Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-01-01 / 1. szám

január 1 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 PORBA HULLIK A ROMANTIKA: A TISZA FOLYAM ÖRÖKÖSE ÉS RÓZSA SÁNDOR BÖRTÖNE Hogyan rágta ki az idő vasfoga a királyok halászának birodalmát? Mintha láthatatlan kéz foszlatná 4 fákat úgy hullanak, peregnék 1© a leve­lek. A csupaszon mer©dező gályák között gyászdalokat zsokog az őszi szél. Kegyedén hideg van, szinte a léle­kig dermeszt a december. A Duna- parton úgy silbakoinak a fák, olyan ki­fosztottam, mint egy megvet sereg, amely menekülésében elhullatta sárguló, eranyló érmeit... > Itt beszélgetünk Bitó Ferenccel. A régi gazdag világ jóléte, boldogsága nyilik fel szava nyomán: a hires sze­gedi halászélet, атйу már sajnos, ré­gen a rnnilté. Ennek a '"régi vitegnjak Bitó Ferenc édösapja, Bitó János volt a koronázatlan királya. Az ő idejében még kétezer család élt Szögeden pusz­tán halászatból, ’és se szeri, sie száma nem volt azoknak, a halhiasitó tanyák­nak, amelyekről az ©gesz országba! sze­kerekén szállították a halat. A halászhajós öröké. Az öreg Bitó János 35 éven keresz­tül uralkodott a Tiszám Csongrádiéi le egész Zentáig jártak a hajói. Bitó Fe­renc is az apja nyomdokait követte. 6 örökölte a Tiszát, de a háború véget vetett az uralkodásának. Az apjáró* be­szélgetünk, I / i ! , , i " , —• Hát igen, az apám — mondja a t legmutatósabb 1 ember ' volt abban i$) világban. “A »jópárost«, ami hajdan nemzeti tánc volt Szegedem, úgy járta, hogy mindienki megnézte. A mai nemzedék már n©m is ismeri ezt a tán­cot. A régi magyarok mulattató szer­száma: a bőr duda; is eltűnt örökre. Lassan kifogyunk a halakból is. Hej, pedig a hetvenes években annyi halat termeltünk Szegeden, hogy talán több volt a hal, mint a. viz... Később több lett a víz, minit a hal... s most már se viz, se hal... A sok szabályozással ka­nálist csináltak a Tiszából. Piedig vala­mikor vagómszámtra szállítottuk onnan a halat, i j : , í j ; , , i Királyi Ínyencek nyi­tott tiizü kuktája hán át, felder üi' és beszélni kieízd : — Az apámnak két helyen is volt halászcsárdája Szegedéin. Az egyik a hires Alföldi vendéglő volt, a másik meg a Tiszaparton, a mjég nevezete­sebb Stefánia-kioszk, Ez v olt a hires szegedi vár, ahol Ráday Gedeon gróf kormánybiztos alatt Rózsa Sándor is raboskodott. Itt cipelte kezein és lá­bain a mázsás vasbéklyókat. Pontosan az ő börtönét alakítottuk: át kocsmának. A falban még mindig látható az óriási vaskarika, amelyhez le volt láncolva. Kedvenc helye vo't ez Mikszáthnak, Gárdonyinak, Pósának, Bankó Pistának. A cigánykirály családtagnak számított nálunk. Ha kifáradt országjáró kóbor­lásában, megpihent nálunk. Külön szobát tartottunk fenn a részére, hogy ne za­varja, senki, amíg megcsináljál a nótáit... Sokszor hetekig, hónapokig is elült ná­lunk... Ferenc József fakanalas halászlékóstolása Ferenc JózsPf szegedi látogatásáról emlékezik, , , ; — A király 1883-ban jött i© újból Szegedre és három napig tartózkodott a városban. A három nap alatt úgyszól­ván csak halat evett. Az apám szállított: a halakat. Az első napon egy 174 kilós harcsát, a második napon 120 kilós vizát, a harmadik nap pedig 120 kilónyi A szőJőkivitel idei eredménye igen kedvező. Összesen 153.853 mázsa szőlőt exportált az ország, 12.000 mázsával többet, mint tavaly, a ki­vitel értéke az idén az 1936. évij 3,009.176 pengőről 3,371.773 pengő­re emelkedett. Az idei eredmény te- i hát úgy a kivitt mennyiség, mint a kivitel értéke szemponjából igen ked- * vezöen alakult. A magyar szőlők legjobb külföldi piaca az idén is Németország volt; ahová a kivitelnek kereken 62 szá­süldőt. A süllőnek a pofáján tévő hlus- ból csináltak töltöttkáposztát a király­nak s ez annyira ízlett, hogy paran­csára gróf Kinsky főudvarmester több­ször leutazott és sütőket szállított Becsbe az apámtól, t Ferenc Józseffel kapcsolatban külön élménye is van Bitó Ferencnek. így beszéli! él: ‘i , , — Suttyó kis kölyök, voltam, de fel­öltöztettek szépen, még fehér1 kötényt is akasztottak a nyakaimba. Ujszege- gedem, a parkban népünnepély volt a király tiszteletére^ A százados platánfák alatt ropták a táncot, folyt a bor lés a vaskondérokban, potyogott a hires sze­gedi halpaprikás. Fényes kíséretévé, egyszer csak megjelenít a király. Egye­nesen az apám kondérja felé tartott. Az öreg a fakanállal hirtelen benyúlt a kondorba és máris gőzölgött rajta egy nagy darab harcsahus. Odekinálta á ki­rálynak, hogy kóstolja meg. És a ki­rály a fakanálról megett® aj hallat. — Nagyon finom volt — mondta né­metül — és egy Üzkoronás aranyat adott a kóstolásért, f , Ez volt a régi világ. Felejthetetlen,, de sajnos, már csak az öregek emléke­zésében él. Bitó Ferenc is az ötvenötö­dik életévét tapossa. A Dunára mutál kezével s ezeket mondja: — Innen in kipusztul' előbb-utobb « tel- < . ! i I I ■ j í: ; i ; t zaléka kerü.t. Második helyen Ausz­tria ,áll 25 százalékos részesedéssel Különösen nagy volt a német piac jelentősége a kivitel értéke szempont­jából, mert ebben a viszonylatban közel kétmillió pengőt kaptunk. Az Ausztriába eladott szőlő ellenértéké megközelítette: az egymillió pengőt. A legtöbb szőlő ebben az évben is Gyöngyösről, Izsákról és Kecske­métről került külföldre. Erről a há­rom feladóállomásról származott a szőlőkivitel 59.2 százaléka. szi felelőssé. Kmhalá't halnak a ré­gi csókok és régi vallomások. Még szomorúbb a házassági per, ha a férj és feleség között ott állnak a keresztuton a gyermekek, ők nem tehetnek rólla és mégis ők fogják viselni a súlyát annak, hogy ftz apia és az anya elszakadnak egymástól. A legutolsó statisztikai kimutatás eze­rint emelkedett a házassági perek száma. Érdekes, hogy a gazdasági válság éveiben viszont kevesebb volt a válóperek száma hazánkban. Pe­dig azt szokták mondani, hogy a szegénység és a gondok hamarább szakí tják él’ egymástól a házas tár­sa kát. A valóság megcáfolta ezt az általános hiedelmet. Kiderült, hogy a válság évei után többen keresték a bíróság előtt annak a lehetőségét, hogy elszakadhassanak egymástól. A házassági perék 60—70 százalékban végződnék válással1. A statisztika azt mondja, hogy a férjék hibája miatt több házasságot bontanak fel, mint a nők hibájából. Sok esetben a bí­róság kénytelen mind a két fél1 bű­nös voltát megállapítani. Az idei esz­tendőben 5229 felibontott házasság közül 2366 esetben volt a feléknek még kiskorú gyermekük. Ezéket a gyermekeket már ,ném fogja együtt vezetgetni az apa és az anya. Azok­nak a kis k a cs ók nak min dig hiá­nyozni fog — valaki. В .......... ■ A helypénzszedési jogbérletre pályáza­tot hirdetett a város Ha'as város hatóság® á következő hirdetményt köztj: »Kiskunhalas megyei város piaci és vásári helypénzszedési jogának bérlete 1937 december 31-én lejár. Azért a város újabb három évre a piaci és vásári helypénzszedési jo­gát bérbeadja, a bérleti feltétetek a város jegyzői hivatalában megtud­hatók a hivatalos órák alatt. A bér­leti ajánlatok írásban zárt borítékban 1938. január 8. napján déli 12 óráig adhatók be a városi oktató hivatalhoz. Az aján’atok január 10-én délelőtt 10 órakor bontatnak fel.« 15 év után mégis megépül Páhiban a csatorna Jelentös javulást mutat idei szőlőkivitelünk — Az én apám' volt VitmpS császár habzó Ili tója... Qarl Hutt udvari halász­mester minden évben, karácsony és újév között lejött Szegedre, összevásárolni a kecsegéket. Hordószámra vitték ki Németországba. Majdnem, mindegyik házban halászcsárda volt á Tiszapftir- tom a a közúti hid alatt, a líacákomyhás Sátrakban csak halpaprikást, meg sült- halat ámultak még a 90-esi években is. Erre, a csárdásra táncoltak a szegedi menyecskék és lányok a Piltekiertben: »A szögedi hid alatt ,■ Kissangyatom, 1 ] i . ■ j | Lányok Sütik a hálát | i ; Kissangyalom...« i 1 \ {' — Szinte az egész kereskedelem a Tiszán bonyolódott te. Tóth Ferenc »parasztbáróniak« 99 nagy, fedeles ha­jója úszott a Tiszán egész Paissauig, m»g Linzig. Ilyen k#önös formájú, óriás bárkákat, — amelyek mindenben kü­lönböztek a mai uszályoktól —« azóta •tm láttam. , ; , , j ( Ahol Dankó Pista család­tagnak számított A régi békeidőkről kérdezem. Gomd- barázdás arcán az öröm mosolya su­tiétfőn döntenek a kórházszállitásra beadott pályázatok felett A kórházbizohlság hétfőn délelőtt fog dönteni a pályázatok felett, amelyek, a kórház szüfcsegleteir® érkeztek b©. Mint megtudtuk, páiyázáitukiaitl a tejre Kis Ambrus gazdálkodó és az OMTK, j a húsra Huszár Ambrus és Kovács Ba- j láz®, a kenyérre Lakos Balázs, D©zső \ Ferenc és H»isler István,, a fűszerárukra f Bonuss Gyula, Rokolya Kálmán,, ft Han­gya Szövetkezet, Árvay Lajos és társai és Delia Kálmán adták be. A kórház gyógyszer- és kötszerszük­ségleteire csak budapesti pályázók van­nak, míg a gyógyszwelkészitési mun­kálatokra mind az öt patika, beadta együttes ajánlatát. Országos viszonylatban e^yre emelkedik a válóperek száma A tegszomorubb per kétségtelenül [ oka? Marcangolják a saját szivüket, a házasság felbontásáért inditoitt per. , turkálnak egymás érzéseiben. Ugyan- Két ember, férj és feleség odasoid- j annyi gyűlölettel és kíméletlenséggel, ródik a válóperes bíróság elé. Azt ; mint amennyire szerették egymást firtatják, hogy ki az oka, mi az j valamikor. Mindegyik a másikat te­Páhf község határában a szegény telepesek sokat panaszkodtak «miatt, hogy tizenöt éve fizetik az Átok csa­torna vezetőségének a magas csa­torna-járulékot, de csatornájuk nincs. Tizenöt éve kényszeritették a kis páihi-i birtokosokat, hogy belépjenek a lecsapoló társulatba, ígérték is » csatornát, de az építése évről-évre elmaradt. Most az az értesítés érkezett Pá­tira, hogy a jövő évben végre meg­építi a lecsapoló társulat azt a csa­tornát, mely után tizenöt éve fiae- tik a járulékot. Boldog újévet kíván igen tisztelt vendégeinek, jóbará­tainak, ismerőseinek KERESZTES Bárány szállodás, hol nagy mókás Szilveszter-e s t lesz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom