Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-09-19 / 19. szám
szeptember 19, kedd HALASI HÍRLAP 3 Közgazdaság — Mezőgazdaság IPAR A halasi gyümölcs védelme Irta : Imre Sándor gazd. tanár Fe'ex'ftges Kiskunhalason arról beszélni, hogy mi a gyümölcstermelés nemzetgazdasági jelentősége, mit je’ent az egész országra nézve az a sok vagon gyümölcs ami halasi gazdák nehéz munkájának az eredményeként kimegy a bécsi, berlini piacra, hogy elvigye a magyar gyümölcs jó hírét s behozza onnan idegen nemzetek pénzét. De éppen mivel ismerjük a gyümölcsexport közgazdasági jelentőségét, tudjuk megítélni, mit jelentene, ha több vagon s kizárólag cfeőosztályu gyümölcsöt tudnánk külföldre szállítaná s ezért nagyobb összeg jutna a halasi termelők zsebébe. Külföldi piacokon elsőrendű minőségű gyümölcs és mezőgazdasági termény is csak nehezen értékesíthető a néipek áldatlan gazdasági háborújában. Az álnok szomszédok minden alkalmat fe használnak arra, hogy a megcsonkított ország számára megnehezítsék az életet jéantő exportot. A cseh finánc kéjjel fordítja yissza a magyar almával külföldre igyekvő vagont, ha benne néhányat talál a félelmetes kaliforniai pajzstetüböl. Elodázhatatlan nemzeti érdek volt hát a növényvédelem megszervezése, amivel a kormány a termelő társada'omnak óhajt segítségére sietni. 42 körzetre osztották az országot s a körzetek vezetőinek feladatává tették, hogy a gazdatársadalmat a növény- védelem teendőire nézve útbaigazítással lássa et. A védekezés természetesen kiterjed a gyümölcs mfifilétt a mezőgazdaság és kertészet minden ágára, ahol rovarmég pedig akként, hogy 100 kgr. megtisztított rozsból szeptember 10-étől kezdve kiszolgáltatnak 46 kgr. egységes rozslisztet és 37 kgr. korpát, vagy 54 kgr. lisztet és 29 kgr. korpát. Az alacsony gabonaárak miatt ugyanis a malmok nehéz helyzetbe jutottak s most azzal a nekik jutó kártevők s gombák elleni védekezésre szükség van. Kiskunha’as határában és Pest megye kiskunfélegyházi járásának Kjskunfé'egyházától délre eső részében a növényvédelmi szolgálatot a jántoshatmai m. kir. téli gazdasági isko'a egyik tanára látja el. Munkájában minden egyes községben helyi megbízottak lesznek segítségére, akik a határban jelentkező rovar- és gom- bakártevőkről értesítik és a tő'e nyert utbaigazitás alapján a növényvéde em he'yi irányítását végzik. Részben Ul helyi megbízottak utján lesz a növényvédelmi teendőkben a gazdák segítségére. Körzetvezető 'és helyi megbízóttak egyformán azon (munkálkodnak, hogy a gyümölcs és mezőgazdasági termékek védelmében a gazdákat támogassák. Mindenki egyéni érdeke mellett közös nemzeti érdek, hogy kitűnő gyümölcsből és értékes mezőgazdasági terményekből minél többet tudjunk előállítani és a külföldi piacra szállítani. Amit ezen az áiidott magyar földön kitermel a gazda verejtéke, édessé érlel a nap; melegé, ne tizedelje meg és ne tegye értékte'énné kártévő rovarok és gombák hagy tömege. Ennek a közös nemzeti Ügynek a szolgálatára megvan a szándék, a készség a Növényvédelmi Szolgálat munkásaiban s ha a gazdatársadalom megértéssel, jóindulattal fogadja, újabb láncszem lesz magyar és magyar között, amely az) együttműködést, a haladást s ezzel a boldogabb magyar jövendőt készíti elő. \ értékkülönbözettel próbálnak magukon segíteni, ami úgy áll elő, hogy az őröltető kevesebb lisztet és több korpát kap. A halasi malmok közül ehez az akcióhoz — tudomásunk szerint — csak az Egyesült Magyar Malomipar Rt. Gazdasági Gőzmalmi telepe csatlakozott. Elöljáróság! ülés az Ipartestületben Az Ipartestület vezetősége 12-én, kedden este előljárósági ülést tartott, melyen néhány folyóügyet tárgyaltak le. Ezen az ülésen mutatkozott be az Ipartestület vezetőségének dr. Farkas ügyvéd, a testület tiszteletbeli ügyésze. Az Ipartestület ugyanis régen szükségét érezte 'annak, hogy ügyei intézésében egy jogi tanácsadója legyen és dr. Farkas Lászlót kérték fel az ügyészi tisztségre. , . • i ;j f j • j Szó volt az ülésen arról is, hogy a Villamos-« sági Rt.-hoz a Kereskedők Egyesületével együtt beadott közös kérelmet ezideig a villanygyár válaszra sem méltatta. Erélyesebb szorgalmazást javasoltak, de mivel az áramdij mérséklésének kérdése nem csak az iparosságot érinti, a további lépéseket a többi társadalmi egyesületekkel fogják megbeszélni. Egyharmadára csökkent a tanonclétszám az öt év előttinek A kisiparosok válságos helyzetét élénken világítja meg az a fokozatos hanyatlás, ami a ta- noncok számában az utóbbi évek alatt előállott. Az Ipartestület nyilvántartásába felvett tanoncok száma 1928-ban 179, 1929-ben 128, 1930-ban 104, 1931-ben 101, a múlt évben 71, az idén pedig az első éflévben 31 volt. Jelenleg három évfolyamból mindössze 128 föl nem szabadult tanonc van, vagyis — mivel az önálló iparosok száma 500 körül van — körülbelül csak minden negyedik mesterre esik egy tanonc. Ennek az oka részben az, hogy az általános pangás miatt a tanoncot nem tudják foglalkoztatni, de méginkább, hogy az inas élelmezése és az OTI. járulék is olyan megterhelést jelent az iparosok háztartásának, hogy aki csak nélkülözheti, nem alkalmaz tanoncot. A segédek számában még nagyobb visszaesés mutatkozik, de még így is legnagyobb részük munkanélkül van. Épen ez az oka annak, hogy az önálló iparosok száma nem csökken. Ugyanis a munkanélküli segédek —- hisz valamiből élni kell1 — titokban munkákat vállalnak. Mikor aztán feljelentik és megbüntetik őket, igyekeznek (sokszor kellő gyakorlat és szaktudás nélkül) műhelyt nyitni. Az ipari és kereskedelmi cikkek árának a terményárakkal egyszinvonafra hozása, amit most (már a kormány is célul tűzött ki, tizenkettedik órában fog érkezni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az árkülönbözetet nem a kismarosok vágják zsebre, hanem a nagykereskedők, kartelek és vámhivatalok. A kisiparos pedig — ha azt akarja, hogy munkája legyen — saját munkadiját kénytelen a véksökig leengedni. Kereskedelmi Szaktanfolyam középiskolát végzettek száméra A Debreceni Kereskedő Társulat egyéves kereskedelmi szaktanfolyam feláltását határozta el, melynek célja, hogy oly férfiak- és nőknek, akik középiskolai érettségi vizsgát teltek, vagy más egyenlő értékű iskolát végeztek, egy év alatt alapos szakképzettséget nyújtson. A tanfolyamra vonatkozólag felvilágosítást a Debreceni Négyévfo- lyamu Fiú Felső Kereskedelmi Isko'a igazgatója ad (Ferenc József u. 6.) levélben is. INGATLANFORGALOM Lakos Imre (Benő fia) megvette Váczj Lak . jós beitelkes házát 1400 pengőért. Dr. Bódi Lajos ügyvéd megvette özv. Fe- ' kete P. Imréné szül. Halász D. Franciska zsar napusztai sngat’an illetőségét 750 pengőért. Németh Mihály és neje Szögi Teréz megvette Vas Sándor 7 hold 321 n. öl ingatlanát 700 pengőért. j Dobó István és neje Ábrahám Ilona megvette kiskorú Rapcjsányi Margit, István és Ferenc 4 i hold 1169 n. öl balotapusztai ingatlanát 1095 pengőért, I Dr. Präger József megvette Monda Lajosné szül. Mészáros Juliánná beltélki házból öt illető egyhaíod részét 1000 pengőért. Kedves István és neje megvette Halasi Hitelbank és Halasi Takarékpénztár Sólyom u. 8 sz. alatt levő lakóházát 3200 pengőért. Bata Vince és neje megvette Kovács G. Ida, Erzsébet és Vilma 4 hold 1407 n. öl ingatlanát 2450 pengőért. Tóth Sándor és neje megvették Tar László 1609 n. öl felsőfeketeföldekben levő ingatüajnát 1000 pengőért. Megalakult az Országos Mezőgazdasági Hitelvédő Egylet Duna-Tiszaközi kerületi szerve A gazdaadósságok rendezésével kapcsolatosan, mint ismeretes, a gazda és a hitelezői érdekeltségek Budapesten megalakították az Országos Mezőgazdasági Hitelvédő Egyletet, amelynek Duna—Tiszaközi kerületi szerve is megalakult szeptember 13-án Kecskeméten. Az uj intézmény célja, hogy a gazdaadcsságok rendezésénél egyrészt tanácsadó szervül szolgáljon a kormányzat részére, másrészt a magánegyezségek létrehozatalánál közreműködjék és a bírósági megkereséseket elintézze. Az alakuló közgyűlésen elnökké Staub Elemért, a Duna—Tisziaközi Mezőgazdasági Kamara elnökét, míg alelnökké dr. Sárközy Jenőt, a Kecskeméti Népbank elnökét választották meg. Az alakuló közgyűlésen Staub' Elemér elnök hangsúlyozta, hogy a gazdaadósságok rendezése, aZ egyetemes közgazdaságnak egyik fontos kelléke és az uj szerv Létrehozatalával nem egyoldalú mezőgazdasági érdekeket kívánnak szolgálni, hanem a (Hitelezőkkel paritásos alapon működve, az általános közgazdasági szempontok figyelembe vételével a gazdaadósságok rendezését megoldani. Megváltoztatták az őrlési arányt a környékbeli malmok
