Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-01-04 / 1. szám

január 4 KISKUNHALAS HEL71 ÉRTESÍTŐJE 3 A kis rádiók dija az eddiginél kisebb, a nagyobb készülékeké nagyobb lesz Megbeszélések folynak a rádió elő­fizetési dijának mérséklése ügyében. Végleges javaslat meg nem alakúit ki, de á.falábam az seb-' felfogás irány­adó, hogy a szegényebb népréteg- n*sk liehetóvé kell lenni, hogy mini* olcsóbban hallgathassa a nádiót. Többféle elgondolás wt arrayp- natkozóan, hogy ez miképpen volna a legcélszerűbben keresztülvihető. A mego dás — mint hírlik — az lesz, hogy az előfizetési dij aszerint ala­kul, hogy milyen készüléket használ­nak. A népvevő és detektoros készü­lékek előfizetési dija aiz eddiginél ala­csonyabb iiesz. Lépcsőzetesen alakút1 azután a tarifa a készülékek nagysá­ga szerint, úgy hogy a nagy Európa-, vagy világvevők, a többlámpás ké­szülékek az eddiginél magasabb elő­fizetési dijat fizetnek majd a jövő­ben. Feloszlatják a kecskeméti pénzügyigazgatóságot? A »Kecskeméti Ellenőr« írja; Egészen megbízhatónak látszó for­rásból értesülünk, hogy a kormány­zat » kecskeméti pénzügy igazgatósé- 1 got fel akarja oszlatni. A tervek sze­rint öt részre osztanák a jelenlegi pénzügyigazgatóságot, akként, hogy a kecskeméti tisztviselők a peslvi- déki pénzügy igazg atós ágho z, Buda­pestre kerü.nének és Kecskeméten nem maradna semimi. Ugyancsak tartja magát a hir, hogy Haimy Lajos min. tanácsos, pénzügy­iglazgatót a pestvidéki pámzügyigaz- gatóság élére helyezik, amelynek ve­zetője rövidesen nyug a ómba vonul Isméié jük, hogy a hírek igen erő­sen tartják magukat, de a hírek va­lódiságáról nem tudtunk meggyőződ­ni, azért sem, mert Haimy pénzügy- igazgató jelenleg nem tartózkodik Kecskeméten. Mégis közreadjuk a hirt, ami K'ecskemét szempontjából rCndkivü. aggasztó, hogy az arra, il­letékesek még idejében megfelelő ék­jén intézkedéseket tehessenek. 1939 : a kunok esztendeje Érdekes r cikkben emlékezik még Supke Géza dr. a kunok magyaror­szági leülepedésének jubileumáról. A kun nép Kötény vezér irányítása melett 1239. nyarán IV. Bélától kapott letelepedési fbng3délyt a Duna-Tisza kö- j zén. Supka Géza behatóan jellemzi a : kun lelket és emlékeztet arra, hogy ’ milyen értékekkel ajándékozták meg a magyarságot irányban, művészetben, festészetben és színészetben a kunok. VÉN TÁLTOS IDŐ JÓSLAT A AZ 1939. ÉVRE január. Ujesztendő napja és Víz- kére szt között van a disznóölések szokásos időszaka. Erre most ked­vező lesz az időjárás, mert csön­des hideggel fenek az év el­ső napjai. Vizkérésztkor jön meg a hóesés, aztán 10—12-íke közt megint havazások lesznek változó széfet. A hónap derekán a szél enyhültével kel íemes téli idő á№ be, de Fábián és Sebestyén napján megint erősödik a hideg. Pái fordulása után a szél me­gint ha vaj hoz s ez többször megis­métlődik a hónap végéig. Február. A hónap eeje hideg s ismét ®sik a hó. Ötödikén északi szé-lei erős hideg ай be, aztán Bá­lint napja körül zivatarok. Utána meg­enyhül és borús napoa következnek. Hamvazó szerdával megint csapadé­kos idő áll be és vétózó időjárással telik ki február. Március. Az első napok hidegek és nagyrészt borúsak. Reminiscere va­sárnapján (amikor már készülődni kei] a sneffezéshez) nyugati-észak­nyugati szél támad és havasesőt hoz. A föld átázott és éjszakánként meg­fagy, ,ami nem kedvez a tavaszi munkáknak. Nyo c napon át tart a csapadékos időjárás, azután további szerekkel száraz, derűt idő Ш be. Sándor napja után megint hidegebb napok következnek és szélei, boru- jattal vátozó időszak tart Gyümöics­o.tó ünnepéig. A hónap utolsó nap­jain megint hűvös rész az idő, több­szöri esőkkel. Április. Virágvasárnapján még ugyancsak hűvös szél fuj és a bar­kák még a lg fakadnak. A nagyhét túlnyomó részben borús időben te­lik és husvét két ünnepén megint eső­zések üesznek. Még husvét után is szeszélyes, váltakozó, csípős időjárás uralkodik, föltámadó északi és ke­leti szelekkel Fehér vasárnapon és a következő napokon szórványos hideg eső. Az egész hét 'így muíik ei, mig végi® szombaton fő szakadnak a fel­hők és szép, napfényes, bár még mindig hűvös vasárnapra virradunk 23-án. Néhány szép nap után a hó­nap utolsó napjaiban ismét lesznek átmeneti esők, de ezek már jó vetés- csiráztató langyos esők. Május. Az első há;om nap hason­lóan langyos esőkkel,, váltakozó eny­he szélei tel'jk. A negyedik napon szép, d«rü t ,idő áll be és a tég hű­vösebbé válik. így marad a hónap tizedikéig, amikor ugyancsak éhül a ~vegő és a fagyosszenteket ebben az esztendőben is alaposan megéhezzük, a bab és tengeri szenved kárt a .fa­gyos légjárástól Fagyosszeniek utáni beborui az ég és csak áldozócsütör­tök táján érkezik meg a várvaváirt derűs tavaszi idő. Most már jó időmé számjthaiunk, bár a hónap végén, pünkösid táján még lesznek újabb esőzések. Junius. A meg ázott, lágy földe­ken, derűs, оlykor hűvös-sze.iős idő­bén jól megy a kapálás a fejlődő vetésekben. Űrnapján szép idő lesz, utána bo us napok zivatarokkal Pá- duai Szent Antai. napja után á llandó­éiul a jó idő és a meleg fokozódik. Húszadika után a homoki földeken mái' aratják a rozsot. Egyes vidéke­ken helyi esőzések lesznek, de általá­ban szép, meleg idővel zárul a hó­nap. Julius. Mindjárt a hónap elején nagy me'egie számíthatunk. A hónap második vasárnapja körül zivatarok, 12—15-ike között borús napok. Ez­után megint nagy me eg á®: be, köz­ben futó esőkkel. Szent Anna napján megint zivatarok, helyenként jéggel. A hónap végén újból nagy meleg. Augusztus. Во miattad vá%zó meleg napok járnak a hónap első tiz napjában. Általában azonban augusz­tus szép idővel telik: Nagybotdogasz- szonykor helyi esőzések lesznek, külö­nösen az ország nyugati és északi részein. Azután megint szép, meleg idő lesz. A hónap végén élénk szél- járás és hűvös hajnalok. Szeptember. Ezidén jó szeptem­berre Számíthatunk. Kisasszonynap tá­ján néhány boruliatos napunk lesz, ki­sebb esőkkel. Azután megint derült napok következnek szép meleg őszi idővel, de már hűvös éjszakákká®. Húszadika után többször jól meg­áznak a vetések, de ke éti székel me­gint derűd, szép napok jönnek utána. A hónap utolsó napjain a széifuvás megélénkül. Október. A hónap első hete sze- es és esős. A második héten enyhe, kellemes őszi időjárás át be és ki­tart a hónap 20-áig. Akkor néhány feltűnően hűvös nap következik de­rült éggel. De már Móric napjára eu- I borul, esőzés áJ>l be és a 'levegő le­hűl. Krisztus királyságának vasárnap­ján ködös, hűvös idő jár es ilyen idővel zárul a hónap. November. Néhány vétózó nap után a hónap első vasárnapján hideg szél támad s igy is marad az idő változó felhőzettel Márton napjáig. Akkor néhány derű t, de hűvös na­punk lesz, utána azonban újra elbo­rul és a hónap derekán hideg esőkkel ködös, nedves idő áll be. Erzsébet napján zivataros időjárás tesz nagy széllel s utána is egyre hüvösödik a lég. ОесШа és Kelemen napján föl- Szakadnak a felhők, de a hónáp vé­gén megintcsak zivataros, ködös-bo- ius napok járnak. December. Az első ködös, ned­ves napok után Miklós napjára ki­derül és fokozódó hideg meiett de­rűit napok tartanak Luca, napjaiig. Akkor megfordul az idő és erős eső­zés vagy havasieső indül. Grácián nap­ján havazás, karácsony előtt hideg napok lesznek. Az ünnepnapok hideg, de borús-ködös időben múlnak el s élénkülő szélei megint tesznek ki- sebb-nagyobb havazások. Szilveszter hideg, derü.t idővel búcsúzik. Pest vársegye egyre javuld helyzetéről számol lie vltáz Bedre László alispán 1938. Ovi jelentősében Vitéz dr. Endr© László alispán ma tette közzé Pest vármegye 1938. évének utolsó harmadáról szó:ó jelenté­sét. A terjedelmes jelentés mindenek­előtt az ©ImuH évharmadban lepergett történelmi idők erős megpróbáltatások­kal Лей idejéről emlékezik még, aimjpiiy végül is nagy örömmel ragadta magá­val ia törvényhatóság közönségének és tisztikarának életét minden megnyilvá­nulásban. Szeptember és október hó­napokban a másfélmilliós vármegye köz­életi viszonyait a Felvidék visszacsato­lása (körüli válságos küjpo-itikai heyzet uralta és a nehézségek túlnyomó része is ezzel kapcsolatban merült fel A leiszabadulásnak bekövetkezett öröpntai- jes icseményei a miegujhodó é’et erejét vitték a linkekbe és a [tó1 áthatva folyt tovább a törvényhatóság munkássága. A jelentésből kitűnik, hogy vitéz dr. Endre László alispán egyéves atjs- pánsága alatt a közigazgatás teljesen uj rendszerére tért át. Egységes rendeletbe foglalta mindazokat a képviselőtestületi határozatokat, amßyek kormányhatósági jóváhagyást ás igényeinek. Ezzel az in­tézkedéssel egész sereg fennálló jogbi­zonytalanság szűnt meg. Az összes köz­ségek (jgyeit egy ügyosztály keretébe vonta (és ezzel lényegesen leegyszerű­sítette a közigazgatási eljárást. Tizenhárom megyei városa van Pest megyének, — amelyeknek gazdasági helyzetéről külön emlékezik meg a je­lentés. 'Az előző évben elért ©redmény- nyel szemben nyolc megyei város gaz­dasági viszonyai erősen javultak, mig öt város gazdasági helyzete a végrehajtott beruházási költségekre v'aíó Tekintettél kevésbbé kedvezőek. Különös gondot fordítottak a vármegyei népművelésre. A népművelés szolgálatában tábor­tüzeket (rendeztek, azonkívül női és férfi gazdasági tanfolyamokat rendez­tek, amelyek mind az általános szefteimÜ nívó %ielését célozták. Rendkívüli ered­ménnyel járt a »Magyar a magyarért« akció mozgalma, mf^yuek elnöke Rá­day Gedeonné, társelnöke pedig faji F áy Istvánná, Pest vármegye főispán­jának a felesége tett. Nagy teresedéssel karolták fel a hazafias mozgalmat, amely készpénzben körülbelül fétrnit-ió pengőt eredményezett, pest vármegyé­ben az inségenyhitő munkaterv alapján szintén gondoskodás történt arról, hogy az arra rászorultak szükséget ne szen­vedjenek. A magyar királyi bedügymi- niszter a megyei városok inségenyhitő tevékenységének költségelőirányzatát és munka tervét a megyei városok vezető­ségével egyenként letárgyalta s azokat csekély módosításokkal jóváhagyta. En­gedélye alapján a megyei városok a fo­lyó inségévben 1,303.000 pengőt fordí­tanak az inségenyhitő mozgalom lebo­nyolítására. A Föméltóságu Asszony se- gitő akciójának céljait szolgáló gyüj'tés már (megindult és ez is az eddigi éveiket felülmúló sikerrel kecsegtet. Pest vármegye közegészségügyi ál­lapota is javult. A fertőző megbetegedé­sek Száma egyre csökken, többek kö­zött a hasi hagymáz 459 esettel és a roncsoló torokJob 255 esettel volt ke­vesebb. A közegészségüggyel kapcsolat­ban a jelentés a csecsemőhalandóság csökkenésérőf és a szTi étősi arányszám javulásáról számol be. Ebben nagy sze­repe van a fád egészségvédelmére be­kapcsolt »'Zöldkeresztes« akciónak, to­vábbá annak, hogy a belügyminiszter a tanyavilágba tiz uj községi és három körorvosi állást létesített. A megyei vá­rosok orvosi ellátása azonban még sok kívánnivalót hagy hátra. A vármegye mezőgazdasági helyzete js általában kedvezőnek mondható. Az ipar és kereskedelem helyzetére vonat­kozó részben á jelentés megemlíti, hogy a Felvidék visszacsatolása meghozta az ipari termelés megélénkülésének előfel­tételeit. . ,■ , ,•( i , j

Next

/
Oldalképek
Tartalom