Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-03-18 / 22. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESITÖJl március 18 EGY LEVÉL »Hangya tekintetes Igazgatóságának Kiskunhalas Kamaránkhoz intézett soraikra tisrä- ífieCietliel közöljük, hogy a sertésexport körül tapaszla'ható rfendeffíenességek- re és kívánságokra a Külkereskedelmi j Hivatal figyelmét nyomatékosan fel­hívtuk. Március 13-án Budapesten a Külke­reskedelmi Hivatalban megtartott ka­marai értekezleten felemeltük szavun­kat az igazságos kontingens-elosztás érdekében. A Hivatal közölte velünk, hogy a konímgeinisi-epsztást uj alapokra ki­várnia fektetml s ez ügyben már tár­gya1 ásókat js loytatott a földműve­lésügyi kormánnyal. Közbenjárásuk eredményeképen azt j a megnyugtató Ígéretet kaptuk, hogy a kiviteli kontingens szétosztásánál felsősorban a kisgazda-beje’entéseket fogják figyelembe venni és kielégí­teni. Kiváló fisite'ettet a Duna—Tisza- köizi Mezőgazdasági Kamara nevé­ben: Dr Vaja h. igazgató Kecske­mét, 1939. március 14.« * Éppen ideje lesz, hogy rendet te­remtsenek az exportsertés-engedélyek kiadása körül Nem szabad megtör- ; ténnje a jövőben o'yan botrányos | esetnek, hogy két mükisgazdának en- J jgjedélyezett 100 hízóból csak 19akds- gazda sertése, 81 pedig Kohn Benő, Kfertész és Szemző d'szmóái’óményábói ; SztáHittassék ei a kiét vagonban. Az ; elmúlt hét Szombatján ez történt Kis- j kunhalason. így fest a faj- ®s kis- ; gazdavédetem anno 1939 március ha- | váttan. H. j и ■ - 1 ■—■ i A kormányzóné felhívása az ország népéhez Magyarország kormányzójának hit­ves© csütörtökön égte a Aádió utján1 a következő felhívásit intézte az 'ország j népéhez: ’ V k i t — Az ujjáébredt márciusi, tét ember- ; fölötti fé'adatokat ró a r Kárpáta ját í megszánó és a határ feléi imenie(t|efő, í sőt a lengyel határt már fefJéjrt honvéd- | csapatainkra. Katonaságunk: < ellátása j minden tekintetben a legtófogástalia- j nabb, a hirfe’en beásott kárpátaljai hő- j fuvás és a nagyi hideg azonban mégis i szükségessé teszi, hogy minden egyes j magyar katonát néhány darab me!©- j gebb ruhával' is ei'ássunk. Ezekből a ■ holmikból nfem á l íuíhagy késztet ren- • delkezésriei. Ezért a Főméitóságu Asz- j szörny szienetetflef fleihLvja az ország kő- j zömségét, hogy tanúsítson minden ma- j gyár a mpiStani történeilmi időkben hős j katonáink érdekében 'áldozatkészséget : s küldjön minél sürgősebben és minőt nagyobb számiban meteg sáb, harisnyát és szvettert a kormányzásági palotába, | ahonnan a Főméitóságu Asszony ezeket a holmikat haladátoManrf továbbOttalmi ! fogja a föüíbartóztetthfatejtllanu1 előrenyo- j múló magyar katonáinknak. Hia az emit- ’■ tett meleg holmik ndm á tornak azonnal1 , rendeükezésr'2), akikor leghevesebb pénz- í beii megváltásokat ьекй№Ы, még ре- 1 dig Horthy Miikl'ósnó téli 'Segélyakciójá­nak 19-es csekkszámlájára. • A halasi Hangya áfelhiivás alapján már ma déte'őtt hopivédleiinikntek mfejfeig harisnyát,, inget és als óruhát küldött, Emelkedett a napszám, a föld ára és a haszonbér A földművelésügyi minisztérium; a Nagyon figyelemreméltók a föld- napokban tette közzé az 1938. évben , haszonbérekre vonatkozó adatok is. fizetett mezőgazdasági munkabérekre j Legnagyobb haszonbéreket 1938-ban vonatkozó adatokat, valamint tez j az 1—5 ho'das törpebirtokok kategó- ugyaniebben az évben felért fö!dhar < riájában fizették, amennyiben itt a szonbéreket és földárakat Rendkívül ! pénzbérek összege 47—59 pengő, a érdekesek ezek a számok, mert többé- I terménybéreké 2.1—2.8 métermázsa kfevésbbé a gazdasági helyzet felfelé ] búza volt kát. holdanként. Ezzel menő irányzatára mutatnak, de na- ‘ szfemben az 1000 kát. holdon felüli gyón érdekesek a különbségek az | birtokok haszonbére országos átlag­egyes országrészek és törvényható­ságok adatai között íjk. A mezőgazdasági férfinapszámbérek országos átlaga (élelmezés nélkül) az elmúlt néhány év alatt a következő­képpen alakult: télfen tavasszal nyáron ősszel pfengő fillérben 1935 110 130 170 140 1936 110 130 180 150 1937 130 170 250 190 1938 140 190 280 220 Megállapítható, hogy négy észten­dő alatt a férfinapszámbérek több mint ötven százaikkal emelkedtek. A munkabérek természetesen igen nagy változatosságot mutatnak vidé­kenként. Legmagasabbak a napszám- bérek az Alfö'dön és 'legalacsonyab­bak az ország északi vármegyéiben. Az egész országban a legkisebb nap- Számbéreket Abauj-Tpmia vármegyé­ben fizették, ahol a férfihunkásjok; a legnagyobb dlo'ogidöben is csafe 180 filléres átlagot értek el. Ezzel szfemben a legmagasabb napszámíbé- ieket Hódmezővásárhelyen, Cson- grád, Cs'anád és Békés vármegyé­ben érték el a munkások, amennyi­ben itt a niapszámbének átlaga 350 fillért tett ki. ! ! ! Ennél a női napSzámbéiek 30 szá- иа’.ёкка], a gyermeknapszámbérek pe­dig 50 Száza’ékkai alacsonyabbak. ban 23—26 pengőre, illetve 1.1—1.2 métermázsa búzára rúgott. Ebből lát­ható, hogy a nagybirtokért fizetett haszonbérek összege körülbelül fele­akkora, mint a törpebirtoké. Köztu­domású, hogy az utóbbi években lé­nyegesen emelkedtek a haszonbérek ip. Az emelkedés 1933 óta az orszá­gos át lagot véve alapul, pénzhaszon- béiekben közel 50 Százalék; érdekes, hogy ezzei szemben a terményben, fizetett haszonbérek a’ig változtak, sőt némely kategóriában csökkentek. így például a törpebirtokok haszon­bér® 1933-ban 2.4—2.6 métermázsa búza vöt országos átlagban, amely 1938-ig, müln't láttuk, 2.1—2.8 métfer- mázSára csökkent. A földárak átlaga 1938-ban a tör­pebirtok csoportjában 870—1260, az ezer holdon felüli birtokoknál pedig 480—620 p®ngő között váltakozott. A két kategória között tehát a különb­ség közel százszázalékos. Magától ér­tetődik, hogy az utóbbi években a fo'dárak is számottevően emelkedtek, így például) a törpebirtokok átlagára 1933-ban 500—710 pengő vö t, vagyis a növekedés hat év alatt 70 szá­zalékot lett ki. De jóval magasab­bak a földáraik a nagybirtok cso­portjában is, ahol öt-hat évvel ez­előtt még 295—400 pengős átlagot fizettek kát. holdanként; az emelke­dés itt tehát 50—60 százalék. • IVr/.y./t/.WA-iniv./.WIv.z.V. 71Г7Т\Г Halasi Tafcarétcpénzf ár Alapítva 1872 évben Folyósít kölcsönöket föld és házingatlanokra, értékpapírokra, érákra. Felmondás nélküli betéteket legelőnyösebb feltételek* kel gyümölcsözte! 1 után 3 órakor ®gy máS(;k érdekfesi halasi ügy tárgyalását kfezdte meg. A tárgyalás lapzártakor tart. ítéltet az esti órákban várható. О г s z á g-V Hág Emléktáblát kap Virág Benedek szü­lőfalujában, Dióskáten. — E; készült ta nagykanizsai rendőrség székházéi. Az uj középület 300 ezer1 pengőbe került, — Epilepsziás rohamot kapott és meg­fulladt Nagy Gyula 40 óv©s soproni szabó. — 60 méter (átmérőjű és 180 mé­ter mély sóbányára, bukkantak Miairosuj- vár egyjk uocájában. — A Hiaibsbiurg- csaiád összes németországi birtokait Vés ingóságait, angol tepje'entés szerint el­kobozzák. A birodalmi kormány rövide­sen törvényt hoz, amely 'aiz állaim ja­vára lefoglal!ja a volt osztrák ház csai- ládi vagyonát. — Törvényjavaslat (ké­szül) a magyar igazs ágügyi minisztéri­umban a siberek szigorú me_gbünteté- sére. A törvényjavaslat szerint a legsú­lyosabb büntetés: 10 évi fegyház tesz. — Debrecenben rohamosan emelkedik a sízivbajoSok száma. A ')szivbia|jb|ain el­haltak száma eiferte a .24 százalékot. — Haliálriaigázol'ta a vi Halmos Budapesten Bábel Mihály mozdonyvezetőt. Gyugel István vendéglős gyilkosa! hé! évi (egyházra ítélte a kalocsai törvényszék Múlt év októberében megdöbbentő, véi®s esemény játszódott le Halláson, I a Gyugel vendéglőben. Egy ittas fia^- i tiatember leszúrta Gyugel István ven- : déglőst, aki kórházba szállítása, után sérülésébe belehalt. A rendőrség a gyilkosság ügyében 12 tanút hallgatott ki és a vallo­másokból megállapította, hogy októ­ber 16-án, délután egy ittas társaság | a Mátyás-téren lévő Szabó korcs- 1 mából a városba indulva, betért a Gyugel-féle vendéglőbe. A társaság­ban volt Tprök István gazdasági cse­léd, öccse és egy másik fiatatember. A vendéglőben a legények erőszako­san léptek fel és mi,Vei ott látták, hogy részegek, nem akartak nefcjk bort admji. Erre Tprök István nagy botrányt csapott és a kihallgatott ta­nuk vallomása szerint a kezében lé­vő kerékpár pumpával teakarta ütni a vendéglőst. Az ittas legényeket el­távolították a vendéglőből. Ebben a munkában Gyugel István vendéglős js segédkezett. Az ittas legények nem távoztak fel, a vendéglő előtt az utcán mar radíak és a,z egyik legény Tprök István, mindenképpen be akart men­ni, állandóan hangoztatva, hogy vé­gez a vendéglőssel. Tprököt társai n®m engedték be, jó ideig du lakodtak vele, majd Tprök egyszerre kirán­totta zsebkését, mire elengedték. Tp­rök bement a vendéglőbe ésl zsebké­sével: a mit sem sejtő Gyugel Istvánt mfelíbeszurta. Ennek az ügynek a főtárgy adását ma, pénteken délelőtt tartották meg Halason á| közgyűlési teremben. A ka'ocsai törvényszék Oláh-tanácsa SzálUt ki és áz ügyet egész délelőtt 'tárgyalta. Az ügyészi vádirat fe'olvasása után, a vád'ott Tprök István gazdasági cse­lédet hallgatta ki a törvényszék. It­tassággal' és a(zzal védekezett, hogy a vendéglőben bántalmazták és emiatt való haragjában követte el tettét. A törvényszék a déli órákig foly­tatta a tanúkihallgatásokat. Különböző vallomások hangzottak ®I. a Török ál­tal bejelentett tanuk kedvező vallo­mást tettek, míg a tanuk nagyrésze súlyosan terhelő vallomásban adták elő a gyilkosság részleteit és Török bűnösségét. Az ügyész vádbeszéde és Mada­rász István dr vedlőbeszéde után a bíróság délután 1 órakor hozott Íté­letet.. A tprvénysizék Tprök Istvánt szán­dékos emberö'és büntette miatt mon­dotta ki bűnösnek és 7 évi fegyházra i téltfe. Tprök István az itélet ellen fel­lebbezést jelentett be és igy az njem jogerős. A kapcsai törvény sjzék mia dék Disztorna a gimnázium tornatermében az újjáépített tornaterein1 ümntöpélyies avatása lai'kahnábő“ a r©f. ^rilády-gtilrn- názium és polgári, leányiskola úttal a gimnázium' Фома,termében mándiuis 22- én ©site 7 órakor 'kezdődő disztoima mű­sora a következő: Felvonulás. 'Himnusz. — A polgári teányíiskba J. és II. ö. ta­nulóinak zenés szabadgyakorlattal. — 'A gimnázáulm vátegatott lósapiaitaí.nak suty- gimnasztíkája. — A polgári 'leányiskola IV. o. tanulóinak é® ú gimnázáiujmi V. o. tanulóinak padgyiajkiorte|taá.. — A ; gimná- ziium válogatott leány és'fiú tamutöinak ügyességi gyakorlaitaii. *— A polgári le­ányiskola válogatott csapatának: buzo­gány gyakorlatai. — Magyar (toboirzó. Táncolják a gimnázium' növendékei. A gimnázium' vá'ogatott csapatainak 'Ifu- tóiskoléja és rpozgásos giimnasztikájia. — Guzsalyos ,tánc. IJejjitik úi polgárii te- ányisko'lia itaniuitói. г— A '.VIII. o. tanúéi­nak -zenés puskagyakortetai. — Záró­beszéd. Hiszekegy... ,— Műsor iára 80 fillér. A he yek® t a'.rendezőség megszá­mozza,. Kérik az érdeklődőket, „ hogy helyigfenylésüket Varga jenő testnev. tanárnál' jelenítsék b®. A hátsó sorok) emelvényen tesznek, úgy hogy'.a közön­ség mindenünnen jó® fog látni. MINDEZ Aí И Ш özom 18»án Vasár ‘/24, z h H К .Д g H H c te c c c Jean Do Clar gála fi Fényi n Biok Fa Kál a gazd; épü raktá fali,ing és zs Szemű1 válás Briliáns ezüstpé nyat, (törő magas Órát é pontos

Next

/
Oldalképek
Tartalom