Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-01-11 / 3. szám

január 11 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal A majsai főjegyző esete egy szélhámos társasággal Tarjányi József az „alföldi haramia“ Ahétvármegye betörőjéneksok álneve és sok felesége van A kecskeméti törvényszék fogházában egy fiatai’ember tölti a büntetését, aki igen viharos múltra tekinthet vissza. Ha- | marjában maga sem tudná meg­mondani, hogyan is hívják. Egyszíer Tar­jányi Józsefre keresztelte magát, máskor az egyszerűbb hangzású Kozma Mihály névre hallgatott, die ezek mellett sem maradt míeg és egymásután nyütts a ne­veket. Egész kollekcióra való nevet gyűj­tött már össze és az időközönként meg­tartott főtárgyalások során kiderült, hogy a, derék férfiú 16—20 névvel sze­relte fel magát. Mivel bűncselekményei­nek javarészét mint Tarjányi József kö­vette el, az alábbiakban is ezen a néven fog szerepe'ni. Tarjányi József az Alföld hét várme­gyéjében a szé hámosságok, lopások, be­törések, kasszafurások egész sorát kö­vette el. Tarjányi elkerült Halas környé­kére is. A lopások és betörések egész sorozatát követte el Kiskunmajsán és környékén. Tarjányi Szegeden nősült és eleinte igen rendesen viselkedett. Otthonülő, szorgalmas ember volt, aki imádta a feleségét. Az ifjú pár boldogságát mi sem; zavarta addig, amíg Tarjányi egy napon bejelentés nélkül eltűnt ha­zulról. Senki sem tudta, hol, merre jár, azután két-három napi távo lét után be­toppant. Egy darabig otthon volt, az­után ismét elment és a gyanús eltűnések egyre sűrűbben ismétlődtek, végül vissza sem jött többé. A családot lesújtotta Tarjányi eltűnése. Teltek a hetek, hónapok, de a férj nem került elő. Azután egy napon az elha­gyott fiatalasszonynak egy kecskeméti újság került a kezébe, hol »Elfogták az alföldi haramiát« cinx a’att hosszú cikk számolt be a fiatal férj viselt dolgairól. Valamelyik községben a postahivatal kasszáját furta meg, Féliegyházán betö­résekben dolgozott, Makón lopott, majd hosszú bűn’aj sírom következett. A felso­rolt valamennyi esetet Tarjányi követte el, akinek fotográfiáját is élethűen kö­zölte az újság. Az áruló fénykép láttára a fiatalasszony az első megdöbbentő meglepetés után beadta a válópert. Min­denáron válni akart, — hogy minél előbb megszabaduljon a nevétől. Itt kezdődtek a bonyodalmak. A törvényszék ugyanis akárhányszor megidézte Tarjányit, a tárgyaláson nem jelent meg. Nem pedig azért, mert nem találták. Azt tudták, hogy letartóztatás­ban van és büntetését tölti, de hogy mi­lyen néven szerepel a börtönben, több­szöri kísérlet után sem sikerült megálla­pítani. Még a börtönben is hamis név alatt ült Tarjányi, úgyhogy a válópert el sem lehetett kezdeni, ötször ment idé­zés öt különböző névre a fogházakba; ötször jelentették vissza: ilyen növü fog­lyunk nincs. Végre hosszú hónapok után Tarjányi néven sikerült a fogházban megtalálni az alföldi haramiát, akit azonban — tekintettel számos szökési kísérletére — nem hoztak Szegedre, hanem a fogházban halgatják ki. Hozzátartozik még ehez a történethez az is, hogy a fiatalasszonyt sűrűn fel­keresték más városokból csinos hölgyek, akik valamennyien Tarjányihoz való jo­gukat hangoztatták és követelték, hogy a feleség mondjon le férjéről az ő ja­vukra. Könnyen lehetséges, hogy szegedi feleségén kivül még néhány hölggyel is kötött házasságot. ! A legutóbb Kiskunmajsán tartott | I községi közgyűlésnek legérdekesebb tárgya volt I annak a furfangos szélhámosság­nak az előadása, amelynek ál- j dozata Komáromy Károly fő­jegyző lett még 1929. év nya­rán Az említett időben beállított a fő­jegyző irodájába az egyik félegyhá- zi ügyvédi iroda alkalmazottja egy I polgárember és egy öregasszony társaságában. Előadták, hogy a férfi Simon János kiskunmajsai lakossal azonos, aki az egyik félegyházi pénzintézetnél 1800 pengő kölcsönt vesz fel. Kezes lesz érte az édes­anyja, akinek ingatlana van s a bank erre fogja rátáblázni a köl­csönt. Mivel azonban Simonnak az édesanyja idős asszony s emellett sánta is, nem akart betörekedni Fél- egyházára, hanem eljöttek ide, a fő­jegyző irodájába és a személyazo­nosság igazolása után itt fogja Si­mon és édesanyja aláírni ia köte­lezvényt. ’ A főjegyző nem ismerte községe minden egyes lakosát, ezért behi­vatta Horváth István vezetörendőrt, aki a főjegyző kérdésére igazolta, hogy a jelenlévő férfi valóban Si­mon János, az öregasszony pedig az édesanyja. Erre aztán mindannyian aláírták a kötelezvényt A bank folyósította az összeget A város kihágási büntetőbírósága 1932-ben 666 kihágási ügyejt íár- < gyalt le. Ezekből a kihágási ügyekből , a legnagyobb számot az iskolai jnu- lasztók kihágásai, mezörendőri ügyek, állategészségügyi kihágások, ipari kihágások, erdei kihágások, cse­Külföldi mintára nálunk is terv­bevették a Szombat déltől hétfő regge­lig tartó hétvégi úgynevezett weekend szünet bevezetését. Eziránt előterjesztést intéztek Fabi- nyi Tihamér kereskedelmi miniszter­hez, aki döntés előtt véleményadásra hivta fel a Kereskedelmi és Iparka­marákat. • ) A Szegedi Kereskedelmi és Ipar­kamara az érdekeltségek meghall­gatása után közölte véleményét a kereskedelmi miniszterrel. Felterjesz­tésében kifejtette, hogy a jelen helyzetben, de kü­lönös tekintettel az Alföld spe­ciális helyzetére, a szombat dél­től hétfő reggelig terjedő mun- kaszünet bevezetését nem tartja Simonnak s egyben rátáblázta azt az öregasszony nevén álló ingatlanra is. Most jött aztán a váratlan szen­záció: Simon János édesanyja élén­ken tiltakozott a betáblázás ellen s kijelentette, hogy ö semmiféle kötelezvényt nem irt alá és nem járt la főjegyző irodájában. Az ügy folyamán aztán kiderült, hogy Simon János egy az édes­anyjához hasonló asszonyt, aki még hozzá sánta is, hivott be a köte­lezvény aláírására. Szélhámossága si­került is, mert a bank folyósította a kért összeget Simonnak, A bank azonban nem elégedett meg ennyivel, hanem perelt és kö­vetelését Komáromy főjegyzőn és Horváth Istvánon követelte. A pe­reskedés folyamán a bíróság ki is mondotta a pénzintézet kártérítési igényének nevezettekkel szembeni jo­gosságát s a felmerült költségekkel együtt 2100 pengő megfizetésére kö- tejefzte egyetemlegesen Komá­romy Károlyt és Horváth Ist­vánt. A főjegyző arra kérte a községet, hogy a számára óriási összeget je­lentő 2100 P kifizetéséből a köz­ség is vállaljon magára 1000 pengőt. A főjegyző kérelmét a közgyűlés teljesítette. így került a községnek 1000 pengőjébe a szélhámosság. lédügyek, továbbá tej és tejtermékek hamisítási ügyei képezik. A város kihágási bírósága most készíti ezekről az ügyekről a névszerinti statisztikát, vagyis pontos számszerüséggel azt,hogy az egyes kihágási nemek hogyan oszlottak meg. I О r s z á g—V Ilág 1 Meghalt Coolidge, az Egyesült Ál­lamok volt elnöke. — Egy vesztett per miatt lefoglalták Marosvásár­hely összes bevételeit. — A munka­adók központjának kimutatása sze­rint a főbb iparágakban ismét emel­kedett a munkanélküliség. — Tanács­kozások folynak a magyar (barom­finak Ausztriába való szállításáról, j — Félmillió munkanélküli van Ju- I goszláviában. — Halálos autószeren- ! csétlenség érte Lipcsében Gelléri Ist­ván 33 éves magyar fiatalembert. — Letartóztatták csalás miatt Bécs- ben Auersperg Sándor grófot. — 50.000 pujka várja a kivitelt a kecs­keméti hütőházban. — Férjes tiszt­viselőnőt a román vasutak ezentúl nem alkalmaznak. — Beletört a csu­tora Farkas Mihály nagymágocsi gazda torkába és meghalt. — El­ütötte a járdára szaladt autó Abe- nyik Éva 71 éves bpesti magánzónöt, aki életveszélyesen megsérült. — Rothschild Albert báró unokáját el­jegyezte Hötzendorfi Konrád fia. — Müselyemgyárat terveznek Ameriká­ban, amelynek minden munkáját egyetlen ember végzi gépekkel. — Százkétéves korában újból nősült Proskosesti községben Rapenau Já­nos földmives. Az uj férjnek egy 72 és egy 80 éves fia van. — Meg­fulladt a lenyelt babszemtől Dura- novits János 2 éves malomházai kis­fiú. — A vonat elé vetette magát szerelmi bánatában Oravecz Ervinné 38 éves eperjesi tisztviselőnő. — A magyar népszövetségi kölcsön Londonban hat ponttal emelkedett.----------::=■ Rádióközvetités Halasról Mint már jeleztük, a halasi csipke hí­rének terjesztése s a régi halasi népszo­kások ismertetése céljából dr. Fekete Imre polgármester a rádió igazgatósá­gánál kieszközölje, hogy Halasról helyszíni közvetítés legyen. A közvetítés pontos ideje január 22-én délután 5 óra 40 perctől 6 óra 50 per­cig tart. Ez alkalommal először is a halasi csipkéről tart előadást dr. Fekete Imre polgármester. Előadása előtt és után a csipkekészitő leányok dalolnak. Ezután egy régi halasi disznótoros va­csora lefolyását közvetíti, a rádió. A disznótoros vacsora résztvevői és sze­replői: Id. Modok Sándor, id. Suba Pál1, Horváth Imre (Jókai-ucca), Lendér Sán­dor, Virgonc Pa , Orbán Ferenc, Kardos Sándor, Modok Imre, Szalui K. Antal, Gyenizsa Gábor, Monda Benő, özv. Hat­házi Balázsné, Lehőcz Juliánná, Nagy Czirok Ju iánna. Rendezők: Gyelnizse Ba­lázs és Nagy Czirok László. Muzsikál: Halasi Nyilas Pista és zenekara, A helyszíni közvetítés után a 48-as körben a levente bállal kapcsolatiban disznótoros vacsora lesz. Január 21-én szombaton ugyancsak a fenti időben próba előadás lesz a Vá­rosi Színházban. Úgy erre a próba élői adásra, mint a rendes előadásra a Városi I Színházban kedvezményes és mérsékeli helyárak meü'ett bárki megjelenhet. 1 céljaira lesz fordítva. Jegyeket előre I Hurt A. Ferenc papirkereskedésében te- I bet beszerezni. i Hirdessen a Helyi Értesítőben 1 Bevezethető-e az Alföldön a szombat déltől hétfő reggelig terjedő munkassünet ? A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara felterjesztése a kereskedelmi miniszterhez keresztülv.het ön ek. A mezőgazdasági jellegű vidékeken 1 ugyanis az üzleti forgalom nagy ré­sze épen szombat délután bonyoló­dik le, így a szombat déli üzlet- zárás a kereskedelem és az ipar legnagyobb károsodását vonná ma­ga után. Ettől eltekintve az ellen nem emel­hető kifogás a kamara szerint, hogy egyes intézetek, vállalatok, irodák ezt a rendszert bevezessék. De min­denkire kötelező ilyen rendelkezés kiadását ellenzi. Miután a kereskedelmi miniszter­j A jövede’em fele része nyomorenyhi- I tési célra, másik fele része pedig egy halasi népművészeti szoba (muzeum;) nek egyébként is aggodalmai vannak a weekend szünet bevezetésével szemben, > egész valószínű, hogy nem ke­rül sor a kért rendelet kiadá“ Sára. 666 kihágást tárgyalt 1932-ben a város büntetőbirája

Next

/
Oldalképek
Tartalom