Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-12-24 / 103. szám

december 24 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 9 oldal tanyák megtalálhatók egyébként Gő- ; böljárás egyes részein is, ahol szin­tén torát üli az éhség és a ruhátlan- ság. Az újságíró tolla feljegyzi ezeket a jelenségeket, de valahogy úgy érezzük, bűnös könnyelműség volna áU lomésozás nélkül a tények mel­lett tovasiklani Ha a társadalom 1 a maga áldozatkészségével segít­ségére siet erejéhez képest a nyomorenyhitésnek, nem volna j szabad mostohagyerekként kezelni a tanyákat és elsősorban nem a várO|S belte- I rülete, de a halasi tanyák nyomor- ! gó és éhező népe érett meg a meg­segítésre. A nagyon sürgős és ha­ladék nélkül való támogatásra. Színház A közönség kedvezően fogadta a Károlyi színtársulat bemutatkozását Károlyi János színtársulata halasi előadásainak sorozatát kedden este kezdte meg a Városi Színházban. Ká­rolyi színtársulatát a véletlen körülmé­nyek hozták városunkba. A minisztérium által kijelölt igazgató lemondott a vá­rosról és igy kapta meg a játszási en­gedélyt Károlyi János. Az igazgató személye nem ismeretlen a város közönsége előtt. Hosszú évek­kel ezelőtt Há'ason volt mint bonvivánt és most mint színigazgató jött ismét vissza. Ezért is fokozott érdeklődéssel várta a közönség, hogy milyen társulattal vo­nul be hozzánk az uj szinidirektor. örömmel írhatjuk, hogy a társulat ed­digi előadásait nagyon kedvezően fo­gadta a szinházbajáró közönség. Már most leszögezhető, hogy Károlyinak sokkal jobb a társulata, mint Halmi Je­nőnek1, az előző direktornak. Kapunyitásra szép számmal gyűlt ösz- sze közönség a színházban. Földes Imre »Hawai rózsájáéval mutatkozott be a szintársüat. A darab nem sokat érő. Szegényes meséjü, látványos darab, ami a vidéki színpadokon különösebb hatást j nem válthat ki. Mégis az operett-együt- j tes, a közönség várakozását jóval felül- ( múló előadásban hozta ki. Csupa ambi- j ció, lelkesedés, példás szereptudás jel- 1 ütemezték mindvégig az egész estet. A ; közönség fe.vonásrói-felvonásra mind- , jobban felmelegedett — az amúgy is : hideg színházban — a szereplő színé- j szék iránt. Az együttes élén László Ш prima- j donna és Komáromi Piri szubrettről kell először megemelékeznünk. Mindkettő be- i mutatkozását nagy szimpátiával fogadta a közönség. Mégis azt írhatjuk, hogy bemutatkozásuk — a darab sem olyan vo'.t — nem járt azzal a sikerrel, amit a későbbiek során tőlük várhatunk. A férfiak közül Károlyi János játékát ! fogadták nagy tetszéssel. Férfias meg­jelenése, szép hangja és rutinos játéka nagyon jól hatott. Szabó Samu kedves ismerőse a ha'iasi színpadnaak. Most is tökéletes volt. Méltán rászolgált a kö­zönség tapsaira. Rajtuk kívül az elő­adás sikeréhez hozzájárultak még: Ku- rucz Ernő, Vértes Károly, Kárpáti Pál. A zenekart Pados Rezső dirigálta sok lendülettel. Az előadás előtt Hídvégi Ernő főtit­kár mondott figyelemreméltó megnyitó beszédet. Meleg szavakkal a közönség szeretetébe ajánlotta a társulatot. Szerdán műsorváltozás volt. Tűz­madár helyett »Csők a tükör alatt« adta a társulat. Kevesen tudták, mert Fodor László darabja nagyobb közönsé­get vonzott volna a színházba. Fodor László kétségtelenül egyike a mai szín­pad legrutinosabb mestereinek. A hűt­lenségen tettenért feleségét a férj lepuf- fiantja, — ágy kezdődik a darab. Válto­zatos tovább is. A gyi kos férj védőügy­védjénél pontosan megismétlődik a má­sik házassági tragédia. A súlyos prob­léma végül is úgy nyer megoldást, hogy a védőügyvédi férj a végén nem öli meg feleségét, az esküdtszék f ehrten tő ítélete után útjára ereszti az asszonyt. A szintársüat pergő és nagyszerű elő­adásban hozta szinre a darabot. A védő­ügyvéd szerepében Károlyi János, a gyilkos férj szerepében Vértes Károly- tól láttunk meglepően szép alakítást;. László Ili a rosszat sejtő asszony lelki vívódásait sok hűséggel ábrázolta. Szabó Samu kabinetalakitást adott az ügyvéd- jelölt szerepében. Атапу Kató szintén hozzájárult az előadás sikeréhez. Csütörtökön »Éjféli tangó«-t adta a Étársu’at. Kevesen voltak a színházban. Egész este a sok derűtől és kacagástól volt tele a színház. László Ili és Komá­romi Piri mostani fellépésük sok sikert hozott számukra. László Ili pompás megjeleneésével és játékával nagyon tet­szett a közönségnek. Méltó partnere volt Kurucz Ernő. Komáromi Piri csupa temperamentum, ügyesen táncol és bá­jos jelenség a színpadon. Vértes Károly pompás alakításával sok derűt szerzett. A jó előadásnak kiegészítő része volt még: Szabó Samu, Kárpáti, Vértesné és Garamszegi játéka. * Most a közönségen van a sor, hogy támogassa a szintársu'atot, amelyet az nagyon megérdemel. Ml I . 1 Ma, pénteken »Hamburgi menyasz- szony« c. operettet adják. Szombaton délután 3 órai kezdettel »Mézeskalács« (gyermekelőadás) megy. A karácsonyi ünnepek alatt a színház műsorai ez: Vasárnap délután 4 órakor, leszá'di- tott hely árakkal: Alvinci huszárok. — Este 8 ó:akor rendes he'y árakkal: Maya, operett 3 felvonásban. Hétfőin délután 4 órakor leszállított helyárakkal: Pillangó. — Este 8 órakor, rendes hélyárakkal: A nyitott ab’ak, ope­rett 3 févonásban. Kedden: Egy kis senki, vígjáték 3 fel­vonásban. ~tTócTpő~K~ Női hócipő jó minőség 5 pengő Gummi női hüclpü primaminSség 6 pengő Gummi»csizmák, gyermek hócipők, feltűnő olcsón. Női posztó, fűzős és csattos cipők, jó minőségű bőr cipők már 8 pengőtől feljebb, férfi cipők téli szörcsizmák, vadász cipő, strapa-cipők igen olcsó árban. Spitzer Béla cipőáru házában, városházával szemhen ТАЙСА Giziké színésznő lesz Az irodaomtörténetben nem nagyon bízom, az sok mindent másképpen me­sél el, mint ahogyan történt. Az önélet­rajzokkal meg pláne torkig vagyok. Is­tenem, végtére kit dicsérjen fel az em­ber, ha nem magamagát! Ezért írom. meg úgynevezett »ada.lék«-nak, hogyan lett Bajor Gizi, a mai színészet egyik büszkesége, színésznő. Valami kutató professzor egyszer még hasznát veszi, viszont én a szemtanúja voltam és sem­mi okom az elfogultságra. Gizi, családi néven Bayer, az unoka- huga volt Makó Lajos színigazgató öz­vegyének, aki az ura halála után még egy évig megmaradt a szegedi színház bérletében. (Azaz várjunk csak, ne mondja Majdani Professzor, hogy fe­lületes vagyok. Makáné Abray Aranka testvérbátyja, Abray Zoltán, az állami főszámszék helyettes elnöke, elvette a Gizi nővérét. Hát ez a rokonság.) A színház művezetője akkor Almássy Endre volt, a veje Makónéniak, mikor vendégségbe érkezett Szegedre a Gizi, feketeszemü, macskavékonyságu kis lány, jóformán még gyerek. — Színésznő szeretne lenni, ugyan beszéljétek le róla, — jött veié együtt hazulról az instrukció. Mi nem érünk el eredményt. — Na, hallod Gizi, támadtak rá, ez az utolsó pálya tetszett meg? Ugyan, menj már. Jeleseink közűi Kelemen Lászlótól kezdve Tóth Edéig akkoron sokan for­golódtak a sírjukban, mert csak most jöttek rá Aimássy svádája nyomán, hogy mennyire gyűlölték a pályájukat. — Aztán nézd, Giziké, nem elég a vágyakozás, ha nincs hozzá tehetséged. Mit értesz te az élethez? Mit tudsz? Semmit. Mennyi tapasztalat kell hozzá, hogy va'aki megreformáljon egy alakot! Jaj, de sok. A kis lány nem szólt semmit, egye­lőre többre becsülte a jó ozsonnákat, az élénk társadalmi életet, a bókot, a sok figyelmet, közben a színházat is. Las- sankint alig lehetett becsalni drámai előadásra, annyira szerette a muzsikát. — Jó jel, — mondta Almássy. — Drá­mai színésznő akart volna lenni s távol tartja magát a műfajtól. Giziké érdeklődött, szemlélődött, egy­szer csak azt mondja: — KI az a bácsi, aki odalenn hado­nászik a kis bottal? — A karmester. — Hogy hívják? — Kun Richárdnak. A kis lány rajtafelejtette a szemét, el­mélázott, azonban akármerre fordult, visszatért hozzá. — Érdekes férfi, — mondta később. — Kicsoda? — A Kun bácsi. Az asszonyok egymásra tekintettek, hogy ugyan mi ütött ehhez a gyerek­hez? Szó sincs róla, nagyon derék em­ber a karmester, de éppenséggel nem ideáinak való. Nyurga, görnyedt sze­gény családapa, rojtozott nadrágban jár, harmadnaponkint borotválkozik. De ré­gen akadhatott meg rajta női szem! Giziké mégis hamarosan kiravasz- kodta, hogy megismerkedjék vele s el­csacsogjon száz semmiségről. Viszont otthon alig lehetett elvonni az ablak­tól. Az ablak a szinészbejáróra nyílt, ahol cigarettázva várják a szereplők a próbát. Megesett, hogy napokig nem játszot­tak operettet, olyankor a kislány levert vo'-t, mint a csüggedt szárnyú madár. — Valami bajod van? — Semmi — felelte vontatottan és könny szökött a szemébe. — Gyere sétálni. Gizikének ahhoz sem volt kedve, csak Üt a félhomályban, áfát a tenyerére tá­masztotta, álmodozott és összerezzent, ha megszólították. Két vélemény kezdett felül® kialakulni. Az első, hogy szerelmes, a másik, hogy vérszegény. Ha találkozik a kettő, annál rosszabb. Ilyenkor Gizi ledőlt a dí­ványra és nam lehetett a szavát venni. Makóné a maga puha asszonya jósá­gával, melegségével, végre előfögta. — Käs lányom, neked valami bajod van. Csak ki vele szépen, gyónd meg az Aranka néninek. Kiben bízhatnál meg, ha nem bennem? Gizi erre elfakadt sírva, hogy belie- dagadt a beszédes két szeme. — Anyuska, édes jó Anyuska, meg szeretnék halni. — Ugyan ,ne mondd, hát annyira szerelmes vagy? Aztán kibe? — A Kun bácsiba, nyögdéeselte a gyerek. Nem akarok élni, ha nem látha­tom. Mivel pedig aznap még egy falatot sem evett, nagy aggodalmak közepeit összeült a családi tanács. Végtére na­gyon komoly a dolog. Kun Richárd is nagyot bámult, mikor Almássy össze­gyűjtött szeretetremélt óságával beléje karolt. — Kedves Ricsi, szeretném veled megbeszélni a legközelebbi zenei prog­ramot. Gyere fel estére egy csésze teá­ra, sokkal közvetlenebbül diskurálba- tunk. Giziké aztán kinézhette a kedvére magát. Megjött az étvágya, épp csak a szavát lehetett ritkán hallani. Akkor is félénken, halkan beszélt, valami imádni való gyámoltalansággal, amint az az érzelmek virágfakadásakor szokásos. Már nem kellett unszolni, hogy egyék, sokszor találták éneklés közben s szent, naiv véleményeket adott le Ricsiről. Például nézte a színházban sokáig, köz­ben egyszerre megborzongott, végigsi- mitotta a homlokát, mintha, odabenn nagy fájdalmakat kellene enyhíteni, ez­tán felállt, visszahúzódott a páholy mé­lyébe. — Gusztus, hát gusztus, — mondták rá a családban, a legköze'ebfoi ismerő­sök, asszonyok. Szerencse, hogy Kun tisztességes ember, meg hogy itt va­gyunk mi) is. A színház világában gyorsan hire megy sokkal lényegtelenebb esemény­nek is, de most megnőtt a karmester renoméja. Lám ni, egy gyereklány sze­relmes belé! Ricsi már naponkint bo­rotválkozott — végtére akármilyen tisz­tességes az ember, lehet azért hiú is, — az öltözködésre kezdett gondot for­dítani s olyan áhítattal vezényelte a ze­nekart, mintha templomban ülne. Hiszen egy szép szempár függött állandóan rajta. Sőt neki fogott egy operett Írásá­nak, ami azt bizonyítja, hogy őt magát is megzavarta ez az ábránd. Giziké még néhányszor a földhöz vágta magát, ha nem láthatta rajongása tárgyát, sirt, tombolt, tépte' a baját, most már nem is titkolózott. Valahol a hatodik hét táján a családi tanács érettnek találta a helyzetet arra, hogy hazaküídjék a kislányt. Végtére mégis csak veszedelmes ebben a kor­ban a felelősség vállalása. Tapintatosan tudtára adták ezt neki is, elkészülve rá, hogy most jön csak az igazi ideg­tépő jelenet. De a kislány olnevetüe ■magát. — Mondjátok meg, nagyon látszik rajtam a szerelem? — Hát fiam, eléggé... — Akkor csak azt kérem, igazoljá­tok az enyéim előtt, hogy van tehet­ségem a színészi pályára. Jól játszot­tam? — Gizi... — Ugyan, mit képzeltek rólam. Szegény Kunt sajnálom ugyan, de ne­kem szerep kellett, ti pedig nem adta­tok. Megkerestem hát magam és amennyire a hallásból láttam, nem ve­szek el a színpadon sem. Hát igy kezdődött. Sz. Szigethy Vihna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom