Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-06-15 / 48. szám

1935 junius 15, szombat XXXV. évfolyam, 48. szám JűbkmludnA Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. I I MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P I Alapította: PRÄGER FERENC I Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR I I Kiadóhivatal. Városháza épületében Ma este vagy holnap délelőtt lesz Ítélet a halá­los rendőraffér ügyében Ma délután egy óráig a vádlottakat és a tanukat hallgatták ki A kalocsai törvényszék Oláh Mik­lós tanácsa ma péntekien délelőtt kilenc órakor kezdte meg a főtárgya­lást a közgyűlési teremben az is­meretes Bánó-affér ügyében. A tanács tagjai dr. László Géza és dr. Pal'itsik Lajos, a vádat dr. Eckert kir. ügyész képviseli, mig az első rendű vádlottat dr. Száva Ist­ván kalocsai ügyvéd, a másodrendű vádlottat dr. Kovács B. László ha,- lasi ügyvéd védi. A közgyűlési terem kilenc órára zsúfolásig megtelt hallgatósággal. mesztetett helyzetet látta, úgy ahogy volt futó lépésben csapott rá a kard­dal Bánóra. i g I No de mégis, miért használta i olyan borzalmas módon a kardot 1 — kérdi az elnök. — Nem a fejét akartam kérem, csak a karjára akartam ütni, hogy leejtse a kezéből a társam karcát. Hogy a Bánó kalapján és kabátján látható éles kardvágások honnan és kinek a kardjától erednek, arról Tor­nai sem tud. I A rendőrvallomások A bíróság elsőnek Szántó főtörzs­őrmestert hallgatta ki, aki mint is­meretes, lövést adott le Bánó Fe. renene az emlékezetes éjszakán. Szántó főtörzsőrmester előző val­lomásain semmit sem változtat. Elő­adta, hogy ő azon az éjjelen figyel­meztette Bánó Ferencet, fyogy ne énekeljen, Bánó ekkor rátámadt, majd kihúzta a kardját és azzal vi­vő állásba helyezkedve több ütést irpért Szántóra, aki meg is sérült: Szántó főtörzsőrmester a további­akat így adja elő: — Amikor már véreztem és láttam, hogy Bánó újabb ütéseket akar rám mérni a karddal, figyelmeztettem, hogy pisztolyomat fogom használni. Bánó erre a kijelentésemre még dü­hösebbnek látszott, újból felém tar­tott, de ekkorra én már kivettem tokjából a pisztolyt és rásütöttem. Tudja-e ön azt — kérdi az el­nök, hogy akkor, ha fegyverhasz­nálatra kerül a sor, ügyelni kell ar­ra, hogy ez a fegyverhasználat ne legyen halálos ? — Igen tudom — feleli a vádlott. Az én lövésem nem is akart halálos lenni, szándékom az volt}, hogy a I lába irányába Jöjjek. Vita az elhalt Bánó ruháinak kardvágásairól Kezdettől fogva Bánó Ferenc ke­zében volt a kard — mondja ismét az elnök. Hogyan történt tehát meg az, hogy Bánó kalapján és felső kabátján kardvágástól eredő nyomok is vannak. j — Erre nem tudok válaszolni —■ j mondja a vádlott. Nem tudom, hogy azok a vágások kitől eredhettek. Tő- Ijem semmiesetre sem. Az esiet éjszakáján köd volt-e és ha igen, milyen volt ez a köd — kérdi az elnök. — Nagy köd volt — fejel a vád­lott. Személyeket alig lehetett meg­ismerni. Bánó Ferencet sem, is­mertem meg. Amikor társam Tornai a helyszínre érkezett és kardját hasz­nálta a támadó Bánóval szemben, majd a kardfa eltört, akkor zseb- villanylámpávall világítottuk meg az eset helyét és ennél a Villanyfénynél ismertem fel Bánót, akit egyébként személyesen nem ismertem. Nézze kérem — folytatja az el­nök — miért nem ugrott rá ön Bá­nóra, miért nem 'fékezte meg, én úgy gondolom, hogy a sípjába. Is belefujhatott volna, amely jelre kap segítséget, vagy látva a veszélyt, esetleg ön félrevonult volna. A rendőrnek még az élete árán sem szabad menekülni — válaszol a vádlott. Hát például miért nem próbálta igazoltatni — szól ismét az elnök, hiszen a tanuk, akik látták a kér­déses éjjelen az elhalt Bánót, azt vallják, hogy részeg volt, én ngy gondolom, egy józan rendőrnek oda kell hatni, hogy egy ittas embert legalább is igazoltasson Be, hogy ki­csoda. Az elnöki megjegyzés után be js fejeződik Szántó vallomása, a másod­rendű vádlottat, Tornai főtörzsőr­mestert szólítja be a bíróság. Tornai előadjai, hogy ő a lövés­re és a kiabálásokra lett figyelmes, rohanva szaladt a lövés irányába, kardját már útközben kihúzta hü­velyéből és igy szaladt. Amikor a tett színhelyére érkezett látta, hogy társa vérzik, hogy társa kardjával Bánó hadonászik és támíadó lépé­seket tesz. Amikor ezt a veszedel­A tanúkihallgatások Ezután a bíróság a tanúkihallgatá­sokra tér át és elsőnek dr. Kai- thona Mihály városi főügyészt hall­gatja ki, aki a következőket mond­ja el: — Én Bánó Ferencet nern ismer­tem. A kérdéses éjszakán 12 óra táj­ban mentem be a városi nagyven­déglőbe és ott az egyik asztalnál ülve láttam Bánót, Vargát és az' akkori jazz zenekar prímását. A tár­saság először két üveg pezsgőt ren­delt, majd egy harmadik üveggel is és azt igen gyorsan fogyasztották el. Még bent voltam a vendéglőben, amikor Bánó Varga társaságában el­távozott, Bánó dülőngött. Általában azt a benyomást keltette még mi­kor ült, hogy be van rúgva, ké­sőbb, amikor felállt az asztaltól, két­ségtelenül megállapítható volt, hogy részeg. Dr. Kathoina Mihályt megeskették vallo más ára. Ezután a következő tanú dr. Komi- lős Balázs Bánó volt főnöke a kö­vetkezőket mondja vallomásában: — Bánó Ferenc nagyon intelligens müveit fiatalember volt, hivatalában is szorgalmas, csak egy kellemet­len vonás volt benne, a hangja. Hangja azután sokak előtt modorta- lainná tette. Mulatós fiú volt és én többször is figyelmeztettem a szolid életre. , .' f ' " i '1 < I' ] j Tud-e arról — kérdi az (elnök. — hogy az elhaltra haragudtak1* az itt ülő vádlott rendőrök. — Ilyesmiről halottam — feleli a tanú, tudom azt, hogy valami ki- hágási ügye is volt, amikor szin­tén figyelmeztettem őt. Szerinteml Bánó nem tehetett arról, hogy olyan kellemetlen hatást ért eö a hang­jával, ez már vele született. ArrólJ is tudok, hogy valami lelki bánatai volt, végelbánás előtt is állott és talán ennek tulajdonítható, hogy ivott is. A biróság ezután Varga, Lászlót az egyetlen olyan tanút hallgatta ki, (aki a tragikus éjjelen Bánó társasá­gában volt. Varga a következőket mondta: — Nem emlékszem tulajdonképpen semmire, én is ittas voltam. Majd elmondja, hogy hol jártak egész délután és hogy hol ittak. Az elnök most elébetárja a rend­őrség előtt tett vallomását, ahol éli. mondotta, hogy hangosan énekeltek és hogy a rendőrrel dulakodói kéz. dtett Bánó. — Akkor én részeg voltam, más­nap is éreztem még a fejemben a) mámort — feleli Varga László. A rendőrségi hallomást úgy húzták ki belőlem. . I Elutasítják a védő előterjesztését A tanú vallomására dr. Száva Ist­ván védő azt a kérést terjeszti elő a bírósághoz, hogy Vargát ne es­kessék meg és hogy hallgassák! ki Lomdai Frigyes postatisztet, aki Var­ga vallo más tételénél annak idején a rendőrségen volt szintén. A biróság a védő indítványát el­utasította és Varga Lászlót megesL kette. A védő az elutasítás miatt semmiségi okot jelentett be. A következő tanú Adum Gyula jog­hallgató a következő vM'omást te­szi: 1 — Kedves jő fiú volt az elhalt Bánó Ferenc. A tragikus éjjelen is láttam, amikor a kávéházból Var­gával kijöttek, erősen be volt Bá­nó rúgva, mindenáron más helyiség­be akart menni feketét inni. Csak reggel tudtam meg, hogy mi "tör­tént vele a továbbiakban a hajnali órákban. Tudok arról is, hogy egy, kihágási ügyből kifolyólag összeszó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom