Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-01-02 / 1. szám
január 2 KISKUNHALAS HELYI ÉR TESÍTŐJE 3 Az idén drága az újévi malac A sivitó malacok voltak mindig az újév előtti hetipiacok újdonságai. Tavaly olyan nagy mennyiségben került a pecsenyemafac a piacra, hogy egy hatkifós malacot meg lehetett venni két pengő ötven fillérért, a hentesek egy pengő húsz fillérért szállították a tisztított malac kilóját. Ma más a helyzet. A gyenge pecsenyemalac után országszerte nagy a kerestet és a gazdák nem igen akarnak malacaiktól megválni, mert felnevelése nagyobb haszonnal kecsegtet. Piacra csak a sokat ellett kocák felesleges malacai kerülnek, amelyeket éhes testvérei eíszoritanak az anyatejtöl. Ezekért az elmaradt, gyengén táplált malacokért a gazdák ma sokkal többet kérnek, mint tavaly, igy tehát gyengébb lesz az újévi malacvisjtás az idén és csiak a gazdagok asztalán fog pirosodni az újévi malac. i . Fogynak rétjeink és legelőink A Stilisztikái Hivatal most megjelent éiköny ve szerint 1935-ben Ma,- gyarors^g mezőgazdasági kihasználás alatt álló területe 9.3 millió hektár volt, minek 60.2 százaléka szántóföld, 111 százaléka erdő, 10.6 százaléka lieglő, 7.1 százaléka rét, 2.2 százaléka z<№, 1.2 százaléka pedig kert volt. Az előzőötévi adatokkal való ösz- szebasonlití azt mutatja, hogy a szántóterült a Dunántúl 10.600, az északi vidéln pedig 2000 hektárral növekedett, t Alföldön ellenben változatlan mailt. A rét, a szőlő és a legelöte ratet özei 30.000 hektárral nőtt. Ezek a na| változások azt bizonyítják, hogy mezőgazdasági válság sokhelyütt művelési módok megváltoztatása kényszer,itette a gazdákat. 1 j 1 A kertek arálag kis ’hányada pedig azt mutatjíhogy ezen a téren Magyarországoinég nagyon sok a tennivaló a gyüites- és zöldségtermesztés fejleszt* terén. CERUÍA Fájó emlék, tiy felujult! {; .1 » , 1 , I I / f , г j , , Emlékezem. 1916-irtak. A világháború véres forgat; magával sodrott már mindenkit Menteik vígan, any mellettem zokogott, mi pedig egásba karolva irigyeltük a távozóké д gözlő sípolt és eltűnt а 1а^ГОП) elvive в legdrágább kincsetjesap0g!j1]i]at_ ...Telt az idő. Portato! meg- sárgult lévelek jöttek beszéltek küzdésről, nyomorúság vitézségről I ■ í ' ( ’ ...Kün a csatateTekenmbölt az ágyú, hullott a gránát^g^ a gépfegyver, sikoltozott áska... a lövészárkokban folyt a v,s a p0_ •kol torka egyre ontotta ember- szörnyeket. ...Otthon kisírt szemű elhagyott gyermekek imádig a2 Egek urához, édesapjukért Egy teríték pedig az asa:1 ugy náluk, mint nálunk üreserira(jj^ ...1916 májusában egy faivirat jött és többször mem is tfcek csak két személyre а Ьагпд Pár nap múlva már egynek д2 anyját elvitte a bánat, ö pe*QZ_----zánk jött. Ettől kezdve még jobban ; szerettük egymást. Egy másik táviratot hozott a pos- ’ ta és egy szép napon, egy poros1, el- rongyosodótt ruháju, kiéhezett, leM- ) leg összetört, testileg tönkrement ka- j torna nyitott be hozzánk: apám. И. Г ' ' : 1 ; i ...Rohannak az évek. A ránk kény- j szeritett trianoni béke által határúi j kijelölt patak mellett táborozik egy j cserkészcsapat. Nagy az izgalom és készülődés. A csapat őrsei őrssi versenyre készülnek. Az egyik őrs vezetője én vagyok, helyettesem pedig elválaszthatatlan barátom. Büszkén indulunk a versenyre. Beteljesedett vágyunk. Katonák vagyunk, a jövő katonái. ' I ...Megyünk az első cél, a temető felé. Kiadom a megbízásokat. Barátomnak a hősök sírját kell lerajzolni és az ott nyugvók neveit feljegyezni. Mindenki kész, csak ő nem jön. Elmegyek megnézni... Ajultan fekszik egy korhadt fakereszten és ajkaival egy nevet csókolgat: PÁLFFY ISTVÁN százados, meghalt 1916 május 20. ...Az Apja! Д tavasszal 9 fillérrel lesz drágább a rézgállc A magyar szölősgazdatársadatomnak is meg kell éreznie a nagyvilág 'háborús eseményeit. A rézgálic előállítási költségei ugyanis a nyersréz árától függenek, nyersréz pedig Csonkámagyarorszá- gon nincs és igy a rézgáEcgyárak behozatalra szorulnak. Külföldön azonban a háborús láz erősen megdrágította a réz árát, 'ugy hogy a jelek szerint tavasszal 9 pengővel magasabb lesz mázsánként a rézgálic ára, mint az idén vcjft. A gyárak ezzel magyarázzák a rézgálic jóelöre beharangozott drágítását. Arról nem beszélnek, hogy a a múlt években, amikor a réz ára esett, bölcsen hallgattak. Mindenesetre alaposain meg kel vizsgálni a kormánynak ezt a kérdést, a mezőgazdasági érdekképviselteteknek pedig mindent meg kell' tenni, hogy az amúgy is nehéz viiszo- ' nyak közt élő szőlősgazdákat az . ujiabb nagyobb terhektől megment: sék. ; i Kocsija alá zuhant és a kórházban meghalt egy felsőkisteleki gazdálkodó A kórház szerdán reggel értesítette | a rendőrséget, hogy ott meghalt Ardai Imre 62 éves gazdálkodó. Halálának oka az a szerencsétlenség vol't, amely a napokban érte. Az ügyben munkatársunk megtudta, hogy Ardai Imre felsőki&tebek! gazdálkodó a kocsiján a tanyájáról igyekezett be a város felé és közben olyan szerencsétlenül esett le a kocsiról, hogy alá zuhant, a kocsi á thaladt raj la és súlyos sérüléseket okozott. Ardait azonnal behozták a kórházba, ahol kezelés állá vették, de rajta már nem lehetett segíteni, mert súlyos sérülései következtében a kórházban meghalt. Az ügyet áttették a csendőrséghez és most a csendőrség abban az irányban nyomoz, hogyy Ardai halála miatt terhel-e valakit felelősség. A tanyák fontos egészségügye követeli a betegbiztosítás kiterjesztését A mezőgazdaság különböző ágazataiban foglalkoztatott munkások, cselédek biztosítása még mindig megoldatlan kérdés, antniak ellenére, hogy az ország lakosságának zöme mégis csak a mezőgazdaság keretében keresi meg kenyerét és megélhetését. Működik ugyan az Orsz. Gazdasági Munkáspénztár, amely baleset esetére biztosítja és segélyezi tagjait, orvosi segélyben részesíti őkét és balleseti rokkantság esetére nyújt is számukra havi 24, 12 és 6 pengő segélyeket. Ezenkívül temetési segélyeket is folyósít háftramaradótMk számára, die betegség esetére egyáltalában nincsenek biztosítva a mezőgazdaságban foglalkoztatott munkások és öregségükre sem kapnak egyetlen fillér járadékot sem. A Munkáspénztámál ugyanis nincs öregségi biztosítási ágazat. A tagság nem terjed ki a mezőgazdasági munkások családtagjaira sem, mint az OTI-nál vagy a MABI-nál és a szülő asszonyok sem kapnak segélyt, mig az ipari munkás felesége vagy az ipari munkásnő születés esetére támogatást kap. A földművelésügyi miniszter most adta ki rendeletét, amelyben az 1937. évre kiterjeszti az Országos Gazdasági Munkáspénztár kötelező biztosítására vonatkozó 1935. évben kiadott rendelkezését. Sajnos, az újabb rendelet egy lépéssel sem megy tovább és szórókszóra meghagyja minden változtatás nélkül a régi rendelkezéseket. Az uj rendelkezés nem veszi figyelembe az évek során felmerült panaszokat és kérelmeket sem. i i. ■ j j Nagy sérelme a fennálló rendelkezéseknek az, hogy baleset esetében a munkaadó 13 hétig, más esetben 10 hétig előtegezni köteles a kórházi költségeket. Nagy üzemeknél, uradalmaknál könnyebben megy ezeknek az ősz- szegeknek, az előlegezése, de mit csináljon a kisgazda, aki, tegyük fel, két mezőgazdasági cseléddel dolgozik, akik közül az egyiket munka közben baleset ér? Honnan vegye az a pénzt, különösen akkor, ha a baleset a termelés értékesítése előtt következett be és a kisgazdának egyetlen fillérje sincsen? A most kiboesáftott rendelet értelmében december 31-ikén, össze Világiísenés fizzon vitaiul! Gazdaságos, kényelmes, tiszta, olcsó. Világítási és ipari áramdij a fogyasztás arányában csökken, háztartási áramdij 36 fillér 1 ______r kel inni a biztosításra kötelezett! munkásokat. Az összeírással kapcsolatban nagy panasza a mezőgazdásági munkásságnak, hogy az érvényben levő intézkedések sokszor különbséget ítésznek ugyanabban az üzemben dolgozó munkások között is és egyrészüket az OGM-nél való bejelentésre kötelezik, másrészüket ugyanakkor csak mint önkéntes tagokat ismerik el és kötelezik őket, hogy saját zsebükből fizessék ki a dijakat, a harmadik részét a munkásoknak pedig az OTI-ba utalják be. Ezekkel az utóbbiakkal szemben az OGM-tagok természetesen hátrányban vannak. Legtöbb a panasz az erdőmunkások között, akiknek balesetbiztosítása a legtöbb esetben nem a szabályoknak megfelelően történik. A rendelkezések értelmében ugyanis csakis mint önkéntes tagok bizto- sithaltók, kivéve mégis, ha őster- melésszerii erdei munkálatoknál alkalmazott napszámosok, szakmány- béresek, részesek stb. csak mint önkéntes tagok biztosíthatók. Ez természetesen csak akkor derül ki a legtöbb esetben, amikor a baleset) bekövetkezett és a szegény munkás rövidséget szenved. Ez .tarthatatlan állapot, mert hiszen a leggyakoribbak a balesetek az erdőmunkások között. ! 1 1 i A legújabb adatok szerint egy-egy évben egymillió holdra a Felsötisza vidékén 1228, a Felsőtiszám túl 1214, a Duna—Tisza közén 1735, a felső Dunántúl ipedig 1641 baleset esik. Halállal végződő balesetek száma egymillió holdankint az Alsódunán- tul 11, a Duna—Tisza közén 18. Ezek a számok is sürgetően követelik a mezőgazdasági munkásság biztosításának kiterjesztését. ЧПЖтаВЕ2Я!Ш1ШВШВШЯШ/ЯШШШШШтШШШ'вШЯвВ!ГЯЯ!С1?*1+ A vidéki hitesrőgzitö eg**ez= mdnyt §meejh©$ssxabStotiák A vidéki hitelirögzitő egyezményt (Stillbalte), amely ez év december 31-ével lejárt, 1937 március 31-ig meghosszabbitótták. A törlesztési hányadra vonajtkozó- lag is határozatot hoztak, amely szerint 1937 február 28-ig érvényben marad a vidéki pénzintézetek; azon kötelezettsége, hogy a hozzájuk befolyó törlesztések 10 százalékát a visszleszámitoló intézeteknek téríteni tartoznak. í : ' I 1 1 j i Tisztelt vevőmnek és barátaimnak koldsi njávet kívánok Záborszky Sándor
