Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-04-14 / 30. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE • n —-i április 14 A KÖZÖNSÉG PANASZKÖNYVE GAZDALEXIKON nyugvás keletkezik a termelőkben és egyúttal ösztönzően hat a termelésre, miután a termelők látják, hogy termésüket el is tudják adni. , ,, , Vandálok Budapesti lapok hozták a közelmúltban, hogy az angolok egyik afrikai gyarmatukon uj vasútvonalat akartak építeni, amely egy nagy erdőn vezetett volna keresztül. Amikor meg akarták kezdeni az erdőben a munkát s a fákat kezdték irtani, a benszülöttek: a néger vademberek, fellázadtak s szétzavarták a munkásokat. Nem azért tették ezt, mintha ellenségei lettek volna a vasútnak, hanem azért, mert fájt nekik a fák kiirtása. Ez történt 1934. esztendő február havában a legsötétebb Afrika vadembenek-lakta vidékén. Ugyanezen időtájban Kiskunhalason az uccákon, a szőlőkben, a gyümölcsösökben napirenden vannak a facsonki tások. Egy mérnök minta- gyümölcsösében a múlt év tavaszán 98 drb. termő gyümölcsfát nyúztak meg. Ugyanezen időtájban 19 drb. fiatal hársfát törtek derékon az Al- kotmány-uccában. A Kötönyi-uton többszáz fiatal jegenyenyárfát tördeltek ki tövön. Pár hét előtt Horváth Szépné Sóstón felüli gyümölcsösében pusztítottak ki 9 drb. termő kieferkörtefát. Mült héten Kotozsváry Kiss árpád és Füstös Imre sóstói gyümölcsösének fiatal fáit vitték el ismeretlen tettesek. Ha járjuk a kül-. területen lévő utakat, vagy szépen befósitott uccáinkat, gyakran látunk megcsonkított, megfa/agott, leskal- polt koronáju fácskákat. Ez az a híres kultúra, amelyet oly fennen hirdetnek az őslakók ve- zérkolomposai ? »Nem tűri a homok az urat!« Ezt felelte egyik őslakó vezér, amidőn szóvátettük előtte azt a, gyalázatos eljárást, amit Kiskunhalason az élő fákkal bizonyos fenevadak tesznek. Hiszen ha ez így folytatódik tovább, derékba törik ama hasznos és szép akció, ami az utóbbi években oly szépen nekilendült. A gyümölcsösök telepítése. Pedig ez igen fontos városi és nemzeti érdek. Amikor csak kiefer-körtéért egy őszön kettőszázezer pengőt kapnak gazdáink s más gyümölcsért még legalább ennyit, tehát összesen sokkal többet, mint a, rozsért és búzáért, akkor nem szabad napirendre térnünk a, facsonkitó vadállatok űzőiméinél. A hattóság keresse a módját annak, hogyap lehet megakadályozni s végét vetni ennek a vandalizmusnak. Mert még is csak szégyene Kiskunhalas megyei városnak, hogy területén ilyen lelketlen emberek laknak. Ki kell őket irtani. (Gy.) Sok bajról számol be, de mégis bizakodó a Mezőgazdasági Kamara évi jelentése A Dunia-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara most tette közzé évi je'entését. A je’entés érdekes részeit röviden a következőkben ismertetjük: Általános gazdasági viszonyok A Kamara fenti feét időpont közé eső időszakáról: szóló jeentésünket azzal a régein várt s már-már bizonyosnak vehető kitételei1 kelt kezdenünk, hogy gazdasági é’eíünk tu! van a mélyponton. Meg кед! állapítanunk azt is, hogy az egész világon fellendülés tapasztalható a gazdasági életben. A kereskedelmi forgalom emelkedő irányzatot mutat egész Európában. A világ termelési és fogyasztási egyensúlya kezd helyreák !;ani és pedig a fogyasztás emelkedése oldalán. Engedni kezd az a szigorú jégkéreg, amely elöntötte, majdnem eltemette az egész világ gazdasági életét. Magyarországon a: kormányzat legfőbb gondját a mezőgazdasági termények értékesítése képezi. Ezt a célt szolgálta a római ut, ezt szolgálja az Ausztriával való gazdasági együttműködés, a német-magyar kereskedelmi tárgyalás. Ami pedig a belső javulás jeleit mutatja, itt már pozitív eredményekre tudunk rámutatni. A búza ára az utóbbi három hónap alatt 7 pengőről majdnem 11 pengőre emelkedett. A sertésárak nem remélt magasságot értek el, hiszen volt piac, ahol 1.30—1.40 P volt a sovány sertés kilója. Ugyancsak áremelkedést tapasztalunk a marha, a birka, a gyapjú áránál, mely utóbbi közel' száz százalékos. A kivitelünk emelkedése is számottevő. A munka - nélküliség az egész világon csökkenőben van, kivéve Franciaországot, ahol némileg emelkedett. A vidéki városokban lényegesen csökken az inségmun- kára jelentkezők száma. Ma már a mezőgazdaság éég munkát ad. Sok helyein munkáshiány érezhető, különösen a szőlős vidékeken. Készül az uj adóreform, a kamarák körvonalazták в jövőre vonatkozó irányelveiket, mert a legtöbb (adó a földadó után igazodik, tehát etze- ket ke1! figyelembe' venni. Magyarország agrárszempontból: a folyó esztendőben igen nagy események szinhéye lesz. Júliusban' tartja Budapesten a nemzetközi mezőgazdasági bizottság több napra terjedő kongresszusát, amelyen 25—30 nemzet agrárképviselői fognak részt venni. özöló és gyümölcs Az elmúlt évben a rossz szüreti eredmények minőségileg és mennyiségileg az átlagon aluli szőlőt és bortermést produkálták. Ennek ellenéie azonban a folyó év elején a borárak lényegesen emelkedtek, kül önösen a régi készletek, de az újak is, amelyeket sikerűit sűrített musttal és egyéb megengedett eszközzel kereskedelmi árucikké tenni. Jelentős kereslet indult meg az utóbbi időben bor iránt, ami az árak emelkedésében is kifejezésre jut. Szomorúan állapítható meg a Statisztikai Szemle adataiból, hogy az el- frmuítt 5 év alatt 18.000 kát. hold szőlő pusztult ki, ami 18.000 szőCömunkásnak félévi munkaalkalmát szüntette meg. De ezenkívül óriási kár származik abból, hogy az elmúlt évek rossz borárai miatt. továbbá a sző!övédekezöszerek drágasága miatt nem gondozták a szőlőket megfe alcen és sajnos, nemcsak a rossz szőlőknél, hanem a jó szőlőterületeknél is nagyok a károk. Érdekes megállapítás az is, hogy a szőlőtermelés Magyarországon milyen nagyje’mtőségü szociális szempontból, nemcsak azért, mert sok munkásnak ad kenyeret, hanem azért is, mert tulajdoni jellege szerint nagyrésze kisbirtokosok kezén van. A 368.256 kát. hold szői'.ő- terü’etbőil csak 17 százalék van 5 holdon félül birtokosok kezében s ezek száma mindössze 5231 és kezükön van 63.778 kát. hold szőlőterület. így tehát több mint 300.000 kát. hold szőlő 5 holdon aluli darabban, kisemberek tulajdona. Meg kell itt emlékeznünk arról is, hogy különösein az alföldi vidékeken mir csoda nagyje'entőségü a szőlővenyige, mint tüzelő anyagot szolgáltató termény. A venyige, továbbá a szőlőkben tévő gyümölcsfák legalyazott nyesedéke és a haszná'hatatlanok kivágása révén nyert faanyag egy esztendei értéke ösz- szeszámitva, sokak szerint alig marad alatt» erdőink évi terméseinek. Ezt alig számítják, pedig óriási érték ez a fában szegény Alföldre. A szote értékét a búzává! összeha:on- Ktva, azt látjuk, hogy mig 1933-ban 28 miliió kát. holdon termett búza értéke 240 millió pengőt jelentett, addig 368.000 kát. holdon termelt szőlő, must, gyümölcs és venyige értékét nyugodtan lehet 70—80 millió pengőre tenni, vagyis mig a teruet hétszer kisebb, az érték harmada a búzatermés értékének. Borkivitelünk is emelkedett az utóbbi időben, mert mig 1932-ben 174.749 métermázsa bort vittünk ki, addig 1933-ban 190.625 métermázsát Állattenyésztés A juhtenyésztés fejlesztése érdekében szükségesnek mutatkozó intézkedések szintén állattenyésztési szakosztályunknak gyüésén képezték megbeszélés tárgyát s e gyűlésünkből, kifolyólag felirattal fordu.tunk a fö'.dmivelésügyi miniszterhez és annak figyelembevételével, hogy a juhtenyésztés — kelő körültekintéssel. és a többirányú termelési rendszer alkalmazásával — még ma is jövedelmezőig űzhető, amennyiben a gyakorlati gazdák véleménye szerint ilyen eljár ássa! egy-egy anyajuh után még a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok között is 20—22 pengő évi tiszta nyereség remélhető. Hogy mennyire fontos mezőgazdasági terményünk a gyapjú, ennek bizonyítására felemlítjük, hogy egész termelésünk az országban 4.5 mi llió kg., mig a szükséglet e legminimálisabb számítás meliert 12 millió kg. A 7 és fél — 8 mi-ltó kg. hiány részben mint félgyártmány, részben mint készáru jön be az országba. A baromfitenyésztés fej észtére érdekében kamaránk eteöksége igen nagy súlyt helyez arra, hogy a magyar gazdaközönség, főleg a birtokában levő, évszázadokon át akíimatizáíódott, igénytelen és ételié való, magyar parlagi tyúkok megfestő nemesítésével és kitenyésztésével igyekezzék ennék az állat- tenyésztési ágnak jövedelmezőségét fokozni és biztosítani'. Mezőgazdasági kivitel Röviden meg akarunk emlékezni Anglia baromfikiviíteérőí, amely a mi baromfiexportunkra döntő jelentőségű. Anglia vágott baromfikivitele 1931- ben volt a (legnagyobb. Már 1932-ben eég je antösen csökkent, 1933-ban folytatódott a hanyatlás, amikor 3 százalékkal kevesebb vágott baromfi került bevitelre, mint az előző évben. Az 1933. év bairomfikiviteében a pulykáé volt az első hely 51 százalékkal, mig csirkére és tyúkra: 40 százalék, egyéb baromfira pedig mindössze 9 százalék esett. Az Angliába exportáló államok között az elműt! év folyamán mindenféle baromfifaj tában Magyarország á'f.ott első helyen. De nemcsak ez az első hely a jer lentos, hanem talán még nagyobb figyelmet érdeme! az 1932. évvel szemben bekövetkezett 62 százalékos emelkedés. Az ír Szabadágam bevitele alig csökkent va'amit, innen a bevitel legnagyobb része pulyka vioßt. A kiviteli terén a Kamara súlyt helyezett arra, hogy a kereskedők által kér vésbbé látogatott helyeik értékesítését is .felkarolja s evégből állandó érintkezést tartott fenn a Hangya Szövetkezettel, azzal közölte az ilyen helyeket s и Hangya ott megjelenve, a gyümöl- ! csőt felvásárolta és exportálta. A ' Hangyának e tevékenysége ig]en figyelemreméltó, mert ez által bizonyos megMezógazdasági hitelügy és mező* gazdasági tartozások rendezése A hüe’éúat szünetelése folytán » Kamara súlyt heyezett arra, hogya a gazdaközönségnek tavaszi mezőgazdasági hitel adjon rendelkezésére. Ez ügyben mozgalmat is kezdeményezett, amelynek meg is volt a kívánt eredménye, mert a földmivelésügyi kormány jelentős ősz- szeget bocsátott a gazdaközönség rendelkezésére'. Jellemző a viszonyokra, hogy ezt a hiteit a gazdák csak részben vették igénybe. E hitelt a Kamara tételétén a Duna—Tiszaközi Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet folyó- si tóttá, majd később a vidéki bankok is megbizattak e hitel lebonyoÜtásávaJ. Az év folyamán még tenyéezáűat-köl- csön került lebonyolításra a Budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállításon vásárolt teiyeszälaitük megvétele céljából. Országunk boldogulása a mezőgazda- sági termetes sikerétől függ s ennek folytán a Kamarának mindent el kellett követnie arra nézve, hogy a termelés zavartalanságát biztosi tani is tudja. Az a gazda, aki állandóan végrehajtásoknak van1 kitéve, aki ellen folytonosan árveréseiket tűznek ki, az nem tud nyugodtan termetei, nem tud üzemtervet csinátei és nem tud olyan termelést űzni, améy egyrészt az ő megélhetését biztosítja, másrészt az ország jövője szempontjából kívánatos. Adózás Az .adózás terén egy év óta elég sok könnyitő intézkedés történt, melyek azonban mind a már e’őirt adók fizetésébe vonatkoznak, de magát az adó- íendszert nem érintik. Arra törekedtünk, hogy a különféle kedvezményeket a gazda-közönségge! hivatalos lapunk utján megismertessük. Több Ízben is felhívtuk a gazdaközönség figyelmét a rögzített adók felmondására és amint a vidéki lapokból olvassuk, elz év elején sokkal löbben éltek felmondással, mint más esztendőkben. Adóügyekben számosán fordultak hozzánk személyesen és levélben, rendes adófizetők részéről gyakori volt в mél- tát’aiikodás a késedelmes fizetőknek adott kedvezmények miatt. Megértettük véük, miszerint amal'ett, hogy a pontos adófizetők részére is megvan a kedvezmény, — csak az önhibáján kívül hátralékban maradt adózó érdeme! kedvezményt és kíméletet. Sajnos, ez az élv nem érvényesült mindig teljes mértékben, mert Sok volt a rosszhiszemű hátratekois, de feltehető, hogy az 5 évi részlettörlesztésre vonatkozó legújabb i endetet javítani fog a luelyzetenA »PROVINCIA« Mező- és Közgazda- sági Termete, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet(VI., Teréz-körut 47. Tel.: 17-2-46). Minden eladásra kerülő mezőgazdasági terme'vényeket, jószágokat úgy a be'-, mint a külföldi piacon a legmagasabb napiáron értékesít. Beszerez mindent, ami ruházkodás-, laltás- és munkálkodáshoz szükséges. Kamatmentes előleget mezőgazdasági terményekre és jószágokra folyósít Körzetképvise'ők kerestetnek. Nyugdíjas köztisztviselők előnyben. Cséplési, ipairi szenet előnyös feltér tétek mellett száFit. auaaaaaaaaaaa Tavaszi bevásárlásait Seither Sándor alkalmi és divat áruházában eszközölje. Minden héten uj, a legdivatosabb áruk érkeznek. Szolid, pontos klszolgtlAs.
