Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-04-14 / 30. szám

április 14 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal MOZAIK Bonyodalmas hármasszög az anya, leánya és a közös udvarló között Érdekes gyermek tartási perben hozott Ítéletet a napokban a járásbíróság. Az ügy a maga nemében egészen páratlan és érdekességét növeli, hogy szereplőd közisjhert emberek. D. Emiimé mintegy három évvel ez- e’őtit elvált a férjétől és szerény kétszo­bás lakásában élt egyetlen leányával, Lilivé', aki egy feltűnően csinos, 18 éves szőke tisztvise'őnő volt. Rendes ürmö­dön éltek, mert egyrészt a férj komoly összegű tartásdijat fizetett, másrészt a leánynak is jófizetésü áíllása volt egy bankban. Életüket misem zavarta, ad­dig, mig egy szép napon a leányt nem tették ki állásából Tekintettél arra, hogy a baj nem szokott egyedül járni, a férj is beszüntette a tartásdijfizetést azon az a’apón, hogy áűáSát szintén el­vesztette. Az anya és leánya egyik nap­ról a másikra a Legnagyobb nélkülözé­sek közé került. Egy napon ©'határoz­ták, hogy kétszobás lakásukból az egyi­ket ki fogják adni albérletbe. Csakha­mar sikerült is a szobát egy tisztviselő­nek, B. Lászlónak kiadni. Közben a le­ány ismét elhelyezkedett és már úgy látszott, hogy a régi kerékvágásba si­kerül jutni a kis családnak. Tavaly április végén történt, hogy a leány hivatalos volt egy vacsorára és anyjávali úgy áil'apodbtt meg, hogy mi­után a vacso.a meglehetősen későn ér véget, ott fog aludni Aznap B. László feltűnően korán jött haza. A csinos, fia­talos kinézésű asszonnyal beszélgetni kezdett — s mint az anya keresetében e’öadja — egyik piú’anatról a másikra a legforróbb szerelmes szavakat sut­togta a fülébe. Ettől kezdve meleg benső viszony kezdődött meg köztük. Az asszonyon, egy napon a következ­mény je’ei kezdtek mutatkozni, de ugyanakkor csodálattal vette észre, hogy a leánynál1 sincs minden rendben. Fele­lősségre vonta a, leányt, aki eleinte haí- ■ iani sem akart a dologról és csak hosz- szas faggatás után váltotta azt be, hogy a születendő gyermek apja B. László. Az első pillanatban öngyilkos akart lenni, majd elhatározta, hogy egyeőre titokban tartja az esetét Don Juan albérlőjével, a leánya előtt. Azon­ban nem sokáig titkolhatta. így került a bíróság eé az ügy, ahol az anya és a leánya kü ön-külön 60—60 pengő havi tartásdijat kért, mert időközben mind a ketten egy egy fiúgyermeknek adtak é'elet. A bíróság először az anyát hallgatta ki, aki vallomásában kijelentette, hogy B. László házasságot ígért neki és igy sikerült őt elcsábítania. B. László — mondja — jófizetésü állásban volt és remélte, hogy ezáltal ismét a régi jó­módba fognak jutni. Almában sem sej­tette, hogy B. László, amikor vele foly­tatott viszonyt, ugyanakkor elcsábítja leányát is, I A leány igen érdekes vallomást tett. Egyizben anyámnak el kellett utazni vi­dékre. Ezalatt én egy rokonomnál Lak­tam. Egyik este hét óra tájban valamiért fel kellett szaladnom Lakásunkba, nem is sejtettem, hogy B. László már otthon tartózkodik. B. László, akivel ezidelg jóformán alig váltottam egy pár szót, igen szívélyesen fogadott, hosszú ideig elbeszélgettünk, majd megemlítette, hogy nem volna-e kedvem moziba menni, mert neki van éppen két darab jegye. Addig beszélt, míg hajlandónak mutat­koztam ve{e moziba menni. A moziból való kijövet B. Lászió rábeszélt, hogy menjünk el valahová vacsorázni. Nehe­zen egyeztem be"ű, de addig könyörgött, hogy végre is betértünk egy kávéházbia, ahol először megvacsoráztunk, majd né­hány üveg bort fogyasztottunk el. A sok itiaibtóí meglehetősen ittas állapotban voltam és igy magam sem tu­dom, hogyan kerültem haza. Reggelire, mikorra teljesen kijózanodtam, jöttem csak annak tudatára, hogy tulaj- donképeti mi is történt. A dolgon már nem tehetett segíteni, de különben B. László a (leghatározottabb hangon ki­jelentette, hogy tudja, mi a kötelessége és csak cégvezetői kinevezését várja és azonnal el fog venni feleségül. Ter- mészeieasen ezekután megnyugodtam és vártam1, mikor fogja anyámtól kezemet megkérni. Egyik napról a másikra huz- ta-ha'asztotta a dolgot, mig egyik nap rájöttem anyám révén, hogy B. László mily rutujl becsapott és hogy kihasz1­náltai tapasztalatlanságomat. B. László tagadja, hogy az anyának házasságot ígért volna, ami már csak í azért sem történhetett meg, mert nagy j korkülönbség választotta el őket, más- I részt a leánnyail kezdődött előbb a vi- ; szonya. Elhatározott szándéka voilt a leányt elvenni, aki természetesen, mi­után kitudódott az egész dolog az any­jával kapcsolatban többé hallani sem akart róla. Különben is tanukkal tudja igazolni, hogy az asszony más férfiakkaO is folytatott viszonyt a kritikus időpont­ban és most csak azért akarja őt fele­lősségre vonni, hogy megbosszulja ma­gát a leánya miatt. A bíróság eutasította az elpereislt a bi­zonyítás kiegészítési indítványával és köíe’ezte, hogy úgy az anyának, mint a leánynak havonkint 50—50 pengőt fizes­sen. A tárgyalás végén érdekes vita alakult ki, hogy vájjon a két gyerek milyen ro­konságban van egymással. Vér szerint testvér ek. A Leány gyermeke az anya unokája, viszont az anya gye. eke a le­ánynak testvére, mig a gyereknek nagybátyja. li- ii%: Iái ki FÉLÓRA A HALASI MUNKÄSBIZTOSIT0BAN 260 nunkaadú havi 5500 pengőt, 306 mnnhaaifó negyedévenként 4000 pengőt fizet a Társadalsihiztosittlaak 1470 tagja van Halason az intézetnek Ujságközleményekfcen, képviselőhá­zi interpellációk alakjában szinte na­pirenden tartják a Társadalombizto­sító Intézetet, munkaadók, mint mu­must emlegetik, kétségtelenül sok a panasz a Munkásbiztositó ellen. En­nek a cikknek nem az a feladata, hogy a panaszok ügyében panaszso­rokat tartson, mi itt most képét akarjuk adni a Társadalombiztositó- nak, hogy hogyan él, hogyan műkö­dik, milyen kívánalmakat elégít ki, mik a bevételei és a kiadásai és ál­talában az egész intézet működéséről kívánunk szólni, hogy a közönség is lássa azt a munkakört, a maga tel­jességében, amelyet a Társadalombiz­tosító lát el. Halason azok, akiknek a Társada­lombiztosítóval nincsen összekötteté­sük, jóformán nem is tudnak róla, úgyszintén azt sem sokan tudják, hogy a Polgári Olvasókör tőszom­szédságában levő intézeti székház irodáiban 31 helység ügyeit intézik, hogy a halasi kirendeltségen látják el Halas, Kalocsa, a kaOlocsai járás, a kiskőrösi járás, Szabadszállás, Fü- löpszáliás, Soltszenhmre, Kiskunmaj- sa, Jásszentlászló és Szánk munkás- biztositását és betegsegélyezését. Munkatársunk felkereste a halasi kirendeltség vezetőjét és tőle disku- rálás közben igen érdekes és figye­lemreméltó adatokat tudott meg a a halasi Társadalombiztosító működé­séről és az országos Társadalombiz­tosító helyzetéről. A kirendeltség vezetője a Társa- dalomblztositó idei 1934. évi jóvá­hagyott költségvetésével maga előtt, a következőket mondotta: — A Társadalombiztositó koránt­sem az a szerv, amilyennek a köz­tudatban beállítják és az ellene irá­nyuló támadások sem állják meg a helyüket. Komoly, körültekintő mun­ka az, amelyet az intézet végez és óriási szociális jelentőséggel bir. — Itt van előttem az 1934. évi miniszterileg jóváhagyott költségve­tés és ennek a számai nyílt felele­tet adnak minden kérdésre, ami a Társadalombiztosítónak a publikum­mal szemben való szerepét illeti. — Vegyük először is sorra a se­gélyezési költségeket. Halason táp­pénzre elő van irányozva 18 ezer P, az egész ország területére 8 millió 700 ezer P, szülészeti segélyre Hala­son 6700 P, országosan 1 millió 480 ezer 480 P, kórházi költségekre Ha­lason 16 ezer, országosan 6 millió 539 ezer 900 P, gyógyellátásra Ha­lason 11 ezer 500, országosan 2 mil­lió 320 ezer P, orvosi kölségek, or­vosoknak Halason 14 ezer 080, or­szágosan 3 millió 893 ezer 340 P. Egyéb segélyekre Halason 3100 P, országosan 2 millió 300 ezer 988 pengő. Összesen tehát Halasra 69 ezer 380 pengő, mig az egész or­szág területére 25 miliió 234 ezer 708 pengő. Ezek az adatok az ipari al­kalmazottakra vonatkoznak, a háztar­tási ágban viszont így oszlanak meg ezek az összegek. Táppénz Halason 8 ezer, országo­san 873 ezer 600 pengő, szülési se­gély Halason 1450, országosan 284 ezer 200 P, kórházi költségekre Ha­lason 6400, országosan 1 millió 523 ezer 400 P, gyógyellátás Halason 2600, országosan 311 ezer 210 P, orvosi költség Halason 6860, orszá­gosan 660 ezer 560 P, egyéb költ­ségek Halason 750, országosan 280 ezer 194 pengő. Ezek voltak az ipari és háztartási ágazatban a kiadási tételek. A Társadalombiztositó bevétele Halason betegségi járulékokból 115 ezer P, országosan 29 millió 362 ezer P. Egyéb jövedelmek Halason 132 ezer 877 P, országosan 31 mil­lió 874 ezer 046 P. A személyi járandóságok a halasi Társadalombiztositó körzetben 33 ezer 319 P, országosan 6 millió 039 ezer 988 P. A Társadalombiztositó dologi ki­adásai Halason 57 ezer 873 P-t tesz­nek ki, beleértve persze itt a kiren­deltség egész területét. ra Országosan ez a tétel 11 millió 049 ezer 638 pengőre rúg. A Társadalombiztositó ügyviteli költségeihez az állam ez évben 2 millió 280 ezer pengővel járul hozzá. A tarka és egymásután következő adatokból megtudtuk, hogy a Tár­sadalombiztositó halasi kirendeltségé­nél 23 körzeti orvos működik, 6 szakorvosa van és 1 tisztviselőor- vosa dr. Molnár Kálmán főorvos. Halas városban az idei februárban igy oszlottak meg a pénztári tagok és a munkaadók. Ipari ágazatu tag 1047, háztartási tag 427. Ezzel szemben ugyancsak Halason 260 ipari és 386 háztartási munkaadó van. Halason az ipari tagok után ha­vonta a munkaadók 5 ezer 500 P járulékot fizetnek, a háztartási mun­kaadók pedig negyedévenként 3500— 4000 pengőt. A kirendeltség egész területén 1004 ipari és 1267 háztartási tag van. Az Országos Társadalombiztositó ebben az évben beruházásokra ösz- szesen 6 millió 507 ezer 250 pen­gőt fordít, rendelőintézetek fenntar­tására, szakorvosok illetményeire 1 millió 603 ezer 280 pengőt irány­zott elő. Nyugdíjas tisztviselők illetményei­re 1 millió 307 ezer pengőt. A Társadalombiztositónak két sa­ját kórháza és három üdülőtelepe van, ahova az ország minden részé­ből utalnak be betegeket, de ugyan­akkor nemcsak saját kórházaikba, de más kórházakba is jut a Társadalom­biztositó tagjaiból beteg. Megbüntették, mert „II. Pipás Pistádnak nevezte lakótársát Kecskemétről írják: Újvári István és felesége becsü­letsértés miatt álltak a napokban Héjjas Pál dr. járásbiró előtt. Ujváriék közös konyhán laktak Ladányi Jánosékkal, emiatt min­dennaposak voltak a veszekedések. Súlyos, becsületsértő kifejezéseket vagdostak egymás fejéhez a felek. Ujváriné egyizben ismét alaposan összepürölt Ladányinéval és többek között »II. Pipás Pistádnak nevezte. A bíróság becsületsértés miatt 15 pengőre ítélte Ujvárinét. fia minden agglegény megnősül, akkor is 3 és Jél millió feles­leges nő marad Európában Kiszámították, hogy Európában ál­landóan emelkedik a nők száma. Je­lenleg az a helyzet, hogy még ak­kor is 3.5 millió felesleges nő ma­radna öreg világrészünkön, ha tör­ténetesen minden agglegény megnő­sülne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom