Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-08-07 / 63. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Alföldi minisztertanácsot Örömmel látjuk, hogy a kormány nyaranta, az ország különböző he­lyein vidéki minisztertanácsokat tart, amelyeken az átfogó problémák ke­rülnek megvitatásra. Pannonhalma után az idén a bakonyi miniszter­tanácson tárgyalják le az ország legégetőbb kérdéseinek irányelveit. A hivatalos jelentések szerint há­rom nagy probléma kerül ietárgya­lásra. A hitbizományi reform, a tele­pítés kérdése és a sajtóreform. Eze­ken felül a gazdasági étet és a me­zőgazdaság összes aktuális problé­mája is tárgya lesz a bakonyi ta­nácskozásnak. Szóval csupa nagy- fontosságú, nagyhorderejű dolog. Va­lamennyi az elevenbe vág és az Ország minden egyes polgárát közel­ről érinti. Hisszük, hogy a bakonyi tárgyalás ennek megfelelő eredmé- tnyeket is hoz. Hiszen tény, hogy pél- idául a hitbizományi reform megbe- tszélésére keresni sem lehetne a Du- Hántolnál alkalmasabb helyet, ahol egymással ölelkező roppant hitbizo- mányok miatt nem látni egyetlen ta- Oyát. Bizonyára a többi, napirendre kerülő kérdések körül is hasznos és érdekes elgondolások alakulnak ki. Szerény véleményünk szerint azon­ban már a telepítés kérdése ’és a többi mezőgazdasági problémák megvitatásának legcélszerűbb színhe­lye nem a Dunántúl, hanem az Al­föld volna. Egy alföldi miniszterta­nács hasznos tapasztalatokat gyüjt- hefcne a több mint száz éve folyó te­lepítésekről, de közvetlenül meglát­hatná a problémáknak azt a süni1 erdejét is, amit ma az alföldi ter­melés jelent. Egy elemi katasztrófák­kal teletűzdelt esztendő meztelenre vetkeztető erővel mutatja meg ma mindazokat a teendőket, utakat és kívánalmakat, melyek a Gsomkaor- Szág termelésének gerincét adó Al­föld elé merednek. A teljes való­ságot itt csak a közvetlen szemlé­let mutatja. Hisszük, hogy még al­földi minisztertanácson is üdvözöl­hetjük kormányunkat és utána kö­szönthetjük azokat az áldásthozó eredményeket, amelyek egy ilyen helyszini tanácskozásból feltétlenül fakadni fognak. A szőlőknek is árt a hosszantartó szárazság ötven filléres szőlőárat várnak Halason A hosszú nyári szárazság most már a szőlőknek is árt. Szakértők szerint az esöhiány károsan befo­lyásolja a szőlő szemképződését, tjőllehet ugyanakkor a szőlő cukor- tartalmának’ előnyére válik. Értesülésünk szerint a kevés szőlő­termésre való tekintettel és az előre­látható kitűnő minőségre az idén öt­ven filléres 1 sz'ööárat várnak Hala­son, ami minden valószínűség sze­rint be is fog következni. Itt írjuk meg, hogy a halasi pil­láéra alig hoznak fel gyümölcsöt, ezt a kis termést megérzi nemcsak ia termelő, de a fogyasztó is. Közel 350 halasi kisgazdának körül­belül 600 ezer pengős adósságát vállalja magára az állam A gázdavédelmi rendelet egyik ren­delkezése szeriint a 10 holdon ál uh vagy 100 aranykorona kataszteri tisz- tajövedielmen aluli kisgazdáknak azt az adósságát, aimi kataszteri tisz­ta jövedelmük negyvenszeresét túl­haladja — hivatalból törlik. A hitelező pénzintézet az igy tö­rölt adósságok egy részét készpénz­ben. kapja meg az állam erre a célra rendelt alapjából, másik része könyvjóváirás. A rendelet végrehajtása országo­san és igy Halason is most van folyamatban. A legkisebb és legjob­ban eladósodott védett birtokosok most részesülnek a nemzeti ajándék­nak tekinthető jóváírásban. Halason körülbelül 350 olyan kis­gazda van, akiket ez az adósságrész- törlés érint és a törölt adósság ösz- szege közel 600 ezer pengő. Mint minden ilyen akciónál, itt is vannak szerencsések és még szeren­csésebbek. Az egyik pénzintézetben hallottunk olyan esetről, hogy a vé­dett kisbirtokosnak hétezer pengő adósságából kettő maradt, másiknak 19 ezer pengőnyi adósságából 14 ezret töröltek. Végeredményben a legjobban ela­dósodott legkisebb védett kisgazdák közül egynek sem fogja az adós­sága túlhaladni a kataszteri ttisztjai- jövedelmük 40-sze rését, bár a mái viszonyokhoz képest marad még ba­juk ezeknek is bőven. Nincs szó Halason a kenyérárak lényeges emeléséről A rossz hír szárnyon jár: egy-ikét nap óta az a hír száguldoz össze­vissza a városban, hogy a pékek a kenyérárak emelésére készülnek. A napi szükségleti cikkek drágí­tása mindig súlyos csapás a vásár­lóra: a kenyér megdrágítása ma egyenesen katasztrófális lenne. Hi­szen minden megdrágult a piacon is: mit egyék majd a szegény em­ber, ha már a mindennapi kenyerét sem tudja megfizetni?! i Bevalljuk: a hirt a legnagyobb kétkedéssel fogadtok már első hal­lásra. Lehetetlennek ítéltük, hogy ak- j kor dráguljon lényegesen a kenyér, amikor erősen olcsóbbodott a búza. I Ma Halason a barna 16, félbarna, 20, fehér 26, a rozskenyér pedig 18 fillér. I — Az árak lényeges emeléséről nincs szó — mondották. — Ilyes­mi gondolat eszünkbe sem jutott., Vadászpuskával agyonlőtte játszópajtását egy törteli 9 éves fiú Pénteken Törteién Palásti Mihay gazda 9 éves fia véletlenül hozzá­jutott édesatyja vadászfegyveréhez. Kiment az udvarra játszani. Játék közben a fegyver elsült a a kezében és Vörös István 9 éves fiút eltalálta. A szerencsétlen gyermek azonnal meghalt. Holttestét feöboncolják. A nyomozás megindult annak meg­állapítására, hogy kit terhel fele­lősség a gyermektragédiá ügyében. Kalandos halasi Kisdiák be akarta baran­golni a fél országot — a bajai rendőrségen végződött a túra Kalandos halasi kisdiák túrája fo- 1 jeződött be most a bajai rendőrsé- j gén. A gyerek második polgárista K. Pál, aki nagy utat akart meg- I tenni, de csak rövid utat tett meg. j Az eltűnt fiút rendőrségi körözéssel igyekeztek megtalálni, arai sikerű t , is. A bajai rendőrség a Halas fe- ! löl érkező vonaton fogta fülön, aki­nek útjáról a következők derül­tek ki: j i , i' i i A kis Pali Zircre akart utazni. ä Sokat hallott az ottani vidék szép ségéről. A szombati napon, míg szü lei piacon voltak, fogta miagát je gyet váltott és vonatra ült. Nem vo' más szándéka, csak az ottani vi déket bebarangolni. Este megérkezett az apja. A fii akkor már nem szepegett. Sőt. Na gyón óvatosan ügyelt arra, hog; apja jobb kezétől a kellő távolság mindig fennmaradjon... A városházán levágta mutatóujját egy halasi gazda Balátsilk Péter kiskunhalasi gazdát néhány héttel ezelőtt 4 pengőre ítél­te a rendőrbiró, mert a lovát nem vezette el a vizsgálatra. Balásik nem tudta megfizetni a négypengős bír­ságot, mire azt átváltoztatták egy­napi elzárásra. Balásik hétfőn délelőtt kapta meg : a behívót egynapi büntetésének letöl- I tésére. A gazda elkeseredve állított ! bei ia rendőrbiró szobájába és kérte, i hogy engedjék el a büntetését. Szí­vesen megfizetné a 4 pengő bírsá­got, de nincs pénze, ülni meg nem akar, mert akkor ujjal mutogatná­nak rá az ismerősei. Miikor Balásik értésére adták, hogy a büntetést vagy ki kell fizetni, vagy le kel ülni, egy húsvágó bár,d,ot vett elő a kabátja alól és a balkezét rá­tétté az egyik tisztviselő Íróaszta­lára. — ülni nem ülök, de itt van az I uraknak a mutatóujjam! Azzal a gazda a jobbkezében lé­vő bárddal ráesapott a bal mutató­ujjára és azt tőből lemetszette. Balásik Pétert a nagy vérveszte­ségtől súlyos állapotban szállították kórházba. i i I I ki Nagyon szomo­rú sors a mező- gazdasági cselédek sorsa A nehéz megélhetés talán a legsú­lyosabban a magyar mezőgazdasági munkásokat érinti. Hogy a mezőgaz­dasági cseléd egzisztenciája a gya­korlatban hogy néz ki, arra nézve igen érdekes az alábbi következő példa: Tanulmány tárgyává tettük egyik uradalom cselédségéniek helyzetét. Az illető nagybirtokon alkalmazott éves cselédek kapnak egy évre 48 pengőt, 6 mázsa búzát, 7 mázsa ro­zsot, 5 mázsa árpát, 6 ürméter fát, naponta 1.5 liter tejet, 1600 négy­szögöl tengeri és 300 n. öl kerti föl­det. ! A eselédkommenció pénzre átszá­mított értéke 483.75 P. Le kell azon- j ban vonni ebből az összegből a ten­geri s a burgonya föld megmunká­lásának költségét, amelynek a meg. munkálása 32 napot igényel, ennek pénzbeli értéke 1 P napszámot szá­mítva 32 pengő, vagyis ft cseléd fi­zetése egy évben 451.45 P. Tehát egy öttagú család egy-egy szemé­lyére, a családra eső 1.24 P-ből 0.25 P jut az összes szükségletek fede­zésére. j j Ezek a számok a magyar föld legszomorubb szenzációja. Nem bon­coljuk, nem -fejtegetjük ezeknek a szörnyű jelentőségét. Nem térünk ki a leidöngölt agyagpadlós lakások be­zárt, nem ismert életére, a szomorú valóságokra. Ellenben szót emelünk azok érde­kében, akik minden létező társadalmi osztályoknak alatta álantík, akik nem élhetik szabadon tett vágyukat, élet­erejüket, akikben a kétségbeejtő bele­nyugvás emberivágy elfojtása lett úr­rá. Tanuljuk meg már egyszer a népi gondolatot cselekedni s ne néz­zük csillagászati távolságból a cselé- di s népi sorsot, amelyet alig is­merünk jobban mint a Marslakók éle­tét. j ; ■ í i } ; fafaaált, jókarban M 20-24 HP. glzlokoBoliilt megvételre keresünk Tompa-Kelebiai gazadság Posta. Tompa ______________________auguszuts 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom