Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)
1938-04-06 / 28. szám
április 6_________________________________________MSKOMMLHS HELYI EBTESITOJB __________________________________________________3 MARSCHAU. MINISZTER: „Amíg Budapesten rémképeket szőnek, a vidék dolgozik, szánt=vet és 3500 falu népe őrzi az ország nyugalmát“ A Duna—Tisza Közének nagy eseménye volt a halasi gazdanap Az elmúlt vasárnap nagys.z?rü keretek között zajlott le Kiskunhalas város és á Gazdasági Egyesület áltaj .rendezett gazdagyülés. A város éledtében lezajlott gazdagyülés úgy megrendezésben, mint méreteiben, a szónokok összeállításában, mint az idie- sereglő előkelőségek és a százakra rugó vidéki gazdák tömegében olyan íeljesitmény volt, ami fölött szó nélkül .. nem'lehet elhaladni. Ezt a határozottan nagymérvű munkát Halas város hatósága oly szépen oldotta meg, hogy ezért a város egész társadalmának köszöneté illeti meg. Meghatóan szép volt az a gondolat,. hogy a minisztert és kíséretét képező menetet egy halasi gazda vezette, kezében 1848-as szabadság- herei időből megmaradt zósz'.őval. A gyűlés színhelyére való bevonulás elrendezése is kitűnő volt. A városháza előtti u! két szélén jobboldalra leventék és a cserkészek álltak sorfalat nemzetiszinü és a város színeit viselő zászlókkal, a másik oldalon magyar ruhás lányok kezében lengedeztek ezek a kis zászlók. A ha’asi ifjúság hódolata volt ez a magyar föld. nemeslelkü miniszterének és a város nagy barátjának Mar- scha.l Ferencnek. A gazdagyülésnek már is szép látható eredménye van: a Ill-ik apaállat istálló megépítése, a téli gazdasági iskolának még ebben az évben való felépi ése, a kertmunkáskép- ző iskolának két éven belül való felállítása, a császártöltést útnak megépítése és a 48-as kör bővítésére kilátásba helyezett segély.. Ezen helyi, eredményen, felül talán még nagyobb jelentőségű országos vonatkozásban a gazdaöntudat megerősítése a legkisebbtől a liegmagyob- big való összefogással és egy nagy építő agrárgondolat eszményének megalapozása, amely fundamentumon minden feKorgatástól mentesen épülhet fel az a nagy agrárország, amelynek megszemélyesítője Halas nagy barátja, a földművelésügyi miniszter. Ezért a 'napért hálásak lehetünk mindenkinek, akik; abban tevékeny- ked tek, a rendezésben résztvevő gazdáknak, .egelsősortan annak, aki- tői a gondolat elindult és aki legtöbbét. fáradozott benne, a város po - gárinesterének. A gazdagyülésről tudósi tónk a következőkben számolhat b®: A földmivelesügyi miniszter, a főispán és az alispán érKezése Vasárnap lai város képe is szokatlan, mozgalmas képet nyújtott. A reggeli vonatokkal jöttek a környékbeli gazdák nagyobb küldöttséggel. Az utcán mindenütt közönség, különösen a városháza körül Várják az érkező előkelőségeket. A városháza főbejárata előtt várakozik a tisztikar, élén a polgármesterrel, de ott látjuk 4 a város társadalmának mindén rétegét. Kilenc órára jelzik vitéz Endre László alispán érkezesét. Az alispánt meleg szavakkal Fekete Imre polgármester üdvözölte. Az alispán válaszában elmondta, hogy örömmel jött Halasra. Ezután szemlét tartott a felvonult levente század fölött. Nemsokára megérkezett Preszly Elemér titkos tanácsos, Pest vármegye főispánja is. A tisztikar élén a polgármester fogadta és üdvözölte meleg szavakkal. Ezután már egymás után -futofttak be autón iaZ ideérkező előkelőségek. Im^es György szegedi, Latinovics János bácsmegyei főispán, Bajsay Ernő alispán, báró Vay László földművelésügyi ál amütkár, szombaton vitéz Petneházy államtitkár, Teleki Mihály gróf, Guilder Ее. mér vm. gazd. főfelügyelő és Mis- kolczy István orsz, képviselő. Fél 11 órakor érkezett Jánoshalmáról Marschall Ferenc földművelésügyi miniszter, akit nagy lelkesedéssel fogadott a. nagyszámú közönség. A polgármester meleg üdvözlő szavai után Tegzes Hi kedves iköszöntőhe- széddel csokrot nyújtott át neki. A miniszter és kísérete a városi- házára mentek, majd nemsokára a; színházba, a gyűlés színhelyére. Ekkorra már a színház ériemben szinte mozogni sem lehetett. Az utcára 200 —300 ember kiszorult és megiafon közvetítésével hallgatta a szónokok beszédét. Az ideérkező vendégek a színpadon foglaltak helyet, ott láttuk, a következőke t*. Báró Mirbach Antal az Alsó- dunántu'i Mezőgazdasági Kamara képviseletében Kaposvárról Tóth Arisztid, a Makói Gazdasági Egyesület elnöke, Kiss Endre kecskeméti polgármester, Szabó Iván felsőházi tag Kecskemétről, Gerébi János fö’d- birtokos Szabadszá lásról, dr Geley József, a szegedi egyetem rektora, Hunyady Vass Gergely országgyűlési képviselő Szegedről, Geszelyi Nagy László, Vaja Béla és Szabó Lajos a kecskeméti kamarától, dr Bernhardt Sándor bajai, dr Farkas Géza ka'o- csai, dr Ring József kisjkunfétegy- házai polgármesterek, Szabó Dezső fé'egyházi, Safáry Endre kiskőrösi, Sza'ay Tibor jánoshalmai és Pé.erfia Fü'öp bácsalmási főszolgabírók, Cser- nyus Bé'a dr főispán!, dr Lovászy Gábor a ispáni titkárok, Batfca Pál a fö dmüvelésügyi minisztérium állattenyésztési osztáyának vezetője, Gay- hoffer István és Zsivanovits Béla a pestmegyei Gazdasági Egyesüet képviseletében, Biharból pedig Tóth Kálmán ref. lelkész, Fekete József földbirtokos, dr Fekete Péter főorvos és dr Korcsmáros Zoltán szolgabiró, továbbá Kiss István V. országgyűlési képvise’ő, a Kiskunfélegyházái Gazdasági Egyesület elnöke, Kulmann László, a MASzOBSz. ügyvezetője, gróf Nemes János, dr Vaszary László, Tóth Kálmán miniszteri titkárok, Bernáth Zoltán lapszerkesztő és még számosán. „A magyar sors mindig próbára tette a magyart“ A nagygyűlést Fekete Imre dr. polgármester nyitotta meg a következő, gondolatokban gazdag, nagyhatású beszéddel; A magyar solrs mindig próbára tette nemzedékrő'-nemzedékre a magyart. Nyugalmas élete nem volt itt e főidőn soha egyeten generációnak sem. Küzdetemrő», harcró- és verejtékező munkáról adhat számot mindig a történe ém hompk- órája. Amidőn’ az egyetemes nemzet munkája megméretik a történe %]. súlyos méi legén és a népek családiéiban az eredmény ránk nézve kedvező', úgy nyugodtan á lapíthatjuk meg, hogy ebben a tegnagyobb érdem a nemzetnek azt a légértékeiebb társadalmi rétegét illeti meg, mey minden időben a legtöbbet kiá lt és a legtöbbet helyt állt ezért az (országért s ez a gazdatársadatom. A magyar gazdatársadal ómnak épp ezért az évszázadok óta jó- végzett munkája után joggal tehet és kelj is hallatnia szavát nemcsak a fővárosi tanácskozó termekben, de ott is, hot nincsenek sűrű kőpa-oták, ott, hová jobban beér a friss ébredő magyar tavasznak a bogárkáin tanyákró- bejövő meeg üzenete. Ezért jöttek most össze ebbéli az ősi féezer éves gazdavárosban messze vidékek gazdái, nemcsak a Duna-Tisza közéről, hanem a szép -vunántulróJ és a Tiszántunak déiibábos rónáiról, hogy közvet énül szemlély0 lássák, hallják és tapaszta-ják, hogy a magyar gazdaérdekek képviseet0 a legszorosabb kapcsolatot tartja fönn velük. Érezzék, hogy a magyar sorskérdések véük és általuk alakulnak ki és a boldogabb jövendő utján a magyar csizmások százezreinek döngő lépése adja meg a diadalmas muzsikát. Ennek a hatalmas és diadalmas ga-z- daindu ónak a jegyében üdvözlöm én városunk régi őszinte és igaz barátját, a magyar fö d hü fiát Marschaíl Ferenc föld- mive'ésügyi miniszter urat, üdvözlöm vitéz Petneházy Ante' á lamtitkár urat, néhai jő Gömbös Gyű'a hűséges munkatársát, üdvözlöm báró Vay László államtitkár urat, köszöntőm az Országos Mezőgazdasági Kamara kitűnő igazgatóját, dr Máthé Imrét, üdvözlöm az OMGE főtitkárát, dr Konkoly Thege Sándort, a mezőgazdasági kiá Itások kiváló szervezőjét és minden kedves vendégünket. De mielőtt e gazdiagy ülést megnyitnám', fördu jon tekintetünk egy pi-lanatra Budavára fejé, hol első nagy királyunk, Szent István ezer év®s tradíciójához híven vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó ur izzó magyarsággal bölcsen kormányozza ezt .az országot és engedtessék mPg nekem, hogy azt indítványozzam, hogy a Kormányzó Urnák szó-ó hódoló távirattá» kezdjük meg munkánkat. Ezután pedig a magyarok Istenének bőséges áldását kérve a határon innen és határon ül* fevő minden becsületesen dolgozó magyar gazdára, a haÍBisi gazdanagygybést - megnyitom. Dr Fekete Imre polgármester nágy tapssal és éljenzéssel fogadott beszéde után felkérte a földművelésügyi minisztert beszédének megtartására. -!,| Marschall miniszter A földművelésügyi miniszter először is örömét fejezte ki afölött, hogy ßz a gazdagyülés a napi. po'itikán felül eme kedv® kívánja a figyelmet a magyar földművelők sorsára irányítani és a gyűlést nemi a felszított szenvedély, hanem annak átér zése hatja át, hogy nemc sak fontos gazdasági cé, de nemzeti érdiek is, hogy a földművelő lakosság sora miegjavittassék. Beej ©nitette, hogy beszédében három do oggat kíván foglalkozni: a terme és és értékesítéssé, s az emberrel, akiért az első kettő van. — Ti takozmom kel — mondotta •— a defetizmus éjiéin, hogy itt mindeniki leszólja a! magyar gazda munkáját, a termelést és mindenki ki akarja oktatni a parasztot, akit ehhez a födhöz mégis több kapcsolat fűz, mint a pillanatnyi profit. Rámutatott, hogy a Duna-Tisza közén , 20 esztendő alatt virágzó mezőgazda- : sági ku tura, szőlős és gyümölcsös paradicsom ke étkezett. — Amíg — mondotta — Budapesten rémképeket szőnek, a falu dolgozik, szánt, vet, permetez és 3500 magyar falu népe őrzi az ország rendjét Mi nem vagyunk hisztérikusak, nem érünk rá, mi dogozunk, termeljük 9 mittfó magyarnak a kenyeret. Rámutatott azután a fö dmüve'Jésügyi miniszter azokra az eredményekre, melyeket a háború után. a magyar mezőgazdasági po itifea elért, így a búzai .t .oe í . Л ...1A1 :n.l hatalmas beszéde vetőmag, tengeri és burgonya egységesítése, valamint a homoki gazdálkodás fejesztése érdekébein tett intézkedéseket és azok mutatkozó eredményeit;. Beje entatte, hogy ebben az évben adnak ki e őször egységes rozsvetőmagot A jészágfcenyészítés terén — mondotta a miniszter — még rengeteg a tennivaló. Gondoskodni fog arró*, hogy a Dunántu* sok tényéS'zá tat felesége ne a külföldre és ne a vágóhídra, hanem a IXma-TiS'zta- k özére és a Tiszántu ra kerüljön. Ehhez a kormány segítséget nyújt a gazdáknak. Beje en tette, hogy a tanya világban kifejlesztik azt az apaállat-telep rend- iszert, amit KiskiunhaLas most megkezdett kiépíteni; a minőségi gyümölcstermelés továbbfejlesztésére kollektiv védekezési rendiszart hoznak be, mert a minőséggé, a .'egmiágasabb vámfalaikat is át lehet vágni. Bejeentette, hogy megalkotják a hegyközségi törvényt s ez. a törvény privi égiumot ad majd a más mezőgazdasági müve ésre n©m való homoknak. Ki fog vágatni az országban minden oyan szőlőt, ami nem felel meg a minőségi követe menynek. Húszezer bo-d szőlőt kártalanítás meäsatö kiirtanak, vagy áto tanak. A mezőgazdasági szakoktatás terén jelentett b©a a miniszter rendkívül nagyarányú és nagy fontosságú intézkedéseket: '■ ■ i ■ ■ — Az a szándékom', hogy minden járásban legyen 3 hónapos gazdasági
