Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-02-10 / 12. szám
4 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője február 10 HALASI EMLÉKEK A sullogók и. Korán reggel útnak ered a sulogó. Mutatja, hogy Szánk felé indul, ámde mikor már annyira elhalad, hogy a tanyabeliek nem láthatják, — útirányt változtat s egyenesen a kerületi komiszáros ur lakásába toppan, kinek beszámol arról, hogy mit fűéit ki a pásztor cserény- nél, amikor ott hált s mély alvást színlelve, hallgatód zott. — A Bertus Lázár kötönyi számadó bojtárjai a tettesek. A Szeleczki Andrásnak adták el, az árát meg a Manó Taránál mulatták el ! A komiszáros ur másnap már ott termett. Meg is találta a lopott jószágokat, de meg is kapta a nyomravezetői 100 forint jutalmat, me'yböl 50 forintot a sullogónak juttatott. így a susogónak a károsulttól kapottal együtt 100 forint lapított már a, zsebében. Szeleczki András meg a komiszáros úrral 200 forintban egyezett ki, hogy törvényre ne adja, amiért ismeretlen emberektől lopott jószágot mert venni passzus nélkül. Bertus Lázár számadó bojtárjait is vallatóra fogta a koimiszáros ur, hogy a lopás éjszakáján hol voltak? De ezek tagadtak mindent. Csupán a Csicsihőr Béla meg a Száraz Jóska nem volt éjszaka a cserénynél, de ezek is kiigazoí- ták a Manó Terával, hogy a lopás éjjelén a Faküincsesben mulattak s ott is háltak. így mindketten szárazon maradtak, úgy a bikacsöktő1, mint komiszáros uram főkötött ciromustora csapásaitól, a kurtavastól meg a deresre húzástól is. Ezért is kapta Jóska a »Száraz« családi nevet, mert bármi gyanuok merült is föl ellene, mindig büntetlenül, azaz szárazon maradt. * A nyomozó komiszáros és csendbiztos urak a régi időiben az eiliábitott jószágokat, más miegymásokat s a tetteseket a legtöbbször az ilyen küllő gva-sullogv a járó emberek segítségével tudták élőkért teni. A játék meg bizony nem lehet mondani, hogy babra ment volna; sok pénzébe került az a károsultnak. Sokszor annyiba, hogy két annyi érőt is vehetett volna rajta. Amely károsult ilyen áldozatot nem hozott, annak nem is lett meg soha semmije. Volt aki nem is kereste, hanem vett helyette másikat. # A sul'ogók több jövedelemre tettek szert, mint a tájfelnézök és lopászkodók. Az utóbbiak rá is eszméltek utóbb, hogy a sullogók révén deríti ki a komiszáros ur a dolgokat. — Ki is adta a »bugaci elnök« a parancsot, hogy a cserényék körül meg ne tűrjék a pásztorok a sullogó embert. Ha az ilyen ember nem tágít, — hát »el kél altatni« (a mécsét.) • Híresebb sullogók voltak a régebbi időben az öreg Gyeprugó Ábel, a Part- ugró Gáspár, meg a vén Nyalka Marci, kiket mind a pásztorok altattak el — örökre. Nyugvóhe’yükeí még btkakapa- rás sem jelzi. A nyolcvanas-kilencvenes években a sullogók szerepe, mind szőkébb és szü- kebb térre szorult. Utolsó csendbiztosunk, az e élmény es nyomozásairól két- vizközt hites Szüry László is dolgozott még sullogókkal. Ezek segítségével derült csak világ nem egyszer a vak történetekre. Mert mint Gőzön István nép- költő irta és ezzel igazolta: Nemcsak ember, történet is van ám vak Szentekről is ettek már húst madarak Valóságok bizonyítják, nem gyanúk Példák e:ra az aradi vértanuk... A klencvenet évek végén Jászberény város redempcioná'is puszta, az utolsó vad puszta: Mérges is parcelláztatván, majd ugyanezen sorsra jutott nemkülönben Kötöny s Bugacz jórésze is, — alá- hanyatlott a hajdan virágzó kiskunsági szép pásztorélet is. Amint tünedeztek a föld szüléről a nagy nyájak-barmok és ménetek ö'es termetű szilaj pásztorai s hatolt az ekevas beljebb és beljebb az elevenbe, úgy hamvadtaik el a föld színéről, legalább is a mienkéről lassan észrevétlenül mind az ilyen »félfcézkalmár« emberek tábora, kik a mások becsületes keresményén akarták magukat felhizlalni. A Magyar Héttel kapcsolatban, amint már megírtuk, a budapesti kereskedelmi és iparkamara több halasi kereskedőt és iparost tüntetett ki elismerő okirattal. • Ezeket az elismerő okiratokat vasárnap délelőtt a Kereskedelmi Csarnokban ünnepélyes formák közt, díszközgyűlésen adták át a kitüntetetteknek. A diszközgyülésen jelen volt dr. Fekete Imre poigáripester is és ő adta át az elismerő okiratokat. A díszközgyűlést tartalmas beszéddel Kun Benő, az egyesület alelnöke nyitotta meg, aki többek közt elmondta, hogy a halasi kereskedők és iparosok is kivették derekasan a részüket a Magyar Hét munkájából, amely demonstrációja volt a magyar áruk versenyzőképességének. Majd szólt arról, hogy milyen nehéz viszonyok közé került ma úgy az iparos, mint a kereskedő, ma több a gond a kereskedő portáján, mondotta, mint az áru. Tekintet nélkül ezekre a gondokra, a halasi kereskedő- és iparostársadalom hazafias lelkesedéssel állt a Magyar Hét szolgálatába és mindent elkövetett abban az irányban, hogy ez a Magyar Hét 1930-ban sikerre vezessen. Ezután felkérte dr. Fekete Imre polgármestert, hogy ,a kitüntetetteknek adja át az okiratokat. A polgármester nagyhatású buzdító beszédet mondott és főleg azt hangoztatta, hogy az ale'nök helyesen jegyezte meg azt, hogy a halasi kereskedelem és ipar milyen szép munkát fejtett ki és milyen nagyfokban vette ki a részét a hazafias munkából. Ma valóban nehéz órákat élnek át a kereskedők és iparosok — mondotta a polgármester, de e közben sem szabad arról megfeledkez- niök, hogy önmagukkal szemben és a társadalommal szemben is milyen köteA megyeszékhelységgel kapcsolat- i ban alakult kiskunhalasi szervező j Nagybizottság határozata folytán f. hó 7-én, vasárnap a Bizottság tisztikara a különböző érdek- csoportokat képviselő bizottsági tagokkal együtt megjelent Kecelen, hogy a megyeszékhelységgel kapcsolatban az ottani polgárság álláspontjáról tájékozódjanak. A halasi kiküldötteket a Gazdakörben Horváth B. Sándor elnök, az Ipartestületben pedig Niki József elnök fogadták meleg barátsággal, majd felkérték a halasiakat, hogy a fenti kérdéssel kapcsolatban tájékoztassák a keceli gazda-, illetve iparostársadalom tagjiait. Dr. Kovács László a Bizottság titkára köszönte meg a Testületeknek a szives fogadtatást. Ezután dr. Nagypál Ferenc a Bizottság elnöke tartott nívós és értékes előadást, amelyet a nagy számban megjelent közönség a legnagyobb figyelemmel, megértéssel és többszöri tetszésnyilvánítással hallgatott meg. Világos előadásban, objektiv érvekkel bizonyította be dr. Magyary Zoltán kormánybiztos tervének helyességét és minden egyéni érdeken felül álló igazságosságát. Kun Benő a kiskunhalasi kereskedők nevében szólalt fel s rövid, de Ma már bikakaiparások se láthatók, pedig valamikor ezek is az örök nyugalomra tértek pihenő helyét jelezték. Cz. L. íezettségeik vaunak. Lankadatlan kitartással kel dolgozni és különösen szükséges a mai időkben, hogy ez a munka egyetértésben történjék., kézt kézbe téve. A Magyar Héttel kapcsolatban is a halasi kereskedők és iparosok munkáját a legnagyobb elismeréssel lehet méltatni. Ezeket az okiratokat azzal a megállapítással nyújtja át, hogy a társadalom mindig elismeréssel és tisztelettel adózik és meghajtja az elismerés zászlóját munkásságuk előtt. A polgármester beszéde után még Beck József üdvözölte a polgármestert. A Magyar Hét-akcióban résztvevő kereskedők és iparosok, akik elismerő oklevelet kaptak: Beck József, Benedek István, Bergl Albert és fia, Berki nővérek, Boruss Gyula, Czunterstein Vilmos, Csikós Sándor, Erdősné Berger Anna, Fodor Cipő- ház, Frommer Samu, Grünvald Simon, Hangya Szövetkezet, Hattyú drogéria, Hurt A. Ferencné, Kálmán Dezső, Kiss László, Kiss Illés és Babos, Kohn Sebestyén, Komlós Antal, Köztisztviselők Szövetkezete, Krausz Aranka, Kun Benő, Langermann József, Langermann Sándor, Neumark Jakab, Poilák Emil, özv. Pressburger Ferencné, Práger Ignác, Ro- heim József, Seidner Sándor, Spitzer Béla, Schön Dávid, Schön Samu, Schön Sándor, Schönheim Testvérek, Szente István, Ván Balázs, Weisz Endre, Wolf Aladár, Záboji László. A kirakat-verseny jutalmazottjai: Erdősné Berger Anna, Hangya Szövetkezet, Hattyú drogéria, Hurt A. Fercnc- né, Kálmán Dezső, Kiss László, Köz- tisztvise'ők Szövetkezete, Langermann Sándor, Schön Dávid, Schön Samu, Schön Sándor, Sehönhe'm Testvérek, Szente István, Wolf A'adár, Záboji László. í talpraesett előadásában többek kö- I zött hangsúlyozta ,hogy a megyék : egyesítésével az uj megye alakítása egyáltalán nem sérti az irredentizmus elvét, mert hiszen az igazi magyar ember az ország területi épségének gondolatát, vagyis az irredenta elvnek az ébrentartását a köz- igazgatás területi beosztásától soha" sem fogja függővé tenni. Dr. Juhász Pál ügyvéd a Bizottság jegyzője tartalmas előadásában részletesen ismertette a mozgalmat, amelynek a főcélja az, hogy mind a magángazdaságban, főleg pedig a megyei gazdálkodásban a takarékosság elvét a lehetőséghez képest meg- valósítsa. Komoly érvekkel és indokokkal támasztotta alá dr. Magyary Zoltán racionalizálási tervének szükségességét és célszerűségét és részletesen ismertette a halasi Nagybizottság röpiratának a tartalmát. Kiss Illés Antal ipartestületi elnök a kiskunhalasi iparosok meleg üdvözletét tolmácsolva, szép beszédében kitért arra, hogy a megye székhely kérdésének megoldásánál sem az egyéni, sem községi érdekek egyma- gukban nem lehetnek irányadók, irányadó kizárólag a leendő uj terű- lel lakosságnak összérdeke, amely viszont Kiskunhalas megyei szék- helységét kívánja. Az értekezleten felszólalt még Kertész László kiskunhalasi kereskedő, alti különösen a kereskedelem és ipar szempontjából világította meg a kérdést. Tudósítónk jelentése szerint a megjelentek hangulatából megállapítható, hogy Kecel község lakosságának nagy többsége örömmel üdvözli Kiskunhalas megy eszékhely Bégének a gondolatát. A Mezőgazdasági Kamara a mezőgazdasági jellegű közmunkák megindítását kéri A tanyai utak építésének sürgetése A Duna—Tiőzaköá Mezőgazdasági Kamara igazgatóválasztmánya az összegyűjtött adatok alapján behatóan foglalkozott a közmunkák kérdésével és megállapította, hogy főleg olyan közmunkák végeztetését tartja szükségesnek, amik mezőgazdasági szempontból közvetlen előnyt jelentenek. Az igazgatóválasztmány határozatából kifolyólag a Kamara felterjesztéssel fordult úgy a miniszter- e'nclihöz, mint a földmivelésügyi és a belügyminiszterhez, amely feliratokban kérte, hogy lehetőig olyan közmunkákat végeztessenek az jnségakció keretében is, amik mezőgazdasági jellegűek s amik sok kézimunkást foglalkoztatnak, hogy ezáltal is segíteni lehessen a mezőgazdasági munkanélküliségen. E munkálatok keretébe tartoznak elsősorban a mezei dülőutak, valamint az egyes községeket összekötő községi vagy törvény- hatósági közutak s főleg az Alföld nagy- részét behálózó tanyai utak kiépítése és karbantartása, valamint a különféle viz- szabályozásL munkálatok. r-triáí'i• T \\\тштвашятяат Nem vezetik be a nyári időszámítást A kormány nem régiben komolyan foglalkozott azzal a tervvel, hogy bevezeti a nyári időszámítást. A terv már tavaly is felmerült, de akkor vasúti forgalmi okokból elejtették. Politikai körökben elterjedt hírek szerint most sem tudják megoldani azt a kérdést, hogy a nyári időszámítás bevezetése ne okozzon zavarokat a vasúti forgalomban és Így a tervet ismét elejtették. Kitűnő minőségű ujszénerekrebukkan- tak Pestmegyében Hosszabb idő óta folyik már Po- máz határában szakértői kutatás uj szénforeások után. A kutatási munkálatokat várakozáson felüli siker koronázta a közelmúltban, amennyiben az úgynevezett Vrócz völgy melletti területeken kiváló minőségű uj szénereket sikerült feltárni. A talált szén kalóriája meghaladja a 4200-at. A szén kibanyászására már társulatot is alakított egy pénzcsoport s a társulat szakértője megkezdte a bányanyitás előkészítő munkálatait. — Meghívó. Az alsószállási gazdakör f. hó 14-én tartja rendes évi gyűlését 3 órai kezdettel, melyre a tagokat és az érdeklődőket tisztelettel meghívja az elnökség. Diszközgyülésen, ünnepélyes keretek közt adták át a Kamara elismerő okiratait a kitüntetett kereskedőknek és iparosoknak Keozel Mg egytagú lelkesedései foglalt állást Pestmegye kettéosztása ás Halas megye- széütelysége melleit
