Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)
1938-10-29 / 87. szám
1938 október 29, szombat XXXVIII. évfolyam, 87. szám olló о z i íap okt. 3, 5, 7, 9 akt. 3l=én kor nov. l»én 3»kor il Mór :lan regé» Уе N 2 5 и "H ólaicket nyvet, tárt, odaírni et ás nféle kőtől ókat oltáron ;ltek ÍN kötő mázium» ímben. J{LkunIwíws3(ek / 4&iebáőie Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÄR EGY ÉVRE, Helyben ... ... 12 P — Vidékre ........ 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította: PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal i Városháza épületében A miniszterelnök nagy tervei az elkövetkezendő hónapban pártdíktaitiuráról van szó, hanem olyan mozgalom Megteremtéséről, атйу erős, körülírt ideológiai alapokon á:3 és ezeken az alapokon állva hordozza a kormányzatot. — Befejezésül még csak egyet mondok : a lelkesedés szép és szükséges. De lelkesedés mef'ett még kettő ke’* iahhhoz, hogy eredményt érjünk el; türelem és bizalom. Ienie megállapitajni ia<z átadandó területeknek a cseh-szlovák csapatok ésl hatóságok által való kiürítésére ésl a magyar csapatok és hatóságok által való elfoglalására vonatkozó módozatokat és határidőket«, a magyar kormány nézete szerint ez a javaslat csupán a vitás területekre vonatkozhatok. ' i Ebből az okból a magyar kormány kész elfogadni a magyar és cseh-szlovák szafkértők közötti közvetlen és azonnali megbeszélésekre irányuló javaslatot abból’ a célból hogy a szükséges intézkedések végrehajtása előkészíttessék és gyorstt- tassék. Elvégből a prágai (magyar)] katonai attasé közvetlen érintkezésbe lép az illetékes csehszlovák katonai hatóságokkal. . , ! 1 , 1 ! : 1 ; ! A magyar kormány megelégedéssel veszi tudomásul... r i ' > A magyar királyi kormány megelégedéssel vesz tudomást arról, hogy a cseh-szlovák kormány át van hatva attól a benső kivánságtői; ho<gy őszinte, gyors és levies megoldási éressék el. ■ I ' A magyar kormány emlékezetébe idézi и cseh-szlovák köztársaság kormányának, hogy a két áfám közötti területi kérdés tehető leggyorsabb megoldásának a tárgyaljasok kezdetétől fogva mindig a legnagyobb fontosságot tulajdonította és hogy mindén felelősséget elhárított magától azokért a következményekért, amelyek a tárgyalások elnyujtásábóí származhatnak.------;::y-— в Öt tevéi érkezett csütörtökön Halasra. Tte;eki Mihály gróf, földművelésügyi államtitkár küldte a tevétekét és mindegyik levélben örömhír, az államtitkár Tendkivüü szívélyes hangú értesítése: a címzettnek állásba juttatása. Ezek a levelek már hónapok óta állandóan jönnek Halasra.. A halasi állástalan fiatalság ügye biztos kezekben van, Teleki Mihály gróf gondoskodik elhelyezésükről. Ismét öt halasi család gyermekéit helyezte állásba orsz. képviselőnk, Az, Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézethez kinevezték Babó Jól lant, Zámbó Ildikót, dr ifj. Gaál Gyu-i lát, dr Ternyák Istvánt és Cs. Kistsl Károlyt. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök kedden beszédet mondott a jobboldali értelmiséget magában foglaló 1938-as Kör első értekezletén. Beszéde elején a Felvidék visszacsatolásának je'en.tőségét méltatta, majd rámutatott arra, hogy kü■politikánk jogos követeléseinket most is békés diplomáciai eszközökkel igyekezett elérni, azonban soha nem: tévesztette szem elöl, hogy ez a törekvés esetleg ném jár sikerrel és ebben az esetben a, nemzet minden erejét és minden eszközt, ami rendelkezésre ál?, habozás nélkül latba fcefll vetnie. Ezt a külpolitikai kampányt, a megpróbáltatásoknak ezt a körülbelül hat hetét, amö-yen keresztülmegyünk, sohasem fogojni elfelejteni — mondotta — és te fogom, vonni belőle a tanulságokat is, minit ahogyan az egész nemzetnek is le kell vonnia belőle a tanulságokat. — A legelső kötelességünk — folytatta a miniszterelnök — az, hogy a hadseregre a lehető legnagyobb gondot kell1 fordítani. A hadsereg felszerelése tekintetében semmiféle áldozattól nemi szabad visszariadni. A miniszterelnök ezután részletesen kifejtette a magyarság szociális teendőit és rámutatott arra a szerepre, amelyre a Magyar fajt értékes tulajdon, ságai a Duna-medencébe,n hivatottá teszik. Beszéde további során belső kérdésekkel foglalkozott: — Két látszólag elentétes elvnek: a tekintély és a szabadság elvének ösz- szehangolásáról kivánok beszélni — folytatta a miniszterelnök. — Ennek a két elvnek adagolása különböző korokban különböző keli,' hogy tßgyen. Ma olyan időt élünk, amikor a tekintély dózisának kell dominálnia. — Ne higyjék, hogy külföldi példák után akarok indulni. Magyarországnak egészen különleges magyar rendszert kell teremtenie és enóék az egész, különleges magyar rendszern.ek egy nagy magyar értékkel ke! harmóniában maradnia ^nevezetesen a jogfolytonosság elvéve?. Azt hiszem, hogy meg tehet teremteni azt az életformát, Bme'yr® nekünk szükségünk van: amety biztosítja a tekintély domináló szerepét és a nemzet egységét, amely lefejelt veszi a kilengéseknek és megadja az egyénnek azt az érzést, hogy az áldozat, amelyet a szabadság tekintet ében meghoz, - tulaj- donképen nem áldozat,, hanem kiegyenlítődik egy nagyobb értőkkel: a nemzet boldogulásával. — Hogy ezt Magyarországon mik épen lehet megteremteni, miképen tehet a jogfolytonosság nagy magyar elvével összeegyeztetni, ezt a következő hónapok története fogja megmutatni. N%r A magyar kormány legújabb jegyzéke A magyar kormány jegyzékére érkezett cseh válasz röviden: Megfufa- rnodás a népszavazás elöl. A cseh kormány a népszavazás és a döntő- bíráskodás közül az utóbbit választotta, mert a népszavazást nem meri megkockáztatni. Prága a kezelésében áHó felvidéki rádiók utján napról- mapra hirdeti, hogy a nemzetiségek meg vannak elégedve uralmával, de amikor mód és alkatom nyílnék arra, hogy ezt be is bizonyítsa, meghátrál. Amilyen nyugodtan ajánlotta fel a népszavazást Budapest, olyan biztosan tudja Prága, hogy ez az erőpróba az ő csúfos vereségével végződne. Prága tehát a döntőbíráskodást választotta, de azt akarja, hogy azokon a területeken, ahova Magyarország Német- és Olaszországon kívül Lengyelország részvételét is kérte a döntőbíráskodásban — Románia is vegyen részt. Orszájg- világ előtt hirdetik a csehek, hogy a benesi politikával szakítottak és nemi csinálnak többé kisahtantszellemü zsandárpolitikát és lám az elsö vitás kérdésben jelentkezik a kisUn- tantszerzödés érvénye. A legutóbb már felajánlott magyar területek átadásáról való döntést szintén a megafakuló d'öntöbiróság hatáskörébe akarja utalni Prága. Jó ürügy ez atz időnyerésre és arra, hogy időt nyerjenek a F^Mék^ teljes, .kirablására. Mi van a magyar jegyzékben A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar kormány jegyzéke, a|m)e- iyet Weitstem János prágai magyar követ csütörtökön este hat órakor adott át Chvalkovszky cseh-szlovák külügyminiszternek, a következőképpen szól1: ! 1 ; ] A többi nemzetiség népszavazása A magyar királyi kormány sajnálja, hogy a cseh-szlovák köztársaság kormánya teljes hallgatással melőzi a miagyar kormány által javaslatba hozott népszavazásoknak kérdését. A cseh-szlovák köztársaság kormányának ez a magatartása annál is inkább meglepte a magyar kormányt, mert javaslata teljesen megfelelt ia müncheni megállapodás szellemének, amelytől a cseh-szlovák köztársaság kormánya eddigi tárgyalásaiban vezettette magát. A köztársaság kormánya előbb emMtetjt jegyzékében azt állítja, hogy »a jejentegi tárgyalások . csakis a magyar kisebbségek kérdéseire vonatkozhatnak«, minthogy »az 1938. évi szeptember 29-i müncheni megállapodáshoz tartozó jegyzőkönyv 1. és 2. pontja csak a lengyel és magyar kisebbségekről 'tesz említést«. Ha igaz is, hogy ezek a megállapodások szövegük szerint csak a németekről, lengyelekről és a magyarokról tesznek említést, (mindamellett nem vitatható, hogy az ©mi- ütett megállapodások a cseh-szlovák köztársaság újjáépítésének alapjaként a népiek önrendelkezési jogát fektetik le. Ebből következik, hogy azt a jogot, hogy önmagukról népszavazás utján döntsenek, nem lehet megtagadni azoktól a kisebbségektől, amelyek ezzel a joggal élni kívánnak. Sajnálatosnak tartván a köztársaság kormányának ellenkező szempontját, a magyar kormány kénytelen álláspontját fenntartani. A német—olasz döntőbíróság A cseh-szlovák kormány említett jegyzékében kijelenti, hogy kész élt fogadni Németországnak és Olaszországnak döntőbíráskodását, laimí — a magyar kormány nézete Szerint — magában foglalja a kötelezettséget,' hogy magát az említett hatalmak határozatának eleve aláveti. Természetes, hogy a dönfőbirák- nak hatásköre csupán a vitás területekre terjed ki és nem azokra a területekre, amelyekre nézve a két kormány között már (megegyezés van és amelyeknek a magyar csapatok által való elfoglalása már az október 24-i jegyzékben javasoltatott. A döntőbíróság összeállítását és működésének mozzanatait a Magyar kormány nézete szerint az érdekelt nagyhatalmakra kellene bízni. A „vitás“ területek átadásának módja és időpontja Ami azt a javaslatot illeti, hogy »a döntőbirósáet határozatnak keíA kinevezettek csipogó szemmé! és boldogan újságolják a hirt. Bobfo- gan készülnek uj állásukba. Megható, ragaszkodó és hódoló szeretettel ésf tisztelettel beszélnek államtitkárunkról, aki ennyire szívén viseli a. fiatalság ügyét.
