Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-01-02 / 1. szám

4 KISKUNHALAS HELYI EKTESITOJB január A halasi csipke mutat példát Csongrádnak is Egyik budapesti reggeli lap hosz- szu riportot közöl Csongrád' fejlő­déséről és a cikk keretében ho&z- szabban nyilatkozik Piroska János dr csongrádi polgármester a városában egyre jobban fejlődő és nagyobb hírre szert tevő házi szönyegiparról. A polgármester nyilatkozatában megemlékezik a nagyhírű halasi csáp­kéről is és többek közt a következő­ket mondja: — A szociális feszültség enyhíté­séhez nagy mértékben hozzá fog já­rulni az utóbbi időben létesített házi szőttes szőnyegiparunk, amely kicsi magból fejlődött számottevő üzemmé és vállalkozássá, ma már a legna­gyobb pesti cégeknek szállít és öt­ven munkaerőt foglalkoztat. Azt ter­vezzük és azt akarjuk, hogy miként a halasi csipke révén vált Halas a magyar csipkekészités fellegvárává1, ami városunk Csongrád, a magya­ros szőnyegipar első hazai gócpont­ja legyen a legrövidebb időn belül. Hivatalosan is megái» lapították a rafia árát A földművelésügyi miniszter az 1937. évben forgalomba hozott »extra majunga« minőségű raffiának az el­adási árát a következőképen állapí­totta meg: 25 q vagy egyéb nagyobb tétel­ben történő vásárlás esetén, méter­mázsánként ab Budapest 128 P, 1— 25 q-s tételben történő vásárlás ese­tén, métermázsánként ab Budapest 135 P, 1 q-nál kisebb tételben tör­ténő vásárlás esetén, q-ként ab Bu­dapest 140.60 P, 1 q-nál kisebb té­telbén történő vásárlás esetén q-ként vidéken bárhol 135.60 P, vidéki kis­kereskedői ár bábibontás esetén, q-ként 154 P. A fénti árakban a fázisadó, vala­mint az összes szállítási költségek is bennfoglaltatnak. A fenti árakhoz tehát semilyen címen sem szabad1 további költsége­ket hozzászámítani. О г s z á g—V llág Egy svéd lap Nóbel-dijra ajánlja Hattkő Márton magyar tudóst, az ismert meteorológust. — Amerika megtartja régi csatahajóit. — A fran­cia kamara megszavazta a Jfcngye! kölcsönt. — A donacasteri szénbá­nyavidéken '12 ezer angol bányász sztrájkol. — Négyes ikre született egy dán házaspárnak, három fiú, egy leány. — Hősim északjapán vá­ros 35 év leforgása alatt tizedszer égett le. — Anglia hadianyagraktá­rait, hogy Európa felől nehezebben lehessen repülőgéppel megközelíteni, áthelyezik a nyugati partvidékre. — Újabb kőolajmezőkie bukkantak Ausz­triában. — A belügyminiszter a di­ákjóléti akcióra adott 100 pengős adománnyal megváltotta az újévi üd­vözléseket. — Budapestre érkezett Вааг-Baareníels Ede, Ausztria uj kö­vete. — Egész éjjel járnak szilvesz­terkor a pesti villamosok. — Papén bécsi német követ ma utazott vissza Budapestről1 Béesbe. — Az év első háromnegyedében a Nemzeti Bank összes devizabevétele a tavalyi 260 millióról 384 millió pengőre emel­kedett. — Meghalt a gyüj tőfogház­ban Rőser Edvin, az annakidején hírhedt Rőses-iskola igazgatója. — Sárga Ferencné Darkő Magda 150 ezer pengő hozományért pert indított nagyapja Schober Béla elein, továbbá havi 300 pengős apanázsért is perli szüleit 1 i I I Almába» vertek agyon egy tanyai gazdát, a gyilkosságát bérese követte el A kisteleki csendőrség értesítette a szegedi nyomozó hatóságokat, hogy a , pusztaszeri 'tanyán gyilkosság tör­tént. A keddre virradó éjszaka meg­gyilkolták Festő Rezső gazdálkodót, akit akkor gyilkolták meg, amikor ! aludt és reggel szétvert fejjel hatal­mas vértóesában holttan találták meg ágyában. A gyilkos úgy rendezte a dolgot, mintha rablótámadás történt volna. A nyomozás az első percben ebben az irányban folyt, mert az volt a gyanú, hogy kóbor cigányok hatol­tak be a gazdához, akik kirabolták, majd agyonverték. " / Javában folyt a nyomozás, amikor a tanyabeliek észrevették, hogy a gazdálkodó egyik bérese nyomtala­nul eltűnt. Kiderült, hogy a fiatal legény megszökött. így a figyelem a béreslegényre terelődött és most őt gyanúsítják gazdájának meggyil­kolásával. r : : Г [ Széleskörű nyomozás indult a me­nekülésben lévő béres'Jegény felku­tatására. A kisteleki csendőrséget a szegedi csendőrségről megerősítették és most lovascsendőrök kutajtják a határt. A vizsgálat során kiderült, hogy a béres nem egyedül követte ef tettét, ‘hanem segítőtársra akadt. A kihallgatott tanuk vallomása alapján őrizetbe vették a gazda egyik közeli hozzátartozóját is, aki­nek a kihallgatása most folyik. Azt hiszik, hogy a, gazdát részint anyagi, részint szerelmi okok miatt tették el láb alól. ték özvegy, Bajánét | 1 1 — Aki korán- fekszik és korán ke hogy dolgozhasson és a mulatságot na viszi túlzásba, az sokáig ék Egyszerűi . kell táplálkozni. — Van valami panasza? — Csak az, hogy sok a kiadásom. Pedig amit lehet, megtakarítok, ma­gam tapasztom meg a ház falát, ha le­dől. i I, , i -I IBS Egyik vidéki város hivatalos közlemé­nyei között szerényen, alig észrevehető­en a következő tartalmú értesítés olvas­ható: »A takarmánycukrot az 1937. évi január hó 7-én kezdik elkészíteni, kö­rülbelül január hó 15-ig tesz a ... A cukorgyárnak akkora készlete, hogy a kiszolgálását megkezdhesse.« A takarmánycukor elkészítése ma­gyarra fordítva annyit jelent, hogy a jó cukorhoz olyian idegen anyagokat ke­vernek, amelyek azt emberi táplálko­zásra alka'mat'anná teszik. Az igy el­rontott cukrot azután, állati takarmányo­zás céljára adjiák kj az arra igényt tartó gazdaságoknak. Azt hittük, hogy ez a rendelkezés már régen megszűnt, végre is az idei bősé­ges takarmány menny isé g mellett nem hisszük, hogy a legfinyásabb grófi ök­röknek is szüksége volna cukorra. Ez­zel szemben pontosan tudjuk, hogy a legkevésbbé finnyás grófi cse'édgyere- kek felnőnek anélkül, hogy valaha egyet­len szem, cukorhoz is hozzájuthatnának. Az állatok részére e’lrontott cukor elő­állítása természetesen pénzbe kerül, en­nek ellenére takarmány oéokra fillére­kért adják, ugyanakkor, amikor sok­millió m|agyar gyerek csak pengős ösz- szegekért kaphatna cukrot, ha a szüleik­nek volna miből megvásárolná. Ezekén a hasábokon nem először tesszük már szóvá a magyar falunak és egyáltalán a szegény embereknek ezt a régi panaszát. Az orvosi tudomány újabb haladásával már számszerűen ki tudja mutatni, hogy a gyermeki szer­vezet fejlődését mennyire hátráltatja a cukormentes táplálkozás. Tudatában van ennek a kormányzat is, -amely — mint azt legutóbb egyik tanyai olvasónk igen helyesen irta, — a Zöld Kereszt-mozgalom keretében való­ban juttat is kedvezményes áru, vagyis adómentes cukrot azoknak a gyerme­keknek, akik a Zöld Kereszt gondozása alá kerülnek. Sajnos azonban, ez a mozi- gialom még csak a kezdet kezdetén van és áldásaiban a gyermekeknek csak egy nagyon jelentéktelen hányada részesül. Mindezeket nem először mondjuk e' ezen a helyen., félő, hogy nem is utoljára, mert sehol semmi hir arról, hogy ezt a kérdést legalább annyi emberséggel megoldják, amennyi körültekintéssel fog­lalkoznak az álatok cukorral való takar­mányozásával. A közelmúltban újból létrejött a meg­egyezés a cukorrépa termelők és a cu­korgyárak között. A nagybirtok és a nagytőke nagyon szépen megegyeztek, a répával bevetendő földtierü et nagysága jelentősen szaporodik. Ilyen körűimé nyék között pedig az államháztartásra egy­általán nem jeenltene semmiféle veszte­séget, ha annyi répából, amennyi a többlet vetésterületen terem:, adómen­tes cukrot készítenének és hozatnának forgalomba. Mindenki jól járna, a nagy­birtok több répát termelhetne, a cukor­gyárak többet gyárthatnának, az álla­mot pedig semmiféle károsodás nem érné, ha megelégednék annyi mennyi­ségű cukor után az adóval, mint ameny- nyiről eddig adóztak. A többletcukor adó i tan,1 es forgalom- hahozatala pedig egy egész nemzedék egészségét szolgálhatná, ami nemzetpoii- tiikiai szempontból majdnem olyan fon­tos, mint — a cukoradó. Statisztikus sorok az egyre növekvő drága­ságról Hivatalos és félhivatalos helyről foly­tonosan azzal vigasztalják a drágaság miatt panaszkodó közönséget, hogy tu­lajdonképpen nincs általános drágulás, csak a hús, zsír és talán, még egy-két más cikk drágult, de ez is csak átme­neti és csjak a multiévi rossz takarmány- íermésniek tulajdonítható, azonbair nem kell búsulni, majd elmúlik és olcsóbb lesz megint minden. Sajnos, mmieddlig hiába vártunk a drágaság enyhülőére és a számok megdönthetetlen igaziága azt mutatja, hogy enyhülés helyett á lan- dótan fokozódik a drágaság, iái Benő kimutatása szerint december tavában a multhavi 60.44 pengővel szerűen a heti létminimum 60 pengő 65 fillére emelke­dett. Fillérekről1 van ugyan >ak szó, de ezekből a fillérekből pengő tesznek. A múlt évben az élelmiszersziségle t átlag heti 17 pengő 32 fillért került, az idén már 18 pengő 70 fülbe. A drágu­lás csak az élelmiszerek^ 2.91 száza­lék. A multévi összes -ti szükséglet átlag 58 pengő 39 fülbe került az idén már 60 pengő 45 térbe, ami egy hónap alatt 8 pengő 32ütór. Nagy ösz- szeg ez, ha meggondolt, hogy ugyan­csak hivatalos kimutas szerint az öt­tagú családok százezi még a heti lét­minimumnak megfutó keresethez sem jutnak. íj A háború előtti póttal, 1914 júliu­sával összebasointóti az éüefmisaerek:- nél 5.4 százalékos olcsóbbodás, ellen­ben az összes szüntetnél 22.7 száza­lékos a drágulás.^zont az átlagos gyáripari bérek lf végén 8.2 százalék­kal voltak kisebb* mint a háború előtt és az évi keresi^ .gyáriparban 1252 pengős átlagról 19 pengőre csökkent. De igy van ez ,s keresetnél is. mai pengő béléi belső vásárlóértéke 81.48 pengő, a 4t év decemberi 82.16 és a múlt év sári 86.43 pengős vá­sárlóerővel szteQ. i, i j. TOLL és TINTA ___________; Az ország legöregebb i asszonya még él és naponta emlékezik a híres betyárokra Kecskeméten századik születésnapját; ünnepelte özv. Baja Menyhértné. Szüle­tésnapja reggelén kiment az udvarra és fejszével tusköt vágott apróra, télen is mezítláb jár és a születésnapi ebédjét, a sültcsirkét, nagyszerű étvággyal fo­gyasztotta el. A vendégeinek, akik üd­vözölték, elénekelte Bogár; Imre nótá­ját: ( . ■ „ , ; . ■ 1 , ; • i »Sejhaj nem bánom, nekem is volt virágom, Sejhaj eltemettem e nyáron.« Elmondta, hogy nemcsak Bogár Imre haramiavezérnel, hanem a híres Rózsa Sándorral "is sokszor együtt mulatott, vde táncolta a verbunkost. A százéves asszony ezután eljárta a szép táncot, hajtogatta a derekát, a kontyához ka­pott időnként s a kezével pattintva énekelte: »Sejhaj, nem bánom...« A ver­bunkosra még az édesapja tanította, an­nakidején, az j|S 104 évet élt. — Mi a hosszú étet titka? — kérdez­Hcipőí Srcipőf Hasizmát Frficfpőf őicipőf C7 érmék cipői íoltán cipőüzletében vegyünk eavi részletfizetésre 6 Hinten щ M ми a tatai, а tajltozäs ИИ Mii!

Next

/
Oldalképek
Tartalom