Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-03-27 / 25. szám
4 KISKUNHALAS HELYI EKTESITOJB március 27 HALASI EMLÉKEK A régi pásztor-betyárélet romjaiból Gerzsán Miklós ni aj за i csendbiztos a betyárbálban A »tagolódás« uitojn, а 60-аз évek vége fejé kezdődött városunk egykori szabad tereire a gazdáik töm|eg2;sieibfo kitelepülés©.- De a szépen megindult folyamatnak »megállj «-4 parancsolt a,z egyre ha- taJjnlaíodó betyárvilág. Az élet- é|s vagyonbiztonság oly gyenge lábon állott m|ár ebben az időben, hogy fényes nappal, az eke еИ is ölhaijtották, erőiszak árán is elvették a gazdák jószágát a fultóbietyárok. Volt, — aztán nincs... A láncosföidetoen gazdálkodók hárman-né- gyen összebeszélve, együttes erővel' indulhatlak ciák szántini-vetni,, hol éjszakára, sőt a nappiajii deMtetés idejére is, hogy jobban megőrizhessék, — sziekértsánccal vet'iék körűi az igavonókat. Miég igy is gyakran megtörtént, hogy <et kieTJett kiáltani a régi: jelszót, hogy: »karóra' bátyai!« Alsófehétóra csak az '.erős Lökjek, mag Dömötör János uram mertek csak egyedül kijárni. ;Aki a Madár-szilfáig kimert menni szántani,, az hires ember lett. Az uj tagokon szántó,-vető polgárainkat meg, — kik szárnyéknál heteitek, — a juhászok hlada lis ijesztgette. A dombokon bandákba verődve sütötték,-főzték >a terveket ahhoz, 'hogy az aj gazdákat, — tanyást es tainyáManit, hogyan kell ri- vogatni?! "Kimondották hogy a,z ilyenek - föl mindent el kef lopni,, lamffit csak liehet. hogy ne áshassanak a szabad legeltetésnek ultijába. Majd akkor bemennek a városba lakni. Megállapodtak abban is, hogy az ilyenekké-: hata'imasiala szembe ,|oegj fordulni,. Ha csak lehet, a »meszes sarkú«, vagy »félcsipejü« parasztot meg is kell verni, hadd pusztuljon s szelelien át a tájékról1. j A régebben kitagosodott tanyás gazdákat pedíig a lovas betyárok tartották ájulandó rettegésben. Ha számottevő megfogható erő volt is a tanyában', nyugodtan nem, alhatott a gazda.^ Csak az imént lötiták agyon Csonka Istvánt az egzekuciós katonák a kukoricafoszTa»- ; ban, saját tanyájában, amiért a feleségét megvédte. Szecsődy György bodiogjárl j gazdát meg egy holidv®á|gos téli éjszakában Rajos Jóska, a hirhedett betyár lőtt© agyon ugyancsak a maga tanyájában, untkor aiz éktelen kutyaugatásra kilépett az udvarra. Azért kellett meghalnia, mert négy ralbllá közül Rajos Jóskát, ta vezért - miegjsmielr|tei s a nevén szólította. Orbán Ferenc gazdának a béresét lőtték gégén, Taijó pusztán, amlikßr vlarsvéítova! kelt a gazdája védelmére. Nyakáratekert seiyemkieindöje fogta meg úgy, hö;gy Woperálhlattájk a golyót. Ugyanezen éjszakán miéig egy erőszakos rablást tettek a loyabsietyárok. A gazdával ott: is úgy elbántak, hogy csak te feje hártyája tartotta az éneiét A baromszalaijtás, barmok, ménesek nugszagga'ása is napirenden volt már ebben az időben. A sóikon élt pásztorok közül az akkori pásztorvilág feijedel- mje, Németh Buhin Mihály feflsőkilste- lidki ököré toírdás tudta cslaik a kezére bízott barmot úgy megőrizni, hogy _ 40 éviig tartó számadóisnága pisit két eülá- bitott harmad® tiinónán egyéb' háiájnjyos- sága nem volt a cserényniél. Ebben az időben úgy látszott, _hogy gond nélkül, nyugodtan és békességben éldegéli bodioglári birtokán Ónodi Jánios uraim. ökigyelme arról volt nevezetes, hogy a »szegéinyHe;g|éáylszániás«Hsali se- hogysiem akiart megbarátkozni. Pedig a saját cselédjei is mondogatták neki, hogy ebből még baj származhat. Ónodi uram, azonban, rá se hederitett... Egy tavasz vége táján!, esti af-konyat- ban (tolán 1868.-ban) nagy kocsirobo- gásha lettek figye misek Ónodi János gazdia béresei. Nemi jót sejtve, beszóltak a gazdának, aki éppen vacsorához üU már. Sebes vágtatva egy kocsi fordult be la fanyaiudvanra s meg sem áíit még, amikor a kocsin ülők az ugató1 kutyák közül kettőt agyonlőttek. Ez igy volt szokásban a betyároknál, hogy a kutyák ne zavarják a rablást. * A kocsiról négy puskás betyátr, meg egy puskanétküli valaki ugrált le s kettejük a cselédséget az istállóba terelte, a másik kettő meg ment a gazda nyakára a tanyába. A puskiahélfcüM ember a kocsinál maradt. Babák Gyurka környékbeli betyár bandája volt ez. Megneszeíiték, hogy Ónodi, gazda, a bugaci Siót nem szolgáltatja ki szegénylegény kótyavetyélne. Ezért tornáitok bosszúit ellene. Az életének, felesége rimánkodó szavaira megkegyelmeztek, hanem elvitték 90 frt készpénzét, két jé lovát, kocsiját szer- számpstól, a nekik tetsző sokféle jőfc- jkial s miiniekuitárla dolgukat jói! végezték s János gazdát a szegénylegényekkel szembeni kötelességre kitainjjtottak, úgy amiként jöttek, az est homájábain Maj- sa felé sebes vágtában elhajtottak. • ' : í : ■ ! i Г Majsa vidékén ebben az időben Gerzsán Miklós mellén feszült a pásztázó esendbiztosi egyenruha. A tett napon este hadnagyai kíséretében az uceákon portyázott, amikolr a Halas felőli fiaílur végen a Böröcziné korcsmájából kihat- látszó muzsikűazómelfetiti dáritdóra .'ettek figyelmesek. A rablás után ide telepedett be. Babák Gyurka a társaajvaíl. A nagykaput be- laka'.olták, a kulcsát' meg zsebrevágták s Bör'öczinével iaz útközben, egy áilásozó juhásztól elvett kövér ürül megfőzetjfék. A korcsmaajtónál felváltva 1—1 betyár tartotta az őrséget töltött puskával. Az őrök azt a parancsot kajplák, hogy alkik a korcsmába be akarnak menni, azokat miind be keli. ereszteni, die onnan, senkit kiengedni, nem szabad, miig a betyár- mufetság tart. A vacsora elkészültéig muzsikaszó mellett ittak, müto'Jtafc. A korcsmá- rosnéniak meg tudtára adták, hogy a mulatság végeztével: mindenért megfizetnek. Az egyre szaporodó vendégeknek is intniluik kellett, ha esett jól1, hia nem. Ha meg a vezér, — Bábák — ügy kívánta, még fánicoMuk is,. Gerzsán komiszáros kiváncsi volt megtudni, hogy miféle rögtönzött mulatozás folyik odabent s két hadnagyával akadály nélkül belépett a csárdába. Biabák a íegszivéSyesebben fogadta a komiszárost — legényéivé" együtt, csak azt kívánta;, hogy mjiinden kezebe'ííjüket tegyék le a söntíésben. Mivel: pedig kész is a vacsora, mindjárt üljenek ils asztalihoz s majd együtt megvacsoráznak a jó üriihus paprikásból’. A komiszáros meg a,z ürüpapnjkásnak egész életében igen nagy kedveíiője volt, ezért nem is mondott el&emff, hanem a parancsnak eleget téve, ttejgényeivell együtt az asztal mellé kanyarodtak. Böröcziné az üTüpaprjikást igen ügyesen feltálalta s minden jedteniévő válogatva bicskahegyezhotte a teli bokráncs- ból a jobbin,álujobb izü ffii’íátokat a piros csöves paprikák kiözüí. Az oGzita'végére feltett és osapraűtöíjt kéjt akós hordóból pedig csapon eregették a kancsókba a jóféle pogány vörös bort, aztán jó nagyokat ittak; Vacsora közben a vezér őrváltást paraincsoi.it s a felváltó í!t! betyár is a bokránes mieillé fagosodoft. Mielőtt a bicskákat becsetípmiették: votaa, Babák az egyik társával kiment az udvaron levő kocsijához s behozott egy jó nagy érettsajtot (amit Ónodiiéknái raboltak) s azt kettévágva, egyik feliét a csendbiztois és perzekutorai ©lé tette © szavaikkal: No kolléga, ezzjeff mög nyomtassák el! A másik felét pedig ő maga vette pártfogás alá. A sajt mindeinlkliniek üzletit, mert sűrűn ittak ,rá. Gerzsán meg is jegyezte (miközben ismét eresztett á nadrág,szij- ján), hogy ilyen jó sajtot ő is szívesen mpgenne naponként a házánál. Mir©1 Babák csak annyit mondott: — Lössz még ott; %©n, ,ahun ez volt! Komiszárcs uram nem ért rá megkérdezni, hogy hol' készül az ilyen jóféle sajt, mert a vezér megint ivást parancsolt. (Folytatjuk). Cz. L. A gazdasági élet javulása ellenére sem mutatkozik a hitelszervezetben jelentős javulás — mondja a P. K. közgyűlése „Az egész vonalon sor kerül a gazdavédelmi rendeletek végrehajtására“ A Pézintézeti Központ most tartóba m©g közgyűlését, lahoi 'többek között jelentős szavak hangzottak er, ''amelyek különösen a védett gazdákat érdeklik. Vitéz Keresztes Fischer Ferenc, a a P. K. elnöke ezekről a 'kérdések* röl a következőket mondotta a közgyűlésen : : Dr. vitéz Keresztes Fischer Ferenc elnök rövidesen foglalkozott a gazdasági helyzettel és különösen két körülményre hívta fel a figyelmet. Először utalt arra, hogy a gazdásági élet megélénkülése ellenére • sem mutatkozik ia hitelszövetkezetben öfyan javulás, mint amilyen várható lett volna. Ennek okát abban látja, hogy különböző gátló körülmények a javulás útját állották és amíg ezeket fokozatosain meg nem szüntetik, ami pedig fontos közérdek, a hitelszervezet életében javulás nem is mutatkozik. A másik körülmény főleg a vidéki intézeteket érdekli. Az idei év folyamán fognak megjelenni azok a jogszabályok, amelyek alapján áz egész vonalon sor kerül a gazda-' védelmi rendeltetek végrehajtására. Ezek a várható intézkedések igen súlyos feladatok elé állítják majd, a vidéki pénzintézeteket. Hangsúlyozza, hogy a Pénzintézeti Központ hivatásánál fogva a vidéki pénzintézetek rendelkezésére fog állami és tőle ttelhetőíeg mindenben segédkezét fog nyújtani, hogy a felmerülő nehézségek simán leküzdhetők legyenek. GAZDALEXIKON Országos viszonylatban hatalmas iramot vett az ingatlanforgalom A mezőgazdasági helyzet javulása a legjobban az ingaffiampiiiaic'oin jut kifejezésre. A mezőgazdasági termények árának jelentékeny emeT-kedése és a gazdává beírni intézkedések altot a gazda- adósoknak nyújtott nagy kedve zmiények meglehetős píénzbőlsiéget idézteik dő a gazdatársadalom köreiben, amíi újra felélesztette a már évek óta szunnyadó földéhséget. Még a védett gazdáknak is van, pénzük arra, hogy földet vásá- roijanak és ez legtöbbször a védett gazdaiadós feleségének, fiának, lányának j neve lalaitt történik. A föld, iránt való kereslet megnövekedését igen élénken I használja ki az á nagybirtok, amely a ‘ telepítési törvény é'etbieiéptofiése után ia birtok legyrészének feadására lesz kö- I felezhető. A telepítési törvényben ellő- ! ! irt igénybevételi tehetőségek eikerüílé- j sőre igen nagyarányú, parcellázás folyik ; úgyszólván iaz egész országban és en- ; nek a mlu,nkánlaJk jelentéilsleny részét a pénzintézetiek bonyolítják te. A parcellázási tevékenység méreteire a fejgje'J'fem,- • zőbb1, hogy e,gyiedül az Országos Föld- Aífelintézet aCfflg félév alatt több mint 15.000 kát. hold területet ad,ott el felparcellázva 2566 vevőnek. Hasonló méretű tevékenység folyik a, fővárosi és vffl- ; déki pénzintézetek jeieinitékletoy részénél, ’ úgyhogy megközelitö becslés szerint, is körülbelül negyedmillió hold területet Elegáns, mert divatos ^ olcsó, mert tartós tesz ki azoknak a birtoktesteknek egésze, amelyeket az uto'Só, hónapokban parcellázás utján értékesítettek. A rendkívüli kerestet természetesen, igen jelentékeny áremelkedést vont maga után. Még egy évvel ezelőtt az elsőrendű minőségű szántóföldek ára ka,t. holdamként 600—800 piengő között váltakozott, ma, a piaraelí'iázásokniál1 áíftalláfcBln 1200— 1600 pengőt fizetnek. Az áruk tehát megkétszereződött. Érdtekas, hogy a parcellázásoknál nem a fcaitaszíráliSis hdd, amely 1600 négyszögölből! ál', a mértékegység, hanem inkább magyar holdakban számolnak. Miután azonban a magyar holdat vidékienként hol '1000, hol 1100, hol pedig 1200 négyszögölnek veszik, ,a parcellázásoknál az árait ,négyszögölenként állapítják meg, almi azelőtt csak belterületi telkeknél: volt szokásos. Ennek magyarázatául arra is Utalnak hogy igein sokszor még egy holdnál is kisebb területet vásárolnak a gazdák. Azokat a földeket, amelyek ária egy évvel ezelőtt négyszögöieinként 40—50 filler volt, a mostani parcellázásoknál 80 «tejével, sőt pengőjével értékesítik. MIÉRT tanácsos mos! osztálysorsjegyet venni ? MERT a sorsjegyeknek egy későbbi osztályhoz való vásárlásánál az előbbi, lejátszott osztályok betétjeit is meg kell fizetni. Tehát sokkal célszerűbb a sorsjegyeket már az első osztály húzása előtt megvenni, hogy a rendkívüli nyerési esélyeket teljes mértékben kihasználhassa és hogy ne veszítse el egyetlen osztály nyereményeire való igényét se. mindenkinek és minden eg^es sorsjegynek egyforma a nyerési esélye I A főárusitók azonban figyelmeztetik a n. é. közönséget, hogy csak úgy biztosíthatják részvételüket az uj sorsjátékra, ha a sorsjegyekért járó összegez előirt 30 fillér költséggel együtt a húzás előtt, tehát most április 10-ike előtt az illetékes helyekre beérkezik, különben minden igény megszűnik. Aki azonban bármely oknál fogva a sorsjegyeket nem akarja megtartani, szíveskedjék azonnal visszaküldeni, mert az idejében ki nem fizetett sorsjegyek semmi jogot nem biztosítanak, a főáru* sitóknak azonban kárt okoznak, ha azokat nem kapják vissza. Az I, osztályú sorsjegyek ára: hyolcad Negyed Fél Egész 3|2 7 14 28 pengő pengő pengő pengő A szerencse forgandd! Próba — szerencse! Apolló Husiit! most Nagyszc este Husvét 3, á l. alpAi Világhit I I ff c Férfi főt Jean C az „Orvé é Const; a „Come caise“ r. Zei Brods: Kitűnő kép A 3 előadáso hely; Blokk ért Husvét 3,5,7, é Lén 1c (1 № feli Főszen Sepp Peter A férfiúi az ember ség, izga és exoti be gazdag A 3 órai filléres b k; Blokk ш ny
