Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-11-14 / 27. szám
Kiskunhalas, 1933. november 14, kedd I. évfolyam, 27. szám JialaúJúríajy A Gazdasági Egyesület félhivatalos közlönye. Politikai, gazdasági és társadalmi lap Fél évre — — Negyed évre — Vidékre fél évre — — pengő 50 fillér — - 1 „ 25 „ — — 3 it 50 ,, Felelős szerkesztő lapvezér: MEDVECZKY KÁROLY gazdasági főtanácsos Szerkesztőség és kiadóhivatal: HURT KÖNYVKERESKEDÉS (Városháza épület) A német szavazatok 93°|0-a Hitler mellett. Berlini birodalmi választásokon éjfélig a nemzeti szocialistákra szavazott 25 millió választó. Seregszemle és a nemzeti munka Irta: Szörtsey József a TESz. orsz. ügyvezhiő elnöke A TESz. élő, lángoló három betűje ott ragyog a magyar levegőben, rá van irva a magyar égre, hogy a hívőik bizakodva olvassák, a kétkedők erőt nyerjenek belőle magyar hitükhöz, az ártó hitetlenek pedig rettegjék, mert a TESz. számukra vég- pusztulást hirdet, éppúgy, mint ahogy igaz magyarnak hirdeti a nagy magyar feltámadást. Uj célkitűzések útjait szabtuk meg, amikor egy hatalmas gondolat jegyében elindítottuk azt az országos mozgalmat, amely magyar munkát tette az értékelés mérlegére. A magyarságban duzzadó alkotó erő és tehetség hiába keresett érvényesülést és elismerést a benne rejlő értékekért eddig csüggetegen tapasztalta, hogy az nem nyilatkozik meg abban a formában, amelyet talán jogfejaff m<eg|- érdiemel. Megingott a hit és a bizalom. Ezt az elvesztett bizalmat és hitet akarjuk visszaadni és beleplántálni a dolgozó milliók leikébe. A politika kikapcsolásával eggyé akarjuk kovácsolni a széthulló magyar társadalmat és ezen keresztül megmutatni az utat, amely a nemzet gazdasági megújhodásához vezet. Ennek az egységnek a megteremtése nem jelszó, hanem történelmi szükségesség. Fel kell ismerni mindenkinek a nemzet egységének átütő erejét, szemben a kis érdekcsoportokra rétegeződdé társadalommal. Amikor összefogást hirdetünk, csak a helyzet követelményeihez alkalmazkodunk és meg akarjuk alapozni a magyar jövőt. Ebben a nagyszerű elgondolásban született meg a TESz. által rendezett Nemzeti Munkahét, amely eggyé akarja fogni a magyar társadalmát, hogy a magya'r értékek megbecsülésén keresztül lerakjuk alapjait az uj egységes Magyarországnak. A nemzeti társadalom hitét, akaratát és törhetetlen energiáját fejezi ki szemlél- 1 tető módon a Nemzeti Munkahét és egyszersmind rávilágít arra, a vitathatatlan tényre, hogy a trianoni bék- i lyókban vonagló ország csak a te- ^ rém tő munka erejének a segítségével j és alkotó erejének kifejezésével jut- ! hat el a magyar feltámadáshoz. A Nemzeti Munkahét a magyar ! társadalom seregszemléje lesz, egyben nagyszerű bizonyítéka a magyar élniakarésnak és élni tudásnak is. Egy táborba tömöritünk mindent, ami magyar. Mindent, amit a magyar ész, szellem és kéz tervezett és alkotott. A falu és a város szétválasztó különbségeit hidalja át az az or- szgáos esemény, amely a Nemzeti Munkahét keretében eggyé kovácso- lódotf magyar társadalom összeölelr kezését jeleníti meg. Gömbös Gyula az ország miniszterelnökié és TESz. vezérelnöke november 12-én vasárnap Budapesten a Kossuth Lajos-ié- renszózatot intézett a felsorakozott százezrekhez és rajtuk keresztüli az egész magyar társadalomhoz és megjelölte azt az utat, amelyet mindnyájunknak követnünk kell. Az ország vezérének hivő szózata rávilágít arra, 'hogy egymásrautaltságunkban, meg'iprotiságunkban csak a magyar munka lüktető ereje segíti j keresztül az országot a nyomasztó j helyzeten. I Az ország minden érdekképviselete mezőgazdasági és ipari szövetkezések és egyesületiek kongresszusok keretében vitatják meg a legfontosabb problémákat és keresik a kivezető utat azoknak megoldásához. Felvonul a magyar ipar, kiállítja termékeit a magyar mezőgazdáság- 1 A Nemzeti Munkahét hatalmas ünnepségei és arányai olyan méretűek, amilyet még ebben az országban j nem rendeztek meg. A nemzeti ön- 1 tudat feltámadását jelenti és méri fel ennek az országos ünnepségnek ilyen impozáns kiteljesedése és jelenti azt is, hogy testvéri sorsközösségben tömörül az ország minden polgára akkor, amikor nemzeti létünk megalapozásáról van szó. A nemzet legértékesebb rétegét a magyarvidóki kispolgárt és termelőt ott akarjuk üdvözölni a magyár munka ünnepén, éppen ezért a vidék számára olcsó utazást biztosítottunk. Bízom abban, hogy az egész magyar társadalom szive dobban meg ezeken a lélekemelő ünnepségeken, amelyet a magyar munka megbecsülése érdekében rendeztünk meg. A TESz. szeretettel vár és hiv mindenkit a Nemzeti Munlkahéteen, hogy minél hathatósabban és eredményesebben bizo- nyitsuk és formáljuk tetté azt a vágyat: hogy élni akarunk. a ; Ebben a kérdésben szólalt fel dr. Nagypá! Ferenc városi képviselő a, f. évi november hó 6-án megtartott városi képviseőiestü'eti gyűlésen. Miután legutóbbi lapszámunkban evvel ® kérdéssel és evvel a; fetszóialáss(ai behatóan az idő rövidsége miatt akkor foglalkozni nem tudtunk, ennélfogva ezien, ai városunk közönségét érdeklő naigyon fontos ügyben (újból kívánunk foglalkozni. Dr. Nagypál Fe.ene fejszóilalásáibian előadta, hogy Kiskunhalason a házadó alapjául szolgától haszonérték nem az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 1927. évi 200 P. M. rendelet s nem slz 20.000—1927. sz. utasítás (H. H. ö.) 9. §. 4-ik bekezdéséhez fűzött összeállítás alapján történik, továbbá nem vétetnek figyelembe al házadó' alap megállapításánál azon fontos ténykörülmények, hogy ai ház milyen anyagból van építve és milyen karban van. A hivatkozott pénzügyminiszteri rendelet szerint ai végrehajtási utasítás szerint a házadó alap megállapításánál a házadó alapjául szolgáló; háztak négy osztályba lennének sorozandók, a legkisebb haszonértéknek megá'raipitása cáf-jábó'. Az első osztályba sorozandójk tennének a fö'dbő", vagy vályagbót épített rossz karban 'evő házak, amelyeknél egy lakrész után 30 P, két lakrész után, 70 P, három lakrész után 130 P és négy lakrész után 180 P házadó alap állapítandó meg. A második osztályba lennének sorozandó^ azon lakházaik, amelyek föl dböli, vagy vályagbój1 vannak építve, de jókarban vannak, ezeknél egy lakrész után 40 P — két lakrész után 100 P, három lakrész után 180 P és négy lakrész után 240 P legkisebb haszonér- ték lenne megá íapitandó. A harmadik osztályba sorozandók lennének a szilárd anyagból! (téglából, kőből, stb.) épített, de rossz karban levő házak s ezeknél egy lakrész után 50 P, két lakrész után 120 P, három lakrész után 190 P, négy lakrész után 280 P lennie- legkisebb haszon értékül megállapítandó és á negyedik osztályba 'ennének soro-ziah- dók azok az épületek, amelyek sziárd anyagból (tégtóbó', kőből, stb.) épültek, jókar-ban levő llakházak, amelyeknél egy lakrész után 60 P, két lakrész után 140 P, három lakrész után 230 P és négy, lakrész után 320 P legkisebb haszon- érték lenn© megá lapítandó- háza-dó alapul. Ezzel szemben Kiskunhalason három körzetbe osztották be az összes lakásokat és pedig úgy a- tanyai, mint á városi lakásokat is. A harmadik körzet, ide tartoznak a tanyai, öregsz-őlök- beli stb. kis lakások, ezeknél egy lakrész után 60 P, két lakrész után 100 P, három lakrész után 150 P és négy lakrész után 250 P hafszonérték álla-pit- tatik meg házadói alapúk A második körzetbe vannak sorozva ai város külterületén és szélén lévő lak- házak, ezeknél egy lakrész után 89 P, két lakrész után 150 P, három lakrész után 250 P, négy lakrész után pedig 400 P haszonértékü házadónlap van megállapítva. És végül az e's-ő körzetbe tartoznak a1 város betteriíetén levő lakházak, vagyis a városnak a legnagyobb része, ezeknél egy lakrész után 120 P, Egyes szám ára 10 fillér. Helyesen van=e megállapítva Kisfeunhala= son a házadó alap ?
