Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-03-01 / 17. szám

4 KISKUNHALAS KELTI ÉRTESÍTŐJE március 1 A vidék dolgozik és arra ébred, hogy legjobb embereit megfúrják és kitör a válság. A magyar közéletbe vidéki levegőt keli belevinni. De ad­dig nyugodtak lehetünk, míg a ka­binetben Teleki Mihály gróf helyet foglal, mert ő olyan kabinetben nem lenne bent, amely nem teljes egé­szében a magyar nép; a magyar föld ügyét Szolgálná. Baross Endre orsz. képviselő ,az Alföld szölőkulturájáról szólott, ismer­tette annak múltját és jövőjét. Gratu- ! Iáit ahhoz, hogy a halasi választók I olyan képviselőre adták szavazatukat, mint Te eki Mihály gróf, aki nem szóval, hanem teltekkel b zonyitja be a magya- néppel va'ó együk érzéséi. A lm ási Imre vö t jánoshaímai bí­ró a jánoshaímai gazdaközönség üd­vözletét, tolmácsolta, báró Waldbot Ke emen arról szólott, hogy a szőlő- ! birtokosságnak tömörülni kell, mert abban van a nagy erő. Medveczky Károly a földművelésügyi miniszter nagy érdemeit méltatta. politikának őszintének kell lenni, nem art huncutságnak“ Nagy érdeklődés miellett emelkedett szólásra Teleki Mihály gróf föld- i müvelé&ügyi miniszter. — Hálásan köszönöm a meleg, ba­ráti szavakat, de talán sok volt a di­cséret és elismerés. Nem szerelem: a tömjénezést. Amit tettem' és amit ten­ni fogok, szivem suga'ata és a ma­gyar fö'd iránti Szerelietem irányítja. Az én politikai pályám nyitott könyv. Amit 4—5 évvel ezelőtt mondtam, azt mondom ima is, azt vallom minit miniszter, amit mint képviselője ölt val­lottam. Azt tartom, hogy a politikának őszintének kell lenni. Meg kell szűn­ni, hogy a nép úri huncutságnak tartsa. Nem szabad szégyelni azt, amit tegnap mondtunk. Én annak a stílusnak vagyok az embere, amit tegnap mondtam, azt ma is mon­dom. Munkám a magyar föld meg­erősítését, felvirágoztatását cé ózza. A magyar fö dnek vagyok a minisz­tere, a fajvédő programot a magyar agrárvonatkozásban is képviseem és Isten segítségévei és a Ti segítsége­tekkel keresztül is viszem. — A magyar revízió kérdése — folytatta a miniszter — részben meg­oldódott, de más vágyak is vannak, a szociális problémák, a szegény em­berek megélhetésének biztosítása. Könnyű kimondani, d® nehéz megva­lósitiani. Ha azonban vállvetve együtt dolgozunk, azt elérhetjük. Az ország érdekét kell néznünk, nem pedig azt, hogyan furjuk meg legderekabb em­bereinket. Most: ez dívik a politikában, amit minden józan gondolkozásu eimi- b®r elítél. Magyar őszinteséggel és lélekkel kell folytatni politikánkat, tá­vol' iaz aSzfa;ít-politikától. Mjagam is a magyar földből jöttem. Közéleti pályámat részint mint szervező kezd­tem, a Zöldmező Szövetség mpg- szervezésével, majd mint kamarai af- elnök foV'attam ésigy ismertem meg a magyar gazda baját és kívánságait. Ez az előlskola adja aiz erőt és le- szi lehetővé, hogy a legnehezebb problémákkal szembe nézzek és azt bátran védelmezzem. Örülök annak, hogy Halas város közönsége — fe­jezte be nagy .lelkesedéssel fogadott beszédét a miniszter — ugyanazon célkitűzéseket követi és helyesli, amelyet a kormány zászlajára kitű­zött, amelynek magáim is szerény munkása vagyok. A bankett után a miniszter kísé­retével az állami borpincét tekintette m®g. Tomory Babi kedves köszön­tő kísér® ében virágcsokrot nyújtott át a miniszternek, Szabó Erzsébet pe­dig Zombori Bertalan miniszteri ta­nácsosnak. A fővárosi sajtó a halasi nagygyülésrői A fővárosi lapok kivétel nélkül Újság« külön vezércikkben mé taíja hosszú tudósításban számolnak b® a Teleki Mihály nagyjelentőségű beszé- nagygyűlésről és nagy részletesség- , dét és a földművé.ésügyi kormányzat gél közük Teleki Mihály gróf be- ! programjáról szóló bejelentéseit. Szádét. A »Függetlenség« és az »Esti j KOLOZSVÁRI Vadás zka.andjair ól volt legismerete- sebb Kolozsvári Kiss István (a tűzoltó­parancsnok). — Hát tudjátok — bőszé-te a bodor- füstök ©regstes© közben, — a, jó via- dászszaP sok mindön mögtörtémik. Egy- ször is ahogy ki-üvöm az őzét a Tapló- sarokbiu-', aztán, hozom, a hátamon, hát nagy pufogást hallok... Hátra' nizök, hogy ugyani mj piufog? — Hát bátyai ©ngöm ütnek! 1 i i t : i : i i * i : ! i — Gyüvök ©gyször hazafia é, hát íté­letidő keriSködlik. Ellk©zdöm a, ifoviakat kocogtatni, hát nem is bírt aiz idő be- korco-tai a szőlők széliéig. Ott ©lért, a© osak a szel©. Mögköizőteirm úgy к fö-yhőikef, hogy hazáig az eső mindéig1 csak az egyik -ö'vat, mag a koesirudnt verte. ' I. fi [ AZ Ä KUKACOS DOHÁNY Mikor kérgestenybrü, vad udhátiu, ki­szikkadt po gámnk, — teszem fell az Oregszö-íökböl, egész h'Sti ujitá<9 u,táin----- — bJ ...... had köszöntése után a másö'dik szava: — Anyátok hozott-e dohányt?! (Ma is ilyenformám van még). — Mindég az a kukneos dohány ! —■ kezdi a csatnriko;ást az asszony. L— Hogy a fene szaggassa ki a sző mb t még annak is, aki, azt a dohányt kita­lálta!... Mert sóra nincs pénz, de do­hányra kölű lörnni! -i ■ • i ( Kénte.em János bátyánk is igy vize­ket egyszer a feljebbvaló esztendőkben. Dehát: Ne sző-lj szám:, mám,' fáj fejem... Tűrt. ■ i . i I Julis néni, bár jól tudta, hogy a kun, embör felesége igön hamar kikapja az urától a nyargaló!, — jói van no, hogy most haiígatott az e.mibör, de hát a harapós kutya s© szokott morogni, — csak kipróbálta János bácsit. A másik szómba trai n©m vett dohányt, i t János bácsi esői szava: — No?... — Aztán sokat sejtően néz körű-; Julis némi m©g a szoba közepén imögátaii- kodva, csípőre tett kjépaeú; ) , , i ; — Azt várom, hogy mögver kend j előbb, vagy őszünk?! < , ■ , . VENDÉGLŐBEN ' , Afféle beszőrkődzött, d® jómódú bér- ; '-ősködő ember volt a kilencvenes évek elején K. Anitái. E&y|SZ,er becs[atiták a Patkós-vendégőbe, ahol a levies után1 két lekváros gombócot tettek eüé. 1 — Mit akar övvel a Patkós |ur? >— kérdezte legott. ' ' : ! — Egy embernek mindünk ennyi jár! — Gyüjjön ki hozzánk a tanyára, majd ott meglátja, hogy eigy embörnek az öklömnyi kukoricagölődinbüit har­minckettő jár! I 1 'I í ; ‘ \ Hoigy mi lett, tovább, mi sem, arról nem sző:i a krónika, de 5 frt 12 krajcárt kért tőé a Vendéglős, i í — Hű, azt ,aiz ide-odáját! Ha énhoz- zám kigyün a Patkós ur, hát öt foriptér az egész családját jóátartom! i — Jaj Antall .gazda., dehát a pincérnek is fizetnöm kői1, cipő kopik, fehér terí­ték, a pincér is őszük, no mög jó szá- razfávali tüzelünk ám! — Mink is! — 'válaszol' a polgár, — mórt a fahögyibüJ tördeljük mindig, ami. 'legszárazabb1! . ; ^ (Folytatjuk), i i Cz. L. Nagy fejlődésről számolt be az „öreg takarék“ igazgatósága a vasárnapi közgyűlésen Ha’aS legrégibb pénzintézete, a Ha­lasi Takarékpénztár, vasárnap tartottá j hatvanbatodik évi r®ndes közgyülé- 1 sét, amelyen az ország első s leg­nagyobb takarékpénztárát, az immár 100 éves Pesti Hazai Eső Takarék­pénztár Egyesüeíet Ko'osváry László igazgató és dr Lukács Tihamér fő­ügyész képviselték. A közgyüés egyhangúan megelé­gedéssel vette tudomásul az igazga­tóság jelentését, amelyik a betétál- ladéknak 12 százalékos növekedéséről számod b® akkor, amikor iköztudo- másu az, hogy az elmúlt ősz hábo­rús hangú ata miatt a pénzintézetek betétállománya országszerte átlag 15 százalékkal csökkent. A Halasi Ta­karékpénztárnak ez az álladók növe­gaszkiodását is, amir® az intézet rá­szolgált az elmúlt évben is azza1, ’hogy a mezőgazdasági termelés fo­kozása érdekében több mint 300 eset­ben csaknem 250.000 P kölcsönt nyújtott. Egyik érdekessége vo t a közgyű­lés tárgysorozatának az, hogy a funkcionáriusok, tehát, az igazgatósá­gi és felügyelő bizottsági tagok, ré­szér® je.enléti dijat állapított meg, amit beavatottak .a közeli osztalék- fizetés 'előhírnökének tartanak. Jó.eső érzéssel távoztunk a közgyű­lésről, mert bizonyságot szereztünk arról, 'hogy ®z az »Öreg Takarék« híven tölti be a város gazdasági éle­tében azt a szerepet, amit alapítói Szántak neki s aminél az ország első k®désie hűen visszatükrözte ti nemcsak az intézet irányában egyre erösbödő takarékpénztára patronusként áll mö- bizaímat, d® a gazdatársadalom ra- | götte. Kettős szerelmi dráma Egy fiatal katona bajonettel melibeszurta magát, majd a menyasszonya is magába döfött ugyanavval a szuronnyal Su-yos kimenetelű szerelmi' dráma törtépt vasárnap d. u. rféslí ©gy; óra táj­ban Máté teke község határában, aiho'1 egy fiatai-i katona és menyasszonya egymás szem® láttáira öngyilkossági kí­séretet követtek ей: mindketten méíí- besiziurták magukat. ( Az öngyi kos katonai Varga József za. a vár megyei születésű 23 év'ös nőt­len földműves, mátételkei lakos, aki a hadgyakorlatok idején odakerüli kato­nának s annak során megismerkedett egy fiatal! miátéitelkei, özvegyasszony- nyal, a .19 éves özv. Lucska Jánosné- vaf', akib© .beteszáretett és mielőbb fe­leségül is akarta vanni;. A házasságot azutánira tervezték, amiint Varga Józs®f leszereli a katonaságná!. Varga Józsefnek azonbam közb®n Su- J lyos kelliemetúenséged, támadtak fefetite- seive-' s legutóbb otthagyta látomását is, amiért su-yos büntetés jár. Ezt tu­domására. hozták s aittó/TVatói félelmé­ben, hogy eset-ftg éveíjig nem veheti éfi mátkáját, öngyilkosságra határozta ma­gát. Tervét e mondotta jegyesének ts, aki azt mondotta, hogy pkkor ő is meg­hal. Vasárnap együtt sétáltak. A fiú azt mondotta, hogy mosr vetgez ma- gáva-i. Kivette .bajonpttjét, hogy ma­gába döfje. Ozv. Lukács Jainospéi exal- tá-tságában kikapta vöegénye kezábö* a szuronyt és melbeszurta magát. Mi­kor a legény meglátta! a véres, szuronyt és azt, hogy jegyes® összeesik, kikapta kezóbő-1 a bajoniattet és p is .meíibe- szurta miagát. ) i - ? . . A járóke ők taűállták meg később őket. ßj iesiíették a csendőr é-et, majd orvost hívtak, aki bekötözte! iseibM ket. A kihivoitt (ment'őlc beszállították I őket a bajai közkórházba, i . | , , TOLL és TINTA Hármas ikrei születtek egy hétgyermekes asszonynak Kecskeméten tegnap dé előtt egy egyszerű, szegény ember je.ent meg az anyakönyvi 'hivatalban. Születést jött je.ienteni. Amint az adatokat dik­tálta, a tisztviselők meglepetve hall­gatták, hogy két leány- és egy fűl­ne vet diktál be. Csak akkor mondta m®g, hogy feleségének hármasikrej születtek. Az apa n®ve В aranyi Tóth László napszámos, az anya Zoboki Eszter. Az asszony eddig ti!z gyermeknek adott életet, közülök három meghalt, hét él. Ma a hét gyermek három uj kis testvért kapott, kettő leány, egy fiú, a két leány neve Mária és Magd'O'ltaa, a fi'ué Gergely. Nagyon szomorú és jellemző mel­lékkörülménye egyébként az ese­ménynek, hogy a Szülésnél nem volt Szülésznő, Baranyi Tóth és felesége oly szegények, hogy szülésznőt nem hívhattak. Képek és rajzok Halas eletebői

Next

/
Oldalképek
Tartalom