Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-03-18 / 22. szám
március 18 KISKUNHALAS HEL Sí ÉRTESÍTŐJE 3 NA К A RUTÉNFOLD ?i A megszűnt Cseh-Szlovákiának a Ruténfö dt« nem lehetett semmiféle néprajzi igény®; igy a cseh kíí'poffi- tfjka ©nmeik a temetnek a, megszervezését »ál'ttfiálnlos biztonsági« és »nemzetközi és kitfpoifikai« indokokkal próbálta megmagyarázni. Valóban: a Ruténfö d volt az a h d, melyen át a németségbe beékelt csehek érintkezhettek Oroszországgal, a e.ngyei- o szági ukrán forradalmárokkal! és összeesküvőkkel, Romániáival1, Rtetve Jugoszláviával. A Ruténföldre mindvégig alaposain, ráfizetett az imperialista csiS'h politika, viszont annál nagyobb szüksége volt rá stratégiai szempontból: a Rutén föld volt a kis- antant-polítikai összetartó kapcsa és egybe® evái'asztotta egymástól Ma- gyia.országot és Lengye Országot. A müncheni döntés már ©teve rr.eg- i'pígiaitta ©nmek a kis és szép földnek kü ön Lehetőségeit. Ké't 'legfontosabb városát, Ungvári és Munkácsot a a müncheni döntés Magyarországhoz juttatta s alighogy Ungvár és Munkács egymássá, csak eseh-szfovák területen át érintkezhettek, úgy viszont a fővárosinak maradt "rfuszt is csak vtoai járás terű elén csupa ruszin lát- : ki'k és bőven vannak íajllvtajk a Sze- péSségen isi; a nagy öcsé: vásárokra №-b'ejártiak a szepességi ruszinok ér- i tíekes, szép népviselte lükben. Ezeket : a Szlovákiához tartozó ruszin'akta te- ; rüíeteket haszta'an követébe a ruszin ! irredenta a csehek tő', illetőleg a ! Szlovákoktól Gö:ögkatotkus püspök- j ségte és iniem érdektelen ruszin szel- i iemi hagyományai réviáin Eperjes is ruszin irredenta terűi let s érdekes, hogy a csehek egymás © -én igyekezték itt kijátszani a szlovákokat és a ruszinokat. A lakosság kétharmada ruszin ezen a terű ©ten; utána rögtön a magyarok jönnek; pár keleti, ro- 1 mián fa u mtejiett a nérrélek száma kib. 12.000 — ezek m'nd XVIII. Századi leépítések, mikor a Schönborn-ura- diaöm hozta őket a Rákóczi Ferenc tői elkobzott íerüe.ekie, mialatt a munkácsi uriadábm jövedieUmelbőii! épültek a würzburgi német barokk építészét remek©!... De mi s©m. bizonyít jobbén a magyarság mé.tett, mint hogy ilyen Munkács me let ti ko’o- nista családból született Munkácsy . Mihály... A dukliai Szoi.ostó'l kezdődik ez a táj. A Kárpátok itt homokkőformál- eiók s a Tjisza forrásvidéke jelenti, e terűét végső keleti határait. A vidék Sziegény és egyenlőt enü-1 van erdősítve. Havasi 'egelök váltakoznak ! őserdőkkel. Délén, bőven terem a bor, a búza és ezek az seiet jelentő te- ; rületek ma Magyarországé. Nyers- . anyagok ezen a terű®len csak ritkán fordulnak elő. Az egész vidéket a naturalgazd'asági áfepot és egy ősi, hagyományos pianasjzti életforma jellemzi. A népszaporaság igen magas; a Ruiénfö d Cseh-Sztovákia legjobban szapo odó területe vo®t. Az amalla- bétizmus miég m!a is 40 százaléknyi; a csehek annyit reklámozóit kuhur- po itikája semmit sem segí tett és a magyar kuturpo'-itiká:a még nagyi fe adatok várnáik itt; a íoyton Szapo- , iodó népesség sok gondot kíván. ; Jellemző, hogy míg Cseho.szágbán az 1920—1930 közti időben a nép- szapoiaság 6.5 százalék, Morvaor- ’ Szágbain. 6.7 százalék, Szlovákiában 11.1 Száza ék, addig a Ruténföldön 20 száza ék volt! Másodpercek alatt omlik szét a vízben az Aspirin- tabletta. A finom porrá szétesett Aspirin gyorsabban és egyenletesebben oszlik el a szervezetben és fokozottabb hatást fejt ki meghűlés, fájdalmak és reuma ellen. ASPI RS N tabletták ettán a - kereszt látható, ez különbözteti meg az utánzatoktól. BAYER az éhező lakosság hozzájut végre a|z Alföld terményeihez. Mármiaros irr.te- gyén.©k a só vö t a legfőbb kincse s n©m elme feendők a kőrösmezei petróleumforrások. Beieg hegyeiben az erdő uralkodik; a hegyeken e’ő- foídul mészkő, márvány, láspis, opál, hegyi jegec, a laposabb hegyieken, ! porcéi!ániöld cs agyag. Igen gazdag ! Bér eg megye ásványos forr ásokban és gyógyfürdőkben: így a hársfaival savanyú víz, a szinyáki kénfürdő; ásványvíz fakad Szó ymán, KirálySizál- iliáson, Po'enán, Paulován, Pioszkán, Szarvaskutoa, Zánykán és Iványiban; az ismert források száma rrteghaadja a harmincat. Ung megye porcelánföldet ád, keveset és külön ki kél enne'ni a kitűnő Szeiednyei borokat. Egy derék és jó népet kapunk vissza a Ruténfö'dde', mely Rákóczi nép® vö t — gens fidelissima — és a nagy fejed© tem emlékét ima is htil- vten őrzi, ahogy sokat emlékezik Mátyás királyra is. A magyár turisztika örömét lelheti majd az eddig ajlliig méltányolt nagyszerű hegyekben és a népétet kutatója ősi, romlatlan pa- laszté'teíet, csodálatos, mély és színes népművészetet lia'él s különösen nagyon figyecmte érdemesek az ősi íaíempomok, melyek az ószláv és magyar történeti hagyomány össze- ö el ke zéséből születtek. magyar 'terű ©len, át érintkezhetett a ta.’tomány többi részeivel. A müncheni döntéSraé. az is figyetemieméltó, hogy a Ruténföld dél1; részének, a magyar akta és búzatermő terű elmeik Magya; országhoz va ó estatcfiása még jobban kfteme' te ennek a terű elmek és a központi Magya országnak egymás- 1 ©utaltságát és e vá'aszíha aianságét Ember és föld Az 1930-as adatok szterimt az akkori Ruténfö'd k!b. 12.000 négyzeijfci- lómétemyi terütetü volt és népsűrűsége 57 fő mégyzetkilómáteienfcént, lakossága pedig 752.615 ember. Ebből! a ruszin nép létszáma kb. 500 ezer főre tehető. A ruszin nép nemcsak a, politikai értetemben vett és Szlovákiától elhatá oft Rulémföldön lakik, hantem átterjed a régi magyar történeti határokat követve Sáros miegye északi részére, sőt az északi Sztepességre is, már Báitfia fö’ött, a hajdani Rákóczi-ut adla om, a makoFőlerak át: KALMAN MIKSA-nál Jobb üz etekben kapható. A Iialasi nzemélyvonat halálra gázolt egy vasúti fékező! Kedden ©üt© rendkívüli súlyos állapotban szállították be a vusutá lom árról a halasi kórházba Hegedűs B®- nédek segédfékezőt, akit SzabadszäM- sotí a Halas felé (közlekedő Pisti 7 órás személyvonat étütött. Hegedüs a (sin* páron tartózkodott, amikor a von,átvezető jelzésétől megijedt és a vonat efié ugrott. A mozdony elkapta a főjét és összeroöQSolte. A kórházbaszá4tás után nemsokára meghalt. г , ; , Megszidta az asszony, felakasztotta magát T л к á es János 29 é ves keceli föJd- mives az Arndt hátéin Oiz égyik korcs- [ mában idogátt barátaival'. A ''társaság j estei eltávozott a korcsmából 'és az egyik pincében ittak tovább. Takács ! innen már ittasan tért lakásába, áho» j az asszony ezért mégszidta. .Egy da- ' rabig az ititais férfi 'csak hallgatta feleségének szidásait,, majd ö is sziidini , kezdte az asszonyt. Szóváltás 'közben j annyira, méregbe jött Takács, hogy szónélkü* eltávozott. i ; Felesége egy darabig nieim, tulajdonított fontosságot férjé eltávozásának, d© amikor éjfél' léié sémi jött haza, k©Wf sésére indult. A községben iném találva j meg, a házban 5a kutatni kezdték. Utoljára a padlásra mentek féli, ahol nagy megdöbbenéssel' látták, hogy (a horogfán függ a férj. 'Azonnali levágták 1 fl kötéfrő', de segíteni már némi fehe- tetf, mert Takács imiár (Jtiiafatt volt. Az uj terület gazdasági értékei A növekedő népnek munlká:lá lés földre váia Szüksége; ezt nem tudta nekik megadni az ipari és önző cseh gazdia|S,ágpoil;itpkla: s ez volt a ruténfödi nyomor egyik legfőbb oka. jellemzők az adatok: 1935-ben Ru- ténföld teirütetének mintegy 50 Százalékát erdő barátja és ezeknek aI hegyeknek visszakerülte egyszeriben megodja Magyarország íaimportjí- nak kérdését kedvező irányban. Az északi területeket erdő borítja, ke'et leié a bükk uralkodik és délen a tölgy. A csehek ismételten hasztalan kutattak keleten, JaPzinán földgáz után. Ha ia Ruténföd és lakossága és Magyarország közös javára van ipz a ikö.ü mény, hogy а акозSágnak életszükségletet jelent ő faipar és íab uSztiatás Magyarország fe.,é megnyi- Jik, ugyanilyen jtelen'tős az is, hogy Közel 150 főnyi társaság meghitt j hangú atban ünnepelte a kiskunhalasi Kát. Körben március idusát. A va- , c®K»:® a’atl beszédet mondott Nieder- [ miamin László káplán. Beszédében J gróf Széchenyi István mindem idők magyarjára mutatott rá és elmondta, hogy ®zt az utat kell járnia a mar gyár Ságnak és akkor ünnepe be tjük igazán a magyarság örök márciusát. A vacsora közben jött a terembe Fekete Imire dr polgármester, Med- véczky Károly gazd. főtanácsos, Zeisz Károly dr és k,isé.fetük. Baranyi László esperes-plébános magas szln- voma’u beszédben emlékezett meg képviselőnkről: gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszterről. Beszédében kleme te, hogy nemcsak a választáskor, de ma, sőt av jövőben, is képviselőnk há'tamegeit volt, van és tfcsz a vezetése alatt Halas város közéi 21 ezret számláló kalorikus társadalma. Beszéde folyamán üdvözölte a megjelenteket, meeg Szávákká* emlékezett meg a polgármesterrel, MBdveezky Károlyról és dr Zeisz Károlyról. Dr Fekete Imre polgármester válaszában kifejtette a közös munka és nemzeti együttérzés nagy erejét. Kérte a megjelenteket, hogy munkálkodjanak megértő segíteni akarással Ha eb felvirágoztatásán, akosságunk fco dogu'ásán. Utána Medveczky Ká- lo’y emlékezett meg a nagy márciusi! napokról. Felhívta a hallgatóság figyelmét a mai történetmi órák je- .entőségé.e. Meghatott szavaikkal ещHircini 15-lke a Kaiéiul Iliim
