Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-01-11 / 3. szám

4 oldal « KISKUNHALAS helyi értesítője január 11 NEM, NEM, SOHA! A Revíziós Llja nagyszabású najgyűlése vasárnap Halason 1933. január 8. Fellő bogózott há­zak, az utcákon, szokatlan nagy tö­meg. A reviziós nagygyűlés napja Halason. Ez a nap nagy jelentő­ségű eseményként zajlott le Hala­son. Már délelőtt 10 óra után a színház körül szokatlan nagy élénk­ség, a közönség gyülekezik a sz.n- házba, ahol a revíziós gyűlést tart­ják. 11 óra felé már zsúfolásig van a színház közönséggel, még az elő­csarnokban is valósággal szoronga­nak az emberek, Legalább 1500 em­ber zsúfolódik össze a színházban és sok százra tehető azok száma, akik elmennek, nem tudnak bejutni a szín­házba. Halas hazafias népe impo­záns módon juttatja kifejezésre til­takozását, itt a határszélen, a tria­noni béke ellen. A színházban a tár­sadalom minden rétegét ott látjuk. A nagygyűlés délután fél 2 óráig húzódik el. Senki sem mozdul he­lyér öl. Fegyelmezetten mindenki ki­tart. A déli harangszó egy embert sem visz el. A nagygyűlés egyébként Bácska és Halas testvéries összeölelkezése is volt, a nemzeti nagy fájdalom ösz- szehozta azokat, akik egyformán si­ratják az elvesztett hazát és akik egyformán egyetlen hő óhajtásban, követelésben és elszántságban nyi­latkoztak meg abban az irányban, hogy az igazságtalan trianoni békét igenis revízió alá kell venni. Ennek az összeforrottságnak impo­záns jele volt, hogy a nagygyűlésen részt vett Délpestmegye népié és a bácskai községek is. Közel három­százan jöttek el a környékből Ha­lasra, hogy a halasi néppel együtt tiltakozzanak Trianon ellen. Ez az ünnep nem Halas ünnepe volt csu­pán, ez a hazafias megmozdulás ün­nepe volt mindazoknak a községek­nek is, akik azon képviselve vol­tak. Résztvettek a gyűlésen Kiskő­rösről, Soltvadkertről, Prónayfalvá- ról, Tompáról, Csikériáról, Kelebiá- ról, Jánoshalmáról, Mélykutról, Maj- sáról, Császártöltésről és Bácsalmás­ról. A nagygyűlés emlékezetes és káp­rázatos szép kiáltása volt a közön­ségnek a békeszerződés revíziójáért. A hazafias lélek nyilatkozott meg a kiváló szónoki beszédekben, a ha­zafias erő lüktetett a hallgatóság­ban, amely átérezte, átélte és át- izzotta azokat a sorsdöntő követe­léseket, amelyekét a nagygyűlés szó­nokai eléjük tártak. A színházban A reviziós gyűlés alkalmából a színházat díszesen fellobogózták. A reviziós gyűlésre Halasra érkeztek Lukács György v. b. t. t., a Reví­ziós Liga elnöke, Marschall Ferenc gazd. főtanácsos és Koródi Katona János orsz. képviselők. Elmaradtak a gyűlésről Kelemen Kornél és Pa­, kots József orsz. képviselők, j A szónokok a színpadon foglaltak helyet. A gyűlésen dr. Fekete Imre polgármester üdvözölte pár szóval a megjelenteket és utána az elnöki széket átadta Bátory Gábor ny. fő- I gimn. tanárnak. Bátory Gábor megnyitója Bátory Gábor a következő be­szédben vezette be a reviziós nagy­gyűlést: — Magyar testvéreim! Szomorú csapások, szomorú eveit éljük és ezt a súlyos időt immár 14 éve sínyli a csonka ország magyarsága. Ellenünk fordultak a körülöttünk élő népek és megfojtásunkra törekednek, elsza­kították tőlünk a Kárpátoktól öve­zett ezer éves hazát és ittmarad­tunk kifosztva, legszebb értékeink kerültek a zsákmányukra és mi az­óta várjuk és sóvárogjuk az igazság derengését és napfölkeltét. A kivül- rekedt és megszállott területen élő magyar testvéreink pedig ugyaneny- nyi idő óta jogaiktól megfosztva, jgábahajtva szenvedik a legborzal­masabb jogfosztás keserű napjait. Ilyen légkörben és ebben a lelkiál­lapotban néztünk mi a jövő elé hosz- &zu esztendőkön át és csak a szi­vünk mélyén szállott végig és rez­geti keresztül a nagy kívánság, hogy mikor lesz a szabadulás pillanatai, hol késik az igazság elégtétele. De eljött és elérkezett az örök igaz­ság szivárványa mégis mihozzánk, elérkezett akkor, amikor elhangzott a nagy vétó arról, hogy Magyar- országnak igenis helye van a nap alatt. Ez az igazság mint villám­fény hasított át a lelkeken és ennek az Ígéretes szivárványnak nyomában jött a szellem, amely gyűjti, gya­rapítja az Óceánon is át barát link táborát, akik ma már harsányan kö­vetelik velünk együtt, hogy Igaz­ságot Magyarországnak. Ez szította lángra a Nemzet lelkében a para­zsat és ennek a lángnak a lobogóját hordozza körül az országban a Ma­gyar Reviziós Liga, amely ma azért jött Halasra, hogy ez a város is megismerje és ez a város is támo­gassa legnemesebb törekvéseiben. Most bontja itt ki körünkben a zász­lót, hogy hivó szavára mi is csatla­kozzunk a honvisszaszerző munká­hoz. Ennek a hazafias határszéli vá­rosnak is utat kell mutatni, példát kell adni arra, hogy az ország ha­zafias közönsége egyképen harcol a magyar reviziós törekvésekért. En­nek a lelkűiéinek a melegével üdvöz­löm Lukács György öexellenciáját, Marschall Ferenc és Koródi Katona János orsz. képviselőket, ugyanak­kor üdvözlöm a megjelentek minden egyes tagját, óhajom az, vajha ez a nagygyűlés és annak munkája sike­res lenne, hogy mi is hozzájárul­hassunk hazánk visszaszerzéséhez. A beszédet taps köszöntötte, majd a Városi Dalkör a Hiszekegyet éne­kelte el. i i Lukács György a revizió közeli megvalósulásáról Ezután Lukács György emelkedett szólásra. Lukács Györgyöt taps kö­szöntötte és beszédét sűrűn szakí­totta félbe az éljenzés és a helyeslés. Beszédében a következőket mon­dotta: i — A szörnyűséges gazdasági lerom­lásnak, amely ma mindegyikünket sú­lyosan érint, végeredményében az os­toba trianoni béke az oka, amdy a maga nemében páratlan az egész világ­történelemben. A győztes hatalmak ez­zel a sutabékével Lehetetlen háborús szellemet idéztek fel és ©'hintették a háborús gondolkodás magvát, ahelyett, hogy igazságos békeszerződést kötöt­tek volna. Lázasan fegyverkeznek a megszálló országok és mi kérdezzük tőlük, hogy miért ez a lázas és ideges fegyverkezés? Kitől féltik jól kiépített biztonságukat. Talán azoktól, akiket a legmesszebbmenőén Jefegyve.eztek? Hi­szen nekünk kuierőr© egyetlen fegyve­rünk sincs. Hiszen nekünk csalk egyet­len fegyverünk van, ezzel hadakozunk, ezzel harcolunk és ez az igazság fegy­vere. Majd igy folytatta: — Hölgyeim és uraim! Magyarnak lenni szép sors, de nehéz sors, de azért csüggednünk mégsem szabad, mert én a történelemből azt tanultam, hogy va­lahányszor erőszak zúdult ránk, min­denkor végeredményben az igazság győ­zedelmeskedett és meg vagyok győződve róla, hogy most is igy kell ennek tör­ténni. Az összeomlás kétségbeesésében, az eső elernyedés hangulatában született meg a felfordulás, a kommunizmus, majd a román megszállás és ez az utób­bi invázió teljesen tönkretette országun­kat, elrabolták dicsőséges alkotásainknak javát. Tíz millió lelket, köztük három és fél millió szinmagyart vesztett el Magyarország. — És mindezek e'lan nem volt egy segítő kéz, nem á'lt senki sem mellénk, igazságunk propagandájával mindig szembeá’.litották a hazugság propagan­dáját. A revíziót követe'-ő nagyszerű munkánkat mindig szembetaláltuk a rá­galmazások özönével, de ma már mind több és több ember csatlakozik hozzánk a felismert jog és igazság folyamányaké- pen és ma már erős szövetséget talált a magyar reviziós eszme az angol és olasz ál’amférffiakban is. Ma már tudo­mányos és történelmi munkák jelennek meg a külföldi könyvpiacon és ezek a súlyos érvekkel alátámasztott Írások mind a magyar igazságot hangoztatják. Lankadatlanul küzd a trianoni béke re­víziója érdekében Lord Rothermer© lap­jaiban, Borah amerikai szenátor, Bénító Mussolini és a külföld közéletének ma már a színe-java. Ezek a külföldi bará­taink állandóan hangoztatják, hogy az igazságot vissza ke l állítani, hogy Ma- gyorország megcsonkítása a legsúlyo­sabb következményű történelmi vissza­élés volt. Az úgynevezett utódállamok valamennyien a legnagyobb mértékű el­nyomást gyakorolják a magyarsággal szemben, megfosztják őket jogaitól és kifosztják anyagi javaiból. Csonka ha­zánk belső gazdasági bajai mind a meg­szállásra vezethetők vissza és nekünk kötelességünk a legerőle’jesebben kö­vetelni a trianoni béke revízióját és ezt nemcsak az igazság diadalának győzel­me érdekében, die létfenntartásunk leg­elemibb kívánalmaiból kündulVa is. A békeszerződés revíziójára a békeszerző­dés két pontja ad lehetőséget. Az első az, ha félni kell a békeszerződés folytán a háború kitörésétől és a második pont szerint, ha a békeszerződés tarthatatlan helyzetet idéz elő. Nos tehát, ez mind a kettő olyan pont, amely ma már a leg­komolyabb formában megállja a helyét. A legreálisabb kívánság az volna, ha elrendelnék a népszavazást, de ezt csak természetesen úgy, hogy az a legtelje­sebb mértékben kizárjon minden terrort. Nem lehet kétség afelől, hogy ez csakis Magyarország javára döntené el a kér­dést. — A Revíziós Liga felvilágosítja a világot mindezekben a kérdésekben, fel­világosítja arról, hogy igenis tarthatat­lan a trianoni béke, mert a megszállók erőszakkal és a leghihetetlenebb terror­ral dolgoznak. Ezt végzi a Liga kifelé, itthon pedig ébrentartja azt a szellemet, amely nem szűnik meg állandóan kö- vetelni a revíziót. Amíg a megszállók, igy például a csehek dőzsölnek a mil­liókban, addig mi szegényesen, de nagy hittel és lángoló magyar lélekkel dol­gozunk az igazságért. Minden magyar ember lépjen be tehát a Reviziós Ligá­ba és ne sajnálja azt a napi nyolc fillért, amely végeredményében mind hazánk visszaszerzésének javára fordítódik. Ne türjük ezt a gyalázatos békediktátumot tovább, sorakozzunk fel és mondjuk ki, hogy a mai helyzetet tovább nem tür­jük. Nem, nem, soha! Hosszú taps és lelkes éljenzés fo­gadta Lukács György beszédét. Marschall Ferenc Trianon gazdasági csapásairól Lukács György beszéde után Mar­schall Ferenc következett. Marschall Ferenc a revíziót, föképen gazdasági oldaláról világította meg. Beszédé­ben a következőket mondotta: — Magyar testvérek! Az igazi nagy fájdalomról azt írják a köl­tők és azt írják a bölcselők, hogy annak mindig némának kell lenni. Elismerem ennek minden téren a felséges voltát, de ez a nemzetek és népek szerencsétlenségeinél nem me­het felséges gesztus számba, sőt vég­zetes hibának és bűnnek minősite- ném, ha épen most hallgatnánk róla. Ha hallgatnánk, ezt minden bizony­nyal belenyugvásnak vennék és ezért nem tudok a szent némaságot aján­lók pártjára állni. Miért is viseljük méltóságteljesen azt a táncot, ame­lyet az emberi gonoszság alacsony- rendű politikai spekulációja rakott reánk. Ezért nem tudok én ennél a pontnál a költőkkel és filozófusok­kal tartani, hanem vallom a jó ma­gyar közmondást, hogy néma gye­reknek az anyja sem tudja a baját. Nekünk igenis világgá kell kiálta­nunk legkeserübb meggyaláztatásun- kat, harangozzuk szent komolysággal a revizió szükségességét és ebben a szellemben ez a halasi nagygyűlés is ideálljon mellénk. Védőügyvédjeink pedig figyelmeztessék a világot, hogy Magyarország, mint felperes fog fellépni, megindítjuk már most a nagy perújítást, hogy megdöntsük az igazságtalanságot. — A trianoni békeszerződés kö­vetkeztében előállott helyzetben elké­pesztő Európa rövidlátása. Vámpoliti­kusai tobzódnak egy vámpolitikában és megáll az embernek az esze, ha figyeli, hogy mit csinálnak. Vám1-

Next

/
Oldalképek
Tartalom