Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-05-22 / 2. szám

2. oldal HALASI HÍRLAP Május 22. ütni, (kísérletezni, próbálkozni kell vele, mig azu­tán valami uton-módon sikerű,! azt megvalósítani, hisz ennél már nehezebb dolgokat is megoldott az emberi tudás és szorgajo,m. A [kérdés alfája s egyúttal ómegája ,is a szél pusztító munkájának a maiggátlása; az ural­kodó szél irányára merőlegesen szélvédő pász- | t|é|k|at kellene ültetni, legjobb lenne természe­tesen széles fasorokat telepíteni, mert ezek ma­gasra nővet "a legerősebb ellentállást tudjak ki­fej leni, a legnagyobb területet mégvédeni (kb. magasságuk huszsorosát) ide! kellene bekpcsaolni az ájilam szunnyadóban levő Alföld fásítási ak­cióján Dg próbálkozni kell szerényebb . eszkö­zökkel tis, homokot kedvelő, szárazságot tűrő bokrokkal és növényeikkel. A buckákon most is található bokor fajtákból, tehát melyekről tudni, hogy ott megélnek sövényeket ültetni; igen szép eredményeket lehet ilyen helyt elérni a líceum­mal (ördögcérna), mejly sűrű, tömött sövényt al­kot s amennyiben a halasi buckákon megélnie1, azt hiszem alkalmas volna. Próbálkozni kellene a szalmával, jól beszórt s be taposott homokon napraforgóval, mely az ő bojtos gyökerével el­lenáll a legerősebb szélnek is, a homokot ked­veli s amellett még magjával, szárával jövedel­met [is hoz. Újabban fölkapott homoki növény a kétéves somlkóró, mely nitrogéngyüjtő képessé­génél fogva tálajgazdagitó s zölden leszántva, óriási mértékben javítja a földet, ide van még sok más növény, amivel próbálkozni j kellene. Célként kitűzni, hogy amint a szélvédő paszta beállt, mögötte rögtön megfelelő füfélével vagy pillangóssal gyepesíteni, megkötni a homokot. Természetesen ilyen nagyszabású dolgot csak hosszú évek kísérletei után lehet .megvalósitani, ennek a beállításával azonban nem szabad kés­lekedni, minden percért kár, ami i veszendőbe megy. E kérdésnek a felszinrevetése, megoldása az egész ország szempontjából óriási közgazda- sági jelentőséggel bir, hisz a Duna—Tisza közén sok ilyen, ma hasznot alig hajtó terület van s Kiskunhalasnak, mint az Alföld egyik legjobban fejlődő városának kellene kezébe venni ezt az ügyet; biztosan van a városnak is ilyen buc­kája, ahol kis költséggel, állami támogatás meg­szerzésével be lehetne a kísérleteket állítani. Mindenesetre a város vezetőségével együtt közösen kellene a Halasi Gazdasági Egyesület­nek e munkának nekilátni, egymást segítve igye­kezni a buckákat meghódítani. Sok év fog el­telni, míg a járatlan rögös utón sikerül egy szerény kis meggyét kitaposni, de ha a re­mény meg van a sikerre, úgy azt nem sza­bad elmulasztani, hanem kéz a kézben egy­mást támogatva, buzdítva kell a szebb jövő felé vezető utat megalapozni. Meg is vagyok arról győződve, hogy a tevékeny és lelkes halasi gaz- datársada-lom igyekezni fog a halasi határnak ezt az árnyoldalát megváltoztatni s idők1 múl­tával nem oázisok lesznek a Saharában: hanem zöld oázis lesz az egész hatá|r! Eltemették id. Nagy Pál Ferencet Aranyos májusi napon, nyíló orgonák közt, csütörtökön délután kisérték utőlsó útjára iid. Nagy- pál Ferencet, ősi kiskun földünk egyik legkü- iönb emberhajtását, legékesebb földmivelőjét, vá­rosunk egész közönségének megható részvételé­vel. A halasi gazdatábor legerősebb fartő osz­lopa dőlt ki vele a;z élőik sorából, hogy az égi mezőkön álmodozzon tovább gazdatársai s magyar fajtája szebb jövendőjéről, boldogságá­ról s a vadhomok megszelídítéséről, melynek földi életében a legbuzgóbb apostola és úttörő munkása volt. ( Szervező erejének, őstehetségénak elismeré- seképen a közóhaj számos bizalmi és megtisz­telő állásba emelte őt, hol fa kunmagyar faj tehetségét, időszerű uj eszméi és igondolataj fel­vetésével számtalanszor csillogtatta. , Elnöke volt a Kecskeméti Mezőgazdasági Kamara tanyai szakosztályának s a legutóbbi időikig — éveken át az Országos Központi ^Hi­telszövetkezet itteni fiókintézetének, társelnöke a Városi Dalkörnek s a helyi Gazdasági Egyesü­letnek, melynejk megszervezésében s megiérősi- tésében oroszlán része volt. Tagja volt a Han­gya Szövetkezet s a Halasi Takarékpénztár igaz­gatóságának is. Mint városi képviselő a köz- ügyek lelkes szószólója, mint presbiter, reformá­tus egyházának legbuzgóbb és legmunkásabb tagja, mindennapi életében az árvák, elesettek atyja és vigasztalója volt. Temetésén a városi hatóság s a ref. egy­ház presbitériuma, valamint a Gazdasági Egye­sület, az OKH., a Takarékpénztár s a Városi Dalkör testületileg vettek részt. Megjelent a te­metésen Kecskemétről, Gesztelyi Nagy László dr. mezőgazdasági kamarai igazgató is, ki jövő lap­számunkban fog megemlékezni az elhunyt ki­váló érdemeiről és nagy egyéniségéről. A gyászháznál az egyházi beszédet Szabó Zsigmond lelkész mondotta el megható sza­vakkal, sirjánál pedig Tegzes Károly a Gazda­sági Egyesület és a Mezőgazdasági Bizottság nevében búcsúztatta a megboldogultat s többek között ezeket mondotta: »A mindannyionk közös sorsa, akkor ra­gadta ki közülünk egyik legjobb harcosunkat, amikor nékünk gazdáknak azokra, akik a tapasz­talás iskolájában sajátították el az élet titkait, a ilegnagyobb szükségünk volt. Mi kiskunhalasi gazdák fájdalommal mond­juk azt, hogy id. Nagypál Ferenoben olyan em­bert vesztenünk el, akinek minden gondolata:, a közös sorsunkkal a magyar főiddel össze forrt. Egy olyan embert, akiben az (egyszerű dolmány alatt nemes szív dobogott, és akinek a köztéren minden cselekedetét a saját fajtánk és a magyar föld csodálatos szeretete irányitotta. Ami öreg gazdatársunk emlékét hálás ke­gyelettel őrizzük! Tudott tűrni, szenvedni, elviselt minden gán­csot a közért, mert nagy volt az ő hite Isten­ben. Egy példa volt előttünk, ak,i egyszerű, de mindig egészséges gondolataiban bízott a ma­gyar föld őserejében, törhetetlen hittel a magyar feltámadásban s a magyar gazda Szebb és bol­dogabb jövőjében. Kedves öreg gazdatársam' azzal búcsúzok Tő­led, hogy ott az örök mezőkön, ahova lelked szállt, a ringó arany kalászok között, ahogy éle­tedben is tetted, keresd és kérjed la jó Istent, hogy azoknak, akikért itt lent oly sokat tettél, legyen minél előbb jobb sorsa. Isten veled.« Majd rátették sir hal mára a virágokat, Kis­kunhalas város koszorúját, a Gazdasági Egye­sület nemzetiszin szalagos koszorúját s könnye­ző szemekkel hagytuk ott id. Nagypál Ferencet örök jn yugvó helyép. Hősök és rokkantak napja Május utolsó vasárnapját a világháború hősi halottal emlékezetének szentelte a magyar nem­zet. A folyó évben a halasi hősök emléknapjának magasztosságát még emelni fogja azon körül­mény, hogy hadirokkantjaink jelvényeinek kiosz­tása is e napon lesz a délutáni ünnepséggel kap- Osoüafbian május 28-án, délután 3 órakor. A Hősök szobránál kezdődő ünnepély mű­sora la következő: 1) Hiszekegy. Énekli a Városi Dalkör. 2) Emlékbeszédet mond s a város koszorúját elhelyezi dr. Gusztos Károly h. polgármester. 3) Iparos Dalkar énekszáma. 4) Szép, vagy, gyönyörű Nagymagyarország... Előadja a Levente zenekar. 5) Bittó Dezső alezredes ünnepi beszéde ja badirokkantakról; majd elhelyezi a helyőrség ko­szorúját. 6) A hadi rokk a n tjeivé nyéké t kiosztja dr. Fe­kete Imre polgármester. 7) Himnusz. Énekli a Városi Dalkör. 8) A hadirokkantak előtt elvonul egy dísz- század. A róm. kát. temetőben: 1) Az Iparos Dalkar éneke. 2) Bárányt László plébános ünnepi beszéde. 3) Nyugosznak ők a hős fiák... Előadja a Vá­rosi Dalkör. Műsoros est Kiskőrösön Május 20-án a ref. reálgimnázium diákjai a kiskő­rösi Ref. Nőegylet felkérésére Kiskőrösön műsoros estet rendeztek, melyről kiskőrösi tudósítónk a követ­kezőket írja: Felfokozódott érdeklődéssel vártuk ez estét, mely­ről azt irta a meghívó, hogy műsoros est »a kiskun­halasi ref. gimnázium szereplésével.« S ha sokat vár­tunk, még többet kaptunk! Nagy Lajos maturandus megnyitó szavai után már is egy bájosan kedves »mű­sorváltozás« lepett meg bennünket: prológot, melegen csengő hangjával Babó Anita VI. o. t. mondott. Úgy ez a műsoron kívüli, kedves ajándékképen beiktatott szám, mint a későbbi müsonszámok sorrendbeli felcse­rélése csak még elevenebbé tette az estély műsorát. Kedvesen közvetlenek voltak a mindig váltakozó és mindig változatos conferanciék is. Az est alaphangját Babay Béla tanár költőien szárnyaló beszéde ütötte meg. mely nemcsak az iskoladrámától1 a mai est műsoráig való fejlődését mondotta »1 a diák szer ep lé - seknek, hanem előadása önmagában mindjárt be is mutatta, mivé fejlődhet egy annak ideijén bizonyára tu­dományosan ridég isboladrámai .megnyitóbeszéd e mű­soros estnek a szív és lélek vallásos, hazafias, fé'eba- ráti érzéseinek húrjait rezgésbe hozni tudó megnyitó beszédéig. Nagyon sok szépet lehetne írnunk a műsor minden egyes szereplőjéről. Magukkal ragadóan meg- hatóak voltak a már közszeretetnek örvendő kvartett tagjai: Várady Gyula, Bar lek Pál, Majján László s élü­kön a tenor-baritonista Nagy Pál László, a leendő ze­neakadémiai növendék, kinek különösen magánszámai ragadtak magukkal bennünket. Újszerűségével megfo­gott bennünket a lercetté átalakult, kvar­tett »Vén cigány« melodrámája is Maján László sza­valásával. A megiUetődés néma csendjében hallgattuk Sz'.ivka János maturandus szívtől! a haza oltáráig s azon át Istenig szárnyaló s megrázó erővel tolmácsolt költeményeit: »Ifjú vagyok«, »Hitvallás«, »Ábránd« » »Bus magyar imájá«-t. — A komoly tartalmú számokról átmenet volt a humor felé a Pajor János által előadott magánjelenet: »Érettségi után.« Amily derítőén hatottak vidámabb, di-ákos részei, ép úgy tudta viszont érzékehetni előadó a monológnak az apai szi­gor és az édesanyai bánatra vonlatkozó részleteit is. A kimondottan vidám számok közül első sorban a »Ro­mantikát« kell felemlítenünk, melynek szereplői közül a Miss Edithet játszó FöLdes Hajnalka kacagtató ked­vességgel tudta megjátszani a regényekből táplálkozó, romanticizmus után vágyakozó, 'gondolkozásmódját s elhatározását pereről-percre változtató, elkényeztetett Miss alakját s pompás parntnere volt a multimillio­mos -betörö, »nevezd, ahogy akarod« Winter László. Tipikus yenki volt Nagy Lajos, mindannyian matu- randusok. A szobaleány rövid szerepét Bán Edith VI. o. t. játszotta nagy igyekezettel. A maígánszámok sorát Ábrahám Antal maturandus zárta He a Petőfi Sándor: »Megy a juhász...« c. költeményére irt paródiák elő­adásával. A minden tekintetben értékeset nyújtó, ked­vesen elszórakoztató műsort, Szálai Sándor kiskőrösi ref. lelkész köszöntő szavai után a magunk diákkorát felidéző »ballagás« fejezte be, melynek során úgy a jnöStSnf zöldszalagosok látásától, mint elmúlott diák­éveinkre való visszagondolástói meghatódott létekkel hallgattuk a ballagok szónokának, Sziivka Jánosnak szive mélyéből fakadó szavait. Ezután a beszédet tartó Babay Béla tanár által oly frappáns módon meghatáro­zott kellemes testi szórakozás, a tánc következett; éjfél után 3 -óráig. Közben a kiskőrösi Református Nő­szövetség vendéglelte meg igaz szeretettel a halasi vendégeinket. A műsoros esten resztvettek a halasi gimnázium ta­nári karából: Stepanek Ernő igazgató helyettes, Babay Béla, Dékán Sámuel, Jeremiás LajoSj Sütő József ta­nárok, Paczolay István vallástanár, Krafcsik Zoltán karvezető és Simon István ref. s. lelkész. Mi, kiskőrösiek, szám-szerint kevesebben voltunk, mint lehettünk volna, de közülünk sokan, a másnapi Sze­gedre történő kirándulásra való tekintette® inkább elő­zetes pihenésre használták fel ez este óráit Akik azon­ban ott voltunk, csak köszönő lélekkel! s iái hálás etísi- ímerés hangján gratulálhatunk uigy a telkes s kedves sze­replőknek, mint az őket betanító s ezt az estét is ren­dező tanáraiknak, Babay Bélának, Paczo'ay Istvánnak és Sütő Józsefnek, valamint a kvartettet betanító s kísérő Halász D. György maturandusnak. Számunkra ez az est felejthetetlenül kedves szórakozást nyújtott, a halasi alma mater számára pedig újabb ragyogó gejegyzést története aranykönyvének lapjaira! —ffy —a. □□□□□□□□□□□□□□□□□a | FONOTT B0CSK0R0K,§ a weekend cipők, szandálok is opánkák a r>2 a legolcsóbbtól, a legfinomabb « g különlegességig £ IKUjsl BENŐI Q DIVATÁRUHÁZÁBAN Q □□□□□□□□□□□□□□□□□a §po Áldozó tfango azl: k hange 10 f fő EMIL OLG/ két e és ¥ Vasé 28»án fél Szenzi Hog tem falrenj 9 U főszer Ab. fillére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom