Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-09-19 / 19. szám

4 HALASI HÍRLAP szeptember 19, kedd A szegény gyermekekért , Mint az előző években is, úgy ez évben is a sze­gény csecsemőkért feláldozzák egy vasárnapjukat Ha­las város jó és nemes [a.kü asszonyai és bányai, hogy hogy a sok kis fillérből újra oda adhassanak mindent . tej, éle Cm és Iruha alakjában városunk majdnem ezerre I rugó szegény kis gyermekeinek. A Stefánia Egyesület, mely ezt az emberbaráti munkát végzi, okt. hóban fog kérő szavával városunk közönségéhez fordulni és (reméljük, hogy ez a felhívás, mint a múltban, úgy (most sem lesz hiábavaló. Az az ©aer gyermek száj, (mely ezt a segítséget kapja, az a gyermekszem még könnyes mosollyá, fogadja a neki nyújtott támogatást, legyen a legszebb köszönet azért a munkáért. Ha talán hallani olyan kijelentéseket, hogy a Stefánia csak a törvényte’en gyerekek részére gyűjt, azokat fel kell világosítani, hogy a segélyt kapó halasi 1000 sze­gény kis gyermek közül talán 50—60 az, akii törvény- te’en. De kérdezzük, vájjon azok az ártatlan csecse­mők Szenvedjenek-e ezért? Vájjon szabad-e ezért eze­ket büntetni és a segélyből kizárni? Százszor és ezer­szer &z a válasz: nem. A Stefánia nem nézi a vallást, nem nézi a származást, hanem egyformán juttat krisz­tusi szeretettel, minden Szükö'ködőnek. i Halas mutassa meg ismét jó szivét és he feledkez­zen el a jövő Magyarországról. j©n közös szereltet és abban védelmet, megsegítést é$ akkor a gyermekek szeptemberi dala közös tesz, — a í'öldrajz óra probléma lesz, — amely eüjut örömévoft Adriától—Brassóig. < , j / SZEKERES ÍMRE s. lelkész. Egyházközségi közgyűlés Vasárnap délelőtt egyházközségi közgyűlést tar­tott a református egyház a gimnázium dísztermé­ben. A közgyűlés 70 szavazattal 4 ellenében el­fogadta a presbitérium azon javaslatát, hogy a Pataky Dezső lelkész lemondásával megüresedő lelkészi állást bizonytalan ideig, — a gazdasági viszonyok jobbrafordulásáíg ne töltse be az egyház. A megmaradó másik lelkészé legyen az eddigi összes papi jövedelem, kivévén abból a füzesi 43 hold ingatlan jövedelmét, mely a második ieí- készlak építési alapra fordittassék. A megmaran­dó lelkész, — jövedelme terhére — még egy segédlelkészt legyen köteles alkalmazni. A közgyűlés lelkes hangulatban ért véget. .......... ""™r‘‘**irfiia=asS5iT^g^^ HETI KRÓNIKA Tito«- fiorojjfeeneszt Vís-efósa. A belügyminiszter betiltotta a horogkeresztes jelvények viselését, mivei a horogkereszt Németországban 'hivatalos á’íami jel- vénnyé vált, idegen álam jelvényeinek, viselés© pedig Magyarországon mindig tilos Volt. Az angol pa^smidat Tilamota-eiL'íinias blrottstigáark főtitkára, Moore ezredes Budapestről, Győrből és Deb­recenből szózatot fog intézni a csonka magyar föld népéhez. Debrecenbe szeptember 20-án érkezik. A Tiszai ArmrJrtesitő Tájaidat 500.000 pengő köl­csönt kapott a kormánytól, melyből a legutóbbi áradás alkalmával megrongálódott töltéséivét erősíti meg. (Másfél hónapon keresztül 1263 kubikos jut © munká­latoknál napi 2.50 P — 3 P keresethez. Véfreisi© vlejtsk egy ref. feJkéSzl ,a hagysz ívlaintai rv-adörségea. Szijjártó Gábor bélz©réndi református lel­készt Nagyszalontán véresre vert egy oláh detektív, (mert a lelkész © mesék© egy társaságnak, hogy tőle évekkel ezelőtt (nagyobb összeget elloptak is a rendőr­ség mindmáig nem, tudta kinyomozni a tettest. A Ma­gyar Párt elégtétet kér az ok nélkül megvert magyar íe kész számára. »Harc az ínség és hideg tóién.« Németországiban akció indult az ínségesek téli megsegítésére. A szüksé­ges összeget társadalmi gyűjtéssel, kényszer-adóval fogják előteremteni és elrendelik, hogy minden hó első vasárnapján osak agyi tál jtWCt szolgáljanak fel ■ háztartások és vendég.öltben. Az igy megtakarított pénzt az Ínségeseknek adják. Kánya kü ügy miniszt er Páriában. A külügyminisz­ter csütörtökön Párisba utazott, ahol szombaton Pauí- Boncour francia- kü-ügyminiszterra« tárgyait A látoga­tás hírét a kisántánt-álamok nagy nyugtalansággá fogadták. Báthory István *ia Sztofttoazki János lengyel kirá­lyok budapesti emlékünnepségére szerdán éjjé. nagy­számú lengye. nemzeti küldöttség érkezett. Az ünnep­ségeken résztvett Hand Ágost dr. Lengy© ország bí­boros hercegprímása. A vendégeiket szombaton a kormányzó magánkihallgatáson fogadta. Hármas atrakclóval megindult az őszi hetöröszezon Szerdára virradó éjjel i*meretlen tettesek be­törtek a plébániatemplomba és a perselyekből 70 —80 pengő körüli összeget elvittek. Ugyancsak ismeretlen tettes péntekre virradó éjjel ásóval kifesttette dr. Musa István ország- gyűlési képviselő lakásának ajtóját és dr. Musa István összes ruháját és fehérneműjét magával vitte. Czunterstein Vilmos kereskedő házában is be­törők jáirtak s a cselédszobából a szolgáló ru­háit ellopták. A rendőrség nagy felkészültséggel nyomoz a a tettesek után, de a nyomozás eddig végleges eredményre nem vezetett, Bacsányi Jánosnak, a nagy költőnek hamvait — mint Zalaegerszegről jelentik — az ősszel Linz­ből hazaszállítják szülőhelyére, hogy a tapolcai temetőben helyezzék örök nyugalomra. Bacsányi Jánost, bár a Martinovics összeesküvéssel kap­csolatban nem tudták rábizonyítani, hogy ismer­te és terjesztette a forradalmi kátét, önérzetes magatartásáért és a börtöne falára irt verssorai miatt elítélték, majd 1795-ben Martinovics és tár­sai kivégzése után a kufsteini várbörtönbe zár­ták. Itt ismerkedett meg a Napoleon seregéből elfogott Marét bassanoi herceggel. Bacsányi ki- szabadulása után nem jöhetett haza Magyaror­szágra, Bécsben telepedett le. Hosszas küzdelmek után hivatalhoz jutott, majd feleségül vette Ba- umberg Gabriellát, az ünnepelt bécsi kö.tőnőt. Mikor a francia sereg bevonult Becsbe, Napoleon kiáltványt íratott a magyarokhoz, amelyet Márton József nyelvész fordított le. Marat herceg, Napo­leon akkori államtitkárja megtudta, hogy börtön­beli barátja, Bacsányi, a költő és forradalmár Bécsben él. Megkérte, hogy dolgozza át a ki­áltvány fordítását. A békekötés után Bacsányinak menekülnie kellett. 1815-ben Párizsban elfogták és a morvaországi Spielberg várának börtönébe zár­ták. Felesége sürgetéséire pőrét lefolytatták, 1816. augusztusban kiszabadult, de Linzbe internállák. Itt is halt meg 1845. május 12-én, 82 éves ko­rában. Osztrák tisztelői jelölték meg sírját emlék­művel, amelynek felirata magyar fordításban igy ■ hangzik: »Ä jelenkor lehet irigy vagy háládat-* j lan, de fflz utókor igazságos lesz.« Szülővárosa, a zalamegyei Tapolca, a Bacsányi-ucca 12. szá­mú házat, amelyben született, 1931-ben emléktáb­lával jelölte meg. Még a háború előtt mozgalom indult a költő hamvainak hazahozatala érdekében. Az országos bizottság elnökének, Pékár Gyu­lának tárgyalásai most sikerrel jártak. Linz vá­ros elhatározta, hogy kiadja a költő hamvait és azokat valószínűleg már szeptemberben haza­hozzák. A linzi temetőben a költővel közös sir- ban nyugszik felesége, Baumberg Gabriella. Szen­vedéseiben és száműzetésében hü asszonyának hamvait a költővel együtt temetik el Tapolcán. 'B Ismét [el Ián golt a sok gyermökszem az nccán, hogy kíséretet | adjon kelemet m© ódiában, változó symphoniáoan a | na sivárságának. E indult ruganyos léptéikéi lapozni | az ismeretlen könyvének fojánsait, abban kutatni, ke- n nesni akar éber tekintettel, 'tudakozó vágyódássá, ma­gyarázatért eped, valamit és sokat jngg ndm tud. Az órarend már a zsebében mutat számiáira holna­pot a holnap ’minden órájára programmet. Ez rendben (s van így, — tavaly sem volt másképen. Vá tozás csak itt történt, hogy mig a földrajz az ©'aiu.t évben szér­ián volt, az idén csütörtökre gondolták az illetékesek. Ezt meg is beszélik — és oly hosszasan, é.énkön tud­nak elbeszélni 'az órarendben történt változásról, hogy aki hallja, biztatni szeretné — íbiytassátojk. 'gye.ekek! És ez a gyermek, — ez a beszédes, kedélytől fiütött, ugylátszik, semmivel mással nem törődő gyer­mek — valamit, amit e jiéz, észre vesz. Látja a vidám arcokon túl a fájdalom, a szenvedés, a nyomor arcu­latát, látja a fürge tekintet kapkodását méyein elülve a tág szemgödörben, mel y már csak kém e ni jár fél­ve, egy kis helyért a vidámak között. Egy szőke ariq bujkál az isko a udvarban, társakat keres, hogy liteUe.je azokat, akik őt megértik. Az ő beszédjük nem a szájé, bemutatkozásuk nem a kézfogás, hanem,, ha egymás mellett visz©n e. ütjük, az éhes jaj fájdalmas accordja, a korgó gyomor súgja — .testvér, megtaláltalak. Pana­szuk más egymáshoz nincs, csak elnéznek messze egy­más otthonába és a megérkezett tekintet lomhám ku­tatja a kuckóban’ letakart kenyeres kosarat és abban beszél a száraz kenyérhaj: türelemről, lemondásról, akaratról és beszé'-,.. a holnap programmjárói. Ott áU annál az életet vonszoló íWa.tnál a reszkető: anya és őrzi a morzsát, mire megjön a munkából ía fiai, hogy a szeretőiéhez tááljpn némi életet is. r Visszatér az idegenből a nyomor árvájának tekin­tete és most már bőszét fáradozó 'ajakkal! f— tastjyér,: ott is úgy van, mint min.álunk. Beszélnek, most már hangozna úgy, hogy eljut a dörgő, monoton dobszó a vidám’ emberkékhez, hogy prímet adjon azok’ szive a nyomor zenéjéhez. Segítsetek! i— kötelességünk! Az apró emberszivek' melege eljut az otthonba ésj szót kér, mert történetet akar elmondani, történetet tragédiáról, amey nincs meg fámén, nincs meg a színházak színpadán eljátszva, de ott van a (valóság­ban, — ott ól a földes szobákban. Ezeknek a szobák­nak kicsiny: ablakai, mint messzélátók, 'betérdntést nyújtanak egy-egy embér életébe és kegyetlenül, köze­lebb hozzák és még kegyet ©nebbüil bemutatják a korai halált. Ezért marad <ő csak: távol ©z udvar egy sarkában és nem probléma, .hogy 'mikor Ensz a földrajz óra. ' : ’ i A gyermeki szív jóságos, a gyermeki szív kutat és oda vezeti atyját vagy anyját, iaho|l! segíthet. Aholi a gyermek jár gyógyítani, ott már nagy baj vau s ahol sziszegő mérges kígyót sejt, ■— érdemes kutatni, mert a köze ben valóban ott ’tanyázik s Jaj, ha nem figye­lünk fel, portát üt magának és kö.ti hüllő, fiait. Akié az ifjúság, azé a jövő. Jövőre még soha oly nagy szükségünk nem volt, mint mia. Amikor fagyos jelenünk csak. játszik az évekkel és (történelmet ir kegyetlen betűkkel, kirajzolva minden sorának kezde­tét tanulmányul, a .történetirónak megfejtésü. Egyszeb már volt vérszerződés, a magyar életében és bel/áltj, miért ne ízlelnénk meg mi Is ugyanazt, hogy terem­Hazajön a kufsteini várbörtön költője a franciás irodalmi irány vezére Bacsányi hamvait hazahozzák Linzből

Next

/
Oldalképek
Tartalom