Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-11-07 / 26. szám

6 HALASI HÍRLAP „Még ma halottak estéje lesz“ Mindszenti idill Göböljáráson a szép Eszter körül, kartöréssel és koponyarepedéssel Mindszentiek napján Bakos István és Sándor göböljárási legények a temető­ben találkoztak Takács Eszter ugyan­csak göböljárási hajadonna’. Együtt mentek ki az esteli vonattal s az állo­másról a két legény haza kisérte a csi­nos Esztert szülei tanyájára. Útközben odaokve.etlenkedett Pap István csizma­dia segéd, aki Takács Eszternek annak előtte udvaro'ni próbált, de eredmény­telenül. Fúrta az oldalát a Bakos-gyere­kek szerencséje és gúnyolódni kezdett, mire az egyik Bakos lekent neki néhány pofont. Pap elszaladt, a Bakosok pedig hazakisérték Esztert s ott elbeszélgették j fél 12 óráig. A kárvallott Pap István azonban bosszút forralt és elment Osztobányi j Jánosék tanyájába, onnan pedig a há­rom Osztobányi-testvérre’ Takácsékhoz. Takácsékná! megnézték, ott vannafc-e még a Bakos-testvérek, majd Osztobányi István bekiáltott: »Még ma ha’otiak es­téje lelsz itt!« Azután lesbeéáHtak a düllőuton. Mikor aztán féli 12 óra tájban a Ba­kos-fiuk h azafelé indultak, TaMcsék ta­nyájától nem messze összetalálkoztak az OBztobányi-különitménnyel és véres ve­rekedés támadt, melynek során a hét fiatalember bottal, bicskává', vasvillá­val, baltává’, kapával agyba-főbe verte egymást. Legsúlyosabb sérülést Osztobányi Já­nos szenvedett, kinek bottal eltörték a bal karját, Bakos Istvánnak pedig a fe­jét szakították be, de alaposan hely­benhagyták Bakos Sándort is. Takácsék a sebesültek láttára meg­ijedtek, elszaladtak a göböljárási állo­másra s az onnan telefonon ' kihívott mentők és csendőrök szállították be a kórházba a legényháboru sebesültjeit. Apróhirdetések HIROETÉSI DIJAK: Apróhirdetés (20 szóig) — —.60 P Minden további sző — — —.02 P 6x8 cm. hirdetés — — 2.— P 5x6 cm. hirdetés — — — 1.— p KIADÓ VENDÉGLŐ és SZÁLLODA! | Gyű gél Kálmán bérbeadja december 1- tőt vasutá'Comássaf szemben levő Bá­rány-vendéglőjét. VASARTEB 11. sz. alatti uj házban egy lakás kiadó. Egy pár fehér ágy és egy eredeti Stjngl-féte mahagóni nianinó eladó. A Haflssi Takarékp-lnztár Kpssuth-u. ; 1. sz. alatti székházában egy uceai és egy udvari szobából álló kütönbejáratu garzonlakás azonnal bérbeadó. Érdeklő­dőknek felvilágosítást ad az elnökség. Hirdetmény. A város tu’ajdonát ké­pező Róth-féle házban levő péküzlet és lakás november 1-én megüresedett. A jelen helyiséget a hatóság nyilvános ár- •efpBaqjaq jfauojeSi mqqojbo; e uosojoa A nyivános árverés november 13-án, hétfőn d. e. 10 órakor fog megtartatni város jegyzői hivatalában, ahol a hi­vatalos órák a’att az árverési fe tétetek megtudhatók. Az üzlethelyiség kikiál­tási ára 900 P évi bérösszegben van j megállapítva. > Ennek az árverésnek megtartását az árverés határnapot megelőző utolsó előtti hétköznapon dé'-i 12 óráig be kell jelenteni. Az árverést a bejelentő fél tá­vollétében is megtartom. 314—1933. vght. szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Dr. Nagypál Ferenc ügyvéd által kép­viselt Kiskunha’asi Hitelszövetkezet ja­vára 1000 P tőke és több követelés já­rulékai e.éjéig a kiskunhalasi kir. járás- biróság 1933. évi Pk. 2963. sz. végzésé­vel elrendelt kie'égitési végrehajtás foly­tán végrehajtást szenvedőtől 1933. évi szeptember 16-án felülfoglalt 1612. P-re becsült ingóságokra a kiskunhalasi kir. járásbíróság Pk. II. 2983—1933. sz. vég­zésével az árverés elrendeltetvén, an­nak az 1908. évi XLI. te. 20. §-a alapján a következő megnevezett: Dr. Láng Lajos ügyvéd álta' képv. Angol-Magyar Bank javára 6626 P 20 f. s jár., dr. Iván Lajos ügyv. ált. képv. Iván Ger­gelyné javárai 1800 P s jár., továbbá a foglalási jkönyvből ki nem tűnő más foglaltatok javára is, az árverés megtar­tását elrendelem, de csak arra az esetre, ha kie'égitési joguk ma is fennáll és ha ellenük ha asztó hatályú igénykereset fo- ‘ lyamatban nincs, végrehajtást szenvedő lakásán, Kiskunhalason, Fe'sőki síelek 124. SZ. a. leendő megtartására határ­időül 1933. évi november 10. napjának délutáni fél 4 órája tűzetik ki, amikor a biróilag lefoglalt bútorok, lefogtál! li­bák, csirkék, pulykák, vályog és felül­foglalt gazdasági eszközök, gőzgép, cséplőszekrény stb. s egyéb ingóságokat a legtöbbet ígérőnek, de tega'.ább a becs ár kétharmadrészéért, készpénzfizetés mellett e' fogom adni még akkor is, ha a bementő fél a helyszínén nem je enne meg, ha csak ellenkező kíván­ságot írásban nem nyilvánít. t Kiskunhalas, 1933. október 21. HODOSSY kir. jbirósáigi végrehajtó.---... , .llTTSq' 1 5261-1933. kig. szám. HIRDETMÉNY. Kiskunhalas megyei város közli, hogy a kiskunhalasi országos átlát­ás kirakodóvásárt november 15-én és 16-án, szerdán és csütörtökön tart­ják meg. ' j:( j : Vészmentes helyről szabályszerű marhalevéllel elátott bármily áliat felhajtható. 1 1 > ■1 í 1 : Az állatvásártereik kapuit reggel 5 órakor nyitják ki. A kirakodóvásár szerdán délelőtt 8 órakór veszi kez­detét. Dr. FEKETE IMRE polgármester. Kiskunhalas, 1933. november 2. B ------- ■ ■ -=FI 15 124—1933. kig. sz. HIRDETMÉNY. A városi hatóság közli, hogy a m. kir. pénzügyminiszter urnák 178.000—1932. {5z. rendetete a’apján az a természetes személy, vagyis adózó, aki a jövő évi együttesen kezeit közadótartozásának egy vagy több negyedévi részletét étere befizeti, az e’őra befizetett ősz- szeg minden pengője után évi 6 száza­lékos kamattérítésben részesül. Közli to­vábbá azt is, hogy azok, akik adótar­tozásukat és pedig úgy at eset’eges hátralékot, mint a folyó évre előirt adó­kat november 15-ig teljesen kiegyenlí­tik, a folyó évi tartozásukra tényleg befizetett tőke összeg után 2 százalék november 7, kedd kamatvisszatéritést kapnak. Kiskunhalas, 1933. október 28. Dr. HALÁSZ h. polgármester h. ■ i SM A kiskunha’asi kir. járásbíróságtól. H. 3078—1933. . HIRDETMÉNY. A háborúban eltűntnek ho'tnaknyilvánH • ' < 1 :tási ügyében,. ?. ' A kiskunhalasi kir. járásbíróság- Tallér Pá’né sz. Kovács B. Erzsébet kiskun­ha’asi lakos részéről a 28.000—1919. I. M. sz. rende’et- arapján előterjesztett kérelme folytán áíitólag eltűnt Kovács B. Sándor volt kiskunha'asi 'Jakós holt- naknyilvánitása iránt az eljárást megin­dította és az eltűnt részére ügygond­nokul dr. Bódi Lajos ügyvéd, kiskun- halasi l|akóst rendelte ki,. cl Az eltűnt neve: Kovács B. Sándort, fezül, he'ye: Kiskunhalas, ideje: 1894. IV. 4., szü'élnék neve: néhai Kovács B. Flórián és néh. Vájná Juliánná volt kiskunha’asi 'lakosok, testvére: Tallér Pá’né sz. Kovács B. Erzsébet, lakik: Kiskunhalason, nőt’en volt, foglalko­zása: földmives, utolsó fekhelye: Fü­zes puszta, ingatlan vagyona maradt, bevonulásának időpontja: 1914. VIII. hó az a csapattest, amelyiknél utoljára tel­jesített szolgálatot: 30. honvéd gyalog­ezred kát. rendfokozata: közlegény, utolsó tábori posta sz.: 84. 1915. január végén az orosz harctéren eltűnt. A kiskunha'asi kir. jbiróság felhiv mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életben létéről, tartózkodó he­lyéről, ha aanak vagy eltűnésének kö­rülményeiről, vagy a holtnaknyilváni- tás szempontjából fontos egyéb körül- ! menyekről, igy különösen arról lenne tu- ; domása, hogy az eltűnt a fentjelzett , időn túl még életben volt, azt a hirdet­ménynek a bíróságnál történt kifüggesz­tésétől számított 60 nap a’Jatt a bíróság­nál j éten Le, mert ha a most megjelölt időpontig beje’entés nem érkezik, a bí­róság egyébként kide.-itett tények alap­ján fog a holtaaknyi!vánitás szempont­jából határozni. Kiskunhalas, 1933. szeptember 29. Dr. FRÁTER sk. kir. jbiró. Utolsó Béllyeyek Ráth József agrárregénye 1 — Mi szél hozta ide? — kérdezte izibe. — Editéknél voltam, a trafikban. Mindig elmegyek hozzájuk, ha Pesten akad dolgom. Hisz a maga nővére! ö mondotta, hogy hazajött. Ugy-e, itt marad most már? — Hazajöttem, vége. Szerződésemet felbontottam. Most állás nélkül vagyok. Még magam sem tudom, hogy mihez kezdek. Lássa, igy fordult a kocka. — Hát csakugyan vége, Ilonka? Szét­váltak? örökre? — Ahogy mondja. Megelégeltük egy­mást. ő jobbra, én balra. Békességgel. Még sirtunk is, mikor elbúcsúztunk egy­mástól. De most, va’ahogyan, honta­lanná tettem. — Igen, — szakította félbe János. — Honta'anná lett maga is, meg az egész családja. Mióta megváltak Bukováctól. Minden baj azóta szakadt magukra. Én mondom, aki megvettem. Mert elsza­kadtak a gyökereik. Nekem sem hozott ] sok szerencsét. Elvették a birtok legna- j gyobb részét, ökölbe szórni a kezem, i ahányszor az uj mesgyén túlra nézek, ahol mások, jött-mentek szántanak-vet­nek. Újra szegény ember lettem. De nem baj. Megvan még a major, a kert, a ház épségben. Minden évben ki tata­rozta tóm, kimeszeütetem szépen a régi kúriát, mintha haza várnék valakit. A vadszőlő már úgy befutotta, hogy a'.ig j látni fa’át. Befed© Item újra, afzsindefy- | lyel, hogy épp olyan maradjon, mint | volt va'aha, akkor, midőn magácska pillantotta meg ott a napvilágot. S a szép hársak! Olyan egy-egy törzs, hogy át Sem éri két öle ő karom. A kúria elé, a rondóba, törpe rózsákat ültettem, hosszú, kígyózó sorba. Száz bimbó is | van egy tövön. Szuperfoszfáttal szó- ! rom be minden évben, a töveket. Tel- i jes pompában diszlik nyáron az egész j kert, magam tartom rendben, nyese­getek, ojtok, öntözök minden vasárnap délután. — De gyönyörű lehet, János! Felelős kiadó és lap tulajdonos: Mészöly Károly gazd. tanácsos. j — Jöjjön, drágám, nézze meg, jöjjön vetem. Magára vár ott minden bimbó. Magára gondoltam, mikör a töveket ültettem, midőn a tövis vérezte fel a kezem. — Hogyan mehetnék én oda magával ? Én asszony vagyok, maga legényember. Nem tehet az, János. A férfi talpra ugrott, oda ’épett az asszony elé. E’kapta annak mindkét kezét s szeme közé nézett. — Ilonka, kedves, akar-e a fe'eségem lenni ? j — Istenem, mit is beszél maga. j Hogy tehessen az? Most, midőn már ■ másnak voltam a kedvese? I — Mi közöm énnékem ahhoz? Akkor i azt szerietto, azé lett. Most már nem j szereti. Szabad. S ha megszeret engem, ! enyém tehet..Mit bánom én a múltat? | Olybá veszem, mintha özvegy, vagy I elvált asszony volna. Nincs jogom, ; nincs okom számáon kérni azt, ami volt. ’ Volt, emuit. Maga mondotta. Én hi- ! szék magának, megbízom magában. i Lesz jó, szép, derék asszonyom. Akiért dolgozom. Magának vettem meg Buko- vácot. Magáért szépítettem. Minek is ! 'ett vo’na az énnekem? Úrrá lettem a ‘ maga kedvéért. Ne féljen, nem vagyok már paraszt; sokat olvastam, tanul­tam, Éreztem, hogy üt még az én órám is. Tudtam, hogy nem magának való az az élet. Nem a mi fajtánknak, való. Mi a hazai földből sarjadtunk. A hazai rög szült bennünket. Számunkra csak ott élet az éket. A növény is ptt diszlik legszebben, az ősi termőhelyén. Az acélos tiszai búza sem terem meg másutt, csak a mi pusztaságainkon. De minek is szaporítsam 3 szót? Megígérte, hogy fele'. Lesz-e a fe'eségem?... * Az Ur 1924-;k esztendejében, a nyár­elő egy szép, derűs, napfénytől ra­gyogó delén, kis gyermekkocsit tolo­gatott egy ősz, megtört, de mosolygós szemű öreg, sötétnuhás asszony a buko- váci kertben, az irattól áradozó hatal­mas hársak alatt. Kis csörgőt rázogatott a gügyögő baba szeme előtt. — Jancsi­kám, drága angyalom, — mondotta neki szüntelenül a boldog nagymama. A kert végéből egy nagy, csizmás, o- vagióbotos férfi tartott feléjük. Nap­égett, gyöngyöző homlokát töröigette éppen. Egy finom, nemesvágásu arcú, nehezen mozgó, botra támaszkodó idős ur volt ve'e. Lassan lépdelt Sámson, hogy lépést tudjon tartani ve’e az apósa. (Vége következik). Nyomatott a Kiskunhalas Helyi Értesítője Lapvállalat nyomdájában, Halason

Next

/
Oldalképek
Tartalom