Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-01-10 / 3. szám

január 10 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal 38 százalék Majsán a pótadó Majsa két esztendős népesedési mérlege Január 2-án tárgyalta a miniszteri- közi bizottság Kiskunmajsa község 1934. évi költségvetését és a köz­ségi pótadó kulcsát 1934. évre 38 százalékban állapította meg. E helyen írjuk meg, Kiskunmajsa két esztendős népesedési statisztiká­ját. Az 1933-ik évi községi anyaköny- vekböl kiderül, hogy az elmúlt év­ben 159 pár kötött házasságot, 478 gyermek született és 261-en haltak meg. 1932. évi anyakönyvi adatok: há­zasságot kötött 137 pár, született 498 gyermek, meghaltak 408-an. Összehasonlítva az elmúlt két esz­tendő adatait, feltűnik, hogy 1933-ban visszaesett a születések száma, de mint örvendetes jelenséget kell alá­húzó ttan kiemelnünk, hogy a halálo­zások száma is aránytalanul vissza­esett. Mig 1932-ben 408 embert kí­sértek ki a majsai temetőkbe, addig az elmúlt 1933-ban 261 temetés volt.-~"-r —rr-~a Imrédy felhivta a bankokat, hogy ne fizessenek osztalékot Imrédy Béla pénzügyminiszter va­sárnap elutazott Genfbe a Népszö­vetség rendes ülésére, hogy ott a magyar gazdasági ügyekről tegyen jelentést. A Népszövetség ülése után Imrédy nem jön haza. Néhány na­pot még ott tölt, mert tárgyaláso­kat folytat Magyarország hiteleződ­nek kiküldöttjeivel. Imrédy pénzügyminiszter elutazása előtt szenzációs kijelentéseket tett. A nyilatkozat többek között ezeket tar­talmazza: — A nemzetgazdasági helyzet mi­att a kormány különféle intézkedé­sekre kényszerült. Egyes kormány- intézkedések, mint a gazdavédelmi rendelet, továbbá a hitelkamatok le- szállitásának állandó törekvése fon­tos intelmül szolgálnak a bankoknak. Ez az intelem nem lehet más, mint­hogy az adott helyzetben az elért nyereségből ne fizessenek osztalékot, hanem az erre szánt összegeket tar­talékolják, fordítsák az intézetek bel­ső megerősítésére s tartalékok kép­zésére. Végül kijelentette Imrédy pénzügy­miniszter, hogy az eddig megtett in­tézkedéseken túl nem hajlandó újabb engedményekre. ; ' ; TOLL és TINTA Gyermekei megkötözve vitték baza és elzárva (arlották az idős apát Ritka érdékeességü bűnügyben hozott ítéletet a kecskeméti törvényszék. Tápai István idős jásszen ti ászlói gaz­dát évekkel 'ezelőtt gondnokság a’á he­lyezték. Egy ideig Gyula nevű fiánál élt. később pedig véjéhez, Kiss A. Jó­zsefhez költözött. Az öreg gazda azon­ban nem. sokáig bírtál ki itt sem, hanem visszaköltözött Tápai Gyulához. Kiss A. Józseí erre sógoraival Tápai György- gye’, Kosa Jánossal és Kósánéval ki­lesték azt az időszakot, amikor az öreg Tápai egyedül volt otthon. Megkötözték és kocsira dobták az öreget, akit ezen­túl elzárva tartottak. Kiss A. Józsefet és Tápai Györgyöt még régebben 6—6 havi börtönre ítél­ték. Most Kosát 8 és Kósánét pedig 4 napra Ítélték. Mennyit exportált Halas? Az 1933-ik évben minden olcsóbb lett, csali a textiláruk drágultak Halas gazdasági kapa az 1933-ik évi áralakulások szerint Az 1933-ik esztendő folyamán is­mét katasztrófái is arányban folytató­dott a mezőgazdasági termények ár­zuhanása. Ez a Jegszomorubb fejezete a mulló esztendőnek és a legsúlyo­sabban érinti Halas egész lakossá­gát. De nemcsak a terményárak morzsolódtak le, hanem a sertés és a baromfiárak is. Ennek pedig nem az az oka, hogy talán a takarmány­félék árai olcsóbbodtak volna, mert azok a múlt évhez képest emelkedtek, vagy az állományok nagyobbodása, mert különösen a sertésállomány megfogyatkozott, hanem a közönség fogyasztóképességének csökkenése az egész vonalion. A gabonafélék árszínvonalának fenntartására képtelennek bizonyult atz export is és a lemorzsolódást megakadályozni semmi sem tudta. A gabonafélék, takarmá­nyok és a termények áralakulása 1933-ban. A gabonanemüek négy év előtti, ta­valyi és az 1933-ik év decemberi ár­jegyzései halasi viszonylatban a kö­vetkezők voltak: ho!gy a fontosabb közszükségleti árak emelkedtek. Az egyéb ruhanemüek drágulásá­nak oka, a kereskedők szerint, az e közben történt forgalmiadóemelés és az iparcikkeknek a vámhatóságok ré­széről történt számlafelértékelése. A gyapjukélmék általában 5—8, a kötött-szövött áruk 10—12, len- és damaszt cikkek 10—15, a fehér és tarka pamutáruk 5—6, a fehérnemű anyagok 10, a selyemáruk 5—8, a müselyem 5—10 százalékkal drágult az év végéig. Ha a drágulásokat összevetjük, a mezőgazdasági termények ára között egy év alatt 35—45 százalékos kü­lönbség állt be (agrárolló) a mező- gazdaság kárára és terhére, vagyis 1933. év végén 35—45 százalékkal élt drágábban a halasi ember, mint egy év előtt. Az iparcikkek drá­gulása és a mezőgazdasági cikkek áresése a fő oka a mai gazdasági helyzet elviselhetetlenségének és meg­állapítható, hogy még az ipari ter­melők közül is kiemelkedve, ma leg­jobban a textil szakma királyai gaz­dagodhatnak. Mennyit exportált Halas? Nem érdektelen, ha ezzel a cikkel kapcsolatban közöljük Halas 1932. és 1933. évi exportstatisztikáját. Az ada­tokat Ligeti Béla állomásfőnök szi­ves előzékenységgel bocsájtotta ren­delkezésünkre. E szerint Halas 1932. évben kül­földre szállított élőbaromfit 89 vagon, vágott baromfit 338, gyümölcsöt 315 vagonnal. 1933. évben Halas többet expor­tált, mint az előző évben. Élőbarom­fiból 107 vagonnal (javarészben Ausztria, kis részben Olaszország). Vágott baromfit 427 vagonnal (eb­ből nagyrészt Ausztria, Németország és Angliába ment szállítmány. Gyü­mölcsöt, alma, barack, szilva, szőlő stb. 497 vagonnal (Ausztria, Németor­szág, kis rész Csehszlovákia,). Lőtt vadat, nyalat 21 vagonnál (Ausztria, Németország). Tojást 182 vagonnal (jelentékeny része Ausztria, kis rész Németország). Ezenkívül Budapestre szállítottak vasúton 94 vagon élősertést, 103 va­gon gabonát, lisztet és bort. 1930-ik 1932-ik 1933-ik év végén búza 12.50 8.50-9.- 6-6.20 rozs 7.00-8.10 4.20 2.80 árpa 12.50—14.50 7.50 6.— zab 14.50—16.00 8.00 6.50 Takarmánynemüek: Széna 5.20—6,00 szalma 7.00—9.00 répa 1.30—1.40 Egyebek: tengeri bab burg. I. burg. II. káposzta I. 10.00 káposzta II. 3.00 alma I. — alma II. — 3.40 3.50-4.20 4.00-6.00 6.00-8.00 0.60 0.85—0.90 5.00 3.00 4.00 2.00 70.00 45.00 35.00 10.00 10.00 5.50—6.00 7.00-8.00 24.00—30.00 8.00-12.00 8.00—10.00 16.00 14.00 6.00 7.00 8.00 3.00 Ebből az összeállításból látható, hogy a gabonanemüek ára. szomo­rúan mélypontra zuhant. A takar­mánynemüek ára a n^gy év előttiek­hez képest szintén erősen zuhant. A sertés és a baromfi­piac áralakulása Kiskun­halason Ha ezeknek az árait is összehason- litjuk az elmúlt évekéivel, az árlemor­zsolódás azonnal szembeötlő. Vegyük tehát sorba, ezeket a tételeket is: 1930-ik 1932-ik 1933-ik é v sertés kg. 100—112 csirke kg. 130—140 tyuk kg. 140—160 liba kg. 175 kacsa kg. 173 pulyka kg. 160—170 liba párja 1400-1500 kacsa párja 600-700 tojás drb. 12—15 Mig a sertés alatti csökkenése 3 égén 76-84 66—70 80—85 70 70—75 65 80—90 80 90-105 70 70-85 70-75 800-1000 750—800 350—400 350—400 9-10 9-10 áfának négy év )—50 százalék kö­zött mozog, addig a baromfié elérte az 50—70 százalékot is. Ez a nagy árlemorzsolódás a mezőgazdasági termelés tragédiájának a képe. Ezzel szemben megállapitható, Egy életunt halasi nevelönö halálugrása a negyedik emeletről Vasárnap délelőtt Kiskunhalasról Budapestre érkezett Fischer Julia ne­velönö, aki hosszú idő óta egy ha­lasi családnál volt alkalmazásban. A Park-szállóban szállt meg. Délután 5 órakor a szálloda negyedik emeleti szobájából a Baros-tér úttestére ver ' tette magát. A szerencsétlen leány azonnal szörnyet hajt. Az öngyilkos leány búcsúlevelében tette okául be­tegségét hozta fel. Az ismerősök sze­rint a fiatal leány szerelmi bánatá­ban dobta el magától életét. megszűnt a pírtól III. szämu iskola A veszélybe került gőböijárási iskolában zavartalanul tovább folyik a tanítás Halas város pusztai iskolai oktatá­sában váratlanul olyan fordulat tör­tént, ami minden valószínűség sze­rint még foglalkoztatni fogja a kul­tuszminisztériumot, mert nem keve­sebbről, mint arról van Szó, hogy a pirtópusztai III. számú iskolát a kultuszminisztérium megszüntette. Ismeretes még olvasóink előtt, mi is több ízben foglalkoztunk már az- ! zal az üggyel, amely két pusztai j iskola létét, a most megszüntetett pirtái III. számú iskolát és egyik gőböijárási iskolát veszélyeztetett, i A belügyminisztérium ugyanis an- ' nak idején átirt a, városhoz, hogy á pirtói III. számú iskola és az egyik gőböijárási iskola máshol való el- j helyezéséről kell gondoskodni, mert ezek az iskolák a csecsemövédö épü­letében varrnak elhelyezve ,ahol to- ’ vább nem hagyhatók meg. A város felterjesztésben válaszolt a minisztériumnak és elmondotta, hogy megfelelő épület hiányában, de meg a nehéz pénzügyi helyzet mi­att sem tud megfelelő helyiséget az iskola elhelyezésére nyújtani. Ez a kérdés azután nyugvópontra is került éjs a két iskolában a múlt év szeptemberében meg is kezdődött az előadás és mostanáig zavartalanul folyt. A karácsonyi szünetben váratlan rendelkezés érkezett Halasra. Ezt már a kultuszminiszter adta ki, aki a pirtói III. számú iskolát megszün­tette s az ottani tanítónőt Fejesnél Pilis községbe helyezte át A kultuszminiszteri rendelkezés folytán megszüntetett pirtói III. szá­mú iskola növendékeit az ottani II. számú iskola két tanítónőjéhez osz­tották be. Beavatott helyről úgy informálták munkatársunkat, hogy a miniszter azért szüntette be a pirtói III. szá­mú iskolát, mert az ott tanuló gyer­mekek létszáma 28 volt és a kis létszámra való hivatkozással történt a megszüntetés. A pirtói lakosságot az iskola meg­szüntetése súlyosan érinti és mint értesülünk, a közeli napokban pir­tói küldöttség fogja a kultuszmi­nisztert felkeresni, amelyben kérni fogja az iskola visszaállítását, de nem ott, ahol eddig volt a sol'tvad­kerti ut nyugati oldalán, hanem az ut keleti oldalán a tulaj donképeni Pirtón, mert mint mondják, ennek a lakott pusztarésznek nincs és nem is volt még iskolája. A gőböijárási iskolára vonatkozó­lag úgy értesülünk, hogy a veszélybe került gőböijárási iskolában tovább is zavartalanul folyik, a tanítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom