Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)
1938-04-06 / 28. szám
4 kiskunhalas helyi értesítője április 6 tanfolyam, A tanfolyamokat 'fftjnden tétel más-más község kapja s ajc a meggyőződésem, hogy 10 esztendő alatt egészen más ga zda társadiallm at 'nevelünk. A legrövidebb időn belül megkezdjük a halasi téti gazdasági iskola építését, de 14 téi gazdasági iskola az: országnak nem e’ég. Azt akarom, hogy minden járásban legyen, Bejetentettte ezután a miniszter, hogy szaporítják a gazdasági fe ügyelöségek számát ©s keres ztü-viszi, hogy a gazdasági felügyelő ne aktákat intézzem, hanem a nép között, a falun, tanyán tegyen, legyen a nép gazdasági mindenese. Szót az értékesítési problémákról is: t i . , j I j|.j i. i I — Nem vagyok hajlandó — mondotta — az angol gazdasági metódusra hallgatni, csak arra, amit a magyar föW diktál. Szép a szabadkereskedptem, de ennék a hangzatos, szép téteh|ök nem vethetem oda áldozatul áz alföldi parasztot. i i í , , i .; j ; A földbirtok-politikáról szólva kijelentette, hogy földosztásra nem vákalkozik, de bátor, amelett okos és józan birtokpolitika igen is kel. Elsősorban is kis haszonbérlteteké,, kel alakítani, m©rt az kitűnő eodskate. a kisembernek, aki, később meg is szerezheti a fö-det. Beszédét azzal fejezte b®, hogy a földmivelés- ügy Magyarországon honvéde met is jelént. Mért a jó agrár politika memizietpoii- tjka, a nemzeti роЩка pedig hatalmas honvédem! politikát jelent. A jó iparpolitika A közönség tekes ovációja követte a fö-dmüveésügyi miniszter nagy beszédét, azután Petneházy Anta‘ iparügyi #- tamtitkár emekedtett szólásra:. Petneházy Antal államtitkár beszédében kiemiet© azt, hogy te nemzet, amely kizéró-ag csak mezőgazdaságból él, olyan, mint az eg у karú óriás, kel* még egy másik szerv: ez az ipar, a fö-dmü- ve-és te másik kar és a kettő együtt ad egy egészséges, hatalmas n^gy nemzeti munkára képes testet. Az iparnak a föladata a magyar mezőgazdaság alátámasztása és a kettőnek együttes munkája ad harmonikus nemzetgazdasági éetet. ő a' mezőgazdaságnak hűséges barátja., épp ezért hivatásában soha sem tud egyo-dalu tenni, m©rt szerinte te jó iparpo'-itikának a mezőgazdaságra is fejesztő hatással kjéül! tenni. Ebben a városban a magyar nép-éteknek olyan művészi megnyilatkozásai van a halasi csipkében, ami a legszebbén igazolja azt, hogy ez a nép fejfödő mezőgazdasága me-tett a házi iparban világ viszonylatban is elsőt tud alkotni. Teleki Mihály gróf: „A gazdatársadalomnak nagyobb teret kell engedni, mezőgazdasági államban az agrárirányzatnak kell dominálnia“ Vitéz Petneházy Antal a lamtitkár beszéde utáni Teeki Mihály gróf, Halas város országgyü ©si, képviselője mondott mindunta an telkes ovációktól megszakítóit ham más beszédet a magyar mezőgazdaság prob émájrói. Beszéde etején azzal foglalkozott, hogy ismét tetre ke* hozni azt tez ősi harmóniát, am© у a magyar ipar és mezőgazdaság között mindig femná-tojtt, de ame-ynek egyensúlya annyira megbomlott. Akkior, amikor Magyarországon a mezőgazdaság 366 mi lió munkanapot j tőit évenként munkáiban az ipar 76 mi1- \ Sió munkanapjával szemben, nem tehet mindig csak tez ipart támogatni és te mezőgazdaságot mostoha gyermekként kezelni. A ga zdatársada’omnak nagyobb teret kei engedni. .Mezőgazdasági álfámban az agrárirányzatnak кщ11 domi- ná-'inia. • 1 'Ili — Ezzel nem akarja azt kifejezni — mondotta — hogy iparé lenes voüia. Szükség van az iparra, ez tagad hatat an tény. De egy oyan magyar nemzeti, ipart szeretne -átni, amelyik a kisiparosságot nem nyomja e . Amelyik mfigyar nyersanyagokat és mezőgazdasági produktumokat használ fed. Meggyőző adatokkal bizonyította, hogy az agrár; Magyarország mi-yen kedvezményekben részesítette a gyáripart, de nem fejlesztette ki azt a nagyipart, amelyre ennék az országnak szükség® volna: a mezőgazdasági ipart. Lehetetlennek talájfja, hogy akkor, amikor csajk a magyar szappan és o ajgyártás évenként 400 vagon hajlzsirt és 700 vagon koprát hozat be kü-földről, te kormányzat n© adjon módot arra, hogy ezt az óriási kontingenst magyar о-aj magvak és terme vények segítségévei ki tehessen küszöbö-ni. ötvenezer hold napraforgóval ei lehefcn® -átni az egész Szükségtetet. Követet©, hogy, valutát n© adjanak olyan nyersanyagért küllőidre, amit: az országban *s © 5 lehet állítani. Fáért egymagáért többet adunk ki, mint amennyit búzáért kapunk;. Es ennek a szükségétnek legnagyobb részét a papírgyártás emészti fe-, amelynél az Utóbbi időben 50 száza ókkal emelkedett a ce-iuilózeíogyasztás. 'Ezt a ceíkifóze- mennyiséget a hazánkban, Hala© környékén is, megtermő tengteriszárra- és som- kóróva. bőven eí tehetni© látni. A mai gyapjuterme ést duplájára lehetn® ещей- ni, ha addig nem hoznának be kü-földi rongyot, amíg egy- ki ó magyar; gyapjú csak van az országban- Versenyképes terméé©^ követeit. Az iparcikkek árát í© ke® szállítani, iami még mindig busás hasznot biztosítana az iparnak, mert a haszna a mai viszonyok mé-lett hor:- rjbi-is. A gazda eddig csak vesztett, kárra tarme-t, itt a legfőbb id©jei, hogy ezt az ipar végre revanzsá ja. Márt hiába emekednek a terményárak, h,a az ipari cikkek árugrása nemhogy -epést tartana, de arányta anu- a duplájára ug- ■ i 1 . í . l A magyar gia;zda tragikum© az, hogy a nagyipar: hihetetlen haszonnal dolgozik s szinte tejes súlyával ráfekszik a gazdára, hogy az nem tud jutni. Drákói intézkedéseket kér ®z éten az árpo-Шка ©IJen s ha az árvizsgáió bil- zoitság nem eég, rendetetekker kell a f { I Árban, minőségben, kivitelben szenzációs a tavaszi Szabó cipő Eötvös u. 21, magyar gazda nyomasztó súlyait enyhi" feni. ( 1 i I ; i I — Tői ünk, gazdáktól — mondottal — elvárták, hogy hosszú évekig ráfizetés- siefi is termeljünk. Elvárhatjuk mi is, a nagyipartól, hogy a kapzsiságát csökkentse. A mezőgazdaság szempontjából különösen fontosnak tartja a egeiőkérdést. A békeévekben ©gymiiió hétszázezer ho"d legelő volt az országban, ezeket a •egelőket azonban a konjunktúra W- szántatta. Éppen itt az ideje, hogy a legelők kérdését ismét nemzeti ügynek tekintsük és felkaroljuk. Egy-égy 'tehén részére évenként husznapi több-©- gedetés évi 17—20 müió pengőt jelent a gazdának. Ezzel szorosan összefügg az á-tattenyósztés is. Átlátok nélküli nem tehet a talajerőt fokozni. Gyöngébb talaj, gyöngébb termés. És itt a kapcsolat, amely nélkül; a kettőt nemi lehet elképzelni egymás nÄlett. Emelni' keit a tejtermelést. Hálás MarsehaK miniszternek, hogy tényészá latokat ad az állattenyésztés nívójának, emelésére. Majd a gyümö eskártevők ejteni, védekezésről beszélt, i i j ; — Addig, amig a védökezőszérek ára nem -esz olcsóbb, ez az elsőrendű fontosságú és Ha ashoz is oly, közé1 álló érdek lényeges megoldást nem nyerhet. A védekezésben mpim eég fölmunkát végezni, a totalitás elve, az egyetemes vé- védekezés hajtandó végre. Egyébként nincs érteimé az egész védekezésnek. Ezután az útépítéseiket teilte szóvá. Hiába terme a gazda, hg. ,bel©ragad termésével a homoksivatagba'. Utat azoknak, akik verejtákükke-' és kiét dolgos kezük munkájával- paradicsomod csináltak a buckák vi'ágába, hogy módjuk is legyen megkapni vérejtékes munkáltuk hasznát’. A borközráktárak kérdésér# beszélve kifejtette, hogy a berendezésük még nem tejes. Azok mindaddig nem' tudják hivatásukat száz százalékig betölteni, amíg nincsenek ellátva zúzó és présel ő berendezéssel. Egy i'-yen berendezést kér őszre a halasi boriközraktár részére is, Tájó pontját látja a gazdaságnak az á lati szérumok drágaságában, érvizsgálatra van szükség a kormány részérő. s ha a gyár' nem tud, vagy egyá taiában nincs is szándékában ю esőbb szérumot adni, akkor nincs más mego dás, mint az álamnak, a saját kezébe kei! vennie ezt az ügyei és álami szérumtelepeiket kel feláftitaniai, i j ; , Rátérve az értékesítés próbáméira, hangsúlyozz^ a belső fogyasztás kereteinek szükségességét. M©gionto andó állapot, hogy amikor a főváros az ország -egnagyobb belső piaca, ott minden mezőgazdasági terményhez méregdrágán jut a fogyasztó, a terme ő mégis potom pénzeket kap munkája: gyümö-cselért. Az a -egfőbb hiba, hogy a termés, amíg ai vidékről, a fővárosi árucsamo.iokba jut, tu-ságosan sok kézen megy keresztül. A teljes összegnek több, mint ötven százaléka kallódik igy el! közben a termejő kezeiből, arról nem js szólva, hogy amíg egy terme ő a terményeivel a fővárosba jut, vagy 23—30 címen vonnak le összegeket részesedésként. A magyar vidék nincs abban a helyzetben, hogy a főváros háztartásához oly horribilis összegekkel hozzájáruljon.. i — Történemi időket; élünk — fejezte b© szavait Te eki Mihály gróf — s ezeknek az időknek a szavát, amely az áfifljm i legbiztosabb pillérének, a földművel társada'omnák a fokozott támogatási kéri, nem szabad megszive'et lenül hágj ni. A magyar gazda nem, pegélyt és mer alamizsnát kér jjanem, csak szeretet* és igazságot! A többi felszólalón j Az utána következő szónok, Mathé Imre dr, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója, a, karte ék elleni j szigorú intézkedéseket sürgette. A karte ék a gazdatársadatom logválságasabb éveiben szereztek magúknak súlyos milliókat. ' ; , i ■; I 1 • I — Ne emelkedjen az ipari és életszükségleti cikkek árai kétszeresen, mikor a mezőgazdasági termények ára szerény eme kedést mutat. < . Fe tét enül meg kél csinálni a karte- -ek túlkapásai ellen az ár vizsgáló bizottság újjá szervezését, eset eg kormány- biztos kiküldésével!1, Ez a kormánybiztos oy hata-ommai légyen felruházva, hogy fnég a kormánytó1. $e kelljen függni© az .árak legridegebb' ©l'biráitásánái. Szervezni Jte'i a gazdi;társadalma: a kairtellék ellen. Dr Konko-y-Thege Sándor, az OMGE 1 főtitkárai beszédében saját tapasztaltai j a-apján azt a következtetést szúrta. i®, j hogy a magyar gazdatársuda-omnak so- !■ kát kel igyekezni© és tanulnia. Ne akar- I jón a magyar gazda minden gazdasági { elmaradottságot azzal fedezni, hogy rossz az éghajlat, nincs eső, vagy sok a csapadék, eset eg azzal, hogy gyengébb minőségű, a fö-d. Lehet« az időjárásnak betudni, hogy sok he yen még mindig álnak a kukoricaszárak, a fölösleges tejét, ahelyett, hogy, a borjúnak, vagy disznóknak adnák, kutyának, macskának adják oda, hogy hasznos tápanyagok csatornákban folynak és aizt, hogy a magyar gazda még az ánatte- nyésztés kőborszakában é ? E ismeréssé- adózott Pest vármegye alispánjának és Haas város polg ár mesterének, akik a gazdák iránt megértéssé, vannak és megíeelő érzékkel viszik a rájuk bízott közü-etök ügyét. ( 1 t. , Határozati javaslat A határozati javaslatot, amelyet legutóbbi számunkban teljes részletében leközöltünk. Egyed Izsák István kisgazda olvasta fel. Ezután a gyűlés Medveczky Károly gazdasági főtanácsos rendkívül lelkes beszéde és a Himnusz elének- lése után fejeződött be. 370 személyes bankett a 48-as Körben A nagygyűlés .után a Függetlenségi 48-as Körben nagyszabású bankett volt. A jó-sikerült ebéd rendezését Kőrösy Sándor vendéglős vátaüta, az ebédhez nagyobb mennyiségű kitűnő bort ez állami bor pin ев. és Diétrich Füíöp adott. / n HARISNYÁT, KEZTYÜT női fehérneműt, finom kötött árukat legnagyobb válaszokban HAR[SNYAB0LT szakuzlétünkben talal ..... (Konzum jegyre 6 havi líSZlat) (Gazdasági Bank épület)
