Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-03-27 / 25. szám

március 27 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE j 5 delmi és a többi dolgozó osztályok érdekébe vessem latba erőimet és igyekezetemet. Hosszantartó taps üdvözölte Telöki Mihály beszédét, utána Gulyás Sán­dor tanár beszélt. — Sokan furcsának gondolják, hogy én, mint tanár, szólalok itt fel, de ezeknek azt felelem, hogy a hal- ■ gatás nemcsak erény és előny, de | sok esetben bűn is. Én, mint aki Ha­las várost szeretem és ebben a vá­rosban töltöttem ifjúságomat, tisztá­ban vagyok azzal a sok mindennel, amire ennek a városnak szüksége van és épen ezért a dicső nagy tör­ténelmi multat tekintve, amivel a Teleki család büszkélkedhetik és aizt a kivételes képességet, amivel Teleki Mihály gróf rendelkezik, arra haszná­lom feli, hogy ennek a városnak) az érdekében, minden lakójának ér­dekében arra hívom fel polgártár­saim figyelmét, hogy mindenki ad­ja le szavazatát gróf Teleki Mihályira. A beszédet, tapssal fogadták, majd a Himnusz eléneklésével ért véget a gyűlés egynegyed egy órakor. Gróf Teleki Mihály tovább járja a halasi tanyákat Gróf Teleki Mihály, Ha'as hivatalos jelölté tovább folytatja tanyai látogatá­sait és mindenütt a legnagyobb lelkese­déssel és szeretette': fogadja a tanyai lakosság. Teleki Mihály hétfőn Pirim és Felsőszáliason volt, ahol nagyszámú választót látogatott meg. Pirtón kedves és megható jelenet játszódott le, amikor Teleki élé ált id. Imigrund János és azt mondotta, hogy én kérem, a Méltó- ságos Urat ismerem, mert az én családo­mat a Mél'tóságos Ur rokona tette bol­doggá a Juíiska-majorban. Gróf Teleki Mihály ma, kedden Bo- doglárra és Tajó pusztára látogatott el. A HALASI JUHÁSZAT HÁROMSZÁZ ÉVES TÖRTÉNETE História arról, amikor még Halas látott el messze vidékeket posztóval és gyapjúval Az 1791—92. évi tagositásszerü, luj földosztás nemcsak a tanyák és a pusz­tai lakosok elszaporodásával, hanem egyéb módon is megváltoztatta a mező- gazdaság és az állattenyésztés módját. A tanyásgazda összevonván, vagy leg­alább is a tanyától nem messze kapván meg szántóföldjét, úgy a föld trágyá­zása, íai int az állattenyésztés fejlesztése is inkább módjában állott. A közlegelő­kön minden redemtus 'birtokos dijia- •anul, az irredemtus csekély fübér le­fizetése ellenében annyi jószágot tartott, j amennyit bírt az anyagi ereje, a redem- tió szerinti arány a jószágtartásra nem terjedt ki. Előállott tehát az a helyzet, hogy csekély redemtióval bíró gazda aránytalanul többszörösen terhelte meg jószágával a közlegelőt, mint az a nagy összeggel rendelkező redemtus birtokos, akinek nem volt anyagi ereje a jószág- állománya növelésére; ezek a gazdák a közlege'ökre nyitó száüáskertjejket vagy bérbeadták, vagy feles pásztorokat fo­gadtak szállásaikra, ezek azután naigyon megterhelték a közlege'őket, különösen amiatt, mert a József császár által meg­szervezett osztrák és cseh szövőipar a magas vámok miatt jó áron vásároltál a magyarországi gyapjút és a birkate­nyésztés különösen a nemesített fajták,- kai kitűnő keresetet biztosított. A gyap­jú ára az akkori 56 kg.-os mázsával felment Halason is 200 forintra mázsán­ként. 1786. november 11. Zsellér és jött- ment juhászok külön falkában nem le­geltethetnek. 1790. május elsején a városi tanács elhatározta, hogy az Blattomban bejövő juhászvha bejön lakni s fekvőséget vesz, a vevő és eladó 12—12 írtra legyen bün­tethető, a Kerületek azonban ezt a ha­tározatot nem hagyták jóvá. 1790. junius 1. Szalad. József, akinek juha sincs, két birkatairtó kecskeméti lakost hozott be árendásnak juhaákkal együtt, 15 nap alatt a határból kimen­jenek. Sőt azt is elhatározták, hogy a két-három év óta bejött juhászok és árendások, akik lakosnak be nem vétet­tek, Dömötörkor, amikor a juhászesz­tendő telik, mind kihajtassanak. 1798. április. Nem lehet tovább szen­vedni ezt a nagy praejudiciumot, hogy a határba bejött juhászok kiárendáíván valamely privátus lakosnak egy darab földjét, annak színe a'att feles számú juhot és marhát tartanak a. határban és a városi és kir. terhek ától elvonják magukat. — A redemtus lakosok ily árendába-adása törvénytelennek Ítélte­tik, nem lévén jussa, arra senkinek sem, hogy az ily tekergő jövevényeknek a magok kütónös hasznáért helyet adván: a közlegelők bitango'ására alkalmat ad­janak. Ezért a szolgálatban nem aló jövevények, vagy irredemtusok, akik árendában vannak a tanyákon jószágaik­kal együtt, fülbért és kir. adót lefizetvén a városból kitihassanak. Azoknak, akik lakásra engedélyt már kaptak, de a köz­terhek alól elbújván, a tanyán laknak, kurta juhnyájat tartván, sőt a tanyára költözött lakosoknak is meghagyatik, hogy a városba jöjjenek lakni, kurta juhnyájaikat feloszlatván, jószágaikat a rendes falkába adják. Majd névszerint felsorolván, a juhászokat és tanyásgaz­dáikat, elhatározták, hogy 11 juhász maradhat, 6 költözzék be a városba, 7 pedig egy hónap alatt a határból bir­káival együtt kitakarodni köteles, név- szerint: Kelemen András, Siczó Mészá­ros Mihály, Turcsik Márton, Tallér Mi­hály, Püffedt Bor István, Karó Márton és Bor Rigó János. — Május 5-én MftL kos Mihály, a Vájnák tanyáján 280 ju­hokat tartó jövevény juhászt is kicsapták a határból három heti. határidőt adván neki. A városi tanácsnak a régi nomád pásztorkodáshoz való csökönyös ragasz­kodása ellentétben volt a kormány szán­dékaival. József császár ugyanis az Osztrák-Magyar Monarch'a területéről kiakarta szorítani a külföldi textil' árukat, ezért Osztrák- és Csehországokban a gyáripart, Magyarországon és más me­zőgazdasági jellegű- országokban a juh­tenyésztést fejlesztette nagy költséggel, nemesitett juh fajtákkal. A helytartóta­nács felhívására 1798. julius 22-én a városi tanács még azt jelentette, hogy itt is volt próbatétel se’ymes juhok tar­tása felől, de azok a faikázás miatt el­fajzottak. — A haladni kívánó gazdák azért ragaszkodtak a saját, kurta tál­káikhoz s ezért járt kevés eredmény- nyel a tanács e’járása a juhászok ellen. Védekeztek azonban a beköltözni szándékozó és nagy jószágállománnyal rendelkező gazdák ellen is. Láttuk a redemti óról szóló fejezet­ben, hogy Kukutska István, Kötöny puszta bérlőjét 1790—1794. között mily hosszú huza-vona után és csak a ín. kir. helytartótanács nyomása folytán vették be lakosnak s akkor is 500 darab juh tartását akarták csak neki megengedni. Varga Nagy András, aki Szánk pusz­tát bírta bérben, 1793-ban nem kapott polgárjogot Kiskun-Halason, de 1799. ok­tóber 14-én Pándi chirurgus, redemtus ingatlanait »az óriás haszon fejében« Varga Nagy Istvánnak eladta és igy le- I hetővé tette neki a kitiltás ellenére való j bennmaradást. Kimondta a tanács, hogy i ezért Pándi orvos több ingatlant nem I vehet. Pándi azonban őzzel nem. törő­dött, — ugyanis 1799. elején a város j megvonta tőle a fizetést, »mivel úgyis j gazdag ember már1 és a KunszentmiktóS- ' róí meghívott Баку József uj orvosnak rokona«, — és Kiskun-Halasról elköltö­zött. — 1799. október 19-én Varga Nagy András, mivel Turóczy István ve je lett, I bevétetett lakosnak, de hasonnevű apja, nem jöhet be. (Folytatjuk). HÍREK — Harmincezer pengős segélyt kapott a város gróf Teleki Mihály közbenjárá­sára. Pest vármegye főispánja értesí­tette Halas várost, hogy a pénzügy­miniszter gróf Teleki Mihály közbenjá­rására 30 ezer pengős segélyt uta't ki Halas városnak. A segélyt a város il­letmények folyósítására és az e’maradt iparos számlák kifizetésére fogja fordí­tani. — Halálozás. Moíesici Kérők Jó­zsef ia halasi járásbíróság ny. te- iekkönywezetöje 57 éves korában vasárnap hosszas szenvedés után el­hunyt. Halála mély és igaz részvé­tet keltett városszerte, mert Kerék Józsefet mindenki tisztelte, szerette, és becsülte kedves közvetlen úri mo­doráért és hivatalában is sóik tisz­telőt szerzett előzékeny magatartá­sával. Az elhunyt temetése ma ked­den délután három órakor ment vég­be nagy részvét mellett. Az elhunyt­ért az engesztelő szent misét mia kedden reggel mutatták be a plébá­niatemplomban. — Ref. pusztai isteínüsztelelek. Ap­rilis 7-én, vasárnap délelőtt 9 óra­kor a BalioAa I., délután 2 órakor pedig a Gőböljárás I. iskolában re>- formátus istentisztelet lesz. — Országos vásár. Hajóson az orszá­gos vásárt április 1-én tartják meg. — Házasság. Székely Irma éB Kéki Ferenc március 23-án Budapesten há­zasságot kötöttek. (Minden külön érte­sítés helyett). Biró Lajos, В. I., Dobóczky Lenke, Fa­zekas Árpád, dr. Föld vár у Balázs, Fü­redi Lajos, Füredi Sándor, Karácsonyi Antal, Martinyi József és Nagy Czirok István; 25 pengőt Kovács László; — összesen 2555 pengőt. — A legutóbb kimutatott 22.480 pengővel együtt az eddigi ajánlások összege 25.035 pengő. — A szives megajánlásokért hálás kö­szönetét mond a ief. egyház elnöksége. Március végéig a ház­helyárak újabb megálla­pítását lehet kérni az OFB-től A földhöz és házhelyhez jutottaknak a kormány 1935 január 1-tői kedvez­ményt nyújtott, amelynek egyik igen fontos intézkedése, hogy az, aki a meg­váltott földekből házhelyhez jutott, — feltéve, hogy az a:-'3deti. megváltási árak­kal szemben a megválást 'szenvedő leg­alább 25 százalékos ármérséklést még nem adott — fegetóbb .1935. március végéig kérheti az Országos Földbirtok- rendező Bíróságtól a házhe’y árának újabb megállapítását, ha a megállapí­tott házhely ár legalább 20 százalékkal magasabb, thint a helybeli mai házhely - árak. Az a földhözjutíaitott, akit a földi árán felüli építményeik, más alkatrészek, vagy tartozékok megváltási ára is terhel és ezeknek árát az előirt rendelkezések — Véres verekedés Fehártón. Súlyos sérülésekkel jelentkezett a városi kór­ház rendelőjében Ábrahám József 25 éves földműves legény. Előadta, hogy krumplit vetett Fehértón s ezalatt egy kapa miatt összeszólalkozott Horváth Sándor halasi lakossal A szóváltásnak tettlegesség lett a vége és Horváth őt a kapával úgy megütötte, hogy karja eltörött. — Teaest. A Kiskunhalasi Ref. önk. Kör áprilisi 7-én, vasárnap eslte 8 órai kezdettel igen jósiikerünek Ígérkező vi­dám családias teaestéit rendez. Részvé­tel ijegy ára szemiélyenkénrt 80 fi íiér. — Eljegyzés. Czunteirsfein Pirit elje­gyezte Hirschter Imre. (Minden külön értesítés helyett). — Újabb megajánlások a második ref. templomra, öt évi részletben teljesí­tendő befizetéssel ajántottak újabban: 500 pengőt Pázsith Antal; 150 pengőt özv. Babó Imrémé; 100—100 pengőt Babó Béla, Boruss Gyula, Füto Sándor, Gargya László, özv. Kelecsényi Mir hályné, dr. Mészöly István, Paezotey Itona, Schneiderné Eceedy Erzsébet, dr. Szombathy Károly, Turóczy Balázs, Ván Balázs és Vilonya Sándor; 60—60 pengőt Kiss Károly és Sz. Gy.; 50—50 pengőt Babó Etek, özv. Berky Sándorné, alapján vató kiszámítás szerint tu'taagas- nUk tartja, az 1935 junius végéig kérheti az OFB-től ezek áirának újból vató meg­állapítását. Mezőgazdaságii célokra juttatott ingat­lanok újabb ármegállapítását a földhöz- juttátották nem kiérhetik, a pénzügyigaz­gatóság azonban a pénzügyminisztérium engedélyével bizonyos esetekben uj ár­megállapítást kérhet. Ezt. ft kérelmet augusztus végéig lehet az Országos Földbirtokrendezö Bíróság elé terjesz­teni!. — Bizonytalan időre elhalasztották a kereskedelmi és iparkamarai választáso­két. Március 24-ikéire hirdették a keres­kedelmi és iparkamarai választások meg­tartását. Ezeket a választásokat bizony­talan időre elhalasztották. И inra»,, i,,, ......—i и Olcsó szappan vásár I Kézmosó szappan 8 fillér Mandula szappan 8 » Hableány szappan 10 Albus kézmosó szappan 12 » Hiatos arcmosó szappan 20 » Erdei fenyő szappan 24 » Kerek Angol szappan 24 > Óriási fürdő szappan 40 > Hattyú arcszépitő szappan 50 > csak a HATTVU drogériában Ózom crém szeplő, májfolt, pattanás, minden fele arctisztátlanság ellen. Napbarnított arcbőrt kifekérit. Szépít, fiatalít. Készíti RáCf János gyógyszertára Kossuth u. 1 sz (Takaréképület)

Next

/
Oldalképek
Tartalom