Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-11-14 / 27. szám

2 HALASI HÍRLAP rovember 14. kedd két lakrész után 200 P, három íakrész után 400 P éa négy lakrész után 550 P haszonérték, mint házató alap van megállapítva. Egy ’akrész alatt mindig egy szoba értendő. Ezekből nyilvánva­lóan 'átható, hogy Kiskunhalason több mint a duplájára, illetve több mint 100 százalékka’ magasabbra vannak érté­kelve a ház értékek, illetve a háziadó alapok, mint ahogy az a fent hivatko­zott pénzügyminiszteri lende'et a'apján a legkisebb mértékben alkalmazni le­hetne. Kiskunfélegyházán, va'amint a szomszédos községekben és városok­ban a házadó alapokat a pénzügymi­niszteri rendeleteknek megféeőén áli- tották be s ennek alapján vetik ki az adókat s ez a magyarázata annk, hogy mig Kiskunhalason egy, egy szobás ta­nya után 9 P 60 fillért kei fizetni, ad­dig Kiskunfé egyházán ennek épen a fe­lét fizetik, vagyis 4 P 80 fifiért. Ter­mészetesen a községeknél még alacso­nyabb, mert ott a házadó kulcsa is alacsonyabb. A házadó alapnak ezen túlságos ma­gas alapon való felértékelésének a kö­vetkezménye az, hogy Kiskunhalas ha­tárában levő házak után sokkal több adó van kivetve, mint a kiskunhalasi határban levő fö dbirtokok után. A he.y- zetnek ezen tarthatatlanságát igazolja az. hogy a 113.000 kát. hold területű haitáron a kivetett állami földadó ősz- szege 1933. évben 90.024 P 58 fillér. Ugyancsak e határ területen ’evő 5563 ház után 143.847 P 04 filer állami ház­adó van kivetve. Pedig nyilvánvaló, hogy a földbirtok után mégis van va­lami jövedéem, mig a pusztákon levő lakházak után alig számítható fel bármi jövedelem is. A házadó után természetesen nagyon sok járulékos adó van s ezen járulé­kok miatt a házadó még inkább e’.vi- sefheteíen összegre eme'kedik. így megtörténik az, hogy a Gőzön uecfl legfelső végén két szoba és egy kony- hás lakás után összes járurékaivaC együtt egy .földmunkás háztu1 aj donos- nak körülbelül 70 P-t kell fizetni. Hogy ezen összeget a mai 1 P-ős napszám, véve alapul, ezen földmunkás háztulaj­donos, leszámítva az ünnepnapokat, — majdnem három hónapig kell nap­számba dolgoznia csak azért, hogy a fizetésnek eleget tehessen. Természetesen a házadóval túl terhelt lakosság a házadóját fizetni nem tud­ván, annyival is inkább, mert a népünk teherviselő képessége a mai rossz gaz­dasági viszonyok miatt féettébb eszált, ez az oka, hogy a házadó hátralékok mindinkább emelkednek, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy mind­egyik házadó köte’es csak késedelme­sen tud fizetni és ennek következtében 12 százalék kamatot ke’] fizetni és 3 száza’ék behajtási dijat, úgy, hogy min­den házadó rögtön 15 százalékkal emelkedik e címen. A ház haszonérték tulmagas értékben való megalapítása következménye az a szomorú tünet is, hogy ma már majd­nem mindegyik lakház olcsóbban adatik el, mint amennyi a ház haszonérték szerinti becsértéke s a kir. adóhivatal minden esetben a véte’i illetéket e tuí- magas háZhíaszonérték alapján állapítja meg, illetve szabja ki. Ha az országos háziadó statisztikát nézzük, akkor ebből kétségtelenül meg­állapítható az, hogy Kiskunhalas a ház- adó összeg folytán előbb áll, mint a na­gyobb ipari és kereskedő városok, holott ez utóbbiakban sokkal több a bérbeadott lakások száma és sokkal több a bérbeadóit lakások száma és sokkal több és nagyobb lakások vannak. Sérelmes az is, hogy ha egy házban egy, vagy két lakrész bérbe van adva és a többi lakrészt a háztulajdonos használja, ez utóbbiak után a házbér jövedelem épen o’y összegben van meg­alapítva, mint ia bérbeadott helyiségek után, jóllehet fca án a tulajdonos a 'ki­sebb, esetleg a belső ’aknászt használja, me’y értéktelenebb. A hivatkozott ren­delet H. ö. 17. §-a e tekintetben is mó­dot ad arrta', hogy a saját haszná'atban levő lakrészek után a tu'ajdonos ki­sebb haszonérték után fizesrea adót, mint amennyiért a többi lakrész bérbe van adva s a kir. adóhivatalnak, csak akkor van joga e miatt közbe szólni, ha a haszonérték 30 százalékkal ala­csonyabb az egy szobára eső átlagos házbérnél. Dr. Nagypál Fe.enc — ezután és fen­tiek folytán, miután indokod és helyén való, valamint kívánatos is, hogy a rendkívül magasan megállapított mini­mális haszonérték lega'ább a Pénzügy­miniszter ur rendeletében megállapított i összegre leszállittassék, arra' kéri az el­nöklő polgármester uraL_ hogy ez ügy­ben ha’adéktaranul szíveskedjék az '’il­letékes hatóságoknál eljárni és a házadó a’ap ieszá’.'itását kérelmezni. Dr. Fekete Imre e’nök’ő polgármester a felszóla ó által előadottak helyessé­gét e’ismerie és előadta, hogy közvet­len tudomása és tapasztalata van arról, hogy a házadó tulmagas és e magais házadó miatt, különösen a szegényebb sorsú háztu’ajdonOsok (özvegy asszo­nyok, stb.) sokat panaszkodnak és megígérte azt is, hogy e kérdésben haladéktalanul fel fog írni úgy a pénz­ügyminisztériumhoz, mint a pénzügy- igazgatósághoz a házadó alap leszállí­tása, illetve annak helyesbítése kér­désében, s reméli, hogy már a követ­kező adóévre ezen leszállitás megtör­ténhetik és a házadó alacsonyabb lesz. H. G. E. A mészárosmesterek sajtó pere fiudi András ellen Még 1932. április havában a Kis­kunhalas Helyi Értesítője egyik szá­mában Hudi András egy cikket tett 1 közzé a kiskunhalasi mészárosmes­terek ellen és a cikkben azt állította, hogy a mészárosmesterek egyes ter­melőktől már 25 fillérért kérik az élőborju kilogrammját és ugyanakkor a borjúhúst kilogrammonként 1 P 60 f-ért árusítják és hogy 6—7 kg. hús árán vásárolnak meg egy élő­borjut. Azt irta cikkében, hogy en­nek láttán ökölbe szorul a terme­lők és a fogyasztók keze és a ha­tóságot hívja fel a közönség meg­védésére. A cikk miatt a sértett mészáros- mesterek sajtó utján elkövetett rágal­mazás vétsége miatt büntető feljelen­tést tettek Hudi András ellen a ka- j locsai kir. Törvényszéknél. A kir. Törvényszék tanukat és szakértőket hallgatott ki és több tárgyalás után felmentette a vád alól a vádlottat azzal az indokolással, hogy egyrészt ; a cikkben foglaltak nem sértőek a j mészárosmesterekre nézve, másrészt, hogy a vádlottnak sikerült a cákké- j ben foglaltak valóságát bebizonyíta­nia. Az Ítélet ellen a sértett mészáro- ésok fellebbezést jelentettek be a bu­dapesti kir. ítélőtáblához, azonban az j 1933 junius 22. napjára kitűzött fel- j lebbviteli tárgyalást nem lehetett , megtartani, mert az elővezetés tér- , hével idézett vádlott a szabályszerű | idézés dacára sem jelent meg a tár­gyaláson, amire a kir. ítélőtábla el­rendelte Hudi András elővezetését. Az 1933. november 9. napjára ki­tűzött felebbviteli tárgyalásra a kis­kunhalasi rendőrkapitányság Hudi András vádlottat előállította. A meg­tartott főtárgyaláson a kir. ítélőtábla teljes egészében elfogadta a sértett mészárosmesterek fellebbezésében felhozott indokokat és a kir. Tör­vényszék ítéletét megsemmisítve, bű­nösnek mondotta ki Hudi Andrást a síajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében és ezért őt 100 P. pénz- büntetésre ítélte, mely behajthatatlan­ság esetén 10 napi fogházbüntetésre lesz átváltoztatható és kötelezte az összes bűnügyi költségek, továbbá 300 P. perköltség megfizetésére. ítéletinek indokolásában kimondot­ta la kir. ítélőtábla, hogy a vádlott elkövette a siajtó utján elkövetett rá­galmazás vétségét, mert a cikk tar­talma sértő a mészárosmesterekre nézve. És az állítását a vádlottnak nem sikerült bizonyítania, mert a kihall­gatott tanuk és szakértők vallomásá­ból épen ellenkezően azt állapította meg a kir. ítélőtábla, hogy a mé­szárosmesterek nem vásárolják árán alul az élőjószáigokat, hanem a ren­des piaci áron és a hús árának ki­mérésénél és elárusitásánál sem szá­mítanak a rendes polgári haszonnál nagyobb és megengedettel* hasznot. Kötelezte a kir. ítélőtábla Hudi András vádlottat, hogy az ítéletet a Kiskunhalas Helyi Értesítőjében tegye közzé. A kir. ítélőtábla ítélete teljes elég­tételt nyújtott a megsértett mészá­ros tereknek, akik az Ítéletben meg is nyugodtak. Hudi András vádlott az ítélet ék len szintén nem jelentett be felleb­bezést s abban megnyugodott vé­dője is, és igy az a kihirdetés után jogerőre emelkedett. A Ref. Önképzőkör műsoros estje A Református önképzö-Kör novem­ber 12-én, este 8 órakor szépen, újon­nan festett nagytermében összegyűlt nagyközönség előtt tartotta meg nagy érdeklődéssel várt műsoros estélyét. A konferáló tisztet dr. Fülöp Sán­dor látta el s a szereplők mindnyá­jan a tőlük telhető legjobbat aditák. A közönség mindenegyes müsorszá- mot zajos tapssal jutalmazott és a legjobb hangulatban várta a tánc kezdetét, mely a hajnali órákig tar­tott. A műsor méltatására jövő szá inunkban még visszatérünk. Topán Gergelyné Kis 0. Zsuzsanna református árvaház létesítése Nemes eszme szolgálatában állott a tegnapi napon a 'kiskunhalasi ref. egyház vezetősége és egész társadal­ma. A nemes hagyományozó által létesített árvaház alapítvány a teg­napi nap eseményei folytán hatalmas lépést tett a megvalósulás felé. Az eszme szolgálatában városunkba ér­kezett dr. Kiss Ferenc ny. egyetemi tanár az orsz. Szeretettszövetség ügyvezető igazgatója és dr. Ferenczy Károly a nyíregyházai Leánykálvine- um igazgatója. A délelőtti istentisz­teleten dr. Ferenczy Károly prédikált nagy gyülekezet előtt és 'hatalmasan szárnyaló beszédben állitot ja a gyü­lekezet elé a keresztyén szolgálat pa­rancsát, melynek teljesítése nélkül igazi keresztyén egyház ebem kép­zelhető. Istentisztelet végeztével a vendé­gekkel bizottság szállott ki a Széc- hényi-ucoai ház és telek megtekin­tésére, melyet a Szeretet szövetség küldöttei kiválóan alkalmasnak minő­sítette árvaház céljaira. A nyomban utána tartott presbiteri ülésén Szabó Zsígmond ref. lel­kész üdvözölte a kiváló vendégeket, majdpedig a lelkes hangulatban le­folyt gyűlés megállapította a Szere­tette zövet-teggel létesítendő megegye­zés alapelveit. Ezek szerint az ala­pítványi árvaház változatlanul az egy­ház tulajdonában marad, de a Sze­retettszövetség feladata az árvaház fenntartásának költségeiről való gon­doskodás. A presbitérium intézőbizottságot választ és a Ref. Nőszövetséget ké- tri fel a védői tbüí betöltésére. Bátory Gábor főgondnok mondott meleg szavakban köszönetét a vendé­geknek — fáradozásaikért. Az árvaház ügye köré csoportosul­tak a Nőszövetségnek a girnn. torna­termében délután 4 órakor tartott szeretetvendégségének miisorszámai is. Az összegyűlt nagyközönség lel­kesen fogadta dr. Thuróczy Dezsőné elnöknek dr. Kiss Ferenchez intézett üdvözlő szavait, melyek elhangzása után dr. Kiss Ferenc szólott a kö­zönséghez. Nem tartott szónoki be­szédet, hanem a Szeretetszövetség legutóbbi két hetének történetét is­mertette és tárgyait sorolta fel. A hatalmas erővel és izzó meggyőző­déssel tolmácsolt tények csodálatba ejtet ek a közönséget és meggyőzték arról, 'hogy a szeretet minden idő­ben, minden körülmények között cso­dákat fog létrehozni. A műsoron szerepelt a girnn. és polg. leányiskola vegyeskara Kraf- csik Zoltán vezetésével, kiváló siker­rel. Csatári Mária, Nagy Torma Ibo­lya és Simon István, alkalmi költemé­nyeket szavaltak. Suhajda Ilona, Pé­ter Erzsi, Szabó Ferenc és Markovics Gyula, négyes énekszámot adtak elő. Szabó Zsígmond lelkész bibliama- gyarázata után Bálory Gábor főgond­nok felhívó szavaira azonnal megin- indullak az árvaház felszerelésére szánt adományok. Hirdessen a Halasi Hirlap-ban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom