Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-10-05 / 80. szám
2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESITÖJB október 5 Titusz és vérhas Járványról terjedtek el hírek Halason A város tisztiorvosi hivatala harározottan cáfolja a járványhireket Különösen két nap óta, egyre határozottabb formában kerültek híreik forgalomba arról, hogy Halason tífusz és vérhasjárvány lépett fel és hogy ez az állítólagos! járvány, ugyancsak az eterjedt hírek Szerint, már is több halálos áldozatot követelt. Az elterjedt hírekkel kapcsolatban munkatársunk információért dr. No- vobáczky István városi főorvoshoz, a tisztiorvosi hivatal vezetőjéhez fordult, aki az elterjedt hírekkel szemben a következőket mondotta: — «Járványról, mint Gyámról, Halas város egész területére ,(nézva beszélni sem liehet, ez a hír tehát a valóságnak nem feel meg, nemkülönben az sem, hogy ezek a betegségek ha'á'os esettel' végződtek voba. Tény az, hogy az idén is éppen úgy, mint más esztendő hasonló j időszakában tífusz és vérhias megbetegedések fordultak elő és valami- ; vei nagyobb számban is, mint máskor. Ezek a megbetegedéseik nagyobb számmal ta álhatók a környék helységeiben és bár Ha'ason, mint említettem, kimondott járványról beszélni sem llehet, mindenesetre a közönség részéről határozott és komoly elővigyázatosságra van szükség, nemkülönben arra is, hogy a 'lakosság saját érdekében pontosan betartsa azokat az óvóintézkedéseket, amelyek; betartására figyelmeztető fa'ragaszokon fordult a hatóság a közönségbe^. — Megjegyezhetem még, hogy a hatósági orvosi ellenőrzés a legteljesebb mértékben xhegtesz mindent abban az irányban, hogy a betegségnek gátat vessen, ami sikerülni is fog és igy Halasra nézve nem fog komolyabb formát ölteni a tífusz és a vérhas. Egyre stabilabb a tespedes a halasi állater- tékesités terén - szaporodnak a gazdagodok Az utóbbi hónapokban álandóan napirenden tartottuk azokat a bajokat, amelyek a gazdagondók körül keletkeztek és hirt adtunk azokról a jelenségekről, amelyek sok öldalról fenyegetik a gazdálkodók élet lehetőségeit. Megírtuk annak idején, hogy ezeket a bajokat milyen nagy mértékben és alapjában súlyosbította az idei nagyszabású fagy, jég és aszálykár, amely kiinduló pontja volt tulajdonképpen az utána következő bajoknak. Az elemi csapások elszenvedése után a birtokosok abban reménykedtek, hogy az álla tér tékesi tésekk el fogják némileg az elemi károkat ellensúlyozni és a mostani ősztől1 remélték kiheverhetni az abnormis tavaszt és nyarat. Ez a valószínűnek látszott tervezgetés is dugába dőlt azonban, mert az álatértékesités alz idén nehezebbnek és körülményesebbnek bizonyul, mint talán bármely előző esztendőben. Gazdasági kérdésekben rendkívül beavatott és jól informált körökből megtudta munkatársunk, hogy h halasi piac egyik legfontosabb ága a sertésgazdálkodás, valósággal pang. Ennek nemcsak a pénztelenség és a kereslet megcsappanása az oka, hanem az is, hogy a gazdák nagy része nem alkalmazkodik a rendkívüli idők kívánalmaihoz. Munkatársunknak ugyanis elmondották, hogy a prima kövér, nehéz sertéssel ma is el Cehet érni a kilónkénti 90 filléres, sőt enné!1 magasabb árat is, míg az ennél kevésbé zsírtartalmú közepes sertés ;a 70 filléres kilónkénti ár körül mozog. Nem tudni pontosan, hogy miért, de a gazdák nagyobb mennyiségben hozzák fel a piacra a kevésbé nehezebb sertéseket, ezáltal pedig saját érdekűik ellen vétenek, mert hiszen a hosz- szabb ideig való hizlalással kdönként 30 fillérnél magasabb árat érhetnének el. A sertéseknek hosszabb ideig való hizlalása azért is fontos gazdaérdek volna, mert a bár megcsappant kereslet az egészen kihizott sertések félé irányul. Ez okozza azután azt az értékesítési nehézségeket is, amely a ’sertés és általában az áfflatkiszállitások- ban nyilvánul meg. Más években a szeptember hónap meglehetősen élénk sertésvásárokat mutatott fel, míg az idén az elmúlt szeptember hónapban az egész kiszállítás 253 sertés és 15 borjút eredményezett. • Az állatorvosi hivatalban nyert információnk szerint a sertésbetegség- gekről ítt-ott felbukkant hűek nem felelnek meg a valóságnak, mert a halasi állategészségügy minden állatfajtánál teljesen kielégítő. Átlagosan véve kétharmados jég- és aszálykárokat állapítottak meg Halas egész határában Az idei esztendő, mint ismeretes, nagy károkat hozott a halasi mező- gazdaságokra is és ezeket a károkat, mint az más években is történni szokott, a pénzügy igazgatóság által kiküldött úgynevezett hivatalos kárbecslő bizottság bírálja felül. A halasi földeken a fagy, jég és aszálykárok kétségtelenül nagy mér- Itéküek voltak több terménynél és j sok helyen a száz százalékos kárt ; is meghaladták és különösen a ka- I pá|S növényeknél vo'tak a legérzékenyebbek. Mint azt több Ízben is jeleztük, a kár kukoricában és burgonyában volt nagyon tetemes, viszont az aszály a takarmány Veszteségben érezteti leginkább a hatását. Az elemi károkat, a gazdák az idén is bejelentették a városházán és ezeket a bejelentéseket a kecskeméti pénzügyigazgatóságtól kiszállt kiküldött vizsgálta felül. Halason több mint 6000 gazdát értek elemi károk és a felülvizsgáló bizottság átlagosam minden termény- I ott október 10-ig marad, amely ideig nél kétharmados károkat állapított , az érdekelt gazdák az ellen eset- meg. ^ : I leges panaszaikkal akár szóban, akár A kármegállapitásokat tartalmazó írásban jelentkezhetnek a város ka- jegyzék már közszemlén is van és | tiajszteri, hivatalában. JEgy halasi orvos pályázott az uj kárházi állásra A város képviselőtestülete, mint ségügyi bizottság elé kerül és a bi- ismferetes, a városi kórháznál egy zottság javasolni fogja Erdélyi Ló- tiszteletdíjas orvosi állást szervezett, ránt alispánnak, hogy az állásra Rup- A pályázat határidleje nemrég járt nik János dr.-t nevezze ki. A kő- le és erre az állápra egy baJhísi zeii hetekben valószínűleg az bJüis- orvos pályázott, d!r. Rupnik János, pán a kinevezést meg fogja ej- Ez a kérdés rövidesen az egész- ! térni. Már van megállapított baromfiexportár — de Halason még nem ismeretes Mint az elmúlt évben is, úgy az idén I ugyancsak az egész ország területére a Külkereskedelmi Hivatal megállapítja I a minimális baromfiirányárakat, amelyeken alul a baromfiexportőrök a piacokon nem vásárolhatnak. A Külkereskedelmi Hivatal a felsődu- nánituíi minimális baromflexportárakat már megá lapította és nem, érdektelen az, hogy ezek az árak hogyan vannak megállapítva. Az árak a következők: 1 kg.-on a’uli kis -csirke kliogramjar! 90—95 fillér, 1 kg.on felüli nagy csirke k.ilogramja 100—105, tyuk kg.-ja 90—95, kövér kacsa legalább 2.5 kg.-on felüli | súlyban kilogramja 95—100 fillér, kövér liba darabonként legalább 5—7 kg. között kg.-ja 80—85 fillér. A Külkereskedelmi Hivatal által közzé'ett névjegyzéken 109 exportőr cég címe szerepel. Ezek közül 48 cég dolgozik Fe'sődunán- tulon. Érdeklődtünk különböző helyeken, hogy ezek az árak Halasra is vonatkoznak-e és megtudtuk, hogy Pestmegyére, illetve Halasra még nem érkezett értésig tés arról, hogy itt milyen összegben van megalapítva a minimális ár. Bizonyára néhány napon belül ide is leérkeznek a megalapított áraik. A szülésznő gondatlansága megölte egy jánoshalmi gazda Untai feleségét Kovács István jánoshalmai gazdának férjes leánya, Doszkocs La'osmé Kovács Juliánná 26 éves koráiban, hirtelen megha t. Dr. Kazinczy Gergely községi orvos megvizsgá'ta a holttestet в megalapította, hogy gyermekágyi láz okozta a fiatalasszony halálát, illetve gyermekszülés körűi gondatlanság következtében halt meg. A csendörség az esetet azonnal a bajai ügyészség tudomására hozta, a imely viszont tisztázni akarta a halál körülményeit, hogy nem gondatlanság okozta-e a fiatal asszony halául Indítványt tett dr. Marjai Péter vizsgálóbírónak, hogy rendelje el az elhunyt asszony holttestének felben со’ását, ami meg is történt. Kiszál’ott Jánoshalmára dr. Marjai Péter vizsgálóbír ó és1 felbon со F- ták Doszkocs Lajosnét. A boncolás a szülésnél segédkező szülésznőnek gondatlanságát állapította meg, mire a jánoshalmai fős zol gab írói hivatal a továbbiakig eltiltotta Ba lilái M3- hályné Mi áss in Mária községi bábát a további szülések 'levezetésétől. Az ügyészség a boncolás eredménye alapján elrendelte a nyomozást ebben az ügyben. Ivöngyllkossági Járvány a tanyákon: Rekettyén Ismét felakasztotta magát egy gazdasági cseléd Valóságos járvánnyá kezd elfajulni az öngyilkosság Halason és határában s szinte hétröt-hétre hitt keli adnunk ezekről a szomorú tényekről. ^Csütörtökön reggel ismét egy öngyilkosság döbbentette meg Rekettye puszta lakosságát. Ifj. -Baki Károly tanyáján szolgált; Lehőcz Imre 40 éves gulyás cseléd. Egy kisebb ügyből kifolyólag elkeseredett 'és ezt annyira 'lázivére Vette, hogy a halába, menekült. Gsütörtökön reggel fe1'akasztó tip magát, mire tettét észrevették, már halott volt. A csendörség a nyomozást meginditotta és ma délelőtt a vizsgálóbíró az öngyilkos eltemetésére megadta az engedélyt. Vanyiska ajánlja minden háztartásba a villamos készülékek használatát. Vasaló % órai fogyasztása 3.6 fillér Forraló „ „ „ 4.8 „ Főzőlap „ „ „ 5.2 „ Aramdij 36 fillér, beszerelésük díjtalan. Kedvező fizetési feltételek. Tán Értesít lyen t két ла ságot, táncta ki Októbi Róm. úgy s: 22-én 8 ór kőrbei tanfc dödnel dók ügy mint irtodé mon" u 2 i Külön d Kis ház T Bére ét írnak! tárt, müve fél muni ár Ivá l V rí m F К О a ga épük tart reszt és sz válás ánst, pénz töt ( gas és él
