Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-05-22 / 2. szám
4. oldal HALASI HÍRLAP Május 22. Jászay Horváth Elemér Egymásután veszítjük él az Alföld-költőit és elbeszélőit. Most Krúdy Gyula a legnagyobb jelenkori magyar iró hagyott itt bennünket; nemes veretű irás művészetének rajongóit, őt megelőzőleg Orosháza teievény földjének költője Jászay Horváth Elemér repült el léikével ezüst hattyúként a Magyar Parnossus örökkévalóságába. Jászay Horváth Elemérnek kiadatlan legszebb költeményét közöljük. Irredenta alkotás a Segesvár melletti fejéregyházi csatasikról: a nagy magyar Alföld Poétája adta á,t Halason élő barátainak ezt a szép verset. Költői és egyéni szeretetne méltóságát különösen kiemelik a Város polgármestere és a Rendőrség feje, a korán elmúlt lángésznek csodáló!. PETŐFI SÍRJA. Fejéregyházi csata sík felett Téli szél1 kerget hervadó levelet, Sápadt avar közt »iró tét szél Csodálatos halk hangon döngicsél. , Mit fennszóval nem mondhat ptt a száj, Mi jólielső és mégis fájva fáj, Szál szél szaván, mint őszi sugallat: Petőfi (Sírja a mienk marad! Hallgat ma Erdély, mint roppant halott. Béklyót vetettek magyar szóra ptt. Csattog rab testen rablók ostora, Elvehettek a szántót, réteket, De magyar létek nem tesz rab soha! Az ős rögöt, Királyhágó magett, De van egy hely, hol oláh nem arat: Petőfi sírja a mienk marad! Azt zengi télen a tartott haltár, Azt dalolja tavasszal a madár, Azt dobogja a hegy, völgy, róna, domb, Kárpáti erdőn azt zúgja a lomb, Azt mormolják a Maros habjai, Visszaverik vén vén sziklák lapjai S minden a földön és e föld alatt: Petőfi sírja a mienk marad! Petőfi sírja... Nem tudjuk helyét, Nem jelzi fejfa porladt tetemét, De minden bus szív magában temet A Szent hamvakból egy-egy porszemet. Kérdezzétek a Maroist, a Szamost: Egész Erdély a költő sírja most S rajt örök tűz ég, elszánt akarat: Petőfi sirja a mienk .marad! Mig le nem omlik Kárpátok fala, Míg el népi némul a madár dala, Mig ki nem szikkad p folyó vize, Mig ki nem hamvad a napnak tüze, Amíg fölöttünk áll az égibolt S a magyar .az lesz, ki a régi volt, Addig, — húzhattok hegymagas jaiat: Petőfi sirja a mienk marad! S ha egyszer, majdan, nemsokára tán, Sötétséggel vitt győzelmes csatán Újra virad a magyar kikelet A sírhoz, min nem vett erőt pokol, Fejéregyházi csaták felett: Tízmillió magyar zarándokol S egy szív megdobban ott, a föld alatt: Petőfi sirja a mienk maradt! fiirm'i----------- " 1 "• ~~ -------------Hl M indenkor friss felvágottak és légbe hütött italok legolcsóbb áron kaphatók Fürst Klára fűszer és csemege üzletében Kossuth ucca Hirdessen a HALASI HiBLAP-ban! Markovics Mariska a nemzetközi vásárról és a halasi csipke újabb sikeréről A nemzetközi vásár után felkerestük Markovics Mariskát, a halasi csipke nagy mester- nőjét, hogy megkérdezzük a vásár sikere felől. — Oh! — mondotta nagy örömmel — nem lehet szavakkal kifejezni azt a lelkesedést és szeretetek amellyel a közönség a halasi csipkét fogadta! Reggeltől estig nem volt megállásom, 10 napig nem tudtam meleg ételhez jutni, annyi volt a látogató. Pestiek, vidékiek, külföldiek; sőt még a halasiak is olyan kedvesek voltak, hogy mind felkerestek. A vásár megnyitásakor a Kormányzó Ur Öf óméit ósága is megállt a halasii csipke vitrinje előtt és barátságosan érdeklődött munkánk menete felől s hogy hány varróleány- nyal dolgozom? A kiállított csipkék megtekintése után elismerését kifejezve, buzdított a további munkára. Kérdésünkre, hogy milyen anyagi sikerrel 'járt a vásár, már kissé elszomorodva mondotta: — Valamivel többet árultam 700 pengőnél. De bizony ia nehéz viszonyok miatt sokan fájó szívvel távoztak a halasi csipke vitrinjétől, mert háromszor-négyszsr végig néztek mindent, de nem tudtak venni. Most azonban sojk megrendelésre számitok. —- Na és a város támogatta-e kellőképen a csipke ügyét? — kérdeztük. — Igen. Naigyon kedvesek voltak. Jó helyet biztosítottak és lehetővé tették, hogy két kis lány: Tóth Zsófika és Biró Mariska is ott legyen a vásáron, hol a megkezdett munkán dolgoztak és sokan dicsérték ügyességüket. — Csak az a baj — mondotta végül — hogy nincs egy kis tőkénk. Az államtól ugyan a múltban kaptam egy kis anyagi támogatásit, de biz arra továbbra is szükség lenne. A vásárban egy külföldi ur 100 méter csipkét akart rendelni, de nem mertem elvállalni, mert 3 hónap alatt le kellett volna számtani. Stepanek Ernő tanár urnák van egy gyönyörű pásztoras motívuma. Egy amerikai kereskedő kérdezte, mennyi idő alatt tudnék abból száz darabot készíteni? Azt mondtam 9 hónap alatt. Erre ä megrendelésre számíthatok is; Azzal a gondolattal távoztunk a szűk kis munkateremből, hogy a halasi csipke megérdemelné a legmesszebbmenő anyagi támoat,ást is. Csekély érdeklődés mellett tartották meg a pénteki közgyűlést Folyó hó 19-én rendkívüli közgyűlést tartott a képviselőtestület. A polgármester a gyűlés megnyitása után kegyelje tes szavaikkal emlékezett meg id. Nagypál Ferencről, a halasi gazdasági élet nagy halottjáról, majd Leszl Jakab kincstári főtanácsosról, a Pénzintézeti Központ ügyvezető igazgatójáról, ki szintén elhalálozott. Bánsági német ajkú férfiú volt, de lelkes magyar, a vidéki hitelélet vezére s a gazdák igaz barátja. Napirend előtt Rásonyi Papp Gedeon szólalt fel a pirtói utügy rendezése s a városnak a szegedi tanyai kongresszuson valló részvétele ügyében. A tárgysorozatnál a gazdasági népiskolával kapcsolatban a jképv. test. fenntartotta ama korábbi határozatát, hogy az iskola területét csak visszavonásig adja ét az állaimnak. Székely László mérnök kérésénél, hogy az 1913.-ban készített vágóhídi tervrajzokért munkadijat fizessen neki a várok, a közgyűlés a város polgármesterét bízta meg, hogy a fizetési kötelezettség jogkérdését előzetesen tisztázza a kérelmezővel. A tenyészállat vásárlásához 2500 P kedvezményes kamatú kölcsön felvételéhez hozzájárult a képv. test., mivel a költségvetésbe ez a tétel fel volt véve s. igy külön megterhelést nem jelent. Végül a Harango&tó mellett a határőr zászlóaljnak átengedett csekély terület ellenértékét 16 P-t a zászlóalj kérelme folytán elengedte a közgyűlés. FQzest telepit a taros a mintákért mögötti pocsolya helyin A mintakert megett, a majsai müut és helyiérdekű vasút közötti területen december óta nagyarányú földmunka folyik. Tudjuk, hogy az elmúlt télen a kormány országszerte beszüntette a téli inségsegélyek ellenérték nélküli adományozását és ehelyett elrendelte, hogy minden város és község közmunkák végeztetésével enyhítse a munkanélküliséget. Az inségadóból befolyó összeget Halas városnak is úgy ‘kellett felhasználni, hogy az mind napszámra: a szegény ember asztalára jusson. Mivel építkezési anyagra külön összeg rendelkezésre nem állt, nem maradt más választás, csak a földmunka és így keletkezett dr. Fekete Imre polgármester elgondolása és kezdeményezése alapján az a terv, hogy a mintákért megett éktelenkedő poesolyás, hasznavehetetlen területen füzest és halastavat létesítsen a város. < v A készülő füzes területe 14 hold és az eddig elkészült részek a füzes leendő képének még madjnem csak a körvonalait muía|tják. Az egész területet egy 1400 méter hosszú, 3 méter széles határárok veszi körül, amelynek külső partjára 2—3 sor gledicsia-sövényt és több száz nyárfát ültetnek. A vizet 3 kimélyi- tett tóba gyűjtik össze s a tavakat egy ellipszis alakban futó 19 méter széles csatorna köti egymázhoz. A csatornát és tavakat utak futják körül; a tavak közepén szomorufüzzel beültetett sziget, ahova hídon lehet bejutni. Az egész füzes területén körülbelül 300.000 nemesített kosárnak való íüzfadugvány és az utajk mellett több ezer gyümölcsfa lesz elültetve. Eddig mintegy 10.000 köbméter földet moz............ ..... „ d itoítak ki a helyéből és az egész munka 4000 pengőbe került, ami 2600—2700 napszámot tesz ki. Ugyanis a kubikusok az elhordott föld után köbméterenkint kapták a fizetést s igy napi keresetük 1 P 50 fill., 1 P 60 fillér között volt. A város tőszomszédságából tehát eltűnik — egyenlőre az egyik — egészségtelen, poshadást árasztó pocsolya és helyén liget keletkezik, aminek amellett, hogy a város szépségét emeli, hasznai is lesznek. Halas gyümölcstermelő vidék, nyaranta sok gyümölcsöt szállítanak el innen. Mért ne lehetne ezt ,a gyümölcsöt halasi munkások által olcsó vesszőből készített kosarakban szállítani? Városunkban járt előkelőségek, többek közt Gesztelyi Nagy László dr. kamarai igazgató kijelentették, hogy ez a füzes Pestmegyében egyedül álló lesz és egy virágzó háziipar megindulásának alapját látják benne. A tervrajzot Dobó Kálmán műszaki tanácsos készítette el; a munka irányításában Sándor József városgazda és ifj. Nagy Szeder István tevékenykedtek. T Divat cikkek nagy választékban, legolcsóbban kaphatók Yán Balázs divatáruházában (városház épület)
