Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-01-04 / 1. szám

4 KISKUNHALAS KELTI ÉRTESÍTŐJE január 4 Gazdasági glosszák A c?;a'ádi munkabérpót ékra vonat­kozó törvény a mai napon lépett élet­be. A törvény rendelkezései azokra a vállaltatokra vonatkoznak, amelyek 1937. évben húsz munkást foglalkoz­tattak. E vállaltátok tartoznak mun­kásaik után. évi 48 pengőben meg­állapított járulék negyedét a szak­mai csa ádpénztárba befizetni. A szak­mai csa'ádpénztárak igazgatásának, községeihez a vállalatok a járulék öt százalékát fizetik. Gyermeknevelési pótlékot azok a munkások kapnak 14 éven aluli gyer­mekeik után, akik január hónapban legalább 15 napra, vagy hetenként legalább három napra munkabért kap­nák. E munkavállalók igényeiket! munkaadójuknál január 25-ig tartoz­nak bejelenteni. A pótlékot a kellő időben jeentkező igényjogosultaknak a szakmai családpénztár február hó folyamán postatakarékpénztár útiján fogja kiutalni. * Január 1-tő’ a Felvidéken a ma­gyar jogszabályok szerint vetik k,L és Szedik be az ál1 ami adókat és illeté­keket. A visszacsapó’ás előtti időből' Származó és az 1938. év végén fenn­álló adó- és iílletékhátraa’.ékokat pen­gőértékre átszámítva kü ön tartják nyhván és kü ön keze'ik. A magyar pénzügyi jogszabá yoknak a Felvidékre valló kiterjesztésével egy­idejűleg Szabályozta a kormány a visszacsatolt terü'eiek pénzügyi al­kalmazottainak személyi és szolgálati ügyeit, továbbá a visszacsato ás idő­pontjában ellátásban részesült köz- szo'.gá ati nyugdíjasoknak, özvegyiek­nek, árváknak és más családtagoknak nyugélátásáia és egészségügyi ellátá­sára vonatkozó kérdéseket. A szabá­lyozás e tekintetben is a magyar jog­szabályok szerint történt. • Olaszország gat szemben igen ked­vezőt énül aaka'i küikereskedeíllruli mérlegünk. Kiviteünk értéke 1937-ben még 64 mű1 ió pe,ngö vo’t, 1938 első itjiz hónapjában mindössze 38 miliő pengő. Je1 tentékenyen csökkent az о lasz behozatal értéke js. A forgatóm visszaesése fő eg azzal magyarázható, hogy О a=zo:szág egyre kevesebb Szarvasmarhát vásáro Magyarorszá­gon. csak a balesetvédelmi és egészség- i ügyi intézkedéseket ellenőrzik a vá*1- i ’álatoknál, hanem a munkabérek szá- j bályozásának megtartását, a családi < pótlékok kifizetését és az általános | i munkásjóflfc intézkedéseket is. Az iparfelügyeiok évente négyszer vizs­gálatot tartatnak és tapaszia'átaikró-1 az jparügyi minisztériumnak számol­nak be. A kormányzó hadparancsa „Önerőnkbe vetett hitünk vezéreljen a jobb jövőnk felé“ Horthy Miklós kormányzó az újév alkalmával hadparahcsot adott ki. Meg­emlékezik benne az elmúlt évvel kapcso­latosan a Felvidék visszacsatolásáról. A honvédség tisztikarának és legénységé­nek, valamint a postának és a vasútnak teljes elismerését fejezi ki azért a nagy munkáért, amit a visszaess torskor ki­fejtettek. A katonaság bizonyságot tett páratlan jegyeimtSzeítségéröl és arról, j hogy (az ősi hagyományok széliemében ; fejlődik tovább. Megmutatta a hadse- 1 reg az egész világ előtt, hogy a ma­gyarral ismét számolnia keit Európának. A (hadpaiancs a követezőképpen feje­ződik be: »Isten után önerőinkbe ve­tett (hitünk vezéreljen a jobb ipvőnk , felé.« i Kicserélik a felvidéki tisztviselőket az alföldiekkel A 'Magyar Városok Orsz. Szövetsége Január első napjaiban Kassán tart vándorgyűlést, melyen _ többek között azzal is foglalkoznak, hogy a felvi­déki és alföldi városok rövidebb, időtar­tamra cseréljék ki tisztviselőiket. Azért votha erre szükség, hogy a fel­vidéki Ivárosok tisztviselői megismer­jék faz anyaország közigazgatását és az 'jgy gyakorlatilag szerzett ismerete­ket felhasználhassák, másrészt hogy a visszakapott 'városokba kerülő anyaor­szági tisztviselők, a felvidéki közigaz­gatás ügymenetének átformálásában, az anyaország közigazgatásának megismer­tetésében és átütetejében segítségé;© legyenek jaz. államnak. Az 'érdekelt városok már kidolgozták a kérdés technikai részét. Felemelték az OT1 szülészeti segélyeit Ingyenes lett a beteglap A belügyminiszter busz százalék­kal emelte fel az ipari munkásságnak és iaz OTI-nái biztosított, tehát a vi­déken á lásban lévő magánaí'kalmaizot- íaknak szü észetj, terhességi és gyer­mekágyi segély összegét. A két leg­alacsonyabb munkabércsoportba tar­tozók segélyét munkabérüknek leg- j magasabb hányadában és ped:g 72 i százalékban állapította meg, mig a 1 magasiabb díjban rész«süők segélyei az uj rendie'et következtében 60 szá- í.a ékra emelkedtek. Egyidejűleg életbelép a belügymi­niszternek egy másik intézkedése is. Eddig az OTI-nái biztosított munka­vállalók bármilyen segéHyt akadtak igényb'Svenni, akár pénzbe it, akár természetbenit, akár önmaguk, akár családtagjaik számára, 20 filléres be­teg-lapnak nevezett munkaadói igar zo-vényt ’kellett kiváliianiok. Ez kü­lönösen a sokat gyengélkedő, kevés­bé egészséges, vagy nagyszámú csa­ládokat érintene súlyosan. Ez a húsz fillér o'csóbb gyógyszerek igénybe­vételénél sokszor egymagában is szá­mottevő hányadát je entente annak az összegnek, ame.ybe a gyógyszer az OTI-maik kerüt. A belügyminiszter in­tézkedése most megszüntette ezeket az intézkedéseket. Németország a magyar búzák;viliéi­nek 56, a i|isztkivi|teline!k 47, a rozski- vjte'nek 44, a lucerna- és ióheremag- kjivitelnek 45, a szarvasmarhakdvitel­nek 53, a zSir- és szaönnakivitenejk 75, a baromfikivite’nek 55, a ióhus- kivite’nek 95, a tpjáskivite'nek 53, a tői kivitelek 75 százalékát veszi át. Visszaesett behozatalunk Ausztriá- j ból is, főleg azért, mert aiz Anschluss j óta onnan nem kapunk fát. Ernte kedést mutat kü kereskedelmi j forgalmunk Angliába és Csehszlová- ! kiába. Romániától a múlt évben fő'eg ! fát és ásványo aj at vásá oltunk. Foio- j zaíosan növekszik küike.esbedelmi i fo iga.munk L:engye'országgal Erős fe lendüés várható a magyar ; —jugoszláv külke.eskede'mi forga­lombán. A jugoszláv vasutak magyar gyáváknál rendelnek íe szerelési cik­keket és gördü őanyagot, a magyar nehézipar pedig fontos szerepet kap a jugoszláv iparfejlesztési program­ban. Fő eg textil- és bányaipari gé- j pékét tudunk Jugoszláviában eihe- j iyezni. Az iparié ügyességek uj hatáskört i kapnak a kormány Szociá politiikaá intézkedéseinek ke.eszlü viiteéte'n. Az iparfelügyelőségek a jövőben nem- . ZÓLYOMI GYÖRGY Az 50-es évek népszerű káplánja egy kicsit szere'mes volt Gaát Judit kisasz- szonyba, Gaál Gábor kapitány testvé­rébe. A szép leány fivére katónáéktól jött haza egy temetési alkalomra, "de későn érkezett, amikor már Zólyomi György a .temetőben orációzott. Az érkező ka­tonának, Gaát Gábornak első dolga az volt, hogy nővérét megcsókolta. Ezt meg 'észrevette Zólyomi Elkezdett a Szive dobogni s o'yam zavarba jött, hogy a beszédből nem bírt kiksverödzni. Vég­tére így fejezte be az orációt: — ;Ahogy volt úgy volt, ahogy lesz, úgy tesz! Ámen. Я JÓ gölödiny nem rossz Lőrinczy Károly egyszer Viola Gyuri bácsit fogadta meg kapálni. 34 götó- dinyt "főzetett neki ebédre. Gyuri bácsi Ily 'szókkal fogott az ebédetéshez: j — "Ammondó vagyok tekintetös ur, ’ hogy a jó gölödiny nem rossz! Csak 33-at birt megenni, a 34-ikre rá­fogta, hogy »főveílen.« j f AZ AKADÉMISTA N. barátunk addig fészkelődiött a deb­receni 'gazdasági tanintézetben, hogy tudós tanárai egyszeresek haza tanácsol­ták. — Möggyüttem! — köszöntött be szü ej.ez. — (Meddig maradsz? — kérdezi édes­apja. — Vég'eg kicsaptak! — Még csalr most?... — Én már azt rfcgön vártam! — vigasztalta a jó öreg. A KISKASZINÓBAN Kupa Lásztóné a bajai vásárra ment csizmadia árukkal. Férje meg itthon teült a Kiskeszinóba. Mikor Kupáné hazaér, zárva a kis­ajtó. (Elment hát férjéért a Kiskeszi­nóba. Sötét éjszaka volt s már ott is bezárkóztak. Az eső meg esett, csakúgy sirt. Kupáné zörgetett. 'A férje tudta már, hogy hányadán áll a vásár s kiszólt hogy: — mindjárt! i Kupáné vár egy darabig, de nem jön az'ura. Beszól' hát 'türelmetlenül: — Gyere már! Elázok egészen ideki! — Én meg idebent! — válaszolt Laci bácsi. ' i TALAS JANOS Ilyen leckét adott fex egyszer az urak­nak : f j — Egy öregembör, mö|g egy öreg­asszony özvegyök voltak. Az ernbör el- vötfe az öregasszony lányát, a fia mög az öregasszonyt. Csaladja is lőtt mind­kettőnek. Jlogy hittak egymást? — CIGÁNY, MEG Ä POLGAR — Adjon már gazduram egy pipa do­hányt! (— szőiitja meg a cigány az egyik kisajtóban az ott ácsorgó tainya- hasu polgárt. — Nesze cigány, gyűjIs rá! — s már nyomja js az acskót a kezébe. A cigány ráíölt, rágyújt, maid a ku­pakot is lecsukva, kérdezi: — Kende ez a ház, vagy csak zsiüér kend? v CIGÁNY, MEG A DIAKOK — Nagyságos uraim! Nem volna egy kis bagó? — kérdi a cigány a gimná­zium sarkán lebzselő, diákoktól. — Nem bagózunk mi, ha nemi cigaret­tázunk! — feleli az egyik diák. — Hát az is jó tónn© az öregnek! Sodrottak neki egyet, aztán igy foly­tatta a cigány: — Adjon má fekiníetös ur egy szát masinát is! Rágyújtás után még Jejebb eresztette a cigány az é-hurt: 1 — Úgy e kendtök is csak diákok?! (Folytatjuk). Cz. L. Orszá g—V Hág Székesfehérvár törvényhatósági bi­zottsága örökös tagjává vá!asz‘o‘.tn Homan Bá int ny. kultuszminisztert. — Kulturházat avatnak Haijdtezobosz- lön. — Svájc ©zermillió frankot ko't fegyverkezésre. — Vastag hót akaró födi a Vezuvot. — A nyáron "25.000 szlovák munkást szerződtet Német­ország. — 30 ezer pengő áru pezsgő fogyott el az amerikai vonatkiráíy estélyén. — A magyar bankjegyfor- ga’om 9.1 millió pengővel 776.5 mil­lióra emelkedett. — 2700 magyar lány szolgál, mint háztartási a'ka’mazoitít Angliában. — A mogyoróvári álla­mi népisko’ában felakasztotta magát, Csima Ferenc a'tiszi Miikor rátalál­tak, már ha ott volt. — Tííokzátlob gyilkosság tartja izgalomban a román fővárost. Zoe Joan cipészmesier fe­leségét és 5 éves kislányát meggyil­kolva ta-lá'iták. A gyilkos az asszony testét borzalmasan megcsonkította. — óriási meteor süvíteti el a Föld mel­lett frankfurti jelentés szerint. A me­teornak olyan erős volt a fénye, hogy ilyent soha az égbolton még nj6m láttak. — Németország e haitiá- íozta, hogy ttengaralatlj árainak harci erejét egyen'ő Szinvonara hozza Ang­liával. — Ha'álos ródliszerencsétlen- ség érte Budafokon Fiók Margit 12 éves leányt. — Hétemeetes székha­zat épít Budapesten a mérnöki ka­mara. — Tífuszt okozod: öcsényben két fertőzött kút. Deutsch Sándbrné öcsényi asszony megha t, férje és két gyermeke á apota igen súlyos. — Sörrel oltották a tüzet a najabeckj sörgyár égésénél. Képek és rajzok Halas eleiéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom