Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-02-11 / 12. szám

február 11_____________________________________ KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Derekas munkát végeztek az elmúlt évben a halasi mentők A téli szivárvány jó termést jelent Hétfőn nemcsak Budapesten, ha­nem Pestmegye 'egész északi részén szép szivárványt láttak. A néphit szerint a téli szivárvány korai ta­vaszt és jó termést jelent. „Begyűjtési“ kölcsönök 6 százalékos hitelt kap a vidék ? Tárgyalások vannak folyamatban, hogy egy-egy vidéki intézet számára 10 —80 ezer pengős újabb hitékeretet álla­pítsanak meg, amiből nemcsak a gaz­dák, hanem az iparosak is kapjanak be­gyűjtési hitelt, még pedig 6 százalékos kamat ©lenében. Néhány napon belül már megkezdődik a hitelakció és akkor összegszerűen is lerögzítik annak kere­tét. A fenti hitelkeret csak nagyon kis mértékben szolgálná a célt. A hitel- •szempontból kiéheztetett mezőgazdaság­nak és iparnak sokkal nagyobb össze­gekre vo'na szüksége. h^-1 ■ . . i „из-''1 -a Komoly számok Békében 65 kiló búzát kellett adni egy csizmáért, ma 200«at kell adni. Egy tehénért 8 ruhát adtak, ma csak l et adnak A mezőgazdasági termények érté­kének devalválódásáról rendkívül el­szomorító képet ad egy most meg­jelent kimutatás. A .békevilágban a gazda, vagy a munkás egy pár csizmáért 65 kiló búzát adott, ma ellenben csak, 2 mázsáért tud ilyent kapni. Egy öltö­zet falusi férfiruha békében 125 kiló búzába került,, ma 450 kilóba ke­rül. Egy kiló petróleumot 1.6 kiló búzáért adtak, ma 3 kiló búza az ára. Egy nyári kartonruha, egysze­rű anyagnak való, 10 kiló búzáért volt megvásárolható, ma 80 kiló búza értékét kérik el érte. Egy te­hén áráért régen 8 ruhát adtak, ma pedig csak egy ruhát adnak­О r s z á g—1711 á g Vinkter Istvánt nevezték ki a külke­reskedelmi ügyek kormánybiztosává. — Általános sztrájkra készültek az erdélyi vasutasok. A rendőrség 36 embert őri­zetbe vett. — A Nemzeti Bank 9 száza­lékos osztalékot fizet. — 110 milliós belső kölcsönt vesz fel a kormány a de­ficit fedezésére és a közmunkák meg­indítására. — A pesti villamosok perron- ján valószínűleg megengedik a dohány­zást. — A Tabán lebontása miatt az összes lakóknak felmondott május el­sejére a főváros. — Korpássy Gyula kú­riai biró leugrott az V-ik emeletről és meghalt. .— Hunyadi Jánosnak Iovas- szobröt állítanak Temesvárott. — József Ferenc főherceg fe'eségének, Anna fő­herceg asszonynak fiúgyermeke szüle­tett. — A vá’ság miatt feloszlik a pesti Kohner-bankház. — Székesfehérvár tör­vényhatósági bizottsága tiltakozott a tisztviselői fizetéscsökkentés elén. — Emléktáblát kap Sopronban Zrínyi Mik­lós, a szigetvári hős. — Egyetlen fillér nélkül 700 ezer pengős házat vásárolt egy za aeger szögi ember. Elfogták. — A főváros 216 szabályrendelete közül 145 módosításra szorul. Még csak pár éve, hogy Halason fennáll a mentók állomása, de már is bebizonyosodott, hogy erre az in­tézményre nagy szüksége van Ha­lasnak. Sok esetben mentik mag az emberek életét azzal, hogy a gyors­segélyt nyújtják és altkor, amikor kórházba szállítják azokat a bete­geket, akiknek erre szükségük van. Előttünk fekszik a mentők 1932. évről évre statisztikai kimutatása és ebből kitűnik, hogy a mentők dere­kas munkát végeztek az elmúlt 1932. Pest vármegye közigazgatási bizottsá­gának csütörtökön tartott ülésén külön­böző je entések Ietárgyalása után Ne­gyed! Szabó Béla tiltakozott a tervezett hirdetési adó bevezetése élen. Demtsa Pál dr. tiszti főorvos előter­jesztette a közegészségügy je'entését, amelyből kitűnik, hogy a vármegye te- j rületén a szövődményes influenzamég­Egyik legutóbbi számunkban meg­írtuk, hogy a Gazdasági Egyesület- ! ben február 18-án, este fél hat órai kezdettel nagyszabású és igen érté­kes előadásokat fognák tartani az ország legkiválóbb előadói, mezőgazdasági és gazdasági kér­désekről. Ez alkalomból Halasra érkeznek Serényi Gusztáv a Pesti Napló köz- gazdasági szerkesztője, Marcshall Fe­renc orsz. képviselő, dr. Gesztelyi Nagy László a Duna—Tiszaközi Me- zögazd. Kamara igazgatója, S. Bálint Ismeretes, hogy a kormány terve az, hogy az országot hét kerületre osztja fel. Ebből az alkalomból a »Bajai Újság« c. napilap az aláb­biakat írja többek között. — Rendkívül nagyjelentőségű tör­vényjavaslatot terjeszt a kormány a képviselőház elé a hó végén: a kor­mányzás és közigazgatás teljes át­szervezés előtt áll. Az átszervezés legfontosabb része a vármegyék uj beosztása, illetve az egész ország­nak hét kerületre való beosztása. Gazdasági, kulturális, közlekedési és társadalmi szempontok lesznek az irányadók az egyes kerületék össze­évben is. A kimutatás szerint a halasi men­tők 1932. évben összesen 315 eset­ben vonultak ki. Mentőautóval 288 esetben és mentőkocsival 27 eset­ben. Д 315 esetből 256 esetben be- tegszá'l tást végeztek, 56 esetben balesethez vonultak ki, 3 eset­ben pedig tűzhöz. Vidéki szállítás 16 esetben tör­tént. A mentőautó 1932-ben 2619 ki­lómétert futott be. betegedések száma januárban 52, feb­ruárban pedig már eddig 30 volt. Ä halálozások száma nyolc. A főorvos a komplikációs esetek szapo­rodását és ennek következtében a halál­esetek számának eme kedését várja. Kisebb je’entések tárgyalása után az ülés véget ért. Mihály makói kisgazda, felsőházi tag, akik valamennyien az aktuális gaz­dasági kérdésekről fognak beszélni és felvilágosító előadásokat tartanak a gazdák számára. Az előadások iránt nagy és ki­vételes érdeklődés nyilvánul meg városszerte és az előadásokon való megjelenés kétségtelenül nagy hasznára fog válni a gaz­daközönségnek. Az előadást a Gazdasági Egyesü­letben vacsora fogja követni. A va­csorára jelentkezni a kitett iveken lehet. Egy teríték ára 80 fillér. állításánál és a központok kijelölé­sénél. — Noha lélekszámra a törvény- hatóságok között a legkisebb Baja, mégis a Duna—Tisza közén elfoglalt energikus helyzete, dunai kikötője, téli kikötője, Duna-hidja, a város pol­gárainak fejlett ipari, kereskedelmi és szellemi kultúrája és életrevaló­sága, meglevő intézményei és ha­j tóságai azok, melyek alapján Baja j feltétlenül kell, hogy számításba, jöj­jön a hét kerületi központ kijelö­lésénél. — Mindenkinek feltűnhetett Halas nagy agitálása az utóbbi Pest megyében is emelkedik az influenzás halottak száma Az ország legkiválóbb gazdasági előadói érkeznek Halasra február 18-án a Gazdasági Egyesületben tartandó előadásokra IfipalósÉs éli а гоШМгщ Milyen legyen a rokkanteliátási törvény? Halas vagy Baja lesz-e kerületi székhely ? Aggodalmaskodó hangok a bajai sajtóban az ország kerületi beosztását illetően 3 oldal hónapok folyamán. Azt hisszük, hogy egyes városok vezetői már információt szereztek a kormány terveiről és preventív lépéseket tesznek, mert tudják, hogy Göm­bös miniszterelnök a kormány­zás és közigazgatás átszervezé­sét rövid idő alatt akarja meg- valósitani. Ha csak törvényjavaslatból értesül­nénk arról, hogy városunk nem lesz székhely, akkor a harc már későn indulna meg. — Baja város a múltban eléggé mellőzve volt. — Nemrégen sok szó esett arról, hogy a közigazgatás racionalizálásá­val kapcsolatban a megyeszékhelyt elviszik Bajáról. Bajának küzdeni kell az elsorvasztás veszedelme ellen- S ha mezővárossá sülyedésünk fenye­gető veszedelmét végleg el akarjuk hárítani, akkor résen kell lennünk idejében. Baja vezetőségének, tör­vényhatóságának és minden egyes polgárának mindent el kell követni, hogy meg ne történjék, amiért ag­gódunk: döntés a város elkövet­kezendő száz esztendejéről, döntés fiaink sorsáról — a város polgár­ságának tudta és meghallgatása nél­kül. A legújabb hírek szerint Szeged lesz Délpestmegye és Bácska kerületi székhelye A sokat vitatott Magyary-féle ter­vezet, mint legkomolyabb forrásból hírlik, mégis csak megvalósítás alá kerül. Mint ismeretes ugyanis, Ma­gyary Zoltán kormánybiztos racio­nalizálási tervezetében és térképso­rozatában több kerületre is felosz­totta közigazgatásilag az országot, hogy azokból tetszés szerint választ­hasson a kormány. A 4-es beosztás­tól kezdve találunk 12-es, 17-es, sőt 21 kerületes beosztású térképet is, azonban maga Magyary is azt mond­ja, hogy az ország »hét természetes központja olyképen oszthatja fel egy­más közt az országot, mint azt a IV. sz. térkép mutatja«. Ha már most megnézzük ezt a térképet, azon megtaláljuk a közigazgatásilag 7 ke­rületre osztott országot. A 7 kerület székhelyei: Szeged, Debrecen, Mis­kolc, Budapest, Pécs, Szombathely és Győr. S csakugyan, a miniszter- elnöki nyilatkozattal egyezően meg­találjuk azokat a térképeket is, me­lyek Magyary elgondolása szerint az Ítélőtáblákat, a csendőrkerületieket, a kereskedelmi és iparkamarákat, to­vábbá a vegyesdandár parancsnok­ságokat ennek a hét kerületnek a székhelyein jelölik meg. A bennünket érdeklő kerület, a, szegedi kerület. Ide tartozik a tér­képtervezet szerint Csonka-Bácsme- gye, Délpestmegye egész föl Kecske­métig, Csongrád, Arad-Torontál-Csa- nád és Békés vármegyék. Hogy a megyei közigazgatási határ a kerü­let határán belül hogyan fog vál­tozni, arra sejtetni enged a Kecs­kemét fölött kettévágott Pestmegye. A felsorolt többi vármegye közigaz­gatási határa egyezik, illetve bele­esik a kerület határába. A belügyminiszter szerint csak átmeneti intézkedés a gyüléstilalom ismételt életbeléptetése Politikai körökben sokat tárgyal­ják a kormány rendeletét, amellyel ismét életbeléptette a gyülekezési tilalmat. Az ellenzék hir szerint a Házban akarja szóvátenni a kérdést. A belügyminiszter nyilatkozata sze­rint csak átmeneti intézkedésről van szó, amely az izgatások miatt vált szükségessé. ■ I utóbbi napokban eredményesen be is ; i fejeződtek. A kormány a rokkant­törvényjavaslatot le tárgy altatja még a nyugdijtörvényjavasLat előtt. A HONSz. budapesti elnöksége a hozandó rokkantellátása törvény­nyel kapcsolatos álláspontjáról és ■ I kívánságairól tájékoztatta a törvény- ; ' hozás két házának tagjait. Mint ismeretes, a kormány a kép- viselöháztól annakidején haladékot kért és megígérte, hogy a rokkant­törvényjavaslatot három hónapon be­lül tető alá hozza. Értesülésünk sze­rint a rokikantkérdésröl tárgyalások folynak a honvédelmi miniszter il­letékes osztálya és a rokkantszerve­zetek között. Ezek a tárgyalások az

Next

/
Oldalképek
Tartalom