Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-09-12 / 73. szám

szeptember 12 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal HALAS A VILÁGHÁBORÚBAN Hogyan íogadta és milyen részt bért a nagy világégésből a város és annak közönsége ziumi tátoárte&tii’et szóban forgó nyűt A harcok mind vadabbá váltak, Ha­lasra egymásután hozzák a sebesülteket, hírek és adományok a lapban a jóté­konyság -gyakorlására, az egész város megmozdult, hogy országos viszonylat­ban kivegye a részét a háború nehéz­ségeiből. Hogy necsak háborús hírek legyenek a lapban, a Helyi Értejsiitö 1914 szeptember 23-íki számában vá'a- szol a polgármester és a főkapitány a hozzájuk intézett nyí't levélre, amelyet ugyancsak, mint múlt számunkban kö­zöltük, a gimnázium tanári kara inté­zett hozzájuk. Az érdekes válaszlevél, amely min­denben visszatükrözi az akkori idők gon­dolkodását, alább következik: »Nyílt vájlasz a református főgimná­zium tanártestü'etének. A helyi »lapokban közzétett в nekünk is megküldött tanártestület» nyüt tevéi­ben foglaltakra vonatkozólag van sze­rencsénk a következőkben viaszolni: A hatóságnak is van tudomása arról, hogy városunkban a harctéri események­kel képcső atban megál 'epithataitton for­rásokból fakadó és táplálkozó, olyan hadi események és hirek tárgyaltainak egyesek által sokszor nyilvánosan is, amely események és híreknek valótlan­sága később kétségte’enüi megalapítható s amely híreknek közlése a Lakosságban nyugtalanságot és izgalmat kelthetnek. Sőt arról is tudomással birunk, hogy ily jelenségek és körülmények az ország legtöbb helyiségében felmerülnek,, vagy­is a riasztó és aggodalmas valótlan hadi hirek szóbeli nyilvános tárgyalások utján végig járják az ország területét A tanártestü’et által is észlelt és mél­tán kifogásolt azon hazafiatlan eljárás, hogy a lakosságra tesujtóteg ható, már a’apjában valótlannak látszó hadi hirek nyilvános diskuissió tárgyává tétetnek, tehát nemcsak helyi jelenség. Ezen helyileg is észleit jelenséggel szemben a tanártestület véleményével teljesen megegyezőleg, a hatóság is azon természetes felfogásban van, hogy min­den müve’t embernek erkölcsi és haza­fias kötelessége a mai viszonyok mel­lett szembe helyezkedni ezekkel az ét­terekkel s megnyugtatóig ténykedni a közönség között. ~A valótlan hadi hirek szóbeli hírszer­zői és nyilvános tárgyalói radikális mó­don csak bűnvádi eljárás folyamatba téte'e, utján lennének elhalgathatók. Sajnos azonban, hogy az országnak a kormánybiztosságok területein kívül eső részein, így tehát nálunk is, a szóbeli álhir szerzőkkel szemben ilyen bűnvádi eszközök a hatóságnak rendelkezésére nem állanak, mivel az állam katonai, helyzetét és a hadviselés érdekelt ve­szélyeztető olyan hirek közlése, amelyek a lakosság körében nyugtalanságot kelt­hetnek, csak az esetben torolhatok meg, ha a valótlan hirek sajtó utján tétet­nek közzé, az ahirek szóbeli terjesztői­vel szemben törvényeink megtorló in­tézkedéseket nem tartalmaznak. Tudva flíjohban azt, hogy a mi sztn- mágyar városunkban, a felmerült valót­lan hadi hirek tárgyalóinak elítélendő cselekménye, tisztán és kizárólag a kellő megfontoltság hiányára vezethető csak vissza és azoknak helytelenítő eljárás« is ugyanezen aggodalmas hazafias érze­lemre alapítandó, — mint amely rugó­ját képezte a mélyen tisztelt főgimná­lev&le kibocsátása és közhírré tételének. Közöljük, hogy az itt szóbanforgó j esetből kifolyólag a városban nyilvános I hirdetményt bocsátottunk ki azon erős hiedelemben, hogy hazafias érzelemmel telt szinmagyar lakosságunk az abban foglaltakat megértve, jövőben tartóz- I kodni fog mindenfé'e, á!-hadihirek ter­jesztése és nyilvános tárgyalásától. Kiskunhalas, 1914 szeptember 19. Sitting Ede Székié PáJ polgármester. rendőrkapitány.« A lap hírrovatában a következők: »Dr. Ko'ozsváry Kiss István h. főjegyző szkv. A városi hatóság az Ida! szüretet szeptember 17-ikétől kezdődően álla­pította meg és erről az alábbi hatá­rozatot hozta. »Az általános szüret idejét a folyó | évben szeptember 17-étől kezdődően állapítom meg. Felhivom a szőlő­birtokosokat, hogy a szüret kezdetét s annak eredményét pontosan jelent­sék be a városi javadalmi hivatal­nál s ez alkalommal a megelőző évi szüreti bárcájukat és szemleivüket is hozzák magukkal, amikor is az 1934. évre szóló szüreti jelentést és szemleiveket is megkapják. Egyben közlöm, hogy a szüret idején szőlő- cefrét, illetve bormustot csak a sze­gedi, kiskunmajsaá, soltvadkerti, ipar- szőlöki, keceli, mélykúti és szabad­jai országutak és ezeket összekötő dulőutakon szabad szállítani.« Csaknem mindenütt áll már a szüret huszárhadnagy bizonyta'an időre sza­badságoltatott. Hazaérkezett és hivata­lát átvette,.« Másik hir: »A városi tanács a szüret határidejét a fekete földekben október 8—9, az öregSző'ő'kben pedig október 12-ben állapította meg.« Más: »A hadsegélyző hivatal vezetője átiratot intézett dr. Gaál Gyulához, — melyben köszönetét mond özv. Papp Mihálynénak az általa ajándékozott lát­csőért s a még felajánlott pipákat éis szivarszipkákat is szívesen fogadja el. Ha’ason megkezdődött a sorozás a nép- fölkelők közt.« kényszeritette a szőlőbirtokosokat, hogy nem várták be, míg a hivatalos szüret idejét kitűzik, mert az egész határban mindenütt szüretelnek már. Erre az adott okot, hogy az idén hamarább beértek a szőlők, rengeteg kárt okoztak a szőlőkben ezenkívül a darazsak is, de ugyanakkor még ennél is nagyobb veszélyt jelent, hogy a szőlők erős rothadásnak in­dultak, ami lehetetlenné teszi, hogy továbbra is a tőkén hagyják a sző­lőfürtöket. A szüretet már csak azért is meg kellett kezdeni, mert ha még egy­két hétig várnak vele, akkor a. ter­més legnagyobb része hasznavehetet­lenné válik. Megtudtuk egyébként, hogy az idén jónvlnőségü bort várnak a szőlősgaz­dák, de mennyiségileg közéi sem annyit, mint amennyit reméltek. П ” ! 16-án hunyt el, mint az anyakönyvi lap megemlíti »betegfeégc-blen. 1794 augusz­tus 5-én »dagadozás« áldozata lett Lent® Mihály, akit az öregek legöregebbje büszke címmel illethetünk, mert ő 172 eűztendős volt, mikor koporsóba tették. Pár nappal később, ugyanennek a hó­napnak 13-ik napján halt meg a 159 éves Hézsö Mihály, akit »száraz« betegség pusztított el az élők sorából, mert ta­lán, ha ez a veszedelmes nyavalya nem jön közbe, az öreg talán még most is élne... t, Az egyház anyakönyvéből irtuk bi ezeket az adatokat, igy tehát cikkünk megfelel, az Írott igazságnak, ha ugyan akkor nem fordult elő valami kis téve­dés az életkor bediktá’ásánál. Utóvégre az orvosi tudomány a másfélszáz éves Zoro Aga é'etkorát is kétségbevonta. Miért ne merülhetnének fel hát kétsé­gek aziránt, vájjon a vásárhelyi Matu- zSá’emek életéveinek kiszámításánál szin­tén nem volt-e némi túlzás, ami . utó- végre abban az időben is .előfordulha­tott... I. ***** адаваюмtmemmm'шт/вт TOLL és TINTA Erkölcstelen élet miatt 15 napi fogházra Ítélte a bíró* ság egy úri család fiatal leányát Nem mindennapi esetei fdrgyálf a szegedi büntető járásbíróságon Lázár Ferenc járásbiró. G. M., egy uricsalád 20 éves leánya volt ft vád­lott. A vád: közveszélyes munkakerü­lés, iarnely ia leányt a züllés veszé­lyének teszi ki. A fiatal leány többször elköltözött szülei lakásáról, külön bútorozott szobát vett ki magának, azonban dol­gozni nem járt sehová. A rendőrség­nek feltűnt ez az életmód és kihá­gásért kisebb elzárás büntetésekre el is ítélték a leányt. Mivel azonban ezek a büntetések nem vezettek ered­ményre, most a járásbíróság elé állí­tották G. M-et. Az ügyészi megbízott indítványá­ban azt javasolta, hogy a bírásáig utalja a leányt három évi időtar­tamra dologházra. A fiatal leány azonban töredelmes megbánást tanúsított a tárgyaláson és megígérte, hogy visszamegy szü­leihez lakni és ott segédkezik a házi munkában. A biróság ezért most mel­lőzte a dologház kiszabását és csu­pán 15 napi fogházbüntetésre Ítélte. A hadirokkantakat soron kívül kell fogadni a hivatalokban A belügyminiszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében a hadirok­kantuk a hatóságok előtt, ha ott sze­mélyes megjelenésük szükséges, ké­relmüket hivatalos fogadási idő alatt soron kívül terjeszthetik elő. Mind­azokban a hivatali helyiségekben, a hol nagyobb ügyfél forgalom van, a hivatali helyiségek ajtóira kifüggesz­tett táblák közük a hadirokkantaknak ezt a kedvezményét. Két balkáni király párisi útja Sándor szerb király október 5-éri Párisba utazik. Párisba megy Károly román király is, aki útközben Bel­grádiban meglátogatja a szerb királyt. Titulescu Is Rómába utazik Mussolinihoz Titulescu a népszövetség üléssza­kának hefejezte után Rómába utá- zik és ott Mussolinivel tárgyal. Va­lószínű, hogy Benessel együtt utazik Rómába. j [ г Az idei esztendő időjárása arra Egykori Matuzsálemek, akik lepipálták Zoro Aga életkorát (Hód mez övás árbe iy i tudósítónktól). A magyar reformátusság ünnepi ese­ménye tesz az a kiállítás, amelynek ke­retében a magyarországi kálvinisták tör­ténelme vonul majd fel a kiállított anyag révén. Ezen a kiállításon a vá­sárhelyi egyház is szerepelni fog, még­pedig igen értékek és nagyon érdekes 0nyaggal. Ezek között is általános fel­tűnésre tarthatnak számot azok a fény­képmásolatok, amelyek az eklézsia régi anyakönyvi lapjairól készültek s ame­lyek azt bizonyítják, hogy valamikor, nem fs olyan régen, alig kétszáz eszten­deje az egykori vásárhelyiek között nem is egy-két olyan ember akadt, aki maga­sabb kort ért el a nemrégen elhunyt és a világ csodájának tartott török Matu­zsálemnél, Zoro Agának Hogy néhány példát adjunk a bibliai kort megért régi vásárhelyiekről, mi Is fellapoztuk az egyház öreg ányakönyvének eisárgult lapjait s ezekről itt most csak négy esetet említünk. így például az 1783. évben »sinlődés« következtében halt meg március 4-én a 160 esztendős Máté Mihály. Nála is idősebb volt, mert 162 évet élt Sós János, aki 1876. március Szerelési anyagot és szerelői munkadijat 12 havi részletre igény el heti a Villanygyárnál Bekapcsolás díjmentes! Uj fogyasztóknak külön áramdijkedvez- mény. — Felvilágosításért forduljon a Villanygyárhoz, vagy bármelyik képesített szerelőhöz A hivatalos szüretet szeptember 17-ikétől állapították meg, de városszerte máris csaknem mindenki szüretel

Next

/
Oldalképek
Tartalom