Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-03-21 / 24. szám
március 18 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 A BETYÁRROMANTIKA ÖRÖKKÉ ÉL Az eddigi közlések tartalma: Rózsa Sándor, a nevezetes rablóvezér ifjú korában kint tél a pusztán, még nem tudja maga sem, milyen élet vár reá, da később halálos szerelembe esik és ekkor nagy bánatában megfogamzik benne a gondolat, hogy betyárrá lesz. Ezt az elhatározást hatalmas betegségláz előzi meg és a körülötte levők azt hiszik, boszorkányok babonázták meg. III. A kikapóis kisteleki menyecske bizony nem sok ügyet vetett a fiatal- legényke feliángolására, a csárdásmé el is felejtette már Rózsa Sándor csárdái látogatását, ezalatt pedig odahaza a horgost tanyákon a fiatal' legényke egyre jobban epedezett a Szép csárdásné után, képzeletében »aranyos képpé« festette, de betegségéből egyre jobban lábalt kifelé. — Még se tudott rajta erőt venni a szőre gi boszorkány — hallj ák-e kend- tek, üdés ez a gyerek már egészen — újságolták örömmel a szomszédok és hallgatta az anya elégedetlen, hogy a fia már gyógyulni fog nemisokára. A fiatal Rózsa füléhez is eljutottak ezek a mondások, nem sokat adott rájuk, el volt foglalva a gondoíiátaivá1, amelyek úgy kavarogtak a fejében, mint a gyorsröptü szélvihar dühöngése őszi időben. A betyárélet megkezdésiét forgatta a fejében és pár hónap múlva odaájlott az öreg szüléhez, elmondta, hogy más határok felé indul szolgálatba. De ekkor már készen állott a banda és a tagok ugyan csak négyen voltak Rózsa Sándorral együtt, de elegendőek arra, hogy bármely puskával ellátott postakocsit ártalmatlanná tegyenek. Megtörtént a bupsuzás és egy szombati napon a reggeli órákban együtt álit az elszánt kisded csapat a csengelei határban, ahol súlyos esküt tettek, hogy egymást soha el nem hagyják iés a bandát árulásba nem viszik. — Vasárnap hajnalban Kistelekre indulunk — adta ki a jelszót a vezér. — A banda tagjai nem kérdezősködtek. Tudomásul vették a parancsot, — Rózsa Sándornak már is megvolt a tekintélye. — Lovak is kellenének — mondta a vezér, mire az egyik legény azt javasolta, hogy hiszen azt könnyű lesz kikötni a Penegy gróf uradalmából. Ezt azután tudomásul is vették. Az est leszálltakor szerencsésen sikerült is négy paripát szerezni az uradalomból. Az első 'lopás szerencsés kimenetelű volt. Friss szénán aludtak ezen a nevezetes éjjelen, kint a boglyák tövében és alig pittymallott a vasárnap reggel, csak úgy szőrién megülve a lovat, sietőse^ megindultak Kistelek irányába. Odaérve, a csárda még aludt, a nap sem bukkant még elő, Rózsa Sándornak dobogni kezdett ai szive: itt van hát ip szép csárdásné, most aztán eldől a sora mindennek — gondolta és melle gyorsabban kezdett zihálni az izgatottságtól. De alig vártak jő tizpercnyi ideig, m- csegett a csárda külső ajtaja, в osár- dásné ajtóit nyitott, hogy a kora reggeli vendéget kellően fogadhassa. Rendesen pálinkázni jöttek a mezei munkások, akkor még vasárnap is ki lehetett mérni ezt a papramorgó't, nem vigyázott miniszteri rendelet a vasárnapi pálitaka- tilalomra. Rózsa Sándor egyedül ugrott le lováról és belépett a csárdába, ahol fflő köszöntéssel üdvözölte a szép csárdáshét, de a szive majd kiugrott a helyéről. — Jó reggelt adjon Isten — mondta. — Most már tovább nem várhatok — kezdte a maga tanyai egyenes beszédével, határozott-e már fe’.öem? — Ugyan mit? — felelte száját csücsörítve a kacér csárdásmenyecske? — Hát csak azt, hogy én magát halálosan szeretem és elviszem innen féleségnek oda, nem is olyan messze a horgost tanyákra. Meglátja, milyen jó lesz ott — kezdte ömlengését a legény, — szebb ott a gólya ke’epéiése, szagosabb a virág, szsmrevalóbb a napíemén- te, édesebb a frissen sült cipó, minden szép ott, mennyországot készítek én magának, és hosszu-hosszu sorban kezdte az édes otthon dicséretét. Jó félóráig mondogatta ezt a szépséges mesét, de hirtéen odafagyott Rózsa Sándor arcú. a az önkívület láza. Az történt, amire álmában sem gon- A csárdásné egykedvűen hallgatta ezt dőlt volna. , a bejelentést, a legény pedig most már A szép csárdásné elkezdett nevetni, kiál.tva folytatta: — Hát igen, hát viugy, ahogy a szivéből és a torkából lággá megyek. Embervér fogja utamat adatott neki. Nevetés© egyre vidámab- I festeni1. Isten áldja magát szép csár- bá vált, a legény arca meg mindjobban dásné, nekem most már mindegy, élek-e sötétedett. i vagy nem. — Nem mék én magához, hogy is Ezt olyan határozottan mondta, hogy gondolt ilyet. Nem hagyom én el a hites a csárdásné szemében egy könnycsepp uramat, itthon maradok én és maga is bujkált, amikor Rózsa Sándor a banda keressen valakit feleségnek. tagjaival elporöszkált vissza Csengd© Rózsa Sándornak csak most jutott irányában, eszébe, hogy ez az asszony honnan is ! — Na fiuk — mondta útközben a;.vese j the tné az ő nagy betegségét, honnan ! 2®г> — mától fogva rabolunk, végigrais tudhatná az ő nagy szerelmét. Szive . bolunk mindenkit, aki pénzzel kerül veteleömlö'tt keserűséggel, úgy válaszolta ; lünk szembe. vissza- ! A banda tagjai morgó elégedettséggel — Hát ha nem jön hozzám feleségnek vették tudomásul ezt a kedvező beje- — válaszolta rekedten, — akkor én | intést és vidáman ügettek az ország- világgá megyek, akkor én leszek a leg- utón. veszedelmesebb betyár, rólam fog be- ' Következő folytatásunk: Rózsáék kiszólni a fél ország. | rabolják a szegedi postakocsit. Művészi magaslatok zenében és táncban, vetített díszletekkel a tenger és szerelem hullámain A csoda megvalósult: bűvös ujjaknak engedve megzendültek Düllien Claire és | kísérőjének harmonikusan szép dallamai a különös szépséggel feldiszitett városi színház termében. Mo'&t mutattak be először vetitetlt díszleteket Halason, a háttér keretezett plain-aire festménye az erdők ligetét ábrázolta. A Magyar Nemzeti Nőszövetség disz- | hangversenyét Csikyné fővárosi kükül- 1 dött nyitottal meg Március ^Idusának napsugaraival symboHzálva a halasi csipke tüneményes sikerét. Dohnányi »Ruráliájának H.« tétele előtt megjelent a karcsú szőke művésznő: Viharos ünneplés között szorította magához hegedűjét: ráhajtva szép fejét. A Pastorále rithmusa a zene szárnyain uj boldogsággal' kbszoruzta meg a világot. A mezők bucolicus zenéje füzéres szép fonadékba dolgozta fel a magyar Arkadia zöld halmain a verőfényes szőlőhegyek képéit: a, szüret len- I ge mámorával. Rieger Tibor zongora- kísérete mint a szőlő indája fonta körül a mesferhegedü hangjainak virágos fü- i zéreit. A fuga témája utáni zenei csöndben | minden leiket megragadott valami különös hatalom, a művészet örök igaiz- I sága kint égett az arcokon és a megiK- I letődö'tt hangulaton áteiikkázptt a ker- 1 Veracini isteni; »Largójában« lombsu- sogások között érezte meg Kiskunhalas müértő közönsége; a nagy Pán létekze- tét: az öröm itt gyengéd akordokbani tör ki átfinomultan, játszian ismételve a napsütéses Élet fürge Ritorne.jét. Kill zugó taps kísérte Fioceo1 szép záró tételét is. Topolayné J. Margit elismert előadó 5 készségével Liszt ódáját érzékitette i meg nagy eleganciával. Vörösmarty heil lyetlt Somogyváry Gyula diák uj szövetek melódiája. Vásároljon gazdasási vetőmagvakat is tavaszi bükköny Baltacim Viktória borsó Velőborsó u. m. Répamag sárga eckendorfi „ vörös mammuth „ takarmány zöldfejü Fümagkeverék valamint Káliszappan, kénpor, rézgálic, raffia és egyéb permetező anyagokat, továbbá kenőolajokat és gépzsirokat a legolcsóbb napi áron lisák József R.T. fiókjában: Kiskunhalas, Malom-u. 6 gezéséböl: »Vérbenforgó daccos sárgo- lyókon keresztüli ember koldusok mag- vaival a gyökerek hymnuszán át.« Szobrász! táncot lejtett Miss Saharet bajadér mozdulataival' Doücsek Madeleine Charlotte. Az ifjú táncosnő mint fehér rózsaszirmok kelyhe: mint csupa lepkeszárny uj életre keltette a klasszikus táncmüvészetet. Annyi plasztikus táncformát rejtve magában, ahány hullámot ver fel a fehér habu, kéklő tenger Görögország partjain. A tánczenei kíséretet a művésznő fivére, Károly remek technikával látta el. Liszt: Notturnója következett Rieger, Tibor zongoraművész sejtelmesen finom csipke tolmácsolásában: mgjd Frederic Chopin balladája dübörgött el komor drámai dinamikával. Különösen meleg tőnusu ütemek repkedtek sziveink felé Poldini: »Farsangi1 muzsikájából«: aláfestve a magyar nemesi társadalom vigadozó életét. Mielőtt elszállt vo’ha a zeneképek1 dallamos varázsa, a főváros kimagasló zememüvésznője Liszt: »Szerelmi álmainak« titkos mélységeivel és Zsolt Béla: »Szitakötőjének« a keleti zene motívumaira épített bravúr technikájával ragadott el bennünket, hogy legutoljára Hubay: Csárdajeleneteinek első tételével vegyen búcsút1. Több mint magyaros érzékeltetéssel zúgott fel a hangok szélvihara odaszó- litva a lelkeket a magyar szépség hai- talma eüté. A klasszikus kultürest a zenei újjászületés jegyében oltotta be’e a művészet ritmusát a magasabb zenei kultúrára szomjas városba. Az ünnepély fényes sikere csobánczi Mészöly Károly né elnöknö kifinomult ízlését és lelkes munkásságát dicséri. A nézőtér fergeteges tapsok között nagyszerű: vir ága do m ányo к k.i 1 ünnepelte, a szivébe1 zárt vezetőket és világvárosi művészeket az újabb viszontlátásra. A szenzációs magyar kulturest másik felében a székely fonókat Halason először bemutató táncos-énekes zenerésziek külön szövegezést érdemeinek. MEDVECZKY KAROLY. — A Ref. Leánykor és KIÉ ünnto pélye. A Ref. Leánykor és a KIÉ március 29-én, a következő vasárnap délután kedvesnek és hangulatosnak: ígérkező ünnepélyt rendez, melyen egy felvonásos színdarabok, szavalatok, ének- és táncszámok alkotják a változatos műsort. Az előadásra nagyban folynak az előkészületek — Mesterházy Ambrus népművelési elö"dóköru:ja. Mint már megírtuk1, Mesterházy Ambrus a kiválő iró népművelési elöadökörutat tesz. Az előadásokat a meghívás sorrendjében Kiskőrösön, Soltvadkerten, Kiskun- majsán, majd Szegeden és a szegedi nagyobb tanyai központokon kezdi meg. Az előadások napjának pontos dátuma még nincs megállapítva. — Tajnyai szentmisék. Vasárnap, miálredus 22-én Felsőbaiotán tesz tanyai szt. mise és húsvéti gyóntatás. Már a megelőző napon lesz az iskolások és leventék szentgyónása. i A ref. gimnázium házi mezei bajnokságát Börcsők VII. oszt. tanuló nyerte Csütörtök délután rendezte meg; и gimnázium házi mezei bajnokságát í (a KAC pálya körül elterülő tisztáson 5 kb. 2500 méteres távon, amelyen 13 j tanuló indult. A versenyt végignézte I öz itt időző dr. Jámbor György főigazgató, a tanári kar több tagjával1. Győztes Börcsők VII. o. lett 9.41 mpes idővel, aki mindvégig vezetett. A helyezésért azonban gyönyörű küzdelmet vívott Goldberg VIII. о. tanuló László VII. o-al. Goldberg ieléje 9.47 volt, mig Lászlóé 9.50 mp. Negyedik lett Koczóh VIII. o., ötödik! Rácz VII. o. hatodik Schön VII. oi., hetedik Szabó VI. o. tanuló. A verseny után Gulyás Sándor igazgató egy pár lelkesítő szóval adta át a győzteseknek az iskola emlékérmét, további munkára buzdítva a fiukat
