Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-06-04 / 4. szám

június 4 vasárnap HALASI HÍRLAP 5. oldal II. Vilmos német császár nyilatkozik a halasi almákról Hogy jutott a halasi fehértói aranyió homok vér­piros sikulai almája a német császár aszta'ára? A Novád-család társalkodónője, Ortlieb Lina kisasszony, a berlini udvarba került a nagykövetünk leányai m©Y.é. Stimakovitsné, — Novak Emma küldötte az afma- csomagot. A császárnak szemébe ütköztek a nagyszerű almák. Hot termettek ezek a gyönyörű gyümölcsök? Minden társadalmi csoportnak megvan nap­jainkban a maga baja, (gondja és mivel min­denki a saját ügyével /fogli'kozik legtöbbet, mó­dot. utat keresve a bajok orvoslására, több ha­lasi iparosnak és kereskedőnek feltettük e kér­dést: mitől várja a halasi ipar és kereskedelem helyzetének javulását és későbbi felvirágzását? A válaszok közül átadunk a nyilvánosság­nak néhányat Tallér Antal, az Ipartestület tiszteletbeli, ve­zéralakja a rokonszenves halasi iparosságnak, a joibb 'időkhöz szokott öregember fáradt lemon­dásává! válaszol: — Pénz kellene, pénz és harmadszor is pénz.. Én egyelőre nem, is gondolok a helyzet javu­lására, miért szerintem még nem értük el a leg­mélyebb pontot. Akárhonnan és bármi módon pénzhez kellene juttatni az ország és városunk népét, miért különben megyünk tovább lefelé a lejtőn, amíg mindenki elkészül. Tóth Lajos építész szintén a gazdasági hely­zet országos javulása után tartja elérhetőnek vá­rosunk iparának és kereskedelmének felvirágzá­sát is. A békére víziót ól és az egész világ népé­nek igazi békés együttműködésétől vár mindent: »Amig kincses Erdély sóját, a Felvidék épület­fáját, Szabadka tégláját külföldinek kell nevez­nünk: addig az ipar és kereskedelem végleges talpraátitásáról álmodni sem lehet.« Biss Illés Antal az Ipar-testület elnöke a kö­vetkezekben íny illat kozik: — A kézműves kisipar helyzetének javulását országos viszonylatban ipari termékeink kivitelé- nek megszervezésével és ía termelés fokozásával látom elérhetőnek. Az utóbbihoz természetesen el­engedhetetlenül szükséges, hogy a belső fogyasz­tás is nagyobb legyen, a közönség vásárolni tudjon. Nagy szükségét látom a köz- és magán- építkezéseik megindításának, mert az építő ipar közvet'.énül is sóik más iparágat foglalkoztat, köz­vetve pedig minden iparágat mozgásba hoz. Ehhez persze olcsó hitelre volna szükség. Mun- kakölcsönnel kellene támogatni a kisipart, hogy zavartalanul dolgozhasson. Helyi vonatko­zásban a fentieken kívül rendkívül fontos volna a halasi gazdák terményeinek és lába,s jószá­gainak jobb piacot, esetleg kivitelt és nagyobb keresletet biztosítani. Halas gazdaváros, a la­kosság legnagyobb része a mezőgazdaságból él. Ha gazdálkodóink terményeiket és állataikat jó áron tudják értékesíteni, több mezőgazdasági mun­kást js tudnak foglalkoztatni és mind maguk,, knjnd a napszámos emberek, jobban bírnak ipa,ri cikkeket is vásárolni. Kun Benő a Kereskedők Egyesületének má­sodelnöke : — A helybeli kereskedelefm és ipar nehéz helyzete tulajdonképen két forrásból ered: Na­gyobbrészt az általános gazdasági bajokra ve­zethető vissza és csak kisebb rész különleges helyi természetű. Az ezer gonddal, bajjal küzdő helyi kereskedelem — amély existeneiájáért ma valóságos guerilla-harcot folytat — felvirágzásá­nak feltételeit szerintem csakis egy általános gaz­dasági fellendülés hozhatja magával- Helyi vo­natkozásban égetően fontos e pillanatban a ke­reskedelem és ipar szempontjából, hogy a gaz­daközönség mind mennyiségben, mind árban megtalálja az aratás, eredménye körül számítását. Elodázhataílanul fontos reánk nézve az ütkérdes megoldása, valamint az is, hogy a járásbíróság­tól elcsatolt Kiskunmajsa helyett megfelelő kár­pótlásban részesüljünk, mert a gazdasági élet vér­keringését az idegenforgalom frissíti fel. A me­gyeszékhely kérdése gyönyörű fejlődési lehetősé­gieket nyújt a kereskedelem és ipar számára, de ha ez városunknak nem sikerülne, akkor kárpót- ’ — Halason, Felséges Ur! — Hol van az a város? — Magyarországon, Fest megyében! — Hogy teremhet ilyen remekizü csodajó alma abban a homokvüágban? — Egyben meleg császári üdvözletét küldött© a hala­siaknak 9 világbirodalom nagyhatalmú ura. Ez "volt eddig ía halasi híres té i almáknak i.eg- | s;ebb és legmagasabb kitüntetés?. lá&ul ki kell harcolnunk, hogy városunk néhány népes község Ide csatolásával járási székhellyé té­tessék. , Mi kereskedők, a magunk erejéből és sok i külön elgondolással foglalkozunk, hogy az igen j gyenge forgalmat felpezsdíthessük. Valószínűleg j az idén is megrendezzük a »Kunsági Olcsó Vá- : sárt« és a fizetési eszközök hiányát pótolandó, j valóra váltjuk talán Szeged példájára és árucsere- j forgalom megszervezését, ami azt célozza, hogy a jövőben a kereskedők, iparosok, gazdák és más foglalkozásúak egy-egy tábora szükségleteinek egy részét egymásközt áru, illetőiég mu.ikaszolgálla- tással cserélje ki. Ez a rendszer Szegeden jól bevált; reméljük, hogy mi ,is szép eredményeket fogunk vele elérni és lassan talán mégjs cs-lk megindul a vérkeringés tespedő gazdasági éle­tünkben. Megkérdeztünk aztán még többeket és vég­eredményben megállapíthatjuk, hogy sokan a mai nehéz gazdasági helyzet om>slásán túl kereske­delmünk és iparunk nagyobb felvirágzását úgy | látják elérhetőnek, ha Városunk, mint törvény­kezési központ, iskola város és esetleg megye­székhely a környékbeli községek fogyasztóira is Vonzó erőt tud gyakorolni. Ezt pedjg ügy ér­hetjük el, ha városunkat kémleljük az ismerel- lenség homályából és fokozatos fejlesztéssel nagy­várossá tudjuk tenni. Az érdekeltek örömmel "lát­ják az utóbbi éviek erre irányuló számos ese­ményét. A kereskedők és ,iparosok néhány időszerű kérdésére és jogos 'kívánságára még vjssza fo­gunk térni. dreg diák üzenete Olvasom, hogy a hetedik osztály visszakapta ősi jussát: majálist rendez, igíazft, egy kis bor­ral, sörrel, birkapaprikással, cigánnyal, tánccal a Sóstón... Talán nem látszik nagy esetnék s én mégis együtt örülök a hírnek azzal a rövidnadrágos kis »szecskával«, aki valamelyik sóstói bokor alatt most fogja majd elszívni az első tiltott cigaret­tát; azzal a »nagydiákkal«, aki egy kócos kis leány fülébe ott huzatja él az első nótát, az első forró vallomást. Mert én tudom, hogy ez az ősi juss milyen igazi jussuk nékik! Istenem!... Alig hat éve, hogy utrakü’dött minket js az »Öreg Oskola« és örökre bezáró­dott megettünk a Kossuth uccai nagykapu. Most is nyílik a vaskerítés mellett az orgona és az udvaron gyertyát gyuj toltak a gesztenyefák má­jus-oltárára, tavasz tiszteletére. Mi már pem örü­lünk a tizpercnek, kezes focinak, dufleckónak, a napnak a tornaterem előtt, a szép zöld fűnek a nagy eper fa alatt, ahol olyan jó volt hányáit feküdni, nézni a kék eget, a futó bárányfdlegst és gondolni — valakire... | Milyen büszkén, mennyi tervvel, micsoda re­ménységgel csaptuk be magunk után ^ kaput! Zsebünkben volt a bizonyítvány s azt hittük^ kincset viszünk benne: tudást, hatalmat, minden gátat elsodró fiatal akaratot Azóta ezerszer meg­alázott és arculcsapoitt bennünket az élet s a sintaxisnál nehezebb leckéket ad fel naponta öreg tanárunk: a fekete Gond. Oh! most már tudjuk: kincset hoztunk akkor... Szivünkbe, rejtve, telkünkbe bezárva pajjkos kis kalandok, tanár­bosszantások, vakációk, bálák, tánciskolás lányok, majálisok, vizsgák, levelek, virágok; száz, ezer ’ drága, édes és fájó, könnyezve mosolygó, lemon- dón is vágyó fehér gyerek-álom gyönyörű em'é- két, soha sem hervadó rózsabokrétáját... És mi, tegnapi diákok, mikor a jelen na­gyon fáj, s a jövőt kétségbeejtő köd borítja, bizony elő-elövesszük ezt a mi emlék-bokrétánkat. Ilyenkor újra kacagunk. Bolondos,, édes gyermek- álmok emlékem úgy elmerengünk. Újraélünk egy- egy ■ majálist. A messze múltból felzokog egy régi cigány gordonkája; fehér leányszoba muskátlis ablakánál újra sir a Lukács klarinétja: »Csere­bogár, sárga cserebogár.« Kis öcséink, mai diákok, most majjáüsra ké- szütöktök, de egyszer ti is útra keltek és bezá­rul mögöttetek is örökre az öreg gimnázium ka­puja. És akkor, ha eltűnik arcotokról a mosoly* ha ajkatokra fagy a kacagás, ha megkezditek a ballagást a, filiszterek rögös utján, mikor jön a kétkedés, kiábrándulás, fáradt lemondás, kilin­cselés élet-morzsákért, kenyérért vivőit vesztett harcok: akkor a diákmajális után egy szép em­lékkel gazdagabbak lesztek, több lesz, amit majd balzsamul használhat lók fájó szivetekre, sötét bánatotokra. Mai diákok! A tegnapi diák üzeni: mulassa­tok jól, kössetek sok szép emléket bokrétát©'. A fiiliszterségig hosszú aiz üt és sohasem volt ilyen göröngyös. A mi jussunk is a ti jusso­tok: a diákköri szép emlékek. Vigyetek az útra sokat, sokat és kísérjen el benneteket egy éle­ten át... (L. V.) JAMBOREE HÍREK Nagyszabású repülönap lasz Halason a Járószáken pünkösd másnapján Ismeretes, hogy a gimnázium cserkészcsapata f. hó 5-én, pünkösd másnapján nagyszabású eser- kész-vüágjambonee tartását vette tervbe. A csa­pat a ' jamboree nap megszervezését úgy tervez­te, hogy egy egész napon át tartó nagyszabású cserkész ünnepséget rendez a vásártéren. Mint­hogy azonban a csütörtökön megtartott hely­színi szemlén kitűnt, hogy a vásártéren az ek­korra Várt két sportrepülő (leszállása technikai akadályokba ütközik, az eredeti ,programra több tekintetben megváltozik s a végleges tervek sze­rint a következőképen ífog tefolyni: Még szombaton felállítja a csapat a, gimná­zium udvarán azt a tábort, mélyet a gödöllői jamboreen fognak felállítani. Ez a tábor Halas jellegzetességének kidarnboritásávál épül v M : nádfcerités veszi körül, a bejáratnál nádból ké­szült pásztorkunyhó és pászolkilátófa fog állani stb. Ez a tábor a gimn. udvarán hétfőin egész délelőtt megtekintheő. 11 óráő! 12 óráig a halasi 'levente zenekar hangversenyezni fog, A nap főrésze a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület két sportrepidőgépének leszállása > és mürepüílő bemutatása lesz. Délelőtt fognak meg­érkezni azok a (Sportnap időgépek, melyek a Já- rószéken fognak leszáHni Figura Istvánná rét­jén, kinek ez ütőn is köszönetét mond a csa­pat parancsnoksága azért, hogy megengedi bir­tokán a repülők leszállását <\ repülők közül az egyiket Bánhidy Antal vezeti, a neves pilóta és repülőkohsíruktor, ki a Gerle /típusu gépeket ter­vezi és építi. A <B. L. tiipusu másik repülőgép vezetője Majoros János pilótaoktató fesz! Délelőtt 10 órakor sétarepülések lesznek a város felett, amikor 5 iP ellenében bárki felül­het a repülőgépek bármelyikére. D. u. 3 órakor ismét sétarepülések tesznek, 4 órakor pedig mü- repülőbemutatásokat végeznék pilótáink. A pa­rancsnokság kéri, hogy mindazok, akik a séta­repülésen részt óhajtanak venni, a fent jelzéil időben a Járószéken Figura Istvánná tanyáján jelenjenek meg. Jelentkezni a helyszínen is le­het. A sétarepülés dija 5 P. A közönséget a ven te zenekar fogja szórakoztatni. ­A repülőgépeket közvetlen közelről is meg lehet tekinteni 20 (állóhely) és 50 (ülőhely) fil­léres díj ellenében. Azok, .akik belépőjegyet vál­tanak, a mürepüi'.öbemutatásokat is közvetlen kö­zelről nézhetik végig. A nagyközönség soraiban — amely a Henger uccából nézi végig a bemu­tatásokat — a cserkészek persely ezni fognak a kiadások fedezésére és a jamboree alap növe­lésére. • i A városszerte 'megmutatkozó nagy érdeslő- désből következtetve, hisszük, hagy Halas város közönsége e nagyszabású, nem jmindennapi repülő napon nagy számmal fog megjelenni s a cser­készek és a pilóták fáradozását megjelenésével és adományaival fogja honorálni. 1 Iparosok és kereskedik helyzetének megjavítás! lehetőségei

Next

/
Oldalképek
Tartalom