Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-06-04 / 4. szám
6. oldal HALASI HÍRLAP junius 4 vasárnap Közgazdaság — Mezőgazdaság Gyümölcstelepeket az alföldi homoktalajokra Csonkamagyarország nagy kiterjedésű hóm ok terűié lekkel rendelkezik, melynek nagy része még ma sém ál müve'és alatt, pedig özek a homokterüílelek ma már okszerű ej árassal hasznosíthatók, jövede’met hozóvá tehetők. A Duna—Tisza közén Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Pirtó, Bocsa, Szeged határában nagy kiterjedésű homokterületek vannak, melyek kát. holdanként 100 300 pengőért megszerezne .ők. E területek kiválóan alkalmasak arra, hogy azokon mező- gazdasági munkás gyümölcsös telepeket létesítsünk. Az á'lam, vagy az általa [élesített telepítési szerv vásárolja meg a gyümölcstalepek létesítésére szükséges területeket és 25 esztendős törlesztés;© ossza ki a megbízható és szorgalmas családu mezőgazdasági munkás, hadirokkant, hadiözvegy, valamint állásta an gazdatiszti és kertész családok között. Egy-egy telep területe 5 kát. holdban volna megállapítható, ahol a telepesnek gyümölcsöst, csemegeszőlőt, kellene teepitenié a szakemberek által megávapitott fajtákkal s e célra a, gyümölcsfa és szőlővessző is állami kedvezményes áron lenne kiosztandó s ennek az ára is beszámíttatnék a törlesztésbe. Az 5 kát. hold területből 2 kát. hold gyümölcsössel és mintegy 400 n.-öl csemegeszőlővel telepíttetnék be, 600 n.-öl maradna udvar térnek, a többi szántóföldnek, hogy a telepesnek módjában legyen élelmezéséhez szükséges terményeket magának kitermelni. Minden telep eperfa sövénnyel kerittétnék körül, hogy a család a selyemhernyó tenyésztésével is foglalkozva jövedelmét fokozhatná. A telepes a teep átvételkor 20 tyuk, 2 kakas (kizárólag magyar fajta), 3 drb. házinyul és egy anyakocából álló á'atá’lományt is kapna, ame'ynek ára szintén beszámíttatnék a törlesztései kölcsönbe. így a család idősebb, már nehéz munkára nem alkalmas, vagy még gyermek tagjai, a baromfi, házinyul, a selyemhernyó tenyésztésével foglalkozva értékesíthetik munkásságukat. Szükséges, hogy minden egyes gyümölcs telep a viszonyoknak megfelelőig egy szobás, konyhás, kamrás lakóházzal láttassák el, azonkívül a szükséges óllal, kúttá” úgy, hogy egy teljesen felszerelt telep adassák át a telepesnek s az összes teteipitési költség 25 év alatt olcsó amortizációs kö'csönnel törlesztetnék. 5—6 év ©'telte után a gyümölcsös teremni kezd és 10 év után már te jes termővé válik s az ott letelepített családnak biztos megélhetést nyújt, azok adó- liietőkké válnának s igy aránylag rövid idő a'att, a ma kietlen, mondhatjuk sivatagon, kultür telepek keletkeznének. TJteinüejU! ónja, hegy a terű'el át nagy resize a csekély főídadóvial vm fojrtoaíve, vagy még nem is esik adó aH» igy az äl'ajnaak ma, jövedelmei alig, vagy agya lka'.áa ncjai bou, aiméJogva a belepek 10 évig labban a kálíajStBbsHnín hagyandótk, amelyben a fel pit és ©■lőtt voltak. Es 10 év éte&e titán már toeiaaraEi'athjJjuk a megfelelő kataszterbe. Egy telepet 5 kát. holdra számítva egy évben 2000 te'epest könnyen Iete’iepithet az álam, mert énnék teljes berendezésére, 10 ezer kai. hold és 6 millió pengő volna szükséges, amit az államháztartás még a mai súlyos gazdasági viszonyok mellett sem erezne meg és mégis 2 ezer magyar munkás csaíádot tudna a magyar földbe begyökerezíetni, akik szorgalmas munkával a ma jövedelmet alig hozó terű éteket aránylag rövid idő a’att jövedelmet hozóvá változtatnák át. Mindig lázi hangoztatjuk, hogy az egységes minőség termé'ésire kell törekedni, nagy tömeget élői Ili tani, weirt ennek az é!rltó|klqsji!té|se a könnyebb. Az ily telepekén a szakemberík által a talaj és éghajlati viszionyoknaák m'Cgvá'ar-ztott és megfelelő gyümölcsfák ül'elés ével egy- legy nagy kifazeitbin egységes típusa jó miaőslgü és nagy tömeget adó gyümölcsöt tudnánk teirmehti s az i y telepek terményét, agy a beJöidi, min', a külföldi ke- TCskedeíam is szívesen keresné fel és jobb adat fizétné érte. Nem vagyunk oly gazdag áSatn, hogy több százezer hold terűidet Hagyjunk kihiaz’inárithnul A C-on- felaország helyzete megköveteli, hogy a romiéiban, igaz íntjagyar nép föidjhös jutva, íöriénclmi hivaúárí teljesíthessen Miagy arorsiág feltámadása érdé kében. SZABD LAJOS ■a Mezőgazdasági Kamara főtitkára, volt uradalmi jószágíe’ügyelő. A gyümölcsértékesítés rendezése Irta : Karvázy János A gyümölcsértékesitéísnek két módja vlan: az export és a belső fogytafeztás ellátása. Az értekesitésnek. e ő- mozditását célzó társadalmi és kormányakciók ezidelg mindig csak az export fokozására irányultak, a belső fogyasztás előmozdítására, illetve a fogyasztó és termelő között álló akadályozó és árdrágító tényezők ki- küszöbö’ésáirie eddijg nem igien gondoltak. Pedig a bel- fogyasztásniak közvetlen ellátása olcsóbb árakat, ez pedig a belfogylasztás növelését eredményezné s lehetővé tenné, hogy azok a másodrendű termékek is, amelyek eddig csak állattakarmányul vagy páíinka- fözésre voltak felhasználhatók, népálcimezésre felhasználtassanak, ami a kisüsíprobléma fontosságát is egyszeriben tecsökkentené. A termelőnek és fogyasztónak ezen egymáshoz való közeledését elsősorban a vasúti és postai szállításnak idejétmúlt s a jelenlegi viszonyok kifejlődésévé- lépést ne,m tartó tarifáüs és technikai szabályzó akadályozza. Azt látjuk, hogy a vasútnál és a postántól ma is a békebeli Nagymagyarország.a és a Monarchiára sziabott szá Irtási szabályok és turifális elvek vannak érvényben. Csonka miagy arország nemzetgazdaságának egyik fő- ágazlata ,!*tt időközben a gyümölcstermelés, helyénvaló lesz tehát, ha ennek a hatalmasan fejlődő termelési ágnak la vasút és a posta a, régi szállítási rendszer teljes revíziójával (vtagy inkább sutbadobásával s uj szállítási szabályzat létesítésévé) siesisen segítségére. A belfogyasztás és gyümölcsértékesítésnek másik akadálya a távolság szerinti kompliká’ésa a tarifáknak. Baross zónlarendszere szerint kell a kérdést megoldani: legyen egy budapesti v's/onyhí és legyen egy OTiádk, rweiy az oiiiszég bármely pontjától bármely pontjáig ugyanaz legyen. Ha én a kelsbiai gyümölcsöt Nyíregyházára ugyanannyiért tudom szállítani, mint Kiskunhalasra, akkor gyümölcsértékesítés problémája már félig meg lesz oldva. A budlapesti tarifa pedig ezen átlós tarifánál még olcsóbb ke’il, hogy legyen. Ez a rendszer nemcsak a termelőt károsítja, hanem- a kereskedőt és la fogyasztót fe s ha a forgalom katiaszírófális csökkenése bizonyítja, hogy a szállítási vállalatoknak sincs hasznára. Az e’riasztó expressdijsziabást a mai gyér forgalom ie;n indokolja. Az ujiabben bevezetett (de csak egyes álomásokra korlátozott) col® .agricoleie d.Ljíéfccl'i is távol iáUnlak a való léteit (lehafcöséigláítől s ézért annak bevezetése nem. sokat lendített la- termelőkön, már csak a iszáE- litási helyek korlátozottsága miatt sem. A terme'ő kárára vian az az intézkedés is, hogy gyümölcsszáliitmánynak a fuvardiját eőre keö lefizetni, az nem utánvételszhető. A colli lagrico ae bevezetésénél ugyan la szabályzat az utánvételezést megengedte, ds utóbb a Máv. igazgatóság ezt a kedvezményt visszavonta. A gyümölcsértékesítés szempontjából további követelmény volna a házhozszállításnak minden vonalon való bevezetése. A bézbozszálllÉást — az aittószá litás mintájára — a postai és vasúti tarifákba be kell kalkulálni g a nagyobb városokat miad bt; ke# éjHifam a házhoz- stzálliilási rendszerbe. A mlai száguldó közlekedési technika mellett nemesük a székitási idő megrövidítése fontos, hiaoielm la közönség kényelme, iá fokozott igények kielégítése is! Nem kell okvetlenül mindig a külföld után tfaijagni, modlrrn és prrktikas újításokkal meg fis előzhetjük a nyugta ti állaimokat! Az e'őrebocsátottfak falapján jav cs atomat a követ- loezőkben foglalom ossza: A gyümölcs (blaromfi, bor) értékesítés érdekeinek előmozditásária a Máv. és a posta — lehetőleg közös — uj, egyszerű, kg.-ként emelkedő, távolságtól, terjedelemtől lehető eg független Szállítási szabályzatot készítsen, fősulyt he'yezva ia diarabáruk (25 kg.-on aluli csomagoknak) kényelmes és olcsó szállítására s a csomagoló edények olcsó és kényelmes visszaküldésére, minél kevesebb irkafirkával já-ó fuvarokmányokkal, utánvéte'ezhető szállítási költséggel, nagyobb városokban olcsó házhozszál'itással Tehát a Máv. gyorsára, exprassáru és ooiii agrl- colae díjtételei na legyenek nagyobbak a postai díjtételnél, a posta ne legyen konkurreinse a Máv.-nak, hiszen mindkettő állami szállító válla'at! Végűi: 20 literig megtöltött demijonok (külön csomagolás nélkül), ía szállításba besorozandók! Itt a májust catare&znye. megkezdődik ja gyümőlcs- szjezon, sürgős intézkedést kérünk. Addig is, inig a tarifareform magvalósul, a tavaly Jól bevált filléres postacsomagok Rendszeréi keltene újból bevezetni. Életregény egy cserép szőlővel Nemrég olvastuk egyik fővárosi lapban a halasi Szathmáry-gyümölesös életregényét, amely 30 év előtt három körtefából .indult ki és ma évi 40 vágón körtét produkál az exportra. Az Alföld homokjából sok ilyen hasonló életregény nőtt már ki. Özv. Mathiász Jánosáé, aki nemcsak é’et társa, hanem munkatársa is volt. az e'hunyt nagynevű csemegeszölöteepitőnlék s igy szemtanúja is volt, hogyan fejlett ki Mathiász János igyekezetéből az a mozgalom, amely az Alföldet — sőt a külföldet is egészen a messze Kaliforniáig — a legfinomabb szőlőfajtákkal árasztotta el, a következő levélben foglalkozik a férje, a világhírű szöiőnemesitő nagyszerű munkáival — A ha’asi három körtefának hasonmása volt férjem munkája is, aki úgyszólván egy cserép szőlővel kezdte el azt a munkát, amely nevét halála után is emlékezetessé tette. Eleinte a szobánk ablakába állított cserepekben szaporodott a nemes szőlő (amikor néhai férjem főispáni titkár vo't Kassán) és a különböző fajták párosított változatai, ebből a sok gonddal, pepecseléssel folytatott munkából szaporodtak el az egész világon sok tízezer holdra. Néhány cserép szőlőtőkéből indult ki az Alföldet benépesítő kultúra s mikor az ablakunk szűk lett, ' akkor néhány négyszögöllnyi területein terjedt tovább ,a i kisér'elezés. Megfordult ezekbei a csetepekbén számos j külföldi nemes fajta. Ott tanulmányozta azokat férjem, I végig kiS'ér'etezve az összes európai, sőt tenge ten túli j fajtákat, már a 60-as évektől kezdve. Még japán töké- 1 vei is kísérletezett, amelyet krimi francia te"©- ! pecek hoztak magukkal Ezeket a föld különböző pont- ! járót való fajtákat ápolta, metszette, keresztezte Mathi- J ász János, aki 1887-ben fogott hozzá a hibridizá'áshoz. I Ez azt jelentette, hogy két szőlőfajta nemes tulajdon- ] ságait keresztezéssel egyesítette egy harmadik uj faj- j tában. Éveken át folyt ez a nemes munka és Mathiász, • aki rabja volt ennek a szenvedélynek, sohasem gondolt ; rá, hogy munkájából hasznot húzzon. 1921-ig folytatta a hibridizálást és szelektálást fáradhatatlanul s terem- I telt olyan fajtákat, amelyek, a külföldön is hódítottak. • Így ke'étkezett az Alföldön már 50—60 év előtt a ese- : megeszölő kultúrája, amely ma már termeési irányzattá lett. E tőkék gyümölcse minden kiállításon feltűnést ké t szépségével, izével, borának színével1 és illatával Maga I. Fterencz József király is nagy tisztelője volt a Mathiász-szö'ő termésének, amelyet gyakran paI költünk Kecskeméten a bécsi Burg számára, s egyszer elmondta, a szárnysegéd, hogy ha Mathiász,-szőlő érkezett, — azt Ferencz József sajátkezü'eg bontotta fel, annyira szerette... így szól Mathiászné, a legkitűnőbb szőlőfajták alkotójáról, akinek munkája, már Kalifornia nemes szőlővidékein is ismeretes, mert ott is ezt telepítették vagy 20.000, holdon. íme, ilyen életregények teremnek Magyarországon! Ezek egyike három körtefából, a másika pedig néhány cserép szőlőtőkéből sarjadt ki, alkotóik dicsőségére és nemzetük hasznára.
