Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-03-21 / 24. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE március 21 Telefti Mihály gróf nagy beszéde a Házban ! [ Mint azt megírtuk, a telepítési I I törvényjavaslat tárgyalásánál a kor- j [ niány vezérszónokául gróf Teleki I Mihályit, Halas váiros országgyűlési t ( képviselőjét jelölték ki. Gróf Teleki i I Mihály, aki a magyar agrárfcérdés- [ i nek a Házban egyik legképzettebb j 1 íés legalaposabb ismerője, az egész ! Ház feszült érdeklődése mellett kedi- i I den tartotta meg magasnivóju, i I rendkívüli készséggel felépített ha- ! i talmas beszédét erről a korszakalI problémáról. A nagyszabású és ma- ; I kotó, történelmi nevezetességül radandó értékű beszédlet szószerint i közöljük. I t j Nagy érdeklődéssel várta az egész magyar gazdíatársadalom és az egész magyar iközélet a képviselőház múlt pénteki ülését,' amelynek napirendjén szerepelt a telepítési és más birtokpolitikái Intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mi kormánypárti képviselők is, nagy érdeklődéssel vártuk, ennek a tárgyalásnak megindulását, nagy érdeklődéseiéi vártuk azért, mert az ellenzék részéről első ízben felszólalt képviselő ur, az én igen t. barátom, Kál- liay Miklós képviselőtársam volt, aki annakidején az első Gömbös kormányban két évig a földművelésügyi tárcát viselte, tehát feltétlenül szakember kellett, hogy legyen. Ő annakidején, mint földművelésügyi miniszter a nemzeti munkatervet elfogadta s csodálattal állapíthattuk nteg azóta;, hogy ő most a negá- <áó álláspontjára helyezkedett: megragadta a nemzeti munkatervet. Ne vegye tőlem a fiatal képviselőtől, aki most léptem a politikai élet porondjára, az én igen t. Kállay Miklós képviselőtársam szerénytelenségnek, ha az ő beszédjének egynéhány részével behatóbban kívánok foglalkozni. Behatóbban kívánok vele foglalkozni azért, mert az ő beszédében ellentéteket látok és Iátok olyan (számszerű adatokat, amelyek nem helytállóak, amelyeknek téves világításban való fentartása az egész ország közvéleményét tévútra vezetheti. Kállay Miklós adós maradt negyven faluval Mindenesetre megkapott egy mondata az igen tisztelt képviselő urnák, amidőn azt mondotta: »Tudok valamit, tudom azt, hogy ha valamit akarok csinálni, azt minden nehézség ellen meg is fogom csinálni.« Szép, férfias kijelentés, azonban ezt a való életben, mint ahogyan éppen az én t. képviselőtársam példája mutatja, nem lehet száz százalékban megvalósítani. Hiszen nagyon jól emlékszem arra, hogy mint földművelésügyi miniszter, éppen Kállay Miklós t. képviselőtársam volt az, aki 1932 november 13-án Székesfehérváron egy gyűlésen azt mondta, hogy: »Megállapodtam az igazság- ügyminiszterrel, tervet dolgoztam ki arra vonatkozólag, hogy évente húsz juj magyar falut fogok építeni-« Sajr nos, t. képviselőtársam, megnyugtatom, egy sem lett belőle. Kállay Miklós t. képviselőtársam tehát föl- gyujtotta a fantáziát és adósmaradft két évi minisztersége következtében цттод uatoCSau siÁSm ‘zsmj A kisemberhez hozzányúlni antiszociális volna ' De még egy ellentétet Iátok az! ő beszédében. Egyfelől kifogásolta azt, hogy a 3000 holdnál nagyobb birtokhoz hozzá lehet nyúlni a közérdek szempontjából, ugyanakkor pedig határozati javaslatot terjesztett be, j amely szerint kisajátítási jog illeí- I heti meg a földművelésügyi minisztert házhelyek szerzésére. Homlok- egyenest ellentétes felfogást mutajt ez a két dolog. A község mellett levő kis földek, amelyekre az én t képviselőtársam célzott, többnyire kisemberek tulajdonában vannak, azok az ő zöldséges kertjei, veteményes kertjei, kenderföldjei. Nem találom megengedhetőnek azt, hogy kifogásoljam, hogy a köz érdekében egy ilyen kis douee viofenee-szal a nagybirtokhoz hozzá lehessen nyúlni, a másik oldalon pedig kívánjam, hogy a kisembernek a község mellett levő veteményes kertjét esetleg házhely céljára ki lehessen sajátítani. Ez a felfogás ellentétes, ez a felfogás antiszociális, én ehhez a magam részéről sohasem járulhatok hozzá. j Teleki az OFB. földekről Rátérek most még az OFB-földeK ügyére. Ez nem pártpolitikai kérdés, j ennek az egyetemes magyar gazda- : társadalom kérdésének kell lennie és | iaz tó. Különben Kállay Miklós t. képviselőtársam beszédében rámutatott arra, hogy ez összefüggésben van a Kreuger-féle gyufakölcsön ügyével, i anélkül tehát ez de facto, nem old- j ható meg. Ennélfogva nekünk eb- j ben a kérdésben, ha véglegesen meg ; akarjuk oldani, mint ahogyan meg is kell oldanunk, elsősorban a kül- ’ földi hitelezőkkel kell megállapodást létesítenünk és a megállapodást per- fektuálása után lehet ezt a kérdést megoldanunk. De különben tó a kor- j mányzatok ezzel a kérdéssel állan- j dóan foglalkoztak. Ezt mutatja, hogy már a Károlyi Gyula-kormány 3200 j —1932. M. E. rendeletével használati dijat állapított meg ezekre nézve és az olyan adósnál, aki a tökét is akarta fizetni, a tőketörlesztést is leszállította. De a Gömbös-kormány | még tovább ment ezen a téren és 11.700—1934. számú rendeletével további kedvezményeket is nyújtott Ma is ez a használati dij van a gyakorlatban megvalósítva és ez országos átlagban számítva, holdanként 12 ipengőnek felel meg. Ez ma, a mail búzaárak mellett azokon a vidéke- ; ken — és ezt hangoztatom, hogy J azokon a vidékeken — amelyeket 1 aszálykár, jégkár, vagy más elemi I csapás nem ért, nem túl nagy te- ! her, mert hiszen 70 kilogramm bu- | zána'k felel meg. Mindenesetre ér- ' dekes, hogy Kállay Miklós igen t. | képviselőtársam most jön ezzel elő, pedig annak idején, mikor ő miniszter volt 1933jban, az a 12 pengő több búzának felelt meg, mint ma. Ha tehát ma ez a kérdés aktuális, I akkor merem állítani, hogy 1933-ban, I tehát az ő minisztersége alatt, még aktuálisabb volt, mint ma. 20 százalékkal emelkedik a kisbirtokok száma a telepítéssel T. Ház! Kállay Miklós igen t. képviselőtársam lekicsinyelte az egész javaíslatot, azt mondván, hogy ez csak 3 százalékkal fogja a 8.5 millió hold kisbirtok területét nagyob- bitani. T. képviselőtársam' itt kardi- i nális hibát követett el, amikor ezt j megállapította. Nem nézte jól meg talán a statisztikát, mert a 8.5 mii- | lió kát. hold kisbirtok-terfflet nem az ; 1—20 holdig terjedő területeket foglalja magában, hisz az ilyen nagy- ságuakra való kiegészítése a törpebirtokoknak a törvényjavaslat célja, ' hanem az 1—100 holdig terjedő területeket. A törvényjavaslat célja elsősorban a törpebirtokoknak kis- birtokokká való kiegészítése, vagy az uj kisbirtokok keletkezése. A képviselő ur adatai tehát tévesek voltak. Erre vonatkozó precíz adatokat azonban szintén kaphatunk, mégpedig 1934-ből. Az 5—20 holdig terjedő kisgazdaságok száma — tehát a tulajdon- és a bérleti gazdaságok száma — 3,227.300 kát hold területtel. Ezekhez az önálló gazdaságokhoz kell tehát hozzáadni az újonnan keletkezett gazdaságok számát s akkor kapjuk meg az egész törvényjavaslat eredményét s akikor tudunk reális megállapításokat tenni. Ha hozzáadjuk ehhez a törvényjavaslatban kon- templált 35.000 uj birtokost, akkor 11 százalékkal emelkedik az önálló gazdaságok száma, ezek területe pedig 13 százalékkal. De mivel — amint már mondottam, — a törvény- javaslat nemcsak uj kisgazdaságokat akart. kreálni, hanem törpebirtokokat is akar kiegészítem kisbir tokokká, ennélfogva tulajdonképpen nem 35.000 uj kisbirtok fog keletkezni, hanem ennél jóval több, tehát nem 11 százalék emelkedés fog elöállani, hanem legalább 15, sőt talán 20 százalék is. T. képviselőtársam a telepítésre fordított költséget tó keveselte s nem vette tekintetbe azt, hogy a megindulásnál a kormánynak tulajdonképpen nem 2 millió P fog rendelkezésére állni, hanem ennél sokkal nagyobb összeg, mert mindjárt az első megindulásnál ott vannak a 15 millió kölcsönön kívül még az adó- és illetékhátralékokból befolyó földek is, azonkívül ott van a 2 millió. Ha tehát a telepítés megindul, akkor körülbelül 30 millió P fog a kormány rendelkezésére állni. E mellett ha az államháztartás helyzete javul, ezt az évi hozzájárulást emelni tó lehet. Erre mutat a »legalább« szó — mert ez tó ott van — amely azt jelenti, hogy ezt az összeget emelni lehet, ha a helyzet javul. Még egy szempontra, illetőleg az igen t képviselőtársamnak még egy hibás megillapitására szeretném felhívni a t. Ház figyelmét. T. képviselőtársam azt mondotta beszédében, hogy a mezőgazdaságnál is éppen úgy, mint a városi házaknál, a tatarozás! hitelt kellene megvalósítani. Nem vette azonban igán t. képviselőtársam1 tekintetbe azt, hogy a tatarozási hitellel a városi házak modernebbekké lesznek, igy jobban lehet őket bérbeadni, nagyobb bér folyik be, tehát az adóban s a nagyobb bért inkább lehet leírni. De még egy hibát követett el igen t. képviselőtársam. Azt mondotta ugyanis, hogy ezt a cselédházakra is ki kell terjeszteni. Ugylát- szík elfelejtette azt, hogy a csé(- lédházak adómentesek. A telepítés nem délibáb, de reális valóság Beszéde végén a t. képviselő ur azt mondótta: válasszuk szét ebben az országban végre-valahára a lehetőt a lehetetlentől. Ez a javaslat a lehetőt kivánja megvalósítani és nem délibábos 20 vagy 40 falut akar építeni, hanem a reális miagyar élet mezején akarja a kis egzisztenciákat Szaporítani, azoknak az életlehetőséget biztosiatni. Az emberiség sorsa évezredek óta szoros kapcsolatban van a földdel. A föld megszerzésének vágya volt talán már a népvándorlásoknak és nem egy véres háborúnak is az indító oka. Napjainkban is azt láthatjuk, hogy nagy nemzetek expanzív törekvései a föld megszerzésére irányulnak, vagy gyarmatosítás, vagy belső kolónizáció utján, mig a kisebb nemzetek fiainak a külfölddel való szorosabb kapcsolata révén kívánják meglévő b irtokállományukat biztosítani. i j I I A föld a népek mitoló- giájában Nincsen olyan nemzet, amelynek mitológiájában a föld vezető szerepet ne játszana. Gondoljunk a germánok Herthájára, a görögök Geá- jára. Ezek a földet mindig szerető édesanyának mondták. Ezért mondotta annak idején Theophilaktos görög bölcs, hogy tisztelik és énekkel dicsérik a földet. Már a perzsák és a schythák is víznek és földnek átadásával vették birtokba a meghódított tartományt és a görögöknél is a földrög átadása jelentette a behódolást. c Ha a magyar történelemben utánanézünk, láthatjuk, hogy a föld mi- tosszu vonatkozásában a magyar történelemben is fennáll. Hiszen mindjárt Árpád vezér vizet, füvet és földiét követelt a meghódoltaktól. De történelmünk későbbi fejezeteiben te, az adományozásoknál tó, a domatio- náltó staluttoknál, a homo regius kezénél fogva vezette be birtoka mes- gyéjébe az adományozottat és ott földet nyújt kézébe s iktatta be birtokába. _ I A magyarnak az anyaföld — szülőföld De talán legszebben, legpregnán- saabban mutatja a magyarnak a föld iránti szeretetét az, amidőn az anyaföldet, szülőföldnek nevezi. Természetes is. A magyar lélekben & földnek ilyen mély és nagy szere- tete, hiszen a föld a nemzettel együtt a haza, amelyet ápolni, amelyért harcolni mindannyiunknak első kötelessége. De a föld a néppel együtt az ország, amelynek javára dolgozni mindnyájunknak legfőbb feladata. Ilyen körülmények között természetes a föld nem lehet áru, a föld nem lehet portéka, amely az egyszerű adás-vételi szerződései szerint egyik kézből aa másikba vándorolhat. A föld sokkal több ennél, mert az, akinek a föld van tulajdonában, az a haza egy részét vallbatja magáénak. Aki tehát régi jusson, vagy e javaslat törvényerőre való emelkedésénél fogva földet fog birtokolni, annak kötelessége a meglevő földet minél intenzivebben belekapcsolni a nemzeti termelésbe, az egyetemes magyar érdekéket szóm előtt tartva. Mivel a föld és a haza fogalma már az ő korban is össze volt forrva, láthatjuk, hogy évezredekkel, évszázadokkal azelőtt is a derék katonákat földdel kívánták megjutalmazni. A veszélyeztetett pontokon határőr- telepítéseket létesítettek. Ilyeneket létesített elsősorban Bizánc, aki 270.000 embert telepített le keléti határaira. De hasonló esetet látunk a római tön téndemben is. Meg kell azonban áií- lapitanunk, hogy a római történetben nemcsak katonai célt szolgáltak ezek a telepítések, hanem politikai célt tó, midőn a patríciusok! az ager publicus-t kisajátították, olcsó munkaerővel tudták azt megdolgozni és midőn a tengerentúli gabona, az Egyiptomból, Szicíliából, a gyarmatokból bejött, a kisgazdák termelését tönkretette, a gabonatermelésük többé nem vált rentábilissá, aiblbai. hagyták a földművelést és elmentek a városba plebejusnak.' .Ezáltal elveszett iá legjobb római katonaanyag és állandó bizonytalanság támadt. Ennek levezetésére, ennek csillapiíáSzol íi ■É legocs legujab henj falmir vál Apoll Péntek, márc. 8 ( Vasári 22»én 9 c 100%- film Li Centi ünnep Szei Tára1 Z M Bát Suly< Zala Földe Fá; Dénes Kürtb Halm Gózo Petme Kisé Grac a viláj; rifcai világa Csí ш dal Vigjátí Rende; Blokk
