Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-03-27 / 25. szám
március 27 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE j 5 delmi és a többi dolgozó osztályok érdekébe vessem latba erőimet és igyekezetemet. Hosszantartó taps üdvözölte Telöki Mihály beszédét, utána Gulyás Sándor tanár beszélt. — Sokan furcsának gondolják, hogy én, mint tanár, szólalok itt fel, de ezeknek azt felelem, hogy a hal- ■ gatás nemcsak erény és előny, de | sok esetben bűn is. Én, mint aki Halas várost szeretem és ebben a városban töltöttem ifjúságomat, tisztában vagyok azzal a sok mindennel, amire ennek a városnak szüksége van és épen ezért a dicső nagy történelmi multat tekintve, amivel a Teleki család büszkélkedhetik és aizt a kivételes képességet, amivel Teleki Mihály gróf rendelkezik, arra használom feli, hogy ennek a városnak) az érdekében, minden lakójának érdekében arra hívom fel polgártársaim figyelmét, hogy mindenki adja le szavazatát gróf Teleki Mihályira. A beszédet, tapssal fogadták, majd a Himnusz eléneklésével ért véget a gyűlés egynegyed egy órakor. Gróf Teleki Mihály tovább járja a halasi tanyákat Gróf Teleki Mihály, Ha'as hivatalos jelölté tovább folytatja tanyai látogatásait és mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel és szeretette': fogadja a tanyai lakosság. Teleki Mihály hétfőn Pirim és Felsőszáliason volt, ahol nagyszámú választót látogatott meg. Pirtón kedves és megható jelenet játszódott le, amikor Teleki élé ált id. Imigrund János és azt mondotta, hogy én kérem, a Méltó- ságos Urat ismerem, mert az én családomat a Mél'tóságos Ur rokona tette boldoggá a Juíiska-majorban. Gróf Teleki Mihály ma, kedden Bo- doglárra és Tajó pusztára látogatott el. A HALASI JUHÁSZAT HÁROMSZÁZ ÉVES TÖRTÉNETE História arról, amikor még Halas látott el messze vidékeket posztóval és gyapjúval Az 1791—92. évi tagositásszerü, luj földosztás nemcsak a tanyák és a pusztai lakosok elszaporodásával, hanem egyéb módon is megváltoztatta a mező- gazdaság és az állattenyésztés módját. A tanyásgazda összevonván, vagy legalább is a tanyától nem messze kapván meg szántóföldjét, úgy a föld trágyázása, íai int az állattenyésztés fejlesztése is inkább módjában állott. A közlegelőkön minden redemtus 'birtokos dijia- •anul, az irredemtus csekély fübér lefizetése ellenében annyi jószágot tartott, j amennyit bírt az anyagi ereje, a redem- tió szerinti arány a jószágtartásra nem terjedt ki. Előállott tehát az a helyzet, hogy csekély redemtióval bíró gazda aránytalanul többszörösen terhelte meg jószágával a közlegelőt, mint az a nagy összeggel rendelkező redemtus birtokos, akinek nem volt anyagi ereje a jószág- állománya növelésére; ezek a gazdák a közlege'ökre nyitó száüáskertjejket vagy bérbeadták, vagy feles pásztorokat fogadtak szállásaikra, ezek azután naigyon megterhelték a közlege'őket, különösen amiatt, mert a József császár által megszervezett osztrák és cseh szövőipar a magas vámok miatt jó áron vásároltál a magyarországi gyapjút és a birkatenyésztés különösen a nemesített fajták,- kai kitűnő keresetet biztosított. A gyapjú ára az akkori 56 kg.-os mázsával felment Halason is 200 forintra mázsánként. 1786. november 11. Zsellér és jött- ment juhászok külön falkában nem legeltethetnek. 1790. május elsején a városi tanács elhatározta, hogy az Blattomban bejövő juhászvha bejön lakni s fekvőséget vesz, a vevő és eladó 12—12 írtra legyen büntethető, a Kerületek azonban ezt a határozatot nem hagyták jóvá. 1790. junius 1. Szalad. József, akinek juha sincs, két birkatairtó kecskeméti lakost hozott be árendásnak juhaákkal együtt, 15 nap alatt a határból kimenjenek. Sőt azt is elhatározták, hogy a két-három év óta bejött juhászok és árendások, akik lakosnak be nem vétettek, Dömötörkor, amikor a juhászesztendő telik, mind kihajtassanak. 1798. április. Nem lehet tovább szenvedni ezt a nagy praejudiciumot, hogy a határba bejött juhászok kiárendáíván valamely privátus lakosnak egy darab földjét, annak színe a'att feles számú juhot és marhát tartanak a. határban és a városi és kir. terhek ától elvonják magukat. — A redemtus lakosok ily árendába-adása törvénytelennek Ítéltetik, nem lévén jussa, arra senkinek sem, hogy az ily tekergő jövevényeknek a magok kütónös hasznáért helyet adván: a közlegelők bitango'ására alkalmat adjanak. Ezért a szolgálatban nem aló jövevények, vagy irredemtusok, akik árendában vannak a tanyákon jószágaikkal együtt, fülbért és kir. adót lefizetvén a városból kitihassanak. Azoknak, akik lakásra engedélyt már kaptak, de a közterhek alól elbújván, a tanyán laknak, kurta juhnyájat tartván, sőt a tanyára költözött lakosoknak is meghagyatik, hogy a városba jöjjenek lakni, kurta juhnyájaikat feloszlatván, jószágaikat a rendes falkába adják. Majd névszerint felsorolván, a juhászokat és tanyásgazdáikat, elhatározták, hogy 11 juhász maradhat, 6 költözzék be a városba, 7 pedig egy hónap alatt a határból birkáival együtt kitakarodni köteles, név- szerint: Kelemen András, Siczó Mészáros Mihály, Turcsik Márton, Tallér Mihály, Püffedt Bor István, Karó Márton és Bor Rigó János. — Május 5-én MftL kos Mihály, a Vájnák tanyáján 280 juhokat tartó jövevény juhászt is kicsapták a határból három heti. határidőt adván neki. A városi tanácsnak a régi nomád pásztorkodáshoz való csökönyös ragaszkodása ellentétben volt a kormány szándékaival. József császár ugyanis az Osztrák-Magyar Monarch'a területéről kiakarta szorítani a külföldi textil' árukat, ezért Osztrák- és Csehországokban a gyáripart, Magyarországon és más mezőgazdasági jellegű- országokban a juhtenyésztést fejlesztette nagy költséggel, nemesitett juh fajtákkal. A helytartótanács felhívására 1798. julius 22-én a városi tanács még azt jelentette, hogy itt is volt próbatétel se’ymes juhok tartása felől, de azok a faikázás miatt elfajzottak. — A haladni kívánó gazdák azért ragaszkodtak a saját, kurta tálkáikhoz s ezért járt kevés eredmény- nyel a tanács e’járása a juhászok ellen. Védekeztek azonban a beköltözni szándékozó és nagy jószágállománnyal rendelkező gazdák ellen is. Láttuk a redemti óról szóló fejezetben, hogy Kukutska István, Kötöny puszta bérlőjét 1790—1794. között mily hosszú huza-vona után és csak a ín. kir. helytartótanács nyomása folytán vették be lakosnak s akkor is 500 darab juh tartását akarták csak neki megengedni. Varga Nagy András, aki Szánk pusztát bírta bérben, 1793-ban nem kapott polgárjogot Kiskun-Halason, de 1799. október 14-én Pándi chirurgus, redemtus ingatlanait »az óriás haszon fejében« Varga Nagy Istvánnak eladta és igy le- I hetővé tette neki a kitiltás ellenére való j bennmaradást. Kimondta a tanács, hogy i ezért Pándi orvos több ingatlant nem I vehet. Pándi azonban őzzel nem. törődött, — ugyanis 1799. elején a város j megvonta tőle a fizetést, »mivel úgyis j gazdag ember már1 és a KunszentmiktóS- ' róí meghívott Баку József uj orvosnak rokona«, — és Kiskun-Halasról elköltözött. — 1799. október 19-én Varga Nagy András, mivel Turóczy István ve je lett, I bevétetett lakosnak, de hasonnevű apja, nem jöhet be. (Folytatjuk). HÍREK — Harmincezer pengős segélyt kapott a város gróf Teleki Mihály közbenjárására. Pest vármegye főispánja értesítette Halas várost, hogy a pénzügyminiszter gróf Teleki Mihály közbenjárására 30 ezer pengős segélyt uta't ki Halas városnak. A segélyt a város illetmények folyósítására és az e’maradt iparos számlák kifizetésére fogja fordítani. — Halálozás. Moíesici Kérők József ia halasi járásbíróság ny. te- iekkönywezetöje 57 éves korában vasárnap hosszas szenvedés után elhunyt. Halála mély és igaz részvétet keltett városszerte, mert Kerék Józsefet mindenki tisztelte, szerette, és becsülte kedves közvetlen úri modoráért és hivatalában is sóik tisztelőt szerzett előzékeny magatartásával. Az elhunyt temetése ma kedden délután három órakor ment végbe nagy részvét mellett. Az elhunytért az engesztelő szent misét mia kedden reggel mutatták be a plébániatemplomban. — Ref. pusztai isteínüsztelelek. Aprilis 7-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a BalioAa I., délután 2 órakor pedig a Gőböljárás I. iskolában re>- formátus istentisztelet lesz. — Országos vásár. Hajóson az országos vásárt április 1-én tartják meg. — Házasság. Székely Irma éB Kéki Ferenc március 23-án Budapesten házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett). Biró Lajos, В. I., Dobóczky Lenke, Fazekas Árpád, dr. Föld vár у Balázs, Füredi Lajos, Füredi Sándor, Karácsonyi Antal, Martinyi József és Nagy Czirok István; 25 pengőt Kovács László; — összesen 2555 pengőt. — A legutóbb kimutatott 22.480 pengővel együtt az eddigi ajánlások összege 25.035 pengő. — A szives megajánlásokért hálás köszönetét mond a ief. egyház elnöksége. Március végéig a házhelyárak újabb megállapítását lehet kérni az OFB-től A földhöz és házhelyhez jutottaknak a kormány 1935 január 1-tői kedvezményt nyújtott, amelynek egyik igen fontos intézkedése, hogy az, aki a megváltott földekből házhelyhez jutott, — feltéve, hogy az a:-'3deti. megváltási árakkal szemben a megválást 'szenvedő legalább 25 százalékos ármérséklést még nem adott — fegetóbb .1935. március végéig kérheti az Országos Földbirtok- rendező Bíróságtól a házhe’y árának újabb megállapítását, ha a megállapított házhely ár legalább 20 százalékkal magasabb, thint a helybeli mai házhely - árak. Az a földhözjutíaitott, akit a földi árán felüli építményeik, más alkatrészek, vagy tartozékok megváltási ára is terhel és ezeknek árát az előirt rendelkezések — Véres verekedés Fehártón. Súlyos sérülésekkel jelentkezett a városi kórház rendelőjében Ábrahám József 25 éves földműves legény. Előadta, hogy krumplit vetett Fehértón s ezalatt egy kapa miatt összeszólalkozott Horváth Sándor halasi lakossal A szóváltásnak tettlegesség lett a vége és Horváth őt a kapával úgy megütötte, hogy karja eltörött. — Teaest. A Kiskunhalasi Ref. önk. Kör áprilisi 7-én, vasárnap eslte 8 órai kezdettel igen jósiikerünek Ígérkező vidám családias teaestéit rendez. Részvétel ijegy ára szemiélyenkénrt 80 fi íiér. — Eljegyzés. Czunteirsfein Pirit eljegyezte Hirschter Imre. (Minden külön értesítés helyett). — Újabb megajánlások a második ref. templomra, öt évi részletben teljesítendő befizetéssel ajántottak újabban: 500 pengőt Pázsith Antal; 150 pengőt özv. Babó Imrémé; 100—100 pengőt Babó Béla, Boruss Gyula, Füto Sándor, Gargya László, özv. Kelecsényi Mir hályné, dr. Mészöly István, Paezotey Itona, Schneiderné Eceedy Erzsébet, dr. Szombathy Károly, Turóczy Balázs, Ván Balázs és Vilonya Sándor; 60—60 pengőt Kiss Károly és Sz. Gy.; 50—50 pengőt Babó Etek, özv. Berky Sándorné, alapján vató kiszámítás szerint tu'taagas- nUk tartja, az 1935 junius végéig kérheti az OFB-től ezek áirának újból vató megállapítását. Mezőgazdaságii célokra juttatott ingatlanok újabb ármegállapítását a földhöz- juttátották nem kiérhetik, a pénzügyigazgatóság azonban a pénzügyminisztérium engedélyével bizonyos esetekben uj ármegállapítást kérhet. Ezt. ft kérelmet augusztus végéig lehet az Országos Földbirtokrendezö Bíróság elé terjeszteni!. — Bizonytalan időre elhalasztották a kereskedelmi és iparkamarai választásokét. Március 24-ikéire hirdették a kereskedelmi és iparkamarai választások megtartását. Ezeket a választásokat bizonytalan időre elhalasztották. И inra»,, i,,, ......—i и Olcsó szappan vásár I Kézmosó szappan 8 fillér Mandula szappan 8 » Hableány szappan 10 Albus kézmosó szappan 12 » Hiatos arcmosó szappan 20 » Erdei fenyő szappan 24 » Kerek Angol szappan 24 > Óriási fürdő szappan 40 > Hattyú arcszépitő szappan 50 > csak a HATTVU drogériában Ózom crém szeplő, májfolt, pattanás, minden fele arctisztátlanság ellen. Napbarnított arcbőrt kifekérit. Szépít, fiatalít. Készíti RáCf János gyógyszertára Kossuth u. 1 sz (Takaréképület)