Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-08-07 / 63. szám
augusztus 7 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 EGY ELKÖVETKEZENDŐ HÁBORÚ, MINDEN IDŐK LEGöZORNYüöÉGcSEBB VÉRONTÁSA LESZ Az egész világ közvéleményét a háború rémségei foglalkoztatják — egy uj vérzivatar első légi offenziájának 80 ezer halálos áldozata lesz Knickebock&r, a hires amerikai riporter, aki néhányszor bejárta Európát és előre figyelmeztetett bennünket például arra, hogy tesz idő, amikor a világ kapitalista hata másságai milliós üzleteket kötnek a szovjettel és előre figyelmeztetett arra is, hogy Németországban a nemzeti szociáüsmus kikerülheteten szükségszerűséggel hatalomra kerül, legújabb beszámolójában, amelyet Európából lapjának irt, azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy lesz-e háború és ha lesz, milyen lesz? A kérdés annyira érdekes és fájdalom aktuális, hogy talán nem árt meghallgatni, mit mond róla Kniekebocker? Három kérdés izgatja Európát A legközelebbi háborít Kniekebocker szerint soha meg nem élt barbarizmust fog az emberiségre szabadítani. A háború valószánüfeg hadüzenet nélkül fog elkövetkezni és pedig az összes régi és uj, ismert és még ismeretlen fegyverekkel. Éppen úgy benne lesz a polgári lakosság, mint a hadsereg. Előreláthatólag a játszmának a végén a mai Európa helyén romhalmaz lesz, amelynek füstölgő és megszenesedett csonkjai között halálra éhezett emberek fognak kóvályogni. Tökéletes káoszba fog fulladni az uj háború. Kniekebocker megállapítja, hogy Európa főtémája ma Londontól Bukarestig a társadalom minden rétegében az, hogy lesz-e háború. Ezen a téren három kérdéssel találkozik az ember — állapítja meg az amerikai’ újságíró. Az első: lesz-e háború? Erre általában azt felelik: egészen biztos, hogy háború lesz, mert hiszen a fegyverkezési verseny nem végződhet mással, mint háborúval. Második kérdés: Mikor lesz a háború? Erre az obiigát felelet ez: 'legkésőbb akkor, ha a háborúra készülő hatalmak egyike elérkezett a felfegyverkezésnek olyan fokára, amikor úgy érzi, hogy elég a győzelmes háború megvívásaihoz. A harmadik kérdés természetesen: Milyen lesz a jövő háborúja? Erre nézve nagyon érdekes véleményeket jegyez föl Kniekebocker, különfée pártállásu szakértőktől. A szakértők kivétel néikü megállapítják, hogy az elkövetkező háború egészen másként 3ag 'festeni, mint minden eddigi háború, amelyben Európa részt vett. Ez a háború elsősorban az asz- szonyok és a gyermekek ellen irányul. Azok ellen, akik otthon maradtak, akik a front mijgöit tartózkodnak. Az uj háború gátlásmentes, mindenre elszánt küzdelem lesz, amelyben a felek mindenféle fegyver alkalmazását megengedik maguknak. Ez lesz a »totális háború«, amelyben minden férfi, minden asszony és minden gyermek részt vesz. Az összes szakértői vélemények egyetértenek abban, hogy a hadviselést a repülőgép forradalmasította. Pacifisták és militaristák szakvéleménye Nikolas Politis, az ismert' görög jogtudós, a hágai döntőbíróság egyik ismert tagja, aki pacifista meggyőződéséről hires, a jövő háborúról szó'ó könyvében megállapítja, hogy »minden józan és messze látó embernek kötelessége nyíltan, megmondani, hogy egy elkövetkező háború esetén az úgynevezett egyezményektől és szerződésektől nincs mit várna az emberiségnek. Tudni kell azt, hogy a láncaitól ©'szabadult erő csak önmagától talá hatja meg újból korlátáit.«. Ludendorff, a német militarizmus e vezéregyénisége, Knickebockr feljegyzései szerint megállapítja, hogy a legközelebbi háború katonai műveletei mindjárt az elején elementáris erővel fognak megnyilatkozni. Valamennyi állam elképzelhetetlen embertelenséggel fog a fő dön, a levegőben és az óceánon küzdeni. A háború első lehe'fete darabokra, fogja szakítani az összes érvényben lévő légi-, gáz- és tengeralattjáró-harcról szó'ó egyezményeket. Nem lehet vitás, hogy minden küzdőiéinek az lesz a törekvése a legközelebbi háborúban, hogy az ellenfél soraiból mennél nagyobb embertáblákat hasítson ki, mennél több nyersanyagot és fegyvert romboljon össze, hogy megtörje ellenfelének erejét és a 'legyőzött a győzőnek valóban kényre-kedvre legyen kiszolgál tatva. így látja Luden- dorff a jövő háború képét. Hasonlóan látja a helyzetet R. C. Growes angol tábornok és Petainn francia marsall is. Petain véleménye szerint a légi veszedelem következményei szinte beláthatat'anok, a háború kitörésének pillanatában az efenség légi hadereje bármely pontján megtámadhatja az országot. A határoktól legtávolabb eső városok sem feznek biztonságban. Az első huszonnégy órában... Kniekebocker a szakértői vélemények alapján megállapítja, hogy egy uj háború esetén az első huszonnégy órában 80.000 halott, vagy megnyomorított, megmérgezett ember fog ör- jöngeni Európában. Egy hét alatt talán fél miliő áldozat fog heverni London, Pár is, Berlin s Milánó uc- cáin. A támadások elsősorban a nagyvárosokban élő lakosság ellen irányulnak. Az első áldozatok tehát a nagyvárosok asszonyai, gyermekei és aggastyánjai lesznek. Húszmillió ember él Európa fővárosaiban — húszmillió ember él a jövő háborújának tűzvonalában. Anglia földrajzi fekvésénél fogva a legveszélyesebb helyzetben van. 21 millió ember van összezsufo va ötvenkét városban, amelyek majdnem mind könnyen megközelíthetők. Természetesen a legnagyobb veszély fenyegeti Londont, a fővárost. Egy közönséges német utasszállító repülőgép a London—berlini utat nem egészen három óra alatt teszi meg. Az uj német hadirepülők sokkal gyorsabban. Másodszor rendkívül veszé'lyezte- ; tett helyzetben van Németország. A [ legfontosabb német ipari központok 1 a francia és a csehszlovák határ kö- ; zelében feküsznek. Berlin harminc í másodpercnyi repülötávolságra fek- ; szik a csehszlovák határtól. Két és fél órányira a legközelebbi angol I repülőbázistól. Mi'ánó, Turin és Pá- I dua, tehát a legfontosabb északolasz- 1 országi városok fél óra alatt repü- j tógépen megküzd'the tők Németor- tszágból. Európa fővárosai közül . többé-kevéstoé biztonságban van Róma és Moszkva. A jövő háborújában a küzdő hatal- I mák körülbelül ötezer bombave tő re- ! pülőgépet tudnak harcba vetni. Ezek i közül mindegyik több mint egy ton- I na bombát cipel magával, ami annyit : jelent, hogy ötezer tonna robbanó- I anyag és mérges gáz zudul az első j ütközetek után az európai nagyváro- I sok lakóira.. I Szakértők véleménye szerint — jegyzi föl Kniekebocker — 300 tonna bombának 5000 áldozata van, a mi annyit jelent, hogy az 5000 tonna 80.000 halottal, sebesülttel, megőrjített vagy megmérgezett áldozattal fogja borítani az első huszonnégy órában Európa nagyvárosainak uc- ; cárt. Peleiem a félelemtől Ilyen körülmények között természetes, ha a szakértők a legközelebbi háború legnagyobb veszélyét a polgári lakosság pánikhangulatában látják. Kniekebocker szerint csak három állam határozta el, hogy polgárait a légi háború borzalmairól és a védekezés lehetőségeiről teljes nyíltsággal fölvilágosítja. Sajátságos, jegyzi föl az amerikai riporter, hogy ez a három kormány éppen Európa I három forradalmi kormánya: Oroszországé, Németországé és Olaszor- 1 szágé. E három országban sziszte- j matikusan készítik élő a népet a légi ! támadás elleni védekezésre. Hata'mas plakátok figyelmeztetik a lakosságot a tennivalókra. A legfontosabb, hirdetik a légvédelmi szabályok, hogy a nyugalmát mindenki őrizze meg. Ha felsikoltanak a támadást jelző szirénák, azonnal fel kel csatolni a gázálarcot. Ezután részletesen ismertetik a röpiratokban, külön tanfolyamokon és -ismeretterjesztő előadásokon a zöld, a sárga és a kék gáz jelentőségét, hatását és a vé- ; dekezés módjait. A légvédelmi tan- ‘ folyamokon nem hallgatják eí á fa- ; kosság előtt azt sem, hogy a pin- I cében való menedékkeresés ellen is ! mozgósítani fogja az ellenséges re- I pülöhadsereg nehéz bombáit. Le fog- j ják rombolni azokat a falakat, ame- ; lyek mögé a lakosság elrejtőzik a i a halált hozó gázködgomo'yag elől. Az európai városok lakói közül a j legnagyobb rémülettel London lakói ! vannak eltelve a Cégi támadás iránt. Ennek valószínűleg az a pszichológiai magyarázata, hogy London a világháború alatt borzasztó sokat szenvedett a Zeppelin-támadásoktól és a lakosságnak még emlékezetében vannak ezek az élmények. A következő kérdés, ami az amerikai újságírót érdekelte: vájjon van- nakje egyáltalán fegyverek, ameyek ezt a borzalmat elháríthatják, vagy legalább is enyhíthetek? Knickeboc- *er megállapításaiban hozzá lehet fűzni még azt, hogy ma már nemcsak Németországban, Olaszországban és Oroszországban foglalkoznak a lakosságnak szisztematikus légvédelmi oktatásával, hanem például Csehszlovákiában is, ahol számtalan kiállítás és eőadás világosította föl a Lakosságot a légvédelmi intézkedésekről. Magyarországon pedig legutóbb hozott a kormány olyan törvényt, amely a Lakosság minden rétegét légvédelmi gyakorlatokra rendeli és álta ánossú teszi az országban a gázvédelmi nevelést. TOLL és TINTA AL uj аь&юну éó a iakodal- mi vendégek kiverték a mennyegzőről az ifjú férjet Páratlanul mu'atságos esetről beszélnek Bócsán. Arról van szó, hogy egy ifjú borbélymester, hosszú esztendők kitartó udvarlása után feleségül vette a szomszédjában lakó leányt, akivel meg is tartották az etsküvőt. Az egyházi szertartás után az ifjú pár és a násznép, mintegy negyvenen a lányos házhoz vonult, ahol kezdetét vette a lagzi. A jó zsíros paprikás, kellő savanyúsággal körítve volt a menü s hozzá természetesen bor, ahőgy mondatni szokás — rogyásig. A boldog férj, akit szakmájában elsőrendű munkaerőnek ismernek, megmutatta, hogy az ivás terén sem az utolsók közé tartozik. Egyre nagyobb lendülettel kezelte a poharat, de mint bibliai elődje, ő sem ismerte a botrnak erejét és igy történt, hogy hovatovább úgy leitta magát, mintha nem is figaró, hanem kefekötö lenne. A szeszfok emelkedésével azután borbélyunkon erőt vett a kötözködő természet és nemcsak az élő fába rúg tato t t bele, hanem az ifjuasszonyt és к ülőn-külön minden vendéget is, akiket alaposan felbőszített magatartásával. Egy ideig a megbántott násznép csak tűrte a dolgot, hagyták, hadd élje ki| magát az újdonsült férf, ámde amikor a kurázsi nőttön-nőft benne, végre is megsokalták az ügyet és a »boldog« uj a,sszt»ny vezetésével csülökre kaptak s ádáz közelharc után" kiverték a, lakodalmas házból a garázda borbélyt, aki így elesett a nászéjszaka örömeitől. A sikeres offenzív a után nemcsak a borbély rekedt a kerítésen kívül, hanem utána fcihajígálták kelengyéjét is, amelyeket ia, lakodalom előtt vitt a házhoz, miután az uj pár lakása a feleség szüleiné- lett volna. Mindezek a dolgok persze meglehetős nagy zajjal történtük és igy nőm csoda, ha, most másrójl sem beszélnek, mint erről a rosszul végződött lakodalomról... — Kecsk: miien ©tűnt Király Irnréné a. Voelker-te'.epen tevő lakásáról'. Az asszony súlyos idegbajban szenvedett és attól tartottak, hogy öngyilkos tesz. A hozzátartozók elvérzete beigazolódott, Királynét megtalálták szőlőjük kunyhójában, felakasztva- > Húsz millió ember áll a csatasor tüzvonalaba, ha a vérontás tébolya győzne
