Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-06-15 / 48. szám
2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE junius 15 lialkozása volt Bánónak Tornai ren- j dőrfőtörzsőrmesterrel és hogy azóta i Tornai ellenségeskedően fogadta Bá- ‘ nőt. i A bíróság ezután Brinkus László autóbusztulajdonost hallgatta ki. A tanú iá következőket mondta: — A tragikus éjszakán egy társaságot láttam, amelyik dlafoít, majd egy rendőr jött, emlékezetem szerint Tornai, aki megkérdezte tő'em, hogy kik a hangoskodók, majd, amikor megneveztem őket, azt felelte, hogy majd ő elintézi őket. Nemsokára megtörtént a tragédia. Az egyik tanú szerint a tragédia a dalolás és szóváltás után pillanatok alatt játszódott le Tóth félesége és leánya is. H. Tóthné a férje védelmére kelt. i > j — Takarodsz el, te gyilkos kutya te! — kiáltott rá a vegére, aki ellene fordult és őt is többször megszurta. Ami- I kor H. Tóth Imiréné is Összeesett, a merénylő elmenekült. A szomszédok intézkedésére a 'házaspárt kórházba szállították, az Öreg gazdán azonban már nem lehetett segíteni, mielőtt mütőDr. Nagypál Ferenc tett ezután hallomást, akinek a háza közelében játszódott le a tragédia. — Ismerem a vádlottakat, különösen az elsőrendű vádlottat rendes embernek ismertem, nálam is gyakran megfordult, mert a házvezetőnőm testvére. Bánót is jól ismertem, irodámban gyakran megfordult egy ügyben, amelyet én képviseltem. Aznap este vacsorán voltam és alighogy lefeküdtem, ablakom allatt erős hangokat, majd szóváltást hallottam és rövid időn belül a revolver övés hangját. Szerintem az eset a szóváltás és dalolás után pillanatok alatt játszódott le. Ezután a bíróság Horvát János szabómestert, Hajas Gyula szabósegédet, Fischer Sándor kereskedőt és Erdélyi Ferenc teherautófuvarozót Mindhárman aznap éjszaka Bácsalmásra akartak indulni vásárra és a Fischer-féte üzlet előtt rakták feli az árukat. Lényegesebb vallomást Horvát János tett, aki a tragikus színhelyre ment azonnal és ott látta vérben Bánót és mellette volt Szántó, aki sebesült arcát törülgetíe, mig Tornai a mentőkért szaladt. Valamennyien azt vallják, hogy a kérdéses időben az időjárás nagyon ködös volt. A kihallgatások közben nagy érdeklődést keltett a vallomásoknak az a része, hogy az elhalt kalapján, nagykabátján és alsó kabátján a vágásokat kard okozhatta-e vagy más módon keletkeztek. A kihal gátolták, akik szabiók voltak azt állították, hogy szerintük' kardtól eredhetett a asztalra került volna, meghalt, i H. Tóth Imrénét talán sikerüli-megmenteni, bár az állapota válságos. Tóth Sándor a feleségét és kisfiát akarta ezután legyilkolni., azonban a fiatalasszony az utolsó pillanatban zárta be a dühöngő férje orra előtt az ajtót és i;gy megmenekült. Tóth. Sándor ezután elszaladt és mindezidáig ném sikerült elfogni, ii , i ; Öngyilkos akart lenni — széttépte a Halas— baiai személvvonat a jánoshalmi aazdát Az ellenzék és — költségvetési vita hallgatta ki. ■ I | J vágás. Bánó édesapjának kihallgatás Ezután Bánó Adám iskolaigazgató- i mák, az elhunyt édesapjának tanú- vallomása következett. I Elmondta, hogy. fiia kilenc éves í korában került el hazulról, jókedvű, | hangos fiú volt. Mikor itt voltak | temetésén, akkor ezeket a ruhadarabokat őneki adták, azokat ő hazavitte és otthon gondosan egy fiókba zätta. Csodálkozott is azon, hogy ezeket a ruhákat bűnjelként nem foglalták le. Decemberben orvostanhaill- gató fia látogatott el haza és akkor említette a ruhadarabokat neki. Fia akkor megvizsgálta a ruhadarabokat és ö fedezte fel rajtuk a vágásokat. ő ezt az észleletet jelentette az ügyészségnek és az ügyészség kérésére küldte el azután azokat. Kulünczi István szabász és Szo- kola László szabósegéd kihallgatása, különösen a körül forgott, hogy a ruhadarabok vágásai hogyan tes mitől keletkeztek. Eckert ügyész a tanúhoz azt a kérdést intézte, hogy a ruhadarabo- I kon levő vágás kétségtelenül vágó J eszköztől származik, de a tanú meg merne-e esküdni arra, hogy azok, kardvágások. Ekkor az idő már egy óra felé közeledett és még két tanút hallgattak ki. Kovács G. Benő városi sofför tanúvallomása szerint háromnegyed két órakor Tornai jött a tűzoltósághoz a mentőkért, ők kimentek a helyszínére és bevitték Bánót a kórházba. Bánó eszméletlen állapotban volt, majd rövidesen levetkőztették, eközben nem vették észre, hogy ruháin vágás lenne. Kohn József hentessegéd kihallgatása «tán a bíróság egy órakor szünetet rendelt el és a főtárgyalás* délután három órakor folytatják. Délután három órakor nyitotta meg újra Oláh elnök a főtárgyalást, lapuink zártakor még folynak a tanúkihallgatások, majd a perbeszédek hangzanak el. ítélet», vagy még ma a késő esti órákban, vagy holnap délelőtt várható. I 1 Az ítéletet rendkívüli kiadásban közöljük, amelyet díjtalanul minden olvasónk megkaphat a kiadóhivatalban és a trafikokban. Véres dráma a kecskeméti határban H. Tóth Imre kecskeméti földmiyelő tanyai házában véres családi dráma játszódott le,. A 66 éves 'embert kileiste a veje, Tóthi Sándor '27 éves kosárfonó,, borzalmas küzdelem után megölte, majd az anyósát is úgy összeszurkálta az elvetemült ember, hioigy az Idős asszonyt haldokolva vitték be a (kórházba. Tóth Sándor évekkel ezelőtt vette feleségül H. Tóth leányát és a házasságból egy kis fiiu született. Tóth Sándor próbaesendőr volt, azonban a fellebbvalóját hasbaszurta. Emiatt a gyilkos kijsérlet miatt börtönbe vetették és elcsapták. Tóthi a szabadulása után vette feleségül H. Tóthéik leányát, aki: nem bírta sokáig a durva, iszákos ember mellett, hanem kisfiával együtt hazatért szülei tanyájára. Tóth Sándor, ha berúgott, mindig fenyegette az apósát és anyósát- Most is azért ment ki hazájuk, hogy adják ki neki a kétéves fiát, mert magával; viszi, a szeretőjéhez. Természetesen a nagyszülők nem adták ki a gyereket s azt e’bujtatták, az anyjával együtt. A bezárt ajtón egy ideig dörömbölt Tóth Sándor, majd fenyegetőzött, hogy rájuk 'gyújtja a házat. Erre kiment H. Tóthi, akiit hatalmas konyhakéssel űzőbe vett a veje, utóiért© és mindaddig döfködte a késsel, mig véresen össze nemi ’esett. i i f ■ . : i Ezt a véres jelenetet végignézte H. A kö’tségvetés után a megajánlás! törvényjavaslatot is letárgyalta a kép- j vke’őház. A költségvetés az ál'amház- | tartás kiadásainak és bevételeinek öisz- : szenilitása, ami csupán annyit tartalmaz, hogy milyen összegek szükségesek az államháztartás számária a. következő évben, az állami gépezet fenntartásához s ezzel a szükséglettel szemben mennyi a várható bevétel. A költségve- ^ tés elfogadásának vagy, visszautasításé- \ nak ■ ténye tehát az állami gépezet működésének biztosítására szolgái s független a kormány iránti bizalomtól. Ezért történt igen gyakran, hogy a kö't.5ié|gvetést ellenzéki képvi- j se! ők és pártvezérek is igen .gyakran 1 elfogadták. Gaál Gaszton például azzal í fejezte, be ellenzéki, vezér korában is a büdsé vitáiban mondott beszédét: »A költségvetést, mivel az az országnak szól, megszavazom.« ! Ezzel szemben a megajánlás!, vagy appropriációs vita már a kormány iránit bizalom, vagy bizalmatlanság kérdése. A megajánlás! törvényjavaslatban ugyanis fe'hatalmazást kap a kormány, hogy a már elfogadott költségvetéssel élhessen, a kiadásokat eszközölje, 'a fedezetről gondoskodjék. Éppen ezért a megajánlást törvényjavaslat vitája az, ahol a legélesebb politikai kritikák szoktak ©’hangzani az ellenzék részéről. Itt összpontosítják a támadásokat, itt é’e- zik ki az ellentéteket, többnyire itt csapnak legmagasabbra a politikai szenvedélyek és fantáziák. így volt ez a m|ul'tban. Most ezen a téren is érdekes változás történt, Komoly, higgadt hangnemben folyt le a megajánlási javaslat vitája. Elhangzottak igen figyelemreméltó felszólalások kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt. Az ellenzék részéről hallottunk kritikát is, de, szívesen állapítjuk meg, ezek a kritikák általában nem lépték túl a tárgyilagos és parlamentáris kereteket. Ez az egyik, formailag örvendetes jelenség© a képviselőházi vitának. A másik, nem kevésbé érdekes és örvendetes jelenség már lényegi. Aki gondosan végighallg tía vagy olvasta az ©’hangzott kritikákat, meg kellett állapítania, hogy lényegbevágó, érdemleges kifogás a kormány munkájával szemben nem merü t fel. Halottunk kije’entése- , két, amelyek sürgették a reformok tempóját. Ezen egyáltalában nem csodálkozunk. Az ellenzék fe'e’ősség© lényegesen kisebb, — könnyű tehát azt kívánni, hogy gondos e’őkészitíst igény- | lő, ezernyi érdeket érintő törvényjavaslatot vagy intézkedést ne fél év, hanem fél nap alatt tegyen meg a kormány. Könnyű ezt kívánni annak, aki tudja, hogy nem neki kel intézkedni©. Hallottunk aztán kifogásokat sorrendi kérdések ellen, — egyik ellenzéki vezér ezt á reformot tartja sürgősebbnek, — a másik amazt. De ebben a sorrendi kérdésben még két egyező vélemény sem hangzott el. Mi leghelyesebbnek mégis azt a sorrendet tartjuk, amelyben a kormány tagjai, a nemzeti egység pártja 170 képviselője által ‘ támogatva megállapodtak. Végül hallottunk kritikákat a jövőről, bizonyos szándékról, amit sehol sem látunk & amely szándék, egyik ellenzéki vezér állítása. szerint, a magyar alkotmányosságot ákarja megbolygatni. De mindjárt előállott egy másik ellenzéki vezér, aki. ugyancsak kritizált, de kijelentett©, hogy ilyen jelenségeket nem lát. Nagy baj tehát mégsem lehet ott, ahol ©gyik ellenzéki vezér álláspontja ennyire homlokegyenest ellenkezik a másaikkal. A megajánlási. vita lefolyása a kormány kétségtelen sikerét mutatta- For- mai'ag is, mert higgadt, békés légkört teremtett a parlamentben, — lényegileg is, mert az ©'hangzott kritika bizonyt tóttá, hogy sem a kormány munkájában, sem progmmmjában nincs komoly kifogásolni való. Maga az ellenzéki kritika bizonyítja ezt. És ha az ellenzék sémi tud komoly kifogásokkal jönni, még inkább biza’ommal nézhetnek a kormány munkája felé azok, akiket nem1 a; kifogásolás, hanem a bizakodó és épitő munka szolgálatának érzete tölt el. i i Halász Gyula angol úri szabósága és egyenruházati szalonja, sport- és lovaglónadrág specialista Budapest, IV., Apponyi tér 1., félem. (Királyi bérpalota). Udvari szállító. — Alapítási év: 1915. Tel.: 833-39. Legszibb magyar PERZSA SZŐNYEGEK jutányos árban PREIS KATA iparművész szőnyegjavitóná1!, Budapest, Rákóczi ut 30. SCHVARCZ BERTALAN régiségkereskedő — kárpitosmester VII., Dob ucoa 1. (Károly körút sarok) Telefon: 41-5-68. Alapítva 1904. Antik bútorok, porcelánok, képek, bronzok, csillárok vétele és eladása, úgyszintén bizományba való elfogadása is. Vállalja kárpitos munkák elsőrangú elkészítését is. — Köztisztviselőknek rész- letkedvezmény. Jancsó János 28 éves jánoshalmi gaz- | dálkodó kiment a vasúti töltésre és | amikor a halas—bajai, személyvonat kö- i zeledett, e’éje dobta magát. A mozdony- vezető azonnal fékezett, d© mire a vo- | nat megállt, Jancsót szétszaggjatiták a kerekek. > i .i A szeirenesét’en fiatal gazda nős, jómódú volt és senki sem sejti, miért követte el végzetes tettét, i