Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-01-30 / 9. szám
január 30 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal Ä rokkanííörvény sürgős elkészítését ígérte a miniszter* elnök A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége központi elnökségét szerdán este fogadta gróf Károlyi Gyula miniszterelnök. A küldöttség vezetője hosszabb memorandumot nyújtott át a miniszterelnöknek, amelyben a szövetség a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ügyének mielőbbi kielégítő törvényhozási rendezését pürgeti, továbbá munkavállalási előnyök biztosi tását, az állami egyedárusitásii jogok revízióját és egyéb megélhetési lehetőségeket. A miniszterelnök a Honsz elnökségét meleg szeretettel fogadta és hangoztatta, hogy mint harcteret járt ember, szivvel-lélekkel együtérez a hadi- gondozottakkal. ígéretet tett arra nézve, hogy a rokkantkérdés törvényhozási rendezését minél előbb előkészítteti. О r s z á g—V i 1 á g Magyarországon az ipari termelés részére igény© t szénszükséglemek csak 4 és fél százaléka, külföldi eredetű. — Budapest lakosságai az ©’múlt évben 219 millió pengő adót fizetet/t. — A múlt év tíz első hónapjában 22 millióval' kevesebb volt a közönséges levélpostai küldemények száma, mint az 1930. év tiz első hónapjában. — A tej eladási ára Budapesten kétszerese a termelői áraknak. — A főváros 135 áliáshalmozót bocsátott el. — A jövő héten 250 vágómarhát, 1486 zsír- és 404 hússertést vihetünk Ausztriába. — A Nemzed Bank ércfedeziaíe jelenleg 30 százalék. — Egyévi pamutszükségletünk hitelben való megszerzéséről kedvezően folynak a tárgyalások Amerikával. — 3187 ügyvéd van Budapesten. — A keddi gabonatőzsdén drágult a búza és a tengeri, olcsóbb lett az árpa és a zab. — Január harmadik hetében tízmillió pengővel csökkent a bankjegyforgalom. — Olaszország 800 dollárt ajánlott föl a magyar úszóknak olimpiai kiküldetésére. — Wolf Károly éles támadást intézett az árdrágító kartellek eliten Budapest közigazgatási bizottságában. — Szegediön igen nagy sikerrel szerepelt az Operaház művészegyüttese. — Dréhr Imre nem jelent meg ügyének tegnapi fegyelmi tárgyalásán- Gál1 Jenőt bízta meg védőimével. — A pesti nagykörúton megindult az autóbusz. — Ipari szakbizottságok felállítását kéri az Orsz. Iparos Szövetség. — A magyar—cseh vámháboru következtében egymásután mennek tönkre a cseh textilgyárak, mert elvesztették a magyar piacot. — Lemondott a sárvári inségbizottság, mert nem. tud segíteni a város 4000 kenyér nélkül Levő lakosán. — A budapesti; kereskedők üzletbér- egyeztető bíróság felállítását sürgetik. — A főváros tanácsa megtiltotta a reklám- cédulák uccai osztogatását és repülőgépről való ledobását. — Nem adnak több engedélyt külföldi koksz behozatalára. — Kötél vár a kispesti vendéglős gyilkosaira, mert bebizonyosodott, hogy előre megfontolt szándékból gyilkoltak. — A budapesti városházáról eiboesájtják mindazokat, akik két helyről húznak fizetést, • I i ; , i J A szeged-bajai müút kiépiíésével Háláról is sokkal könnyebben közelíthetik meg Szegedet és a szomszédos községeket Megírta a Helyi Értesítő, hogy Bácsvármegye műszaki hivatala ez év júniusában befejezi a Baja—szegedi Horthy Miklós jubileumi müut még vissza maradt szakaszának építési munkálatait. Az utépités vármegyei mségakeió keretében ezidőszerint a Kisszállás—szegedi vonalon folyik. A hátralévő útszakasz 6 km., ha ez kiépül, akkor a 102 km. útszakaszon Halas és Szeged között a "közúti összeköttetés igen kedvező lesz. Ez a most befejezés előtt álló müut nagy könnyebbséget fog jelenteni a halasi közönségnek is, mert a mostani vonatközlekedéssel csak hosz- szabb utazás után Majsáin és Felegyházán keresztül tud eljutni Szegedre, míg a műúton, mint értesülünk, a létesitendő autóbusz járaton sokkal könnyebben lehet majd megközelítem Szegedet és ugyanakkor az útvonalba eső szomszédos községeket is. Mit tartalmas az ШШМ bizottság rigirata a halasi meoyeszákhelysággel bapesoiatbai Halas megyeszékhe’ysé gének állandó napirenden tartása céljából nagyobb előkészítő bizottság alakult és ez a bizottság ©gy röpiratot adott ki, amelyet megküldött a szomszédos községeknek és különböző más helyeknek is. A röplrat a következőket mondja: Miért van szükség az uj megye megalakítására? A je’enegi nagyterületű Pestmegyében a tu’nagy lélekszám miatt az ügyek sokkal késedelmesebben nyernek elintézést, mint egy kisebb területű vármegyében s ezenkívül a fe’sőbbhatósági ellenőrzés is nehezebb, költségesebb és körülményesebb. A jelenlegi vármegye déli része 150 —200 km- távolságra van Budapesttől, a megye székhelyétől és a megyeszékhely megközelítése1 igen sok időbe és felesleges költségbe kerül, az ügyeit intéző és a megye déli részén lakó polgároknak. De egyébként is a Budapesthez közeiíekvő vagyis a jelenlegi Pest- megye északi részén levő községeknek egészen más és ellentétes érdekeik vannak, mint a megye déli részén fekvő községeknek. A mostani beosztás szerint minden fontosabb közintézmény (pénzügyigazgatóság, megyei árvaszék stb.) más-más városban van s így minden hivatalos ügy elintézése végett más és más városba kell utazniok a megye lakóinak. A megyei hozzájárulásból inkább a Budapesthez közleteső vidék utjai épülnek ki, mig a megye déli részének utjai sokhelyütt szinte járhatatlan állapotban vannak, de elég elhanyagoltnak mondhatók a déli részek sok más tekintetben, kulturális és gazdasági szempontból egyaránt s ezért feltétlenül szüksége van ennek a területrésznek egy uj és köze'ebbfekvő megyeszékhelyre, mint művelődési és gazdasági központra. A kisebb középterületü vármegyében az ügyintézés gyorsabb és pontosabb s azonkívül1 a megyei kiadások és bevé- te'ek elosztása és felhasználása sokkal arányosabban és igazságosabban történhetik, mint a jelenlegi túlméretezett Pestmegyében. Jelenleg u. i. a megye déli része: megközelítőleg sem részesülnek a megyei közigazgatás részéről olyan előnyökben, amilyen arányban ez anyagi hozzájárulásuk alapján azokat méltán megilletné. Csonka-Bácsmegye jelenlegi területe viszont tulkicsány és így a megyei szervezet fenntartása aránytalanul költséges. Solt- Kiskun- Bácsbodrog megye székhelye miért legyen Halas ? A megyeszékhelység kérdését a következőkkel indokolja a röpirat: Kiskunhalas megyei város az újonnan alakítandó vármegyének összes számba- vehető városai közül1 a iegközpontibb fekvésű. Kiskunha’as az újonnan alaki tandó vármegye területének északi és déli, valamint nyugati és ke'eti határaitól körülbelül egyenlő távolságra van s a különböző irányokból összefutó kövezett müutak és vasútvonalak keresztező középpontjában fekszik, vagyis minden irányból igen könnyen megközelíthető. Kiskunhalas a Budapest—zimonyi vasúti fővonal mentén fekszik, így tehát vasúti összeköttetése van északi és déli irányban: ezenkívül innen indul ki keljeti irányba a Kiskunmajsa—kiskunfélegyhá- zai vasút, továbbá délnyugati irányba a Jánoshalma—Baja—Bácsalmásra vezető vasútvonal is. Kiskunhalasra fut össze továbbá a szélrózsa minden irányából öt kövezett országút is, igy a Jánoshalma—Kecel—Sottvadkert—Kiskunmajsa és Szeged irányába vezető utak, melyek közül az egyik egész Bajáig, a másik Szegedig vezet, a harmadik pedig Kis- kunfé'egyházán és Kecskeméten kérész, tül a Budapestre vezető útba kapcsolódik be. A fentiekkel ellentétben a megyeszék- helység szempontjából figyelembevehető más városok (pl. Baja, Kecskemét, Kalocsa stb.) az uj megye területének szélső határain fekszenek és igy részint a nagy távolság, részint pedig a vasúti összeköttetés nehézsége, vagy teljes hv ánya miatt az ellentétes oldalról csak igen nehezen, nagy költséggel közelíthetők meg. Kiskunhalas a 30.000 lakosú és fejlődésképes kun város mindenképpen hivatott és alkalmas a megyeszékhelység- re annál is inkább, mert ezt kívánja Dél-Pestmegye s Csonka-Bácsmegye lakói többségének kulturális és gazdaságii érdeke egyaránt. > Dr. Magyary Kottán racionalizálási kormánybiztos urnák Pestmegye ketté- szakitása és déli részének Csonka-Bács- megyével leendő egyesítése által alakítandó uj vármegyével és Kiskunhalas megyei székhellyé történt kijelölésével kapcsolatos terve minden szempontból észszerű, gazdaságos és mind az egyesekre, mind pedig a közre nézve országos közérdekből is rendkívül előnyös, annál is inkább, mert a nemes és célszerű terv megvalósulása esetén Kiskunhalason, mint központi fekvésű s könnyen megközelíthető városban együtt lenne a kir. Törvényszék, Tanfelügyelőség, megyei Arvaszék stb. közhivatalok és közintézmények, ami által elérhető lesz az, hogy ha a közelfekvő megyei székhelyre az ügyeit intéző polgár beutazik, úgy ott egyszerre el tudja intézni költség- és idömegtakaritással az összes hivatalos ügyeit s ezenfelül a i hatóságok és közintézmények is rövid j utón, közvetlenül érintkezhetnek egymás- j sal s ez által a közigazgatás gyorsabb, pontosabb és sokkal gazdaságosabb lesz. I Hogyan gyilkolták le a cári családot? A holttesteket egy elhagyott tárnába dobták A Paris Midi brüsszeli tudósítója meginterjúvolta Agabekovot, a konstansai ügyben szereplő oroszt. Aga- bekov az ügyről semmit sem volt hajlandó mondani, azonban uj adatokat közölt a cári családnak Jeka- terinburgban történt meggyilkolásáról. Elmondotta, hogy kevéssel a cári család megérkezése után került ő is Jekaterinburgba. — Merem állítani — mondotta, — hogy a cár gyerekeit, feleségét és kíséretét kivétel nélkül lemészárolták. A mészárlás oka félelem volt. Hire futott ugyanis, hogy a fehér hadsereg közeledik a város felé. Telefon- tudósítást akartunk kérni a központi szovjettől, amely azonban nem történhetett meg, mert a táviró és telefonvonalak elpusztultak. A városban ekkor sürgős értekezlet volt, amelyen elhatározták, hogy a cári családot kivégzlk. Teljesen valótlan az a mende-monda, mintha Anasztázia nagyhercegnő a mészárlásból megmenekült volna és jelenleg emlékezőtehetségét elvesztve, Németországban élne. Az a ház, amelyben a cári család internálva volt, tele volt katonasággal, úgy, hogy onnan senki sem menekülhetett el. A holttesteket nem égették el, mint többen állítják, hanem az egyik századok óta elhagyott bánya tárnáiba dobták. Játék közben lelőtte öccsét egy dorozsmai tizennégy éves fiú Szerdán délelőtt borzalmas, halálos végű szerencsétlenségről tett jelentést a szegedi ügyészségnek a dorozsmai csendőrség. A halálos szerencsétlenség áldozata Vince Péter 11 éves kisfiú, akit a bátyja játék közben revolverrel lelőtt. A nyomozás szerint kedden délután a Vince-tanya udvarán játszott Vince Péter 11 éves fiú, bátyjával, Vince Kálmánnal. Vince Kálmán játék közben egy régi revolvert vett elő zsebéből és azt piszkálgatni kezdte. Vince Péter odament bátyjához, hogy megnézze a revolvert és ekkor a revolver hirte'en eldördült és a golyó a tizenegyéves fin mellébe fúródott я megölte a szerencsétlen kisfiút. A lövés zajára a házból kísietett a két gyermek apja, aki a főidőn, holtain fekvő kisfiút felvette, bevitte a szobába, majd értesítette a csejadörségfet a történtekről. A halálos végű szereti esetlenség ügyében a csepdőrség a nyomozást megindította, azonban mivel tanúja nem volt; az esetnek, egyelőre el kell fogadni a fiúnak azt a védekezését, hogy a fegyver játék közben véletlenül sült el. A fiú kihallgatása után döntenek abban a kérdésben, hogy kit terhel a 11 éves Vincéi Péter haláláért a felelősség.
