Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-06-03 / 44. szám
6 oHal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE junius 3 Meghal az arany Washingtonban elhatározták, hogy ledöntik a trónjáról az aranyat, a mely az emberi kultúra kezdete óta volt a pénz alapja és minden gazságnak a forrása. Mikor ez a hir végigszárnyalt a világon, nagyon sokan megijedtek, nagyon sokan örültek, ide azt hiszem a legtöbben mégis csak úgy voltunk, hogy legyintettünk egyet, nekünk mindegy. Egyelőre nagyon nehéz volna azt megállapítani, minő következményei lesznek az arany detronizálásának, egy azonban bizonyos, hogy sem azoknak nincsen igazuk, akiket a,z arany detronizálása megijesztett, sem azoknak, akik örültek rajta. Pénz minden körülmények között lesz. Föltétlenül olyan pénz, amely reális értéket jelent, reálisabb értéket az aranynál, amelyet össze lehet harácsolni, amelyet el lehet dugni a forgalom elöl és ezáltal általa és vele tönkre lehet tenni az egész világ gazdasági és kulturális életét. Azt j mondottam, hogy legtöbben legyintettünk egyet, mikor a< washingtoni hirt meghallottuk: nekünk mindegy. Valahogy igy van, mert a milliónyi millió tömegnek valóban mindegy, hogy azok a kevesek, akik a világ jelenlegi urai, hogyan játszanak a pénzzel és a pénz körül. Rajtunk egyelőre nem segit sem az arany detronizálása, sem azoknak az ujon- gása, akiknek ma okuk van arra, hogy örüljenek az arany halálának... azonban egészen bizonyos, hogy ha minden utcasarkon úgy fogják árulni az aranyat, mint most a piacon a fokhagymát, akkor a becsületes munka termelte pénz, legyen az akármi valutájú bizonyosan nekünk, a milliónyi millió embernek jelent örömet és megnyugvást.------Bg== . == A revízió szükségességétmegint alátámasztotta a román vandalizmus Vasára,ф' a kfeantant mindhárom országában megtörtént a tömegeknek hatósági korbáccsal való e’övezetese, hogy müfelháborodást rendezzen a revízió e'ten. Romániában ezúttal megint megmutatta foga fehérét a hírhedt oláh virtus. Az a virtus, amely mindent legázol és legyilkol, aki védtelen. Ezúttal', is hadjáratot indított néhány román horda két széke'y falu: Sinfalva és Borrév ártatlan lakossága ellen. Az álami pénzen, kü- lönvonaton utazó, revízió ellen tüntető oláh csőcselék berontott e két szinma- gyar faluba, amelyet végigrabolt s ártatlan népét vérlázitóan megkinozta. Hetvennél több sebesültje van a borzalmas vérfürdőinek, melynek során 6— В éves gyermekeket és tehetetlen aggokat ütöttek-vertek félholtra az elá tatiaso- dott bocskorosok. Reméljük, hogy ezután a legfrissebb oláh gaztett után megmozdul végre a vjlág lezüEött íe'-kiismerete s a revízió szükségességét azok is belátják, akik eddig vakok voltak meglátni a román »virtust« és az igazságot. • öyözodjöu meg ön is a Szakái dpőüzlel (Eötvös u. 5.) eddig még nem hallott Olcsó cipőárairól I Nézze meg kirakatomat! Hévízié álé veszik a Mienket Öszeirták a trafiktulajdonosok vagyonát, jövedelmét A rokkant-törvény egy pontja úgy rendelkezik, hogy a trafikengedélyeket és italmér,ési engedélyeket elsősorban rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák kapják. Arranézve is intézkedik a rokkanttörvény, hogy azoktól a nyugdíjasoktól, akiknek jövedelme a társadalmi állásuknak megfelelő jövedelemnél nagyobb, a trafikengedélyt el kell venni és a rokkantaknak kell juttatni. A törvény végrehajtási utasítása még nem jelent meg és igy nincs megállapítva az a jövedelmi határ, amelyen alul a nyugdíjasok megtarthatják dohánytőzsdéiket. A törvény tárgyalása során három ösz- szeg merül fel. A Dohányjövedék 400 pengőben akarja megállapítani azt a határt, amelyen túl a trafikot a nyugdijasoktól el kell venni, a honvédelmi minisztérium 300 pengős jövedelmi határt akart felállítani, míg a Hadviseltek Országos Nemzeti Szövetsége elegendőnek tartott 240 pengő jövedelmi határt. A trafikosok úgy tudják, hogy a ngyobb körületi pozíciót viselt nyugdíjasok tűrt jövedelmének határát nagyobb összegben fogják megállapítani és a trafikrevizió ezen az alapon történik meg, de erre vonatkozólag még semmiféle döntés nem történt, még kevésbé intézkedés. i Ellenben megtörtént az, hogy az egész országban felvették a dohány- tőzsdések teljes jövedelmi kataszterét. í i A pénzügyőrök országszerte összeírták a trafik tulajdonosok személyi és vagyoni adatait, lakás- és családi viszonyait, okmányok alapján írták össze jövedelmeiket, nyugdijaikat és annyira alapos munkát akartak végezni, hogy még az egyes trafiktulajdonosok lakásán lévő bútorok értékét is megbecsülték és a kataszterbe felvették. így készítik elő tehát a trafikre- viziót, amelyre azonban — mint említettük — csupán a rokkanttörvény végrehajtási utasításának meghirdetése után kerül sor. Kívánatos, hogy a végrehajtási utasítás mielőbb megjelenjék, mert a trafiktulajdonosok között ismét idegesség uralkodik, hiszen nem tudják, hogy ez az újabb revízió kinek az egzisztenciáját érinti. ROMANTIKUS KODEX Egy izgalmas ltáayrallás, izgalmas be Regénybeiiő leányszöktetési pert tárgyalt a napokban a szegedi törvényszék Vild-tanácsa. Amiint a He’yi Értesítő már megírta, január 20-án Izgalmas leányszöktetés fvolt Battonyán s most ez az ügy került már másodszor a törvényszék elé. Az első tárgyaláson ugyanis bizonyítás kiegészítést rendelt el a törvényszék s a szerdali tárgyalásra egész sereg tanút idézett meg. A tanuk vallomásai igen érdekesen világítottak rá úgy ennek a leányszöktetésnek a körülményeire, mint a szerbeknél szokásos és megengedett leányszöktetések érdekességeire. A leányrablás történetét a Vizsgálat során Gruncsles Radmilla, az elrabolt leány a következőképen adta elő: Január 20-án, a szerb háromkirályok napján táncmulatságon volt. Amikor este 6 óra tájban hazafelé ment, Radoszáv László, Vadoszán Milosán és Nedocsin László legények az uccán megragadták, egy kocsira erőszakkal feltették és gyors vágtában Magyarcsanádra vitték, mert Rodoszáv feleségül akarta venni, ő nem akart velük menni, segítségért kiabált, de a legények mégis elvitték. Az ügyészség a leánynak ezt a vallomását elfogadta tényállásképpen és személyes szabadság megsértése miatt vádat emelt Radoszáv László 19 éves, Vadoszán Milosán 21 éves és Nadocsin László 23 éves battonyal földművesek, mint tettestársak és Bóka József, mint bűnsegéd ellen. A törvényszék egy hónappal ezelőtt i tartotta meg az ügyben az első tárgyalást. A tárgyaláson a négy vádlott azzal védekezett, hogy Radmilla beleegyezett a szöktetésbe, mert feleségül akart ] menni Radoszán Lászlóhoz és félt, hogy : szüléi ebbe nem egyeznek majd bele. j A szerdai tárgyaláson minthogy az | első tárgyaláson a vádlottakat és a sér- ' tettét már kihallgatták, Gruncsies Dusán, az elrabolt leány édesapja az első tanú. Elmondja, hogy ő nem is ismerte Radoszáv Lászlót s Radmilla sem tett róla említést. Háromkirályok napján a zsákéban volt leánya. Fél hatra kellett volna neki hazaérni, de még hat órakor sem volt otthon. Ekkor elindultak a csendőr- ségre, jelentést tenni s útközben hallották, hogy szöktetés történt. Amikor másnap reggel Radoszáv és Vadoszánnal együtt hazajött a leánya, akkor a két legény bocsánatot kért és azt mondották, hogy a leány nem volt oka semminek. — Szokás ez maguknál, — kérdezi az elnök, — hogy ha két fiatal megegyezik, akkor megszöknek? — Igen, szokás, — válaszolja a tanú — ha szeretik egymást, erőszakkal elmennek s akkor a szülőknek bele keli egyezni a házasságba. — Ha előzőleg megkérte volna Radoszáv a leánya kezét, odaadta volna-e? — Nem adtam volna, mert azt mondta a lányom, hogy nem akar férjhez menni. — Hát a szöktetés után oda adta volna-e? — Nem adtam volna, mert megcsu- folták a házamat és a családomat. — Ha egy leány beleegyezik abba, hogy megszöktessék, s a szökés után a fiú elveszi feleségül, kell! az asszonynak valamit szégyelni? — kérdezi Schaffer biiró. — Nem keli annak, az is o’yan asz- szony azért, mint a többi... — feleli a tanú. Gruncsies Dusánné, Radmilla édesanyja a következő tanú, ő ismerte Radoszáv Lászlót, azt is tudta, hogy leveleznek a lányával. — Hogy tudták meg, hogy megszöktették a leányt? — kérdi az elnök. — Hallottuk, hogy a fiú nagyon szerette Radmillát és amikor a leány nem jött haza hat órára, gondoltuk, hogy megszöktek. Amikor jöttek a lányok haza a zsukából, azok mondták, hogy két leányt is akartak lopni. — Mi történt, amikor másnap haza jött Radmilla? — Én megkérdeztem tőle, hogy ha egyszer elment, miért jött haza? Ha kedvem lett volna, nem is jöttem volna haza, válaszolt nekem a lányom. — A két legényt kérdőre vonta-e? — Igen. ők azt mondták, nem tettek szégyent a leányomra s ő nem is oka semminek. — Ha Radoszáv megkérte volna a leánya kezét, odaadta volna? — Ha a lányom beleegyezett volna, oda. — Udvarolt a tanító is a maga lányának ? — Igen és azt hiresztelték, hogy Radmilla a tanítóval jegyben jár. Lehet, hogy ezt hiresztelik még ma is. — Lehet, hogy Radoszáv ezért nem merte megkérni a lány kezét és inkább megszöktette? — Lehet, hogy a tanítótól féltette, mert ha a tanító hazakjsérte Radmillát, ő mindig jött utánuk A következő tanú Nedocsin Zsivko magyarcsanádi földműves, Radoszáv László nagybátyja, akihez a leányt vitték éjszakára. — Tudta, hogy Radoszáv László leányt szöktetett? — kérdezi az elnök. — A kocsis mondta, hogy vendégek jönnek, akik a tanyán már lovat is váltottak. — Mit mondtak, hogy minek jöttek Rádoszávék, amikor megérkeztek ? — Azt mondták, hogy lányt hoztak. Én erre tudtam, hogy szöktetés volt — Megnézte a leányt? — Nem néztem én semmit, hanem a másik szobába kimentem és aludtam. — Sirt a leány? — Nem sirt. A következő tanú Nedocsin Zsifkóné, aki jelentéktelen és semmitmondó bőbeszédűséggel azt vallja, hogy a ieány egykedvűen vette a szöktietést. Szelezsán Istvánná battonyai asszony a következő tanú. ő a leányrablás idejében Túri Mihállyal és Túri Mihály- néval az uocán volt, körülbelül ötszáz lépésnyire onnan, ahol a kocsi elindult, mikor a kocsi oda ért melléjük, akkor egy női hang kiszólt a kocsiból: — Szóljanak Gruncsicséknak, mert visznek. Amikor a kocsi két házzal tovább ért, akkor ismét hallották a hangot: — Nem megyek, nem megyek 1 A kocsi teljes sebességgel robogott és pár pillanat alatt eltűnt Magyarcsanád irányában. Túri Mihály és Túri Mihályné ugyanilyen értelemben vallottak. Pályin Radoszáv a következő tanú. Elmondja, hogy háromkirályok napján este hat óra tájban beállított hozzá Radoszáv László és egy pokrócot kért kölcsön Ö megkérdezte, hogy minek a pokróc, mire Radoszáv azt felelte, hogy majd megtudod holnap. — Erre én rögtön gondoltam, hogy szöktetés lesz, mert az én húgom is igy ment férjhez, — folytatja a tanú vallomását. Ezért elbújtam a kapunál és lestem, hogy mi fog történni. Tőlünk 15 lépésre egy kocsi állt s Radoszáv oda vitte a pokrócot. — Nem sakkal ezután egy nő és két férfi mentek el előttünk a kocsi felé, felszálltak a kocsira, majd elrobogtak a ház előtt.
