Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-01-01 / 1. szám

2 KISKUNHALAS .HELYI ÉRTESÍTŐJE január 1 Az olcsó ruha százezerszámra válthatná meg a di­dergő, ínséges szegényeket. Mert van lehetőség rá, hogy 12 pengőért mün­den szerencséken ruháién emberiár- 4 sunkiat lető'től-talpig meleg ruhába felöltöztessük. Nem is mi találtuk ki ezt a varázslatot, hanem Mikecz Ödön államtitkár mondja, hogy lát­va a magyar vidéki és városi ín­ségesek százezreinek küzködését, ko­moly szervező munka indult meg, hogy munkát, kereseti lehetőséget és ahol nincs más megoldás, gyors se­gítséget, meleg ruhát és élelmet ipar­kodnak adni a vidéki szegényeknek. Ennek a szervezett segítő munkának a keretében jutottak el ama az ered­ményre, hogy különösen gyapot fel­dolgozásával 12 pengőért tetőtöl-talí- pig fél lehet öltöztetni egy szegény erfibert. Ha pedig ez így van, ak­kor nem lehet megá’lani ott, aho­vá az államilag szervezett inségtok- ciő eljutott és 14 ezer vidéki lajstro­mozott jnséges szegény embert gya­korlatban is felöltöztetett fejenként 12 pengős költséggel. Ezt a külön­leges gyapotból készült insígruhát is magyar szövőgyárakban készítették. S talán kerestek is rajta, de kétség­kívül és minden vitán felül1 bebizo­nyították, hogy a magyar textilgyá­rak tudnak 12 pengő költséggel fék öltöztetni egy-egy szegény embert. Ha ez igaz, ezek a virágzó vállal­tatok óriás hasznuk mellett kétség­kívül nemcsak 14 ezer ilyen sze­gény embert tudnának felöltöztetni, hanem a legszegényebb népréteg ál­tal is megfizethető áron piacon tart­hatnának olyan ruhanemüeket, ami­lyenekből az inségönyhitö akció ke­retében most 14 ezer szegény em­bert valóban felöltöztettek. Maga a tény, hogy 12 pengőből fel lehet öltöztetni a fázó, didergő nyomorú­ságot, olyan világításba helyezi a mai ruha- és cipőpiac á.ait, amely­nél mindenki látni és érezni fogja, hogy itt tarthatat’&n ür tátong a ma­gyar fogyasztóközönség kereseti vi­szonyai és a piacra kénysizeriteltc árak között. Megint beigazolódott a mi régen hirdetett igazságunk, hogy igenis milliókat lehetne a mai ru­házkodási árak tizedrészéért is fez- > tességes, tartós meleg ruhával ©1- 1 látni. Ez volna a pompásan fejlődő magyar szövőiparnak nemzeti és be­csületbeli kötelessége és ez a nagy újévi tartozása az egész ország ín­séges népével szemben. Uj dijnok a halasi városházán A napokban dr Fekete Imre pol­gármester a városhoz djnokká ne­vezte ki Kardos Antal halasi la­kost. Az uj dijnok már elfoglalta hiva­talát és őt a városi adóhivatalhoz osztották be szolgáMtételre. ■ - 1..- ~ ­Az egész országban kötelezővé tették a diítérla-oltást A belügyminiszter most megjelent rendeletével az ország területére kö­telezővé tette a diftériaellenes védő­oltásokat. Az oltások a Ramon-Glenny-Fara- gó-féle szérummal történnek. Minden gyermeket élete második évében diftéria ellenes, védőoltásban kell részesíteni, hat éves korában pe­dig újra oltani. Mindkét estben egy­szeri oltást alkalmaznak. Az oltást március elsejétől junius végéig terjedő időben kell végezni és azt magánorvos is teljesítheti, de erről a gyermek gondviselője a kö­telező hatósági oltásra kirendelt or­vosnak köteles bejelentést tenni. A kötelező hatósági oltásért az orvost esetenként 10 fillér oltási díj illeti meg, ezt azonban a belügymi­nisztérium fizeti. Magánorvosok által teljesített véd- oTtás díjazása kölcsönös megegyezés tárgya. Kemenes Illés főigazgató és Faragó Ede megyei titkár megtekintik a halasi népművelést Boldog újévei kívánunk kedves vevőinknek A halasi népművelés a legnagyobb erővel folytatja munkásságát, úgy a belterületen, minit kint a tanyákon, Ez a munka még a tavalyinál is szélesebb körű és így egészen bizo­nyos, hogy nemcsak a megye te­rületén, de országos viszonylatban is vezetni fog eredményekben a halasi népművelési munkásság. Hogy Ha­lason a népművelés, milyen rnaga- sabbrendü tevékenységet folytat, azt igazolja a fővárosi elismerés is és ennek tulajdonítható, hogy a ha'asi népművelés megtekintésére a jövő hónapban Halasra érkezik dr Keme- nes Illés szentbenedekrendi szerzetes tanár, tankerületi főigazgató és vi­téz Faragó Ed® a pestvármegyei n ép müve lésügy titkára is. A vendégeket, mint más esetek­ben, úgy most is nagyon tartalmas programmal várják a ha’asi népmű­velés előadói és hallgatói. Az OTI megkezdte a pénzbírságot és a kihágási eljárások megindítását a járulékhátralékosok ellen tendöben 1996 olyan gyermeket fo­gadott kötelékébe a menhely, akik­nek iparosszü’ei törvényes házasság- I ban élnek. Máskülönben 1936-ban a ! házasságban született menhelyi. gyer­mekek számia 22.694 volt. Házassá­gon kívül született gyermekeké 18 ezer 94. 1 Tízezer és sokszor tízezer gyermek. Mennyien vannak közöttük, akik mi­kor felnőnek, könnyes szívvel keresik j édesanyjukat, szüleiket, akiktől gyer- 1 mekkorukban elszakadtak, j Visszafáj a gondo'at az otthonba, minél inkább nőnek, annál jobban fáj. Pedig a legnagyobbat és leg­értékesebbet igyekszik nekik adni a nemzet, amikor pótolni szeretné aiz igazi otthont. Mégis az volna a leg- igazabb, ha minden gyermek meg­találhatná otthonában a legtermésze­tesebb menhelyt és enyhelyt. Az OTI múlt évi kimutatása szerint az intézet járulékhátraléka 70 millió pengő. Az OTI most elhatározta, a járulékhátralékok behajtása céljából ezentúl szigorúan ragaszkod­nak a törvényes rendelkezésekhez. Ezek szerint az a munkaadó, aki a járulékot nem fizeti he, ezer pen­gőig, ismétlődés esetén háromezer pengőig terjedhető pénzbírsággal büntethető. Az a munkaadó pedig, aki az al­kalmazottjától fcvont j áru1 ék részi ete­ket nem szolgáltatja be, 2 hónapig ter­jedhető elzárással és 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntet­hető. Az OTI a törvényes rendelkezések alapján már megkezdte a pénzbír­ságok kirovását és a kihágási eljá­rások megindítását. Megfagyott az uccán egy kiskőrösi koldus Kadarka-Szlovák János 69 éves kiskőrösi lakos, aki az utóbbi időben koldulásból tartotta, fenn magát, a napokban este lakása felé tartott. Út­közben elesett, nem volt ereje fel­kelni és reggel, miitor a, járókelők ráakadlak, már megfagyott ....zzr...::..ij__n_a Ki gondoskodik a menhelyi gyermekekről és mikor jön az aranykor, ahol minden­kinek lesz apja és anyja A menhely: a végső menedék az I lolyan gyermekek számára, akiket a szülők bármilyen oknál fogva nemi bírnak eltartani, felnevelni. Valjuk meg az igazat, sok keserűség, szivet elszoritó fájdalom és panasz hűl ám­zik állandóan iá szó körül: a gyer- mekmenhe'y. Nem azért, mert magá­ban az emberbaráti intézményben volna a hiba, Talán inkább azért, almit a szülőknek kellett átélniük és elszenvedniök, amig elszánták magu­kat arra, hogy elbocsátják magúik­tól a gyermekeket és odaadják őket az államnak gondozásba. A bennük felgyülemlett keserűséget vetítik rá a menbelyre. Tudvalevőleg a leg­nagyobb panasz a menhely ellen, hogy nem hagyja ott a gyermeket a családnál, amikor VSlIáTja a gond­ját, hanem nevelőszülőkhöz telepíti ki őket. Az erre vonatkozó rendele­tet az 1928—29-ik esztendőben adták ki, amikor 63.322 gyermekről gon­doskodott az intézmény. A rendelet következtében 57.360 gyermekről vet­te Ije a kezét a menhely, de ,még ugyanabban az esztendőben az év végéTe már ismét 27.922 gyermek tartozott a menhely kötelékébe. Ami­kor kiadták a rendeletét, nagyon sok szó esett, róla. Anyagi és erkölcsi okokkal indokolták meg az illetéke­sek a rendelet kiadását, amelyik ki­mondta, hogy a gondozott gyermek nem maradhat meg a szülői háznál. Azóta, is folyik a vita erről a kér­désről. Nagyon sokan azt hangoz­tatják, miért ne maradhatna meg a gondozott, gyermek a szülői házban, ha ott megvan minden erkölcsi fel­tétel arra, hogy a gyermek jó ne­velésben részesül. Ezzel szemben eb lenokokat sorakoztatinölk fel. A tény azonban mégis az, hogy az anyá­nak és az apának le kell tépnie ma­gáról a gyermeket, ha azt akarja, hogy elviselhetőbb körülmények kö­zé jusson. Minden telepein orvosok, felügyelő- j nők és a nevelőszülők viselik: gond­ját a rájuk bízott gyermekeknek. Lássuk csak, milyen arányban emel­kedett a menhelyi, gyermeekk szá- j ma az utóbbi években, amikor általa- \ nosságban a gazdasági helyzetünk állandóan javult. Az 1931-ik esztendő­ben 29.738, a rákövetkező évben 32.657, utána 34.111 gyermekről gon­doskodott a menhely. Nem csökkent a számuk 1934-ben sem, amijkor 35.777, az ezt követő évben 38.616, az elmúlt esztendőben pedig 40.788 gyermek tartozóid a menhely köte­lékébe. Ezek a gyermekek a foglalkozások minden ágazatából toborzódtiak ösz- sze, A házasságból születetlek és a házasságon kívül született gondozot­tak a legmagasabb arányban napszá­mos-szülőktől származnak. Az ipari munkásság egyre súlyosbodó helyze­tére következteljhetünk abból, hogy a gondozottak között az elmúlt esz­A gazdag főváros és a szegény vidék A legújabb statisztikai évkönyv né­hány érdekes adatából megdöbben­tően rajzolódik ki az egymillió la­kosú főváros és a nyolcmill’ós vidék közti gazdasági különbség. A gyárak 36 százaléka Pestre esik s a gyáripari termelésértékből 43.4 százalék a Budapestre eső rész. Az országos kereskedői forga'om 40.5 százaléka 708 millió pengő értékben a fővárosé. A banktisztviselők 57 százaléka a fővárosbton él. A bankok saját tőkéjének összege Budapesten 658 millió pengő, vidéken csak 162 millió. A bankóik idegen tőkéjének az összege Pesten 3.3 milliárd pengő, vidéken alig 900 millió. A váitóáHo- mányból 1.6 milliárd jut Pestre s mindössze 900 millió pengő vidékre. A pesti húsfogyasztás évi fejadagja 70 kg., a vidéken 51. kg. A borfo­gyasztás fejkvótája Pesten 46 liter, vidéken csak 21 liter. E számok után pedig mintegy betetőzésül álljon két megrázó adat: a jövedelemadó Pes­ten 21.2 millió, vidéken 23.8 millió pengő. Ebben tehát a vidék vezet. — Húsz pengő karácsonyi segélyt kaptak a hajai szellemi iuségmtínká­sok. A bajai városházán dolgozó szel­lemi inségmunkások a karácsonyi se­gélyek kiosztásánál 20 pengő segély­ben részesültek, összesen 60 szellemi inségmunkás részesült segélyben, te­hát valamennyien, akiket a -változó turnusokban foglalkoztattak. Ért' ' dt. J«nu hol fon кв; odi’ fat an; ti 1рИв оШ ae . :e !■ adc ! 1 к • i к •ké' Iya ^rde %r i iratk A/any J 2 3? le [ásott A Re kö. 'tuár tanív, • ke* v' ver ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom