Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-12-19 / 32. szám
4 HALASI HÍRLAP december 19, kedd Hangok a múltból Simonyi Irta : Gaál Gyula dr. — Ha én a valót elmondom, te sírni fogsz Simon1, azonban tudok ám én vidám dolgot is újságolni. Kedvenc cigányunk, Pátikáros Ferkó feleségül vette Boka prímás szép leányát és ezóta Patikáms Portónak most már nem szabad összeütni bokáját. — Tudod Simon, majd meghasad a szivem, úgy fáj és a feledés korbácsával szeretném! agyaimból kikergetni az elmúlt borzasztó napokra való visszaemlékezést. i ) — Feledést csak á bor ad, tölts Simon. — Vége a hazánknak. Meghalt a szabadság. Kihalt a. magyarból a jóérzés. A férfiak nem törődnek semmivel a honleányok szivéből kihalt á hűség és a kegyelet érzése. Tombol, táncol mindenki. i El van temetve az ország és sírja felett táncolnak a honleányok. Simonyi ide hallgass, mit irt Sárost »Farsangi dal« címen: Táncoljatok lányok, táncoljatok! — Hisz úgy is már rég nem táncoltatok. — Magyarország vigalom színhelye — Épen most van a táncnak ideje. — Te- kintseftek Arad s Pesít feié, — Ott is járják, szintúgy fúlnak belé! — Járják az osztrákok kötéltáncát, — Csörgetik a zsarnokok rabláncát. — Petényitek nincs — Nincs Batthyánytok, — Nagy Sándor sorsa szinte nem titok, — Elveszett Aulich, Damjanich, Csányi, — Táncoljatok magyarhon leányai. És ekkor az óriás termetű Simonyi Simon a száz és száz csaták diadalmas katonája, a halálfejes légió volt vezére, Bem tábornok életének hős meg- mentője teboruít az asztalira és hörgő- hangon elkezdett zokogni. Halotti csend volt a befalazott tit- szobában. > i i Kialudt a gyertya és olyan sötét lett, mint lent a sirgödörben. A faiakon keresztül hallani lehetett a részeg zsandárok ronda káromkodását és danolását... Az absolutizmus ideje alatt dermesztő álomban volt merülve a nemzet. Mikor azonban a kibékülés napja felragyogott és alkotmányos útra1 tért, az uralkodó, megindult a vármegyék életébe nis a friss, tüzes vérkeringés. Korteskedett az egész ország. Bars vármegye is visszhangos volt a kortesnótától. Az aranyosmaróti vármegyeháza kapujában "őrt áliló vén, zsinorosruháju megyehuszár nagyot sadarintott oaju- szán és ezt kérdezte, Bernáth Gazisi humoristától: — Ugyan mondja! már tekintetes uram, vof.t-e nagy verekedés az ébetíeci csárdában? Bernáth Gazsi szintén sadarintott egyet bajuszán és kacskaringósan imigyen adta meg a választ: — Izmos furkósok alatt kongánalk a hosszú fürtös koponyák. Szé’es vállaikon keresett utat magának az ólmos fütykös! Szikrázó fokosok villogtak a légben. A csárdái csata e'keseredve viyatott. A bezúzott koponyák, kékre, vörösre pakolt és lepedőbe forgatott atyafiak közül magam is címeres hátgerinccel menekülhettem csak. No de mindegy, folyt már magyar- vér máskor is. A választás azért vojlt küzdelmes, mert Simonyi Simon á Deák-párt tag- ja> ©gy szép reggelen vöröstolllat tűzött kalapjára és beállt baloldali vezérnek. i • < Ismert szitajsága tetszett a választóknak és a választás napján az egész vármegye ettől a nótától visszhangzott. —- Nyílik a tulipán... Éljen Simon alispán. Bernáth Gazsi erre a nagy örömre »úgy neki vörösödött, mint valami vasfazék a kohóban éis a boldogságtól vászonpipájából oly szörnyet szorotyin- tott, hogy ez a szörtyintás akármelyik j kurazir-trombitába oda Etett volna ' szusznak.« - t És ami azután következett, az már öröm és boldogság vált a nemzetre nézve, épen ezért a következő fejezetnek adhatjuk ezt a cimet: »A karácsony szent ünnepén ellátogatnak mindenhova az angyalok.« (Folytatjuk). Egy titokzatos tiltott műtét ügyében nyomoz a rendőrség Az előlegezett bizalom bűnre csábított egy fiatal hiaíasi leányt» Sz. L. 19 éves szabósegéd hosszabb időn át udvarolt N. E. lászlótelepi 18 éves leánynak és úgy volt, hogy a fiatalok meg fognak esküdni. A nagy szerelem azonban lassan odamé'.yült, hogy szerelmi viszonyuknak következmény© mutatkozott, A vő'egényjelölt erre kijelentette, hogy csak úgy hajlandó a házasságra, ha a leány a következményeket eltünteti, ami egy névtelen levél szerint meg is történt, még pedig Jánoshalmán. Hir szerint a műtétet egy vidéki (de nem Jánoshalmái) orvos hajtotta volna végre. A esendőrség a névtelen levél alapján indította meg a nyomozást, amelynek eredménye még nem került nyilvánosságra,. Németb Endre balturfőméroöb előadása Itália vizbasznosítási berendezéseiről Gazdasági Eegyesület tanulmányútja a Halasi Gazd. Gázmalom telepén A Gazd. Egyesület szerdán tartott népes igazgató választmányi ülésén számos felszólalás kapcsán foglalkozott az Egyesült Magyar Malomipar Rt. halasi gőzmalom üzemének felkarolásával és fejlesztésének közérdekű kérdésével és elhatározta a nagy mezőgazda ipartelep megjelent vezetőinek meghívására a délutáni tanulmányutat, mint a most lefolyt agrár héten az OMGE. is Bpesten bevezette a fővárosi mezőgazdasági ipartelepek sorozatos megtekintését tagjai és az érdeklődő termelőik részére. Az Egyesület tagjai délután 3 órakor vonultak ki Heinez Antal és Wortmann Pál malomfőtisztviselők szívességéből rendelkezésre bocs-ájtott kocsikon a hatalmas kiviteli malom- telepen, mely teljes működésben várta a tanulmányi szemlét. A Gazdasági Egyesület elnökén kívüli megjelent Halász D. Sándor dr. városi tanácsnok és anarcsi Tegzes Károly városi mg. biz. elnök; idős Paczolay Győző igazgató; Nagypál Sándor fb.; Szakács Károly fb,, háznagy és még számosán. Nagy érdeklődéssel tekintették meg a malom tűzbiztonsági vizelárasztó berendezését, melynek viztoronynélküli megoldását angol és amerikai szaklapok mintául állították a kultur,államok elé. Megnézték az elevátoros Silos célszerű működését az őrölendő gabona beszállítására és a zsákolt lisztek vagonba rakására. Nagy csodálatot keltett a sikér kimosást laboratórium összeállítása és a liszt minőségének ellenőrzése meg- nedvesitett minták alapján. Feltűnést és bámulatot okozott a csodálatos tökéletességű szitáló szerkezetek berendezése; az acélhengerek működése és megvágatása ,az igán gondos gabonatisztitás; a buzaszem szőrös végének letördelése és különválasztása a csirával együtt a korpa közé. Az összes emeleteknek és az amerikai méretű gépterem bejárása után a malomintézet kiváló vezetői uzsonnára látták vendégül a tanulmányozó gazdákat. Pohárköszöntőket mondottak Medveczky Károly gazd. főtanácsos, városunk nagy mezőgaizdi. Ipartelepének kiszélesített üzemmel teljes fölvirágozására; Halász dr. v. tanácsnok a malom forgalmának naggyáfejlesztésére, kiemelve a mállóm áldásos működését és mint részben állami tulajdonú vállalatnak szociális teljesítményeit. Megköszönte a- szives vendéglátást és közgazdasági tanulmányutaknak első halasi bevezetését a termelő gazdák ismereteinek gyarapítására. ; j | A lelkes felköszöntőkre Wortmann Pál malomigazgató válaszolt; kérve a gazdák testvéries összefogását, a lisztkiviteli malom foglalkoztatására és nagyerejü támogatására. Kérte a régen hiányzó bekacsoló müutnak megvalósítását, hivatkozott az export malom Párizsi és Jaffa Jeruzsálem! lisztszáltitmányaümak világsikereire. A tanulmányi társaság hasznosan eltöltött nap emlékével hajtatott el a városba, a havas téli estén. (M. K.) a „..te;!»1 -« Ipar, kereskedelem Milyen lesz a karácsonyi vásár? Az ünnepek előtt szokásos nagyobb forgatom az elmúlt héten még nem ! igen jelentkezett a halasi kereskedők üzleteiben. A közönség még inkább csak tapogatózik, áraikat kérdez, a pénztárcák által nem túlságosan biztató vásárlási tehetőgégéket mérlegei, i Úgy látszik, a kereskedők arra törekszenek, hogy a közönség is, ők is jóí- ! járjanak: ha kevesebb haszonnal is, de j nagyobb forgalmat igyekeznek e terra. ! Sok árunak leszállították az árát s a ki- j rakatok tele vannak filléres portékával. Nem csak a tisztviselőikre, da ,a ke- ' netskedők és iparosokra nézve is szo- ! mórit körülmény, hogy a város ez évben sem tud karácsonyi segélyt adni tisztvise’öinek s az áll a mi tisztviselők karácsonyi segélye is erősen megfogyatkozott. i i A kereskedők azért reménykedve várják a karácsony előtti napokat, amikor talán majd elindulnak a megtakarított fillérek, hogy egy kis örömet vigyenek a kisebbr eszab ott karácsonyfák alatt is erős hittel Messiást váró magyar te’kekbe. i Uj veszedelem —- Napkeletről Megdöbbentő adatok kerülnek nyilvánosságra a japán ipari dumping fenyegető arányairól. 1889-ben Japánnak mindössze 767 gyára volt, ma pedig több mint 32.000. A japán munkások száma az 1928. évi 800.000-ről 4.7 millióra, emelkedett. Amszterdamban már 15 pengőért jóminőségü japán kerékpárt tehet vásáro m és ugyanilyen olcsók a japán eredetű kések, gummiárük, selyem, szövet, poireelílíán, szén; vas és acéláruk stb. Svájcban kilószámra árulják a japán zsebórát. Egy kiló japán zsebóra 36 svájci frank. Megállapítást nyert, hogy a japán ipari dumpinget a hihetetlenül1 a’acsony munkabérek teszik lehetővé, A japán munkás heti 60 órát dolgozik, a férfiak munkabére naponként 3, a nőké 1 pengő. Egyes iparágakban, mint például a textiliparban, még alacsonyabbak a munkabéreik és néhol a ig érik el a heti 12—15 pengőt. A mezőgazdaságnak világszerte mutatkozó válsága mellett most óriási veszedelemként tör elő a japán ipari, dumping, amely Európa iparát támadja meg éle t lehet őségében. A régi bajokon és kríziseken felül1 tehát moisít újabb gazdasági veszedelem jelentkezik, — amely ellen Európának és Európában Magyarországnak is védekeznie kel!', mert számos olyan iparágunk van, apiely közvetve máris súlyosan érzi a japán ipar eviselhetetten konkurren- ciáját. , ' Hirdessen a Halasi Hirlap-ban! Szerdán este a városi közgyűlési teremben kiváló vetítőgép berendezéssel fölszerelten tartotta meg '5ükes közönség előtt a Központi Kulturmérnök- ség vezetője. Mussolini harmadik Rómájának világhírű vizlecsapolási munkálatairól a Róma melletti. Ma cores© területeinek és a Pontira mocsaraknak termővé tété érői, a Foggia körüli, öntöző müvekről,, nagy tetszéssé! fogadott előI adását, melyet a fővárosi Mérnök és Építész Egylet után először délvárme- , gyei városunkban mutatott be a vidék j talajjavító közönsége részére összekapcsolva halasi vonatkozásokkal. Itália vízerőműveinek és ta'ajmelioráeióinak érdekes ismertetéséért Medveczky Károly gazdasági főtanácsos mondott köszönetét az illusztris előadónak a jelenlévők élénk tapsai között.
