Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-11-14 / 92. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE november 14 VÉRES TRÓNOK ÁRNYÉKÁR AN XXXV. És mégis, ki giondolta volna, a ki­tartó összeesküvők munkája mégis meg­hozta a vágyálmokat, a sokféle suttogá­sok és csel sz »vények után sikerült a pokoli terv, amely azután tángbabori tót­tá egész Európát és kirobbantotta a borzalmas világháború kegyetlen vér­fürdőjét. Akik Sándort, a saját királyukat gyil­kolták meg, akik bestiálisán koncol- ták fel a királynőjüket, azok most is megtalálták a módját, hogy újabb ki­rályvérrel szennyezzék be elképzelt ha­zájuk felépítésének kezdeti állomását. A gyilkosságra három diák jelentke­zett a belgrádi komiténél: Prindp, Gav- rilovics és Grabez. Ezek mind fiatal­emberek voltak, egyik sem a tulajdon- képeni Szerbia lakója és szülötte, ha­nem boszniai diákok voltak, akik ott a bosnyák főváros örökké forrongó poli­tikai katlanában szitták magukba az összeesküvés lázas kíváncsiságát és ezt a lázt, meg kelil állapítani, hatalmasan felépített fantáziával körülfogott haza­fiasság támasztotta alá. A diákok egy- től-egyig meg voltak győződve róla, hogy hazájuknak tesznek szolgálatot és mind önzetlenül vállalkozott a halálos merénylet elvégzésére. A diákok a központnál jelentkeztek, eleinte bizalmafanu! fogadták őket, de amikor lángoló tekintettél] bizonygat­ták, hogy ők valóban mindenre elszán­ták, a haláltól sem riadnak vissza, vé­gül is rájuk bízták a halálos merénylet minden részletét, de ugyanakkor rájak- hagyták az ódiumát is. A három diákot elsősorban is a kü­lönböző bombavetések rejtelmeibe ve­zették be és hosszú heteken át gyakorol­tatták őket. Egy szép napon aztán út­nak eresztették a kis diákcsapatot, a három fiút, akik közül Princip alüjg volt 18 éves, mig a legidősebb Gavritovi'cs sem járt messze a húszon felük A diákok rekkenő forró nyáíri napon érkeztek el Boszniába, előbb Tuzlán horgonyoztak le, később pedig már Szarajevóba rándultak át, ahol ekkor nagy ünnepségek előkészületei várták a napot, amikor Ferenc Ferdinánd trón­örökös ellátogat ja bosnyák fővárosba. A rendőrség, csendőrség és általá­ban в hatóságok mitsem sejtettek és a három [diák sem tűnt fel, hiszen a vá­rosban többszáz hasonló fiatalember to­longott, de meg ezenkívül1 a három diák mind bosnyák volt, igy hát nem is tűn­hettek (fel senki előtt, gyanús színben. Szarajevóban kezdődött (meg ezután a véres 'dráma igazi előkészítése. Itt már több fanatikus szerbet is beleavat­tak pokoli i tervükbe és most már a leg­nagyobb titokban huszonöt-harminc em­ber dolgozott ázom, hogy a trónörökös, párt megöljék. [ A monarchia pedig azalatt, amig a három diák 'és újabban szerzett bűn­társaik vígan tanácskoztak, hogy Euró­pát tüzes csóvával nyaldossák körül, — boldogan, vígan, éldegéite a maga napsütéses, aranyos ■ békéjét, Bu­dapest, Bécs, Prága dalolva 'és vigadva fogadta az egymásután követ­kező hétköznapokat, nem is sejtette senki, hogy lent Szarajevóban készül a legborzalmasabb vérözön bevezető ál­lomása. • i Pedig bekövetkezett, rémes és agya­fúrt módon, kegyetlen részletekkel, be­következett a világháború mégis és be- letaszitott bennünket a mai félig háború, félig békeidőkbe. Hogyan történt meg, miként, történ­hetett meg a trónörököspár ^gyilkolása, erről érdemes néhány szóban szintén megemlékezni. (Vég© következik). Hoz=e és milyen változást fog hozni Halasra vonatkozóan az uj tanyatörvény Biztosítva van a tanyák anyagi és szellemi kultúrájának minden kívánalma Rövid pár sorban megírtuk már, hogy a közeljövőben életbelép az uj tanyátörvény és ezzel1 a törvénnyé! a tanyák minden kívánalma biztosít­va lesz. Elsősorban érdekli Haiaßt is ez a kérdés, miért az itteni hatal­mas tanyavilágnak is óriási előnyö­ket fog jelenteni. A készülő tanyai törvény szelle­méről és irányvonalairól dr Gesz- telyi Nagy László, a Duna—Tiszaközi Kamara igazgatója a kővetkezőkben nyilatkozott: Memorandumok özöne a tanyarendezés iránt ■ El nem' vitatható, hogy azok­ban az eredményekben, amelyek las­san, de egyenesen felfelé ívelő vo­nalban a tanyavilág helyzetének ja­vítására irányulnak. Kamaránknak oroszlánrésze van. Amikor Kamaránk ezelőtt 12 esztendővel ezt a mun­kát megkezdette, s annak kapcsán közzétett cikkei, a kamarai tanyai szakosztály megalakítása, s annak működése folytán mindinkább a köz­vélemény előterébe kerültek a tanya­világ fájó sebei még egyedül vol­tunk ezen a munkamezőn. Csak a nagy úttörő, Czettter Jenő munkás­sága, példája volt előttünk s egy* egy helyi gazdakör, vagy szövetkei zet, de átfogó munkása ennek a kér­désnek Kamaránk munkája előtt a Gazdaszövetség és ebben Czettter Jenő kivételével nem volt. Mi gyűj­töttük az első adatokat ezekben a kérdésekben. Könyvekben, tanulmá­nyokban, előadásokban 'tártuk fel a helyzetet és hivtuk fel rá a kormány­zat és az illetékesek figyelmét. Egy­más után küldöttük memoranduma­inkat az illetékes kormányzati szer­vekhez, résztvettünk országos anké­teken, kezdeményeztünk tanyakon­gresszusokat, amelyeken e sorok írója volt az előadó, aki az 1927-ben meg­jelent tanyai közigazgatású rendeletet is fogalmazta s majd miután láttuk azt, hogy a kultúrpolitika eredmé­nyes tanyai terjedése mindinkább idő­szerűvé tette a többi tanyai kérdé­sek megoldását is, a felterjesztések tömegét küldtük a miniszterelnökök- höz s a többi érdekelt tárcák vezetői­hez és tanyai felvételt kértünk, hogy legyen egy kép a tanyai viszonyok­ról, hogy a megoldás módozatait el tudjuk indítani. A Gömbös-kormány alatt még tavaly elkészült a tanyafelvétel — A Görmb5s körmány rendelte el az uj tanyai felvételt, ami 1935- ben meg is történt. A belügyminiszter vette kezébe a munkát, ami helyes is, mert a tanyai panaszok és ba­jok nagy százaléka közigazgatási vonatkozású. Ez a hatalmas adat­gyűjtés ma már fel van dolgozva és ez adatok alapján készül a tör­vényjavaslat, amely előreláthatólag a tél folyamán a törvényhozás elé ke­rül s amely uj fejezetet nyit a ta­nyavilág életében és jövőjében. — Közben állandóan lehetett ta­pasztalni e téren bizonyos fejlődési momentumokat. Kamaránk nem hagyta nyugodni az illjetékes szér­J veket és memorandumaiban, szak- l osztályi gyűlésein, kongresszusokon, e Sorok írójának cikkedben mutatott rá a legsürgősebb teendőkre, sőt ahol kellett, személyes közvetlen tár­gyalással is igyekezett bizonyos te­vékenységet, életet elindítani. így vált lehetővé, hogy sok eredmény már eddig is észlelhető volt ezen a téren. Tanyaiy közigazgatási kiren­deltségek létesültek, részint kintlakó tisztviselőkkel, részint kijárókkal. Marhatevélkezellés, s egyéb kiszállá­sok igyekeztek megkönnyíteni a ta­nyai lakosság helyzetét. Fabinyi Ti­hamér volt kereskedelemügyi minisz­ter Kamaránk megmozdulásaira, mint a dorozsmai, tehát tanyás kerület képviselője, azzal válaszolt, hogy kö­zel kétszáz helyen vezettette be két esztendő alatt a tanyavilágban a postát, telefont, csinált vasúti meg­állót s ezáltal a kultúrának a lehe­tőségeit nyújtotta a tanyai lakosság számára. — A belügyminisztériumban köz­ben serényen folytak a feldolgozás munkálatai és ez évben már oda fejlődött ez, hogy augusztus 27-én a minisztertanács elfogadta a belügy­miniszternek erre vonatkozó javas­latát s a [tanyai közigazgatás törvé­nyi szabályozásának megoldására felhatalmazást adott. — A belügyminisztérium illetékes osztályának kiváló vezérférfiai Ka­maránk adatgyűjtései alapján meg­indították a nagy munka előkészüle­teit. Négy kilométeren belül fekvő tanyákbelterületek lesznek — Azok a tervek, amelyek a belügyminisztériumban már-már meg­érettek, a tanyás községektől és a városoktól 4 kg-ig terjedő lakott he­lyeket kiveszik a tanyaforgalom' alól, mert ez elbírja és él tudja látni a belterületről a maga szükségleteit. A kintebb eső részek területe, la­kossága és annak szükséglete igy már kevesebb és könnyebb lesz s csak mintegy hétszázezer léleknek a gondozásáról, szükségleteinek ellá­tásáról lesz szó. A kérdőivek és ada­tok alapján az ország egész tanya­része már be van osztva és ennek alapján jelentette be a belügyminisz­ter a folyó év tavaszán folyt költ­ségvetési vita alkalmával, hogy e téren tettek fognak rövidesen kö­vetkezni és elkészül a tanyai tör­vényjavaslat. A megoldás módozatai: jegyzői, orvosi stb. ki- rendeltségekkel — Ai elgondolás háTom' különbö­ző megoldást tervez: I. A nagyközségeknek megfelelő megoldás rendles központi irodával, jegyzői kirendeltséggel. II. A kisközségeknek megfelelő megoldás olyan központban, ahol nem volna esetleg állandó tisztvi­selő, hanem kiszállássál, orvos, jegy­ző, stb. kiszállással, oldanák meg a kérdést, mint ahogyan az ma a községi településeknél a körjegyző­ség közigazgatási vonatkozásaiban { feltalálható. III. A harmadik volna az egészen kis körzet, amely csak 3—400 lel­kes csoportra terjedne ki, amely az I. vagy II. csoporthoz osztatnék be s esetleg a belterületről igazgatfat- nék, de köteles volna az illető kö­zűiét ide is kiterjeszteni a gondos­kodását. — A javaslat szerint öt év alatt kellene az egész berendezkedést megcsinálni, ami nem is volna ne­héz és lehetetlen. — A javaslat nem tervezi a nagy tanyás közületekből (városok) önál­ló községek kihasitását, szerintünk is nagyon helyesen, megelégszik a fent említett módozatokkal. Ellenben a kisebb vagy nagyobb községek határába tartozó nagyobb tanyai sű­rűsödéseknél már tervez önállósítást, miután itt nem tudják megfelelően ellátni a kísebb-nagyobb községi kö- zületek a külső közigazgatást. Hatásosabb képviselet­hez kell jutni a tanyák­nak a képviselőtestüle­tekben — Tervezi a törvény "űzi Is, hogy ezek a tanyai körzetek önálló köz­ségi választókerületek js tesznek s ezáltal biztosítva lesz az is, hogy a tanyai lakosság számához és sú­lyához megfelelő módon fog az egyes tanyás városok és községek képvise­lőtestületében, vagy városok közgyű­lésében képviselethez jutni, aminek hiánya eddig igen sok panaszra adott okot. — A fentiekből látható, hogy a belügyminiszter megértette a tanyai magyarság jajkiáltását, elfogadta azt s elindult a segítés módozataival. Ez a berendezkedés, ez uj törvény meg­hozatala évtizedek mulasztásait fogja pótolni a tanyavilágban és remélni akarjuk, hogy az egész tanyákkal behálózott Alföld gazdlasági és szel­lemi kultúrája rövidesen ennek alap­ján olyan előhaladjást tesz, amilyen­re mia még alig tudunk gondblni is. — Amikor ezt megállapítjuk, is­mételten leszögezni kívánjuk azt, hogy ennek az egész mozgalomnak megindítója, lelke, irányi tója és ki­tartó fanatikus munkása a Duna—Ti­szaközi Mezőgazdasági Kamara volt és abban, hogy ezek az eredmények most biztosíthatók tesznek, része van e Kamara munkájának. I KONZUM IEGGVEL 6 HAVI RÉSZLETRE vásárolhat 36 üzletben

Next

/
Oldalképek
Tartalom