Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-02-10 / 12. szám
február 10 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal 1045 műtétet végeztek és 1233 beteget kezeltek az elmúlt évben a halasi kórházban A halasi kórház munkájára érdekes adatokkal szolgál az a kimutatás, amelyet most állítottak össze a kórházban és amely kimutatás magában foglalja a kórház 1931. évi működését és munkáját. A kimutatásból megtudjuk, hogy a halasi kórházban 1931. évben 1045 műtétet végeztek és a kórházban az elmúlt évben a betegek száma 1233 volt. Ebből férfi beteg 562, női beteg pedig 671 volt, összesen 21 ezer 016 ápolási nappal. A szegény betegek rendelésén 1873 ambuláns beteg jelentkezett és került kezelésre, akik közül 1625 beteg többizben is jelentkezett kezelésre. A kórházban 1931-ben meghalt 32 férfi és 36 nő. Öt évre felfüggesztik a földreform-földek törlesztésének fizetését Búzaalapon kivetett alacsony járadékot fizetnek a földhözjuttatottak Az egységespárt múlt heti értekezletén Temesváry Imre beszámolt annak a hetes bizottságnak a munkájáról, amelyet a föld- hözjutottak helyzetének javítása cél- j jából" küldtek ki. A bizottság azt javasolta, hogy az évi törlesztések fizetését függessze fel a kormány s ez alatt az idő alatt a földhöz- jutottak járadékot fizessenek. Ä bizottság 5 évig terjedő időre gondolná a törlesztések felfüggesztését. A járadék fizetése buzaalapon tör* I ténne, még pedig kataszteri koronán' 1 ként 12 kiló búzában, 250 kiló búza volna a legjobb földek után éven' te fizetendő járadék legmagasabb összege, a minimum pedig évi 100 kg. búza. A hadirokkant-, hadiözvegy- és hadiárva földhözjutottak 25 százalékkal kevesebbet fizetnek, mint a többiek. A párt az előterjesztést egyhangúlag elfogadta és a közeli napokban a kormány elé terjesztik. Az elmúlt évben 114 válópert indítottak a kalocsai törvényszék előtt A törvényszék 1931 évi ügyforgalma A kalocsai törvényszék 1931. évi ügyforgalmáról az alábbiakban számolunk be kalocsai tudósításunk kapcsán. A fölajstrom adatai szerint: Házassági kérésiét 114. Csődügy 30. Felebbvit polgári per 531. Elsőfokú bünügy 923. Felebbvit bünügy 409. Egyéb per és ügy 'összesen: 3223. Elsőfokú polgári per és ügy (tanácsi és egyes bírói) befejezést nyert 444. Felebvit polgári per befejezést nyert 575. Felebbvit polg., nem peres ügy befejezést nyert 2. Kényszeregyezségi ügy befejezést nyert 70. Cégügy. Bejegyzése egyéni cégnek 50, társas cégnek 23. Törlése egyéni cégnek 294, társas cégnek 39. Vizsgálóbírói ügyek 61. Elsőfokú bünügy (vádtanács elé tartozó ügyek) befejezést nyert 113. Fiatalkorúak bűnügye befejezést nyert 261. Felebvit bünügy befejezést nyert 553. Fél évszázad óta állandó visszaesést mutat Pest vármegyében a szarvasmarha tenyésztés Az állattenyésztés legnagyobb akadálya a legelőhiány Pestvármegye területén nagy iramban indult meg a r6t és legelöjp- vitó mozgalom, ez az utóbbi évek egyik legreálisabb akciója, mert célja az, hogy a rétek megjavításával segítsen a legelőhiányon és ezzel egyidejűleg a takarmányhiányon is. Hogy ennek a rét és legelő javító akciónak mennyire időszerű a maga jól átgondolt programmja annak legjobb bizonyitéka az, hogy Pest- vármegye területén rohamosan pusztul a szarvasmarhatenyésztés é3 ez az állandó visszaesés már ötven éve tart. A szarvasmarhatenyésztés fontosságáról és jelentőségéről talán szükségtelen is külön megemlékezni, mert minden gazdálkodó ember tudja, hogy ez egyik leghasznot- hajtóbb ága a mezőgazdaságnak. Ha tehát az állattenyésztésnek még a mai súlyos gazdasági viszonyok között ilyen jelentőséget tulajdoníthatunk, vizsgáljuk meg, vájjon vármegyénk a legtöbb jövedelmet biztositó szarvasmarhatenyésztés tekintetében milyen viszonyok között van? 1880-ban 230.777 darab, 1895-Ьф 225.895 darab, 1911-ben 206.895 darab és végűi 1931-ben 170.721 darab szarvasmarha volt Pestvár megy ében. Aki ezeket a szomorú adatokat megjegyzi, annak felesleges olyan össze- hasonlitásokat tenni, melyek a szem- szédos és szinte hasonló viszonyok között lévő vármegyék szarvasmarha tenyésztésére vonatkoznak. Pestvármegyében az utolsó 50 év alatt állandó visszaesés mutatkozik a legtöbb jövedelmet biztositó szarvasmarhatenyésztés tekintetében akkor, amikor a békebeli 15 éves periódus alatt, — 1895. és 1911. között — voltak vármegyék, ahol 33.8 százalékos emelkedés is tapasztalható szarvasmaxhatenyésztés terén. Vármegyénkben mutatkozó ezen nagyon is szomorú és közfigyelem- ! re méltó jelenségek nem valami véletlen következményei. Jól tudjuk, hogy az utóbbi 50 év alatt vármegyénkben mindig takarmányhiány volt. A természetes takarmányt biztositó területek (rétek és legelők) az állandó s még ma is pusztító ekemunka következtében megfogyatkoztak; a meglévő természetes gyepterületek okszerű gondozása csak I az utóbbi éveknek nehezen induló programmja. De beszéljenek maguk a számok: 1880-ban 406.272 kai. hold legelő és 247.119 kát. hold rét, 1931-ben 288.382 kát. hold legelő és 213.252 kát. hold rétterülettel rendelkeztünk. Ezen adatokból láthatjuk, hogy különösen Iegelöte Kiléteinkben folytatódik a nagy pusztítás. Egyenruhában, fegyveresen Kele- bián át Halasra szökött egy szerb hadseregbeli katonaszökevény Tóth István 23 éves magyar fiú három kegyetlen esztendeje A megszállással kapcsolatban az utóbbi borzalmas 13 esztendőben rengeteget írtak a lapok, könyvek jelentek meg csaknem valamennyi európai állam könyvpiacán arról, hogy milyen hihetetlen sok sanyargatásnak tették ki a megszállott területi magyarokat a megszálló országok, de ezek közt különösen a szerb állam. Ezek a panaszok folyton nőnek és terebélyesednek, a megszállott területi magyarság egyre szomorúbb és sötétebb napokat él át és megteremtek ma már szép számmal a katonaszökevények, a legmegbízhatóbb külső jelei annak, hogy milyen lehet a bánásmód a megszállók hadseregében. A katonaszökevények nemcsak magyarok, de vannak köztük németek, sőt nem ritka a szerb katonaszökevény sem már ma, jeléül annak, hogy még a saját fajtájuk sem bírja el a kegyetlen bánásmódot. A katonaszökevények közt talán egyike a legérdekesebbeknek az az eset, amely most Halason fejeződött be, mint felszabaduló helyen. Az uj katonaszökevény Tóth István 23 éves nagybecskereki fiú, aki már három évet szolgált a szerb hadseregben és most katonaruhában, oldal fegyverrel szökött át Kelebiánál a határon és a halasi rendőrségnél jelentkezett. Munkatársiunk beszélgetett Tóth Istvánnal és az ő elbeszélése nyomán az alábbiakban írjuk meg az ő történetét, amely nagyon sajnos, azonos minden más magyar fiú történetével, akit sorsa arra kárhoztatott, hogy a szerb katonasággal megismerkedjék. Tóth István ezelőtt három évvel 1929 őszén rukkolt be katonának először Nagykikindára, majd Versecre és onnan négy hónap után őt is levitték a nagy temetőbe, Macedóniába. Macedóniában a maláriás pokolban hallatlan szenvedéseket ál' lőtt ki, enni alig kapott társaival együtt és az egészségtelen levegőn állandóan betegeskedett. Kórházba került, de onnan csakhamar újból visszavitték a maláriás vidékekre, ahonnan már félholian vitték újból kórházba. Tóth István elmondja, hogy ő még aránylag valahogyan csak megúszta a szörnyű állapotokat, de társai közül közel uyolcvanan hullottak el, mint az állatok a macedóniai mocsarakban. A szerencsétlen Tóth István alighogy kissé jobban lett, elkerült a vasúti ezredhez, itt már türhetőbb kosztja volt, de viszont a vasúti csapatnál a legdurvább bánásmódban részesült. A tisztek és az altisztek, mint kutyákról emlékeztek meg előtte a magyarokról és ehez ké' pest bántak is vele. Állandóan pofozták, ütötték, verték, de valami váratlan segítségre hiába várt. Tóth István, mint mondja, már öngyilkossági tervekkel is foglalkozott és követni akarta a halálba azt a sok katonatársát, aki saját maga vetett véget az életének, csakhogy megszabaduljon kibírhatatlan szenvedéseitől. Az idén a három év alatt másodszor kapott néhány napi szabadságot és hazautazott szüleihez Nagy- becskerekre. Odahaza elmondta kegyetlen szenvedéseit, amit három év alatt kiállott a szerb hadseregben és elmondotta, hogy inkább meghal, semmint visszamenjen kínzóihoz. A szerencsétlen meggyötört Tóth István nem is ment vissza csapattestéhez, hanem szabadsága lejártakor elutazott Szabadkára és onnan a tanyákon bujkálva Kelebiáig ment ahol a határt átlépte és egyenesen Halasra érkezett, ahol a rendőrségnél mint katonaszökevény jelentkezett. Tóth István Pesterzsébeten lakó bátyjához akar menni, aki ott pénzügyi altiszt. A rendőrség a katona- szökevényt a szokásos vizsgálat lefolytatása céljából Szegedre kísértette át.-...........г.-:.". Д A boldog zuglóiak még reggelire is húst esznek Budapest egyik negyedében 50 fillér a marhahús kilója Budapesti tudósítónk írja. Budapest hetedik kerületének úgynevezett zuglói részét már napok óta valóságos népvándorlás tartja fogva. A főváros különböző helyeiről a külső perifériákról, a budai részről is csapatostól mennek ki az emberek Zuglóba, ahol nemes versengés folyik az 'ottlevő két mészárszék között, hogy melyikük adja olcsóbban a húst. Zuglóban gyors egymásutánban zuhannak már a húsárak, úgyhogy közel 10 napja 50 fillérért le" bet a marhahús kilóját megvenni. A mészárosok kijelentették, Hogy még az ilyen áron eladott hús mellett is van 10 'fillér hasznuk kilónként is ők a nagy forgalom kevés haszon álláspontnak a helyességét akarják bebizonyítani, különösen most, amikor nehéz időket élünk. A boldog zuglóiak és azok, akik felfedezték az olcsó mészárszéket, igen jól járnak, mert még reggelire is husi esznek az emberek.
