szava: — No?... — Aztán sokat sejtően néz körű-; Julis némi m©g a szoba közepén imögátaii- kodva, csípőre tett kjépaeú; ) , , i ; — Azt várom, hogy mögver kend j előbb, vagy őszünk?! < , ■ , . VENDÉGLŐBEN ' , Afféle beszőrkődzött, d® jómódú bér- ; '-ősködő ember volt a kilencvenes évek elején K. Anitái. E&y|SZ,er becs[atiták a Patkós-vendégőbe, ahol a levies után1 két lekváros gombócot tettek eüé. 1 — Mit akar övvel a Patkós |ur? >— kérdezte legott. ' ' : ! — Egy embernek mindünk ennyi jár! — Gyüjjön ki hozzánk a tanyára, majd ott meglátja, hogy eigy embörnek az öklömnyi kukoricagölődinbüit harminckettő jár! I 1 'I í ; ‘ \ Hoigy mi lett, tovább, mi sem, arról nem sző:i a krónika, de 5 frt 12 krajcárt kért tőé a Vendéglős, i í — Hű, azt ,aiz ide-odáját! Ha énhoz- zám kigyün a Patkós ur, hát öt foriptér az egész családját jóátartom! i — Jaj Antall .gazda., dehát a pincérnek is fizetnöm kői1, cipő kopik, fehér teríték, a pincér is őszük, no mög jó szá- razfávali tüzelünk ám! — Mink is! — 'válaszol' a polgár, — mórt a fahögyibüJ tördeljük mindig, ami. 'legszárazabb1! . ; ^ (Folytatjuk), i i Cz. L. Nagy fejlődésről számolt be az „öreg takarék“ igazgatósága a vasárnapi közgyűlésen Ha’aS legrégibb pénzintézete, a Halasi Takarékpénztár, vasárnap tartottá j hatvanbatodik évi r®ndes közgyülé- 1 sét, amelyen az ország első s legnagyobb takarékpénztárát, az immár 100 éves Pesti Hazai Eső Takarékpénztár Egyesüeíet Ko'osváry László igazgató és dr Lukács Tihamér főügyész képviselték. A közgyüés egyhangúan megelégedéssel vette tudomásul az igazgatóság jelentését, amelyik a betétál- ladéknak 12 százalékos növekedéséről számod b® akkor, amikor iköztudo- másu az, hogy az elmúlt ősz háborús hangú ata miatt a pénzintézetek betétállománya országszerte átlag 15 százalékkal csökkent. A Halasi Takarékpénztárnak ez az álladók növegaszkiodását is, amir® az intézet rászolgált az elmúlt évben is azza1, ’hogy a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében több mint 300 esetben csaknem 250.000 P kölcsönt nyújtott. Egyik érdekessége vo t a közgyűlés tárgysorozatának az, hogy a funkcionáriusok, tehát, az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok, részér® je.enléti dijat állapított meg, amit beavatottak .a közeli osztalék- fizetés 'előhírnökének tartanak. Jó.eső érzéssel távoztunk a közgyűlésről, mert bizonyságot szereztünk arról, 'hogy ®z az »Öreg Takarék« híven tölti be a város gazdasági életében azt a szerepet, amit alapítói Szántak neki s aminél az ország első k®désie hűen visszatükrözte ti nemcsak az intézet irányában egyre erösbödő takarékpénztára patronusként áll mö- bizaímat, d® a gazdatársadalom ra- | götte. Kettős szerelmi dráma Egy fiatal katona bajonettel melibeszurta magát, majd a menyasszonya is magába döfött ugyanavval a szuronnyal Su-yos kimenetelű szerelmi' dráma törtépt vasárnap d. u. rféslí ©gy; óra tájban Máté teke község határában, aiho'1 egy fiatai-i katona és menyasszonya egymás szem® láttáira öngyilkossági kíséretet követtek ей: mindketten méíí- besiziurták magukat. ( Az öngyi kos katonai Varga József za. a vár megyei születésű 23 év'ös nőtlen földműves, mátételkei lakos, aki a hadgyakorlatok idején odakerüli katonának s annak során megismerkedett egy fiatal! miátéitelkei, özvegyasszony- nyal, a .19 éves özv. Lucska Jánosné- vaf', akib© .beteszáretett és mielőbb feleségül is akarta vanni;. A házasságot azutánira tervezték, amiint Varga Józs®f leszereli a katonaságná!. Varga Józsefnek azonbam közb®n Su- J lyos kelliemetúenséged, támadtak fefetite- seive-' s legutóbb otthagyta látomását is, amiért su-yos büntetés jár. Ezt tudomására. hozták s aittó/TVatói félelmében, hogy eset-ftg éveíjig nem veheti éfi mátkáját, öngyilkosságra határozta magát. Tervét e mondotta jegyesének ts, aki azt mondotta, hogy pkkor ő is meghal. Vasárnap együtt sétáltak. A fiú azt mondotta, hogy mosr vetgez ma- gáva-i. Kivette .bajonpttjét, hogy magába döfje. Ozv. Lukács Jainospéi exal- tá-tságában kikapta vöegénye kezábö* a szuronyt és melbeszurta magát. Mikor a legény meglátta! a véres, szuronyt és azt, hogy jegyes® összeesik, kikapta kezóbő-1 a bajoniattet és p is .meíibe- szurta miagát. ) i - ? . . A járóke ők taűállták meg később őket. ßj iesiíették a csendőr é-et, majd orvost hívtak, aki bekötözte! iseibM ket. A kihivoitt (ment'őlc beszállították I őket a bajai közkórházba, i . | , , TOLL és TINTA Hármas ikrei születtek egy hétgyermekes asszonynak Kecskeméten tegnap dé előtt egy egyszerű, szegény ember je.ent meg az anyakönyvi 'hivatalban. Születést jött je.ienteni. Amint az adatokat diktálta, a tisztviselők meglepetve hallgatták, hogy két leány- és egy fűlne vet diktál be. Csak akkor mondta m®g, hogy feleségének hármasikrej születtek. Az apa n®ve В aranyi Tóth László napszámos, az anya Zoboki Eszter. Az asszony eddig ti!z gyermeknek adott életet, közülök három meghalt, hét él. Ma a hét gyermek három uj kis testvért kapott, kettő leány, egy fiú, a két leány neve Mária és Magd'O'ltaa, a fi'ué Gergely. Nagyon szomorú és jellemző mellékkörülménye egyébként az eseménynek, hogy a Szülésnél nem volt Szülésznő, Baranyi Tóth és felesége oly szegények, hogy szülésznőt nem hívhattak. Képek és rajzok Halas eletebői
