Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-11-14 / 92. szám

november 14 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Drága-e a halas-bajai autóbusz — a közön­ség fogja eldönteni Legutóbbi számunkban megírtuk pontos menetrend kapcsán, hogy a MÁV a halas—bajai vonalon fenn­álló közlekedési panaszokra autó- buszjáratot létesített ezen a vonaton. Az autóbusz viteldijaival kapcsolatban több laptársunk megírta, hogy mé­reg drága az autóbusz viteldija. Tény a#, hogy a viteldij valóban magas, a közönség fogja eldönteni utasforgalmával, hogy meg van-e elé­gedve ezekkel a yiteldijakkal. Az uj járat bennünket érdeklő főbb szakaszain az alanti díjszabás érvényes: Halas—Fehértó 0.80, —Jánoshalma 1.50 —Mélykút 2.10, —Bácsa'más 2.80, —BácSbokod 3.60, —Baja 4.40 pengő. Kiserdő—Jánoshalma 0.40, Jánoshalma— Mélykút 0.60, Jánoshalma—Bácsalmás 1.40, Jánoshalma—Baja 3.30, Mélykút— Bácsalmás 0.80, Mé'ykut—Blaja 2.80 P, Bácsalmás,-Bököd 1.30, Bácsalmás—Baja 2.70, Bokád—Baja 1.40 P. A 48 órán belüli visszautazásra érvényes menet­térti jegyek á.a: Halas— Jánoshalma 2.30, Halas—Mélykút 3.40, Halas—Bács­almás 4.60, Halas—Baja 7.80 P. GAZDALEXIKON A kartel karmai közt fuldoklik a gazdaközönség — állapította meg az Országos Mezőgaz­dasági Kamara Az Országos Mezőgazdasági; Kamara közgyűlésén Me csér András elnök ke- gyei'etas szavakkal emlékezett rr.eg az el­hunyt Gömbös Gyuláról és Buda у Barnáról. Javaslatára' üdvözítik Dará­nyi miniszterelnököt, akiben Darányi Ignácrjak, Magyarország legnagyobb földművelési miniszterének méltó utód­ját látják. Ezután a gazdasági élet je­lenségeit vázolva rámutatott arra, hogy a fellendülés, ame'y a fővárosban ta­pasztalható volt, nem éreztette hatását a faluban. A terméskilátások beharan­gozása után csalódás következett, mert a búza csak 3, az árpa esa|k 4 százalék­kal haladta meg a tavalyi termést,, á zab ugyanannyi, a rozs 2 százalékkal kevesebb. A kukorica- és burgonyater­més lényegesen jobb volt a tavalyinál, de a multévi árnak csak a felét kapta meg a termelő és így bevétele nem volt nagyobb. A termésértékesitésné1 fontos, hogy a megalapított legkisebb búzaárak 40 fillérrel magasabban in­dultak iés a világpiac helyzete további emelést tett. lehetővé. Az elzárkózó poli­tika sem tudta megakadályozni, hogy a magyar termények m)ajd minden piacára utat ne találjanak, de azért a külkeres­kedelem tarén állandó a bizonytalanság. A feláras devizanem d szer lehetővé tette a kivitel lebonyolítását. Hal ács Ágos­ton igazgatóhelyettes javaslatára a ká- mara kéri a kormánytól a gazdajtartozá- aok rendezését a zalogleve5.es külföldi pénznemre szóló gazdatartozásokkal együtt. Kéri továbbá a magámegyezségi eljárás, a kamarai törvény és az adó­rendszer reformját és különösen a kar­telleknek a gazdasági életet bénító mű­ködése el'en kéri a kormány sürgős intézkedését. A borértékesítés ügyében ís a kormány beavatkozását kérik. Nagy érdeklődéssel várta a közgyűlés а Ко ós Mihály lemondásává!! megüresedett igaz­gatói állás betöltését. Ez azonban nem történt meg. | , A közgyűlés helyt adott Koós Mi­hály igazgató nyugdíjaztatási kérelmé­nek. Koós igazgató érdemeit vitéz Me csér András elnök mó'tatía.a Mé­száros István felsőházi tag indítványá­ra á közgyűlés Koós Mihály érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg és őt a kamara örökös tiszteletbeli tagjává vá­lasztotta, i , , . , , i ,. . , j A halasi mezőgazdaságban nagy károkat okoz a tartós esőzés Háromszoros költséget jelent a gazdáknak a kedvezőtlen időjárás A halasi határt mér több, mint egy hónapja veri az eső, párnapos megszakításokkal. Szeptember köze­pén kezdődtek az esőzések és az eleinte áldást jelentő csapadék sú­lyos gonddá vált. A szőlőknél kezdődött a baj, nem tudtak szüretelni a gazdiák. Azután jött az őszi vetés ideje, a rozsot és az 'őszi árpát nagy-nehezen el tud­ták vetni, de mire a búza alá való szántásnak eljött volna az ideje, a földeket kovásszá dagasztotta az eső­zés, nem lehetett még rálépni sem. Közben a párnapos esőmentes idő nem volt elegendő arra, hogy a ha­tárban elvessék a búzát is. Ehhez járult még, hogy a sártengerré vált répaföldekböl nem tudták kiszedni a répát. A répatáblák nagy része be- takaritet’ian maradt. A hozzáértők vé­leménye szerint minden darab répa j kiszedése háromszoros munkát je­lent a Tagadós földből és a gaz­dák részére háromszoros költséget. Illetékes helyről' mondják a He­lyi ‘Értesítőnek: — Legalább kéthetes napos idő kellene, hogy a földben lévő répát kiszedhessék a gazdák és elvethes­sék a búzát. Egyelőre nem tudnak hozzáférni a sár miatt a répához és ha fagy jön, a vizes, sáros földben lévő répa megfagy, tönkremegy, a mellett az őszi búzát sem tudják el­vetni. Szeles, napos idő még rend­behozhatna mindent, mert a répa he­lyére vetett búza, hacsak nagy fagy nem jön, még a hó alatt is kikel. > A termés mennyiségén azonban észre fogják venni a kedvezőtlen időjá­rást. Az eghsz országban újjászervezi a bellgyminiszter a tudűbaj elleni védekezést Nagyfontosságu lépést határozott el a belügyminiszter a tüdővész leküz­dése érdiekében és elhatározta, hogy teljesen újjászervezi országos viszony­latban a tüdőbaj elleni küzdőimet. I A belügyminiszter a Tüdövész Elleni Küzdelem Országos Bizottságát fed- | oszlatta és az egész nagyszabású munkának egészen uj, széleskörű köz- 1 ponti irányítást ad. Az uj központ | irányítását Petrányi György szegedi orvostanár vette a kezébe a minisz­ter megbizásából. A miniszter intenciója szerint egé­szen rövidesen megindul az ujjá- szervezési munka, a tbc. betegek összeírása és a többi szükséges adat összegyűjtése. Megjegyezni is fölösleges', hogy a belügyminiszternek ez az intézkedé­se milyen fontos problémát érint és hogy többek közt az első helyen Halast is mennyire érinti ez a ha- J tásos intézkedés. Ez az újabb lépés jelenti azt is, ' hogy a kormányzat nemcsak átér- ' zi a sürgős cselekvés idejét, de meg is akarja azt oldani, mint olyat, amely minden más orvosi munkát és minden más betegséget is megelőz. Az uj belügyminiszteri intézkedés folytán komoly remény van arra, ' hogy már a közeljövőben Halas is döntő formában érzi meg a legsúlyo­sabb hiány pótlását, az igazi, alar pos és modern tüdőbeteggondozást. Bestiális módon agyonverte, utána gödörbeásta a béresét Kegyetlen gyilkosságot leplezett le most a szegedi rendőrség. Mintegy két héttel ezelőtt eltűnt Kocsis Imre tanyásgazda Bitó Mihály nevű 31 éves, kissé gyengeelméjű bérese. Mikor a szomszédok érdek­lődtek Kocsisnál bérese felől, a gaz­da azt mondta, hogy a legény meg­szökött tőle. A napokban névtelen feljelentés érkezett a szegedi főkapitányságra arról, hogy a bérest Kocsis Imre meggyilkolta. i í 1 ' A bejelentés alapján megindult nyomozás során Kocsist elő­állították. A gazda rövid tagadás után bevallotta, hogy két héttel ezelőtt1 ä mezőn összeveszett a béresévé!, akit valósággal gyűlölt, de szánalomból nem küldte el. A veszekedés vereke­déssé fajult és Kocsis Imre egy kies­esei agyonverte a szerencsétlen em­bert. A gazda áldozatát — vallomása szerint — egy kubikgödörbe fektette és a gödröt betemette. Rendőri bizottság szállt ki a gaz­dával a megjelölt helyre, de az eső­zések elmostak már minden nyomot, a holttestet még nem találták meg. A nyomozás folyik. üt- és vasuttervek a Tiszántúl és Dunántúl összekötésére Sokszor irtunk már azokról a tervek­ről, amelyek a Tiszántúl és Dunántúl jobb összeköttetését akarják szolgálni. A mai helyzet igen megnehezíti a két or­szágrész közti, közlekedésit. Csak egy pii antást kel vetni a térképre, látjuk, hogy a két országrész egyikéből a má­sikba jutni cs|ak óriási kerülőkkel lehet. Nem spjkkial kedvezőbb a helyzet a Du­j na-TíSzaköze déli részének sem, Kecske­métről és környékéről R Tiszántúlra, ! vagy Dunántúlra utazni valóságos expe­díció. i , ; i [ . , I ! i A dunftföldvári vasat tervéről, amiről 1 szintén többiztoen irtunk már, legújabban . az a jelentés érkezett, hogy a körül- I belül 100 kilométeres fővonal költsé­geire 12 millió pengőt előirányoztak, A vonal iránya: FülöpszáMás — Solt — Duraaföldvár — Sárbogárd. Ezzel 'kap­csolatban a kecskémét—fülöpszátlási vo­nalat fővopaM építik át. Amennyiben ehhez a Tiszántúlra ve­zető fővonalat is kiépítik Kecskeméten át, úgy nem keli külön hangsúlyoznunk, milyen nagyjelentőségű központ lesz Kecskemét. De uj utépitéstervek is aktuálisak. Kiskunhalas azt a tervet vetette fal, hogy Halast közvetlenül1 kelt összekötni Kecskeméttel. Nagykőrös azt kéri, hogy Gyulát Szarvason, Öcsödön, Kécskén át kössék össze Kőrössel. (Ehhez uj Tisza- hid is kellene.) Elsőrendű betonútokról van szó s ugyanilyenné való kiépítését kérik a kecskémét—nagykőrösi — ceg­lédi útnak is. Előkészítés alatt áll a Kecskemét — Izsák — Pülöpszáítás — építése és régi kívánság a Kecskemét — Solt - Dunaföldvár közti, betonút mCg- Tiszaug közti útnak betonú Ma való át­építése is. Grit Teleki Mihályt a NÉP pirtvezetösigi választották mag A Nemzeti Egység Pártjának köz­ponti pártvezietőségét újraválasztották és a párt vezetőségét ki is bőví­tették. j A vezetőségi választás során gróf Teleki Mihályt Halas város ország­gyűlési képviselőjét a NÉP pártve- zetöségének tagjává választották meg. Gyilkolt az u|bor Kalocsa közelében lévő Solt köz­ségben szerdán este kegyetlen gyil­kosság történt. K. Tóth Antal gazda borkóstolóra hívta barátait a szőlőjében lévő prés­házba. Tíz óra tájban, amikor már emelkedetté vált a hangulat, a prés­ház előtt haladt él Nagy József 20 éves legény, aki híres verekedő volt. A közelmúltban töltötte ki háromhavi fogházbüntetését, mert a községi ren­dőrt annak kardjával fflholtra verte. K. Tóth Antal a legényt is meg­hívta azzal, hogy aiz ott lévő Or­bán József nevű legénnyel, aki Nagy­nak haragosa volt, kibékítse. Alig, hogy Nagy belépett a prés­házba, a legények nekiestek es a szerencsétlen embert agyonverték. A megindult nyomozás során, őri­zetbe vették K. Tóth Antalt és Or­bán Józsefet, mert az a gyanú, hogy ők ketten ölték meg Nagy Józsefet. ff rr CIPŐKBEN nagy választék Zoltán cipőüzletében Esküvő után Komlós Károly cipész mester (Hitelbank mellett) 1 pen* gőrt bármilyen színre befesti. Jótállást vállal érte, hogy a festés soha nem jön le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom