Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-05-22 / 2. szám
Kiskunhalas, 1933. május 22 2. szám I. évfolyam Politikai, gazdasági és társadalmi lap Gazdasági Egyesület félhivatalos közlönye ELŐFIZETÉSI ÁR: Fél évre — — — _ _ 2 pengő 50 fillér Negyed évre — — — — 1 „ 25 „ Vidékre fél évre — — — 3 „ 50 „ Felelős szerkesztő lap vezér: MEDVECZKY KÁROLY gazdasági főtanácsos Szerkesztőség és kiadóhivatal: HURT KÖNYVKERESKEDÉS (Városháza épület) MEGJELENIK HÉTFŐN DÉLUTÁN Helyőrségi kisfemplom kápolna felszentelése Hősök napja »Szép és dficső maghalai a Hazáért!« Énekelte kétezer éve Horatius Rómának és minden időknek legnagyobb költője. Törvényeink május utolsó virágos vasárnapját avatták a, hősök emléknapjává. Óh fáj nekünk, de jobb volt mennetek! Amin szeretettel csüngött telketek, azt foszlányokra téphették! A kor hajóján törpe szellem ült. Eszmékért nem küzdött, nem hevült az akkori elsatnyuii kormányvezetőség! A szomorú 1918-ias felfordulási év konyakos hadügyminisztere, a most Belgrádban üdülő Linder Béla elrendelte: »Nem akarok többé katonákat látni!« Országhatáraink védelme helyett szélnek bo- csájtoíta fegyveres erőnket, Ellenünk szövetkezett Világszövetség uszályhordozó csatlósait, apró balkáni államocskákat háromszor akkora elcsatolt területre ültethette bele, mint amire ezér év zivataros leforgása közben azok legmerészebb vad álmaikban valaha is gondolni merészeltek. Hőseink elestek kötelességük teljesítése közben. Elestek a »Becsülat és Tiszteiéi mezején.« Rendületlenül' védték Linder kótyagosan zagyva parancsáig hatalmas Dunai birodalmunknak' északi és déli szikla határait. Keményen megálltak helyüket, mint a Római légiók dübörgő léptű megkövesedett katonája, a lávától: elöntött Pompeii kapujában. Az örök zugásu tengerre néző »Porta Marinában«. Nem kapott parancsot a távozásra; őrtálló helyén várta be a - Vesuv begytüzes áradatát. Megörökítve magát a Krisztus utáni időtől évezredeknek sorozataira a katonai kötelés- ségtieljesités rettenthettem mintaképéül. Derék hadseregünk fölfogta és visszafordítva az orosz moszkovita had tatárjárását Oroszlánok bátorságával küzdött honvédő seregünk. Egész világ bámulatát műszerezte a külföld által becsületes és egyenes lelkűnek elnevezett Magyar Nemzetnek. Az elmegyenge Wilson amerikai elnök Csa- létkes 14 pontjainak Trójai falovával tudtak csak behatolni négy éven át hiába ébeztetett és hiába ostromolt Várunkba. Most emlékezzünk!... A szsjnt tavasz májusi reggelének hálás elismerő vfrzgait hintjük, nemes Kiskunhalas városa ezer elesett Viadorának ércnél maradandóbban szivükbe zárt hős bajnoki alakjai falé. Emlékezet szent hársfái zöldülnek már ' a Hősök ligetében. A ragyogó Firenze téréin fiatal sötét cipsusfákiat ültettek el, karcsú derekaikon olasz katonák fényképes tábláival. Mi ezeket lelkűnkben hordozzuk. Szép május hála vasárnapján adják át ünnepélyesen a világháború hadirokkantjainak várva-várt jelvényeiket. Rokkantak dijait is megjavította gondoskodó országgyűlésünk; mai viszonyok szűk kereteihez arányosítva; mig teljes gazdasági erőnket vissza szerezhetjük. Hősök! Harcosok! Világháborúk csatárai! Virágok hónapjának engesztelő évfordulóján meghajtjuk előttetek szeretetteljes köszönettől sugárzó arcainkat. Visszagondolunk a véráldózat legnagyobb adójára. Füleinkben megcsendülnek Rov®- retó novemberi virradatra megszólaló ágyukból öntött ércharsngjiai. Dallamaik erre hozzák Itália bűvölő' egének kék és arányló álmait. Álmodjatok a Magyar Feltámadásról! Medvíeczky Károly. A katolikus Egyházközség és társadalom nagyszerű áldozatkészségéből alkotott bájos kis templomkápolna, iaz Erzsébet királynő emlékliget fölötti magaslaton kitárja hivó kapuit, a felszentelés nagy ünnepélyére Áldozócsütörtökön, Jézus menybeszállásának magasztos évfordulóján. A magyar hadsereg tüzesfelkü főpásztorának Zadravetz Istvánnak ékesen szóló utóda fogja, felavatni, a Liget árnyas fái fölött kiemelkedő karcsuan művészies »témpiettot« Kovács Vincének, a Szeretet Vallása fáradhatatlan kanonokának, a belsőséges Igaz Hit sziklájára emelt és épített Életművét. A nagy lelkipásztornak több mint szeretettel, több mint lelkesedéssel megteremtett mozgalma izzón áthievitette sziveinket. Meg fogjuk mozdítani, ha kell, a hegyeket is, megnégyszereződött városunknak Mária Terézia kora óta, hiányzó katbedralis templomainak felépítése ; Magyarország második »C3mp,anilé«-jánek különálló csipkaze- les harangtornyának itt kell fefszökkenni a, magas- ságos kék lő égboltozat felé. Hirdetve a Názáreti isteni szózatát: »Jöjjetek hozzám, ide mind, kik munkálkodva megfáradtak vagytok. Én megeiny- hitelek titeket!« A felsővárosi kápolna fals zen telesének Programm ja: Dr. Haász István tábori püspök végzi a fel- szentslési szertartást, aki szerdán délután 4 óra 9 perckor érkezik Halasra, Ok rész László őrnagylelkész, tábori alesperessel. i Szerdán este a tisztikar látja vendégül. Csütörtökön délelőtt egynegyed 10 órakor kör- menetben mennek az alsóvárosi temp,lómtól a kápolnához. 10 órakor Önagyméltósága felszenteli a kápolnát, utána szentbeszédet mond a kápolna előtti téren, majd szentmisét mond a kápolnában. Ezzel egyidejűleg kint tábori mise. Délután 1 órakor társas ebéd a róni. kát. Önképző Egyletben, melyre kedd déli 12 óráig lehet jelentkezni az egyházgondnoki hivatalban. A halasi tanyákat Öexellíenciája, másnap meglátogatja. Szebb fövő felé Irta: Gróf Teleky Mihály. Világválság kellős közepén álunk, nem tudni vájjon elértük-e már a mélypontot, avagy talán még rosszabb napok virradnak reánk, Vagy pedig a várva-várt, hőn óhajtott fellendülés* következik végre be a sötét magyar éjszakában. Csak egy tény biztos: a lethargia', nemtörődömség egyenlő a halállal; a mozdulatlanság, tétlenség a rothadáshoz vezet. Miként taz álló vi- zep a békanyál behálózza a viz tükrét, úgy megy veszendőbe az emberi kultúra, haladás, ha, nincs a társadalomban, é'lniakarás, iniciativa, tetterő. Ez- zért bir különös fontossággal, hogy a Gazdasági Egyesület most megindult félhivatalos lapjával, a Halasi Hírlappal is a gazdatársadalmat segíteni, jó tanácsokkal vezetni akarja, hogy ezáltal! a válságos helyzeten enyhítsem. A sivár jelenben igen nehéz vállalkozás a gazdaiközönsigpjt a tespeűéisböl fóliázni, hisz baja van elég mindenkinek amin elmerenghet, mégis azt hiszem, a Kiskunhalasi Gazdasági Egyesület agilis vezetőségének vállalkozását siker fogja korpnáztijl, hisz ott, ahol a munka, szorgalom oly szép gyümölcseit látni, mint a halasi határban, ott az elszórt mag a, gazdák lelkében te- levény talajba kerül. fl fcateai gazdák szorgalmiról époszt lehetne zengeni: egyik helyien homokbuckákat hordtak te s telepítettek a simára varázsolt területen, mesés szőlőt, tündéd gyümölcsöst, máshelyt pedig bolgár kertészt megszégyenitő szorgalommal éjt nappalt átdolgozva gyönyörű zöldségest alapított saját izmai erejével, verejtékező munkájával a gazda, ahol pedig jó fekete föld terül el a határban, Svájcban képzeli magát az ember, oly intenzív tehenészei, sajt- és vajgyárjÉs folyik. ' { Ezek mind verőfényes, napsütéses részei Halasnak, deL biz, ahol a határ 112.000 kát. hold, ott árnyoldalaknak is kell lenni! Értem ezalatt a sivár homokbuckákat, ahol csak fegy^egy elárvult nyárfa bóiongat s galagonya boróka bokrok közt távolból köszönt egyik fűszál a másiknak. Pedig nem igy volt fez jó pár évvel ezelőtt, amint azt zalai Szahy László »fl Puszta Balladája« tómű rém?[k müvében megírta, akkor még kiisebb-nagyobb bércetek, bokorerdők virultak a dombokon, a völgyiekben meg akác, jegenye, nyár, de akkor még klímája is, más* lehetett e vidéknek: több volt ía harmat s tálán eső ás, a buckák számumját — a kunsági esőt — fölfogták a fák, nem hordta az a homok kvarc szemcséit, melyeik ma megölik á növényzetet, ezer és ezer helyen hiegsértve azt. Dé a kultúra haladásával, ai szántó térhódításával egyre csökkent az erdő s (legelő, szabad prédájává dobva oda a buckákat la szélnek. A homokbuckák kérdésének megOildása, ezeknek a szffiaj1, vadíediteteknek a megszelídítése, kell, hogy Halas legfontosabb problémája legyen, e kérdés megoldásától függ sojk derék, jó magyar gazda jövője, hjsz ma hasznot úgyszólván nem hajtó területekről van szó, ahová a nyár nagy részén csak koplalni jár a jószág s melyet talán csak a pulyka falkák haszuosl- tanalk úgy, ahogy. Ha valami javítási munka meg nem indul, itt évről-évre romlani fog a helyzet, sivataggá alakul át e vidék, tönkre megy a gazda. Fentieket igazolják a statisztikai adatok is: 1895-ben még 9.481 drb. szarvas- marha volt Halason, 1939-ban pedig mindössze' 5.667 drb'. A megszaporodott szántó- és szőlő területre most kevesebb trágya jut, mint azelőtt. Persze a nehéz gazdasági viszonyok, adóbehajtások is éreztetik minden bizonnyal hatásukat az állatállomány apadására, de talán mégis csak a főtényező a takarmány, a legelő hiány. Hálátlan, nehéz feladat a homokbuckák ránc- baszedése, de azért mégis csak nyélbe kell azt Egyes szám ára 10 fillér
