Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-01-10 / 3. szám
2 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 10 ___ LEOQjmi___ Az alispán ünneplése a ma délelőtti vármegyei közgyűlésen Mit mond az alispán évnegyede® Jelentése Pestmegryéröl ? (Budup rsii tudósítónktól) gazdiaadófiságok rendezéséről szóló tóVáros, vagy falu legyen-e Kalocsa? 30 napon belül dönteni kell ebben az ügyben, Írja a főispán Közel egy éve áll üresen a kalocsai polgármesteri állás. A város részben, takarékossági okokból nem töltötte be, részben pedig Antálffy polgármester nyugdíjazása következtében felmerült az a gondolat, hogy nem jobb lenne-e, ha a város víszh szaalakuilna községgé. Ebben a kérdésben élénk viták folytak. Úgy látszik, hogy a főispán véglegesen döntésre óhajtja vinni a kérdést. Leiiratot intézett a város vezetőségéhez, amelyben arra ad utasítást, hogy a képviselőtestület 30 napon belül most már véglegesen döntsön, hogy továbbra is kivánja-e Kalocsa városa jellegét fenntartani ,vagy pedig a községgé való visszafejlesztés mellett foglal állást, így tehát hamarosan összeül a város képviselőtestülete, hogy a főispáni leirat értelmében tiszta helyzetet teremtsen. A képviselőtestület döntését nagy érdeklődéssel várják Kalocsán. Kálvária Beocsintól Kelebiáig A szent estén üldöztek ki a szerbek egy bácskai magyar családot A jugoszláv résziről sorozatosan is- | métlődő magyarellenes túlkapások- j nak újabb felháborító esetéről érke- | zik jelentés. Ezúttal egy tekintélyes j beoesini magyar gazda esett áldozatul a szerb terrornak. Karácsony este szerb szuronyos katonák jelentek meg Tóth József beoesini magyar gazda portáján, aki háznépével együtt éppen a rádiót hallgatta. A szerb járőr vezetője durván ráripakodott a meglepett gazdára és közölte vele, hogy azonnal takar rodjék ki a házból és hagyja el a falut, mert a jugoszláv hatóságok j irredenta vádiak miatt kiutasitási eljárást indítottak ellene. Minden kérés és könyörgés hasztalannak bizonyult. A kétségbeesett Tóth József hiába rimánkodott, hogy legalább a karácsonyi ünnepek alatt hagyják őt meg az otthonában s ne tegyék földönfutóvá hozzátartozóival együtt. A szerb katonákat Tóth József feleségének könyörgése sem lágyította meg, uigy hogy a boldogtalan család apraja-nagyja anélkül, hogy vagyonából bármit is megmenthetett volna, gyalogszerrel volt kénytelen nekivágni a határnak és hosszas, viszontagságos utazás után jutottak el karácsony második napján Kelebia határállomásra, ahol végre a magyar hatóságok vették védelmükbe az ártatlanul megkínzott és otthonuktól kiüldözött magyarokat. Tóth Józsefet és családját először Szegedre, majd Baján át Mohácsra küldték, ahol ottani rokonainál szállt meg a család. A szerencsétlen emberek elmondották, hogy amióta a revízió eszméje intenzivebben került napirendre, azóta Jugoszláviában a legkegyetlenebb üldözésnek van kitéve a bácskai magyarság. A szerb hatóságok képesek pusztán azért kiutasítani magyarokat, mert a budapesti rádióelőadást hallgatták. Emiatt éjjelente végig is razziázzák az uccá- kat s megfigyelik, hol veszik a budapesti rádió műsorát s utána kezdődik az üldöztetés. Persze ürügyek alapján is megtörténik sokszor a kiutasítás, mert valakinek fájt a foga az Így eltávolított magyar lakására, bútorára s egyéb ingóságaira. Bonyodalmak egy vitézzéavatás iránti kérelem kerül Érdekes ügyben hirdetett ma ité- : letet a kecskeméti törvényszék bűn- : tető tanácsa. BülyovsZky Gyula dr., Halason is jólismert, kiskunmajsai községi orvos, kormánytanácsos följelentést tett rágalmazás, becsületsértés és hatóság elleni rágalmazás cimén ifj. Farkas Ede és Vitéz Kovács Ernő ellen. A följelentés szerint Bülyovszky dr. — 47 hónapos harctéri orvos- szolgálatára való tekintettel 1928-ban a vitézi rendbe való fölvételért folyamodott Mire ifj. Farkas levelet irt a Vitézi Székhez, amelyben azt irta, hogy az oyvos a kommün alatti szereplése miatt méltatlan a »vitéz-őségre. Vitéz Kovács járási hadnagy mej balra hét fí a Árpád Tanitá hétfőst! Külön dijért Ti tánc é pedig hasonló értelemben tett jelentést hatóságának. Bulyovszkyt erre nem avatták vitézzé. Sőt a pécsi ve- gyesdandárparancsnokság becsületügyi eljárást tett ellene folyamatba!, amely azonban teljesen rehabilitálta őt, mire megtette a följelentést. A múlt év őszén foglalkozott az üggyel a félegyházi járásbíróság, amely megállapította, hogy ifj. Farkas és vitéz Kovács elkövették a rágalmazást, azonban, mivel 1933- ban, tehát öt évvel az eset után, tette meg a főorvos a följelentést — elévült az ügy és igy felmentette őket. Két h szabó foly; 15-én lakáso mártír alatt. lód mara< Mark kézi mi A törvényszék helybenhagyta a jár rásbiróság ítéletét. Szokatlanul nagy számban jelentek meg a megyebizottsági tagok, a ma kedden délelőtt tartott Pestvármegye közgyűlésén, ünnepélyes, meleg hangulat volt, miért ezen a közgyűlésen ünnepelte a vármegye közönsége Erdélyi Lóránd, a vármegye kiváló és nagy szeretetben álló alispánjának 25 éves szolgálati jubileumát. A közgyűlésen Preszly Elemér főispán elnökölt. Mindenünnen sok bizottsági tag jött fel a közgyűlésre. Szép számmal voltak a halasi megyebizottsági tagok is, a város részéről ott volt dr. Fekete Imre polgármester. A közgyűlésen a szónokok meleg szavakban méltatták az alispán érdemdús munkásságát. A közgyűlés azután a tárgysoroza- j tot tárgyalta le. Nagy érdeklődést j keltett az alispán évnegyedes jelen- j tése Pestvármegye közállapotáról. j A jelentés személyi ügyekkel kéz- J dődik. Bejelenti, hogy bizottsági tagságáról Kovács Vince és Pataky Dezső lemondottak, kiknek helyébe Burányi Lászlót és Szabó Zsigmondof hívták be. Halas az ínségeseket saját erejéből el tudja látni A je'entés ezután a megye területén folyó inségakciórói számol be. A belügyminiszter a megyei városok i-raségiakció költségvetését tárgyalta s a szükséghez képest a felmerült hiányok pótlását megállapította, de megalapította az államsegélyt is, melyet a városok részére folyósítani szándékozik. Tíz városnak 430 ezer pengőt folyósítanak. További részében ezt mondja: »Kiskunhalas és Vác városok az Ínségeseket saját erejükből el tudják látni s igy ечяк iaz akció megindításához részesültek a belügyminiszter által 20.000 pengő előlegben, me’y összeget azonban az 1934. év folyamán vissza kell téri- tmiök.« A Mezőgazdaság, ipar és kereskedelem. Erről a következőket mondja a jelentés: A mezőgazda helyzete változatlanul súlyos. A gyenge gabonaárakkal szemben a gazda által igényelt ipari termékek árai tuimagasuk és a gazda a legfontosabb szükségleteiről is kénytelen lemondani. Ehhez hozzájárulnak a súlyos adóterhek, a gyenge értékesítési lehetőségek, melyek a gazda helyzetét már valóban válságossá teszik. A vármegye ipari és .kereskedelmi helyzetéről elmondja az alispán jelentése, hogy a múlt esztendő súlyos te- herpró-ba volt. A katasztrofális zsugorodási folyamat azonban az év közepe tájién megállt. Az 1932. év adataival való összehasonlításból kiderül, hogy a szén- és vastermelés fokozódott, a vasiparban többezer fővel szaporodott a foglalkoztatottak számla s á körülmények arra vallanak, hogy a javulási folyamat első jelei jelentkeznek. Köszönetét mond az alispán a kormánynak az ipar, a kereskedelem adóinak könnyítéséért, de kijelenti, hogy a kereskedelemnek suiyojs terhet okoz a tézkedésnek az a pontja, amely a gazdák kereskedelmi tartozásait is részben moratórium alá vonja. Ez1 nemcsak a kereskedőkre káros, hanem a gazdákra j is, mert elrefceszti az áruhite ek forrását. j Megállapítja az alispán, hogy a terménykereskedelemnek sokat ártottak bizonyos külföldi üzletek, amelyeket álami égisz alatt bonyoiitottak le. Minél több kereskedőt keli belekapcsolni az exj- portba. A Németországgal kötött megállapodás súlyos hátránya volt, hogy a német gabonaátvevő céget felhatalmazták a magyar búzának Rotterdamban való értékesítésére. Ez a cég, hogy miinél ©óbb pénzéhez jusson, áron aíui dobta piacra a magyar búzát és ezzel nagymértékben hozzájárult az áresés előidézéséhez. t A vármegyei pótadó Vármegyei pótadó cimén 523.523 pengőt hajtottak be. Megállapítja az alispán, hogy ilyen nagyösszagü behajtás csak egyszer fordult elő a vármegyei pótadó életbeléptetése óta, 1932 novemberében, de akkor is közei 100.000 pengővel volt kevesebb az eredmény. A jelentés további része »A vármegye 1933. évi III. negyedének egészségügyi állapotára vonatkozólag jelentem, hogy a fertőző megbetegedések a vármegye területén a következő számban fordultak elő: vörheny 931, kanyaró 415, bárányhimlő 220, hökhurut 70, vér- has 151, Heine Medin 12, dyptherla 556 és a typhus 483. Járványszerü megbetegedés nem volt. Múlt év ugyanezen negyedében a dyptheria 1450 és a typhus 3643 esetben fordult elő. Ezen, két megbetegedésnél óriási a csökkenés, — amely egyrészt különösen a typhusnál Burópa-iszeríe beállott kevesbedés, másrészt a szigorú rendelkezések pontos betartása, a Ramon-féte »Anatoxin« véd- oltás és a typhus elleni védoltás következménye. A vármegye területén az utolsó negyedben gümőkórban 278 egyén halt (meg. A vármegye állategészségügyi és áí- latforgalmi viszonyai országos ttiszony- äatbian sem voltak kedvezőtlenek, bár a legutóbbi évnegyedes jelentésem óta feltűnő javulás e téren nem volt megái lapítható. Az országszerte nagyobb elterjedésben pusztító sertéspestis vármegyénk területén is — főleg a kisemberek sertései között — számottevő károsodást okozott. Jelentem, hogy az év III. negyedében született 4659 fiú és 4335 leány. Meghalt 2757 férfi & 2565 nő. Házasság 4197 köttetett. Tüzeset volt 272. öngyilkos 77. Baleset 84. Gyilkosság 3. Tisztelettel értesítjük tisztelt ve* vőinket, hogy üzletünket áthelyeztük Körösi házba, volt Zábolyi László füszerkereskedő üzlethelyére. További szives pártfogásukat kér» ve, vagyunk kiváló tisztelettel Torma Testvérek üveg-porcellán szaküzlete 230 ezer pengőt a múlt Érdeklődtünk a nagyfy-afikban, vájjon mennyiben látszik meg a trafik- fogyasztásban a rossz idők hatása? Érdekesek ilyenko^ a számok és a statisztika soha jobb szolgálatot nem tesz, mint éppen a mai viszonyaink között. Ez a dohányfogyasztás ban, illetőleg kifejező gyón szomorú. Mert annak ellenére, hogy általánosságban a nők is diadalmasan vonulták be a trafikfo- gyasztásba, állandóan csökken a tna- fikfogyasztás. Maga a dohánymenyíüstök el Halas évben nyiség nem apad, általánosságban az olcsóbb fajtákat vásárolják az emberek. Mig 1930-ban Halas és köff* nyéke 504 ezer pengő értékű dohányt füstölt el, addig a múlt évben elfogyasztott dohánygyártmányok éftéke 365 ezer pengőt tesz ki. Halasra esik 229 ezer pengő, a környék pedig 135 ezer pengő dohánynemüt vitt el a nagytrafikból. A belföldi különlegességi gyártmányokból 1930-ban 10 ezer pengő, 1933-ban 4 ezer pengő volt a forgalom. azon- számtétele na-
