Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-01-04 / 1. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 4 A magyarság megerősítése A történelmi nevezetességű ónod választókerü ete az ország miniszter­elnökét képviselői mandátumával akarja megtsztelni. Vitéz Imrédy. Béla a felajánlott jelölést elfogadta és prog­ramot adott iaz ónodi kerületben. Az egész ország feszült várakozás­sal; tekintett az ónodi nagy nap elé, miért tudta, hogy a miniszterelnök kőrútján a politikai élet liegjetentő- siebb beszédei hangzanak el. És va­lóban a miniszterelnök programbe- Sziéde i iránymutató nyilt színvallás, fenkölt gondolkodásra való határozott program volt, rávilágított arra az egyenes útra, amelyen a kormány haladni kíván és megje’ö'te a kor­mányzati politika lényegét. Ennek a politikának a célja szent; a magyarság megerősítése, kiegyen­súlyozott életének biztosítása és ön­tudatos fejlődésének korszerű refor­mokkal váló előmozdítása. Ezt a magyar politikai célkitűzést “Szolgálja a kormány külpolitikai té­ren is. Külpolitikai vonalvezetése a tengelyhatalmak barátságára támasz­kodik és pedig nemcsak érzelmi ala­pon, hanem észszerű meggondolások alapján is. Ennek a külpolitikának a reális értékéire föösteges rámutat­nunk, mert arról mindenki meggyő­ződhetett a közelmúltban, amidőn nagy barátaink segítségével és szívós diplomáciai munkánk eredményeként egymillió magyar térhetett vissza aiz ányaaorSzágba. Külpolitikánk iránya természetesen ezentúl is csak a ten- igielyhaMimiak felé való szoros és és hűséges együttműködés lehet. ■ Belpolitikánk irányát a gyorsütemü és nagyvonalú reformok jelzik. A mi- miiSzterelinök által ismertetett reform- politika világnézeti jellege ; keresz­tény, nemzeti, jobboldali, szociális po­litika. Ezt a programot hirdette Im­rédy miniszterelnök eddig is és emel­lett renduetflenül kitart a jövőben is. Az erősivelésü beszéd kiterjedt a kor­mány nagy reformjaira is, amelyek egy jegy mérföldkövei a fejlődésnek- Ezek a készülő reformok, aamelyek közül a fö dbirtokpolitikai reform és a keresztény magyarság gazdasági térfogla'ását elősegítő javaslát fogja kiváltani a legnagyobb visszhangot, egészen uj alapokra fekteti a modern Magyarországot. Évenként legalább százezer hold földet fog e;zzel a tör­vénnyel a kormány a kisembereknek juttatni s a nagybirtokos gazdálko­dás rendszeréből fokozatosan, zökke­nés nélkül viszi át az országot a kis- birto к rendszer felé. Ezzel a nagyszerű folyamatra! egyidejűleg gondoskodás történik arról, hogy a magyar földet, az* a szentséget, amely a javaslat során a miagyar nép millióinak ke­zébe jut, kellő szakértelemmel és hoz­záértéssel művelje la nép és érezze azt, hogy a magyar föld megműve­lésével a haza oltárán áldozik. A gaz­dasági élet birtokbavételét hivatott elősegíteni a zsidók térfoglalásának korlátozását tartalmazó törvény, amelynek végrehajtásával valóiban magyarrá lesz Magyarország, mert az őrségváltó csapat kelő felkészült­séggel és megfelelő számban készen áll arra, hogy minden téren kezébe vegye az irányítást és a munkát meg­ragadja. Az ónodi programbeszéd valóban Szózat volt a magyar néphez és meg­nyugtatta az ország lakosságát, hogy Imrédy Bélánál jó kezekben van a gyeplő és helyes irányba, a magyar öncéluság megvalósítása felé vezeti a kormánymdat. Országszerte megszervezik a Magyar Fajvédők Szövetségét Az elsA vidéki zászlóbontást január 6-án Halason tartják A tavaszon a 20 év előtti ellenforra­dalom egyik legendás vezéralakja: Héj- jias Iván vezetésével megalakult Bu­dapestien a Magyar Fajvédők Országos Szövetsége azzal a céllal, hogy egysé­ges utat tapossanak a széttagolt ma­gyar politikai és társadalmi é’etben. Most elhatározták, hogy a szövetséget országszerte megszervezik s © célból Halasra .is ©látogatott Rád Árpád or­szágos főtitkár. A szövetség első vidéki zászlóbontását január 6-án Halason tart­ják. ­Az alakuló közgyűlést január 6-án délelőtt Ш 11 órakor a Polgári Olvasó­körben tartják s azon megjelenik vitéz dr. Héjjás Iván országos elnök, Rád Árpád országos főtitkár és a »Rongyos Gárda« egy szakasza. A közgyűlés után megkoszorúzzák a hősök emlékművét, majd ugyancsak a Polgári Olvasókör­ben közöstebédeo vesznek részt. A város miagyar társadalma nagy érdeklődéssel várja: a MAFOSz megala­kulását s már eddig is sokan kérték a felvételüket. Az alakuló közgyűlés után a megválasztott vezetőség megindítja a szervezés munkáját. A Magyar Fajvé­dők Országos Szövetsége a fehér kettős kereszt alá hiv mindenkit, ай meg­tudja érteni az idők parancsoló szavát , s akit áz önzetlen és igaz faj szeretet i visz táborába. A „rongyos gárda“ ! őrségváltása az Ország3 zászlónál Az Er©klyés Országzászló №gybi- zottsága minden évben Szilveszter éj­szakáján őrségváltást rendez az Or- szzágzászlónái Budapesten, i Ez évben a magyar fajvédők gár­dája, a Héjjas Iván parancsnoksága alatt álló »rongyos gárda« tartott éjszakai őrszolgálatot az Országzász­lónál. Pontosán éjfélkor vonóit fel ; a »rongyos gárda« fáklyákkal az őr- , ségváttásra s az országzásztó nagy- bizottsága nevében dr Molnár Ferenc, ! dr Grii Lóránt és mások üdvözölték I őket. A »rongyos gárda« meghajtotta I zászlaját az országzászló előtt, majd • Böszörményi Béla parancsnok vezény- ; Szavára к ét-két fáklyás őrszem fel- j váltotta egymást aaz őrhelyien. A csa­pat tagjai elmondták a Hiszekegyet, majd az éjszakai csendben dr Nagy Iván, az Országzászló Nagybizottság társelnöke intézett magass’zárnyalásu beszédet a (gárdához. Kiskunhalas mezőgazdasági bizottsága panasszal fordul az OMTK ellen Kiskunhalas város mezőgazdasági bizottságában Tegzes Károly gazd. ta­nácsos, elnök, bejetentefte, hogy a bizottság gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszterhez panaszt kíván előterjeszteni a tejszövetkezet •ellen s kiéri a tej árának fölemelését. Az OMTK kebelében működő hely­beli szövetkezet ugyanis még ma iS csak 10 fillért fizet egy Jlilter tejért, ha azt ő szállíttatja be, holott a pia­com 20 fillér a tej. MegáHapitiották a telepen, hogy egy esztendő alatt 360 ezer liter halasi tejet szállott fel az OMTK Budapestre s ott 28 filléres áron értékesítette, mint fogyasztási tejet azt, amit Kiskunhalason 10 fil­lérért vett, jóllehet, a rendelet érteimé­ben a fogyasztási tejért 16 fillért keltene literenként fizetnie, A bizott­sági tagok felszólalásaikban követel­ték, hogy az OMTK azonnal emelje fel 16 fiitérre a tej árát s többen ki­jelentették, hogy törvényadlta jogaikat visszamenőleg, ha kel, per utján is érvényesítik. A gazdák — mondották — Szívesen támogatják a szövetkeze­tét, de ilyen eljárással nem szabad a szövetkezeti eszme hitelét rontani. A bizottság elhatároztaa, hogy a Mezőgazdasági Kamara utján fölter- jfesztést intéz ebben az ügyben a földművelésügyi miniszterhez. Nagykőrös és Finnország házasságot kötöttek,.. (Nagykőrösi tudósítónktól.) — S®m betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában —... hi­tetlenül el niem hagyom... A budapesti Deák-téri templomban hangzott a fogadalom 1938. decem­ber 28-án, délután 5 órakor. Az orgona sípjai halk játékábani a sziv-szavak lágy csengése mind­megannyi parányi csengetyü csifeiger s fenséges harmóniába olvad1. Ünnep van. Magyar és finn szív boldog ®gy másra találását ünneplik. Barta Flóra, Barta Balázs nagy­kőrösi állatorvos leánya tett Isten előtt fogadalmat Paasonen Aladár finn vezérkari ezae,desneik, a firm köz- társasági elnök első szárnysegédének. Romantikus szerelmi regény ez. A csend országában: Suomiban virág­zott ki s most háziassággal végző­dött. Előzményei — mint értesültünk — több évtizeidre nyúlnak vissza. így van ez, akármilyen hihetetlen iS. Történt, hogy több' évtizeddel ez­előtt egy nlagynevü tudós, aki a heí- sjmkiii egyetemen a finn-ugor nyelvnek volt a tanára, névSzérjnt Paasonen Henrjk, Budapestre jött, hogy meg- látogiassa a magyar testvéreket. En­nek a látogatásnak az lett a követ­kezménye, hogy feleségül egy előke­lő magyar uriliámyt: Paskay Mariskát- Gyermekük született, 'akit nemrégen neveztek ki vezérkari ezredesnek s egyben be js osztották első szárny­segédnek a finn köztársaság elnöké­hez. Paasonen Aladár valóban a finn —magyar barátság gyermeke, aki egyszerre két néphez tartozik. Most, ha az élet sablonos regény­író lennie, azt kellerte írjuk: “termé­szete gén Paasonen Aladár is elláto­gatott Budapestne s ott megismerkp- dett egy magyar úri leánnyal, akár­csak az édesapja, s azután ő js ma­gyar leányt vett el feleségül. Am az élet ugytátszik, nem követi a regényírók receptjét, mert jelen esetben nem az történt, hogy a, finn testvér látogatott el hozzánk, hanem az, hogy Barta Balázs állatorvos Flóra nevü Szép leánya így szólt alp­jához tavasszal: — Apukám, én már elég sok nyel­vet tanultam Svájcban, szeretnék ki­menni Angliába vagy Finnországba. Tanulni akarok, világot látni... És Barta Flóra — ó mai modem idők — elindult Nagykőrösről Finn­országba, még pedig egyedül. Ezien nem lhet csodálkozni, élt Svájcban és jgy a világjáró ember biztonsá­gával ült be Budapesten az északi gyorsvonatba. Természetesen volt zsebében rengeteg ajánlólevél külön­böző finn. családokhoz, intézteekhez. Benyúlt a zsebébe s az' egyik borí­tékon talált egy címet s a levélben utasítást arra, hogy egy finn csa­ládiak nyaralója van Helsinki mel­lett, már pedig ö pihenni' is sze­detne s jaiz az ötlete támadt, hogy ott Száll még. Mondanunk :sem kell, hogy abban a nyaralóban Paásonien Aladár édes­anyja lakott, aki Szívesen, melegen fogadta a magyar úri leányt. Né­hány órán belül megismerkedett Barta Flóra Paasonen Aladár vezérkari ez­redessel, aki jói beszél magyarul, hi­szen majdnem minden szabadságált Budapesten töltötte. Az események expnesszgyorsaság- gal peregtek, Ismerkedés: erdőben s egy hét múlva már tudták — anél­kül, hogy nyíltan Szint vallottak vol­na: ebből csak. házasság lehet. S házasság is lett. Rövid pár hó­nap alatt. Két szerető szív boldog házassága. Ennyi a történet. Nagykőrös és Finnország házassá­got kötöttek... Igaz, mély részvét mellett temették el özv. Toóth Istvánnét Halas város széles rétegében mő'y részvétté! találkozott özv. Toóth Ist­ván né sz. Friedrich Mária Magdolna halála. — Az ismert, jóságos nagy­asszony 79 éves korában halt meg s halálával több halasi, etőkieűő csala­dot borított gyászba. Temetése újév dél­utánján történt meg igiaz, mély részvét mellett. KRAYER Festékek, lakkok, ház­tartási cikkek festéküzletben Csengeri ucca 10 Telefon: 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom