Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-01-30 / 9. szám
4 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője január 30 HALASI EMLÉKEK A tájfelnézők A tájfe’nézöknek is rnla már csak az emlékei él; mind itt hiagyta már ezt a romlásnak, pusztulásnak indult szomorú világot. Pedig ugyfancsak nagy szelepet vittek a régi pásztor-betyár étet virágzása alatt úgy a múlt század derekától kezdve. Életmódjuk olyíanformán kanyarodott ki, mint a kmézereké, csíakhogy ezek munkája, vaigy megbízatása jóval nagyobb méretű volt amazokénál. A tájfénézői foglalkozásból bőségesen megélt az illető, hacsak az ő dolgába is bele nem; kapcáskodott egy ellenség a »süllő gó«, aki meg abból élt, hogy a tájfelnézők viselkedését és mozgását figyelte s (az ezek munkája nyomán következett állápotokat tartotta ésdben. Legveszedelmesebb ellensége a tájfel- nézőknek a »suttogok« voltak, kik miatt számosán kerültek közülük a vadpuszták mélyén megásott jeltelen sírokba. piej a »Kullogok« közül is nem egyet »altattak el« örökra a tájfelnézők, hogy dicstelen tetteikért egy «egy sürüs hercegben, vagy erdő tisztáson a hollók vájják ki a szemeiket. Ismeretlen csontjaikat aztán nem egyszer a pásztorok földelték el — könyörütetből. Hogy ki volt a tájié1néző meg a suttogó, egy-egy törvényszéki vagy birói tárgyaláson tűnt ki, de csak úgy, ha ezek megfelelő dotációhoz nem jutottak. Ha azonban megfizették őket, akkor a törvénybe ütköző cséekmény sohasem került napvilágra. A tájfelnézők is a Ráday-korszák előtt virágzottak. Azután az ő csillaguk is elhomályosodott, hogy végképen letűnjön 1920-ban, amikor Héjjas Iván vezette rendfenntartó erők egy «egy éjszakai látogatással kapcsolatban — a bugaci adózással egyetemben a régi pásztor betyár éjét leizen utolsó csökevényeit is az élet színpadáról 1® nem terítették. A tájfe’nézőkre a sikon élő pásztoroknak, meg azoknak volt nagy szükségük, akik nappal bírtak csak aludni, mig éjen- te mások értékei ^emelésében gyakorolták magukat. Az ilyen szerzeményből egy bizonyos hányadrész mindig a tájfel- nézőt illette, mivel ő nézte, kémlelte ki, hogy az egyes tanyáikon mi hol áll? Mely tárgyakhoz hogy és miként s mikor lehet éjnek idején a legkönnyebben hozzájutni észrevétlenül1. Mindezeket könyv nélkül tudta és ész- bentartotta a tájfénéző, mert megbízás nélkül is kikémlelt ilyeneket s elkul- iogott a pásztorokhoz s egyéb »eíllábit- nokok«-hoz, kiknek elmondta — csakúgy bizalmasan, hogy hol mit tapasztalt, mit látott vafiami »olyast« s hol mihez, milyen utón «módon tehetne könnyen hozzájutni. Ilyenkor aztán mindig kikötötte, hogy a fáradságáért »egy jusst« ő is húzzon. A tájfe’néző az ilyen emberek előtt nagy becsben állott, meig is volt náluk a jó ellátása is. A pirított kenyérből, sült szalonnából, a pirított tarhonyáiéveistten felmeílegifett »szárított hus«-ból, a tepör- tüs ford'itottká.sából, de még a tejfeles tarhóból is tóikig ehetett, sőt a csobogó nagy kábák tartalmának az utóját is a tájfeJnéző ihatta meg. Bevastagodás után aztán jól kiálthatta magát a terebélyes galagonyabokor alatti »tengődör«-ben. Másnap aztán, — de nem üres tarisznyával', — indult újabb tájfefaézésie. Télen szolgálati helykeresés, tavasszal sikár gyökér ásás, nyáron ürgeöntés, őszi időben pedig a fateve’ek alatt sün- disznókeresést szin’elva kódorpgtak a tanyák ►.•örül s igy senki sem sejtette, hogy ezek tájfelnézők. Ha valamelyik tanya állását kellőképen felnézni a közelből nem tudták, — oda fölöstököm, ebéd vagy vacsora idején belátogattak s elfáradást vagy e éhezést, elemózsiából!' kifogyatkozást színlelve, vagy éjszakai szállást kérve kémlelték ki a tanya állását, a tanyabeli emberiek megfoghatósá- gát, együttes erejét. Mindezen adatokra az éjjel dolgozó tolvajoknak-betyároknak nagy szükségük volt. Hálából nem egyszer a kialkudott hányadrészen felül még meg iß fizették a tájfítínézöket, hogy egy kis torokszáradó betegség elleni gyógyszerre is jusson. Az ilyen gyógyszert pedig a hires szépségű Manó Тега csárEgyik legutóbbi számunkban meg- | irtuk, hogy a szomszédos Szánk ' községben régiségekre bukkantak és megkezdték az ásatást. Annak idején rövid jelentés alakjában még nem bontakoztak ki ennek az ásatásnak nagyobb arányai, de most úgy értesülünk, hogy ezek az ásatások és azoknak eredményei messze felülmúlják a sablonos ásatások eredményeit, mert itt nagyértékü régiségek is vannak és most folyik ezeknek a feltár ásía. Az ásatásokról munkatársunk a kővetkezőket írja: A községtől 500 lépésnyire fekszik a kérdéses hely. Műveletlen földsá- vok közül emelkedik ki s bőven terem rozs benne. Egyik oldalán a kubikosok két 15 lépés hosszú és másfél méter mély árkot ástak, melyből 40 csontvázat, egy elrozsdásodott kardot és gyűrűt szedtek ki. A csontvázakat a két árok közé dobták. A kiváncsi emberek a csontvázak nagy részét már összetaposták. A kubikosok a fagy miatt abbahagyták a földásást, de a fagy megszűntével ismét folytatni fogják a munkát. A fél hold területű és 2 méter magas dombot 50 pengőért hordják le. Terméskövek a Kápolna-hegyett Faragó Imre elmondotta, hogy a dombot már a nagyszülei is Kápolna- hegy-niek hivták, amiért a szomszédok sokszor kigunyolták őket. Az édesapja ugyanis szántás közben gyakran félmázsás köveket is talált, melyeket azután beépített a házba. Szántáskor még most is minden egyes forduló után élesiteni kell az ekevasiat a felszinre kerülő kisebb- nagyobb terméskövek miatt. A jelenlegi tulajdonos édesapja még azt is állította, hogy földjük egy részét viz borította, de az emlékezetes Luca-napi szél teljesen betemette homokkal. Török tisztek kincs után kutatnak Szánk határában Nagyot néztek egyszer a gúnyolódó szomszédok, mikor két idegen cifraturbános tiszt jelent meg és ide-odajárkált Faragóék földjén. Hatalmas vasrudakkal turkálták a földet és közbien-közben csalódottan bólintgatták fejüket. Nagynehezen megmagyarázták az idegenek, hogy kincs után kutatnak. Térképet is hoztak magukkal, de nem vehették hasznát. Minden megváltozott, a Luca- napi szélvész eltemette a nyomokat. Elmondották az idegenek, hogy törökök és saját kincseiket keresik. Többnapos eredménytelen kutatás bőrű« — effé'e embereknek i)s a zöldha- tomi csárdában, majd amikor azt a cseh zsandárok felpörkö'ték, — a szanki »Fa- ki!incses«-ben kiszolgáltatni. A tájfe’nézői keresetből élők: utóbb megsokasodván, mindnyájának kereset nem jutott. Az igy kiszorultaknak, vagy elcsapottaknak igy más foglalkozás után kellett nézni. Találtak is olyant, amely még több jövedelmet biztosított. Kitalálták, hogy jól lehetne keresni1, ha a hirdetett nyomravözetési dijakat e’kap- hatnák. Ilyen hirdetés pedig volt bőven abban aiz időben, mely úgy szólt, hogy a nyomravezető nevének eltitkolása mellett 50—100—200 forint jutalomban részesül. után eltávoztak Szánk tájékáról. Koponyákra, csontvázákra bukkantak a Kápolna-hegyen Pár héttel ezelőtt találták meg az első csontokat a Kápolna-hegyen. A lelet hire percek alatt bejárta a falut ■ s a fél község kifutott a dombra. A kubikosok ásója egymás után ásta ki a csontokat. Koponyák, lábszárcsontok, medencecsontok hevertek garmadába rakva. A földben a csontvázak egymás hegyén-háíán, az egyik oldalt, a másik hanyatt, a harmadik arccal a föld1 felé feküdt. A jelek azt mutatják, hogy ez a hely nem rendes temetkezési hely volt, hanem háború vagy valami más pusztító halálnem megdöbbentő tömegsírja. Kincs után kutat az egész falu A szenzációs felfedezés felidézte a múlt emlékeit. Az öregek visszaemlékeztek a két török tiszt 30 évvel ezelőtti látogatására. Faragóék egyszer azt vették észre, hogy idegen emberek kora reggeltől késő estig túrják a földjüket. A titokzatos kincset keresték. Csakhamar elterjedt a hire, hogy a Kápolna-dombban egy hatalmas harangot ástak el, melyet telis-tele töltöttek ezüsttel, arannyal. Két vállalkozó szellemű fiatalember hatalmas kutat ásott ki a dómban, azonban — eredménytelenül. Még ma is ásnak ,kutatnak a dombon, de a kincs még mindig nem került elő. Azért mégsem hagyják abba a kutatást, erősen bíznak, hogy végre mégis siker fogja koronázni a kitartó munkát. — Nem szüntetik meg a Máv. üz- letvezetöségtket Szeged, Pécs, Debrecen, Miskolc és Szombathely városok érdekében küldöttség járt tegnapelőtt a kereskedelmi miniszternél és kérte, hogy az említett üzletvezetőségeket ne szüntesse be. A miniszter válaszában megnyugtatta a küldöttséget, hogy az üzletvezetőségeket nem szándékozik beszüntetni. Köszönet nyilvánítás Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak és ismerősöknek, kik felejthetetlen édesanyánk, nagyanyánk, dédanyánk özv. Borítás- József né szül. Sebestyén Juliánná temetésén megjelentek és ezáltal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. Borbás család. HÍREK — Előfizetések szives megújítására kérjük tisztelt olvasóinkat. — Ä gazdáktól fog gabonát vásárolni a honvédség. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy az Összes vegyesdandár hadbiztosságok, katonai alakulatok és csapattestek a honvédség termény- szükségleteit a gazdaközönségnél szerezzék be. Különösen a gazdák fölösleges zab, takarmányárpáját, morzsolt tengerijét vásárolják meig a honvédség számára. A termények értékét a szállításnál azonnal kézhez kapják a gazdák. — Református pusztai istentiszteletek. Január 31-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a bogárzóii, délután 2 órakor a rekettyéi, február 7-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a felsőszállási, délután 2 órakor a felsőkisteleki állami iskola termében református istentisztelet lesz, melyre ott lakó hívei figyelmét ez utón is felhívja a lelkészt hivatal. — Előadás és bál. Farsangvasárnap délután fél 4 órakor a1 Róm. Kath. Legényegylet előadja Gárdonyi G.: »Falusi verebek« c. 3 felvonásos népszínművét. Főrendező: Huszár Dezső igazgató. Szereplők: Széchenyi Ferenc, Széchenyi Mariska, Bóka Bözsike, Széchenyi István, Belényi Béla, Farkas László, Farkas Dezső, Kardos Eta, Széchenyi Erzsiké, Kovács István, Arvay József, Kovács Irén- ke, Kis Manci, Paprika Károly, Szabó Lajos, Belényi Lajos, Csatári Benő és Oláh Lajos. — Este fél 8 órai kezdettel ismételten előadják a darabot az önképző- Egylet bálja előtt. Helyárak; D. u. öt első ►or 1 P, többi hely 60 fillér. Este a jegy, amely a1 bálra is érvényes, öt első (.sor 1 P 50 fillér, a többi 1 P 20 fillér. Jegyek már kaphatók az egyleti tagoknál .Kérik a pontos megjelenést ,mert az előadást a kiirt időpontban pontosan kezdik. — Dr. Szombathy Károly voll kórházi orvos rendelését megkezdte Ki- gyó-tér 3 sz. alatt (Gaál kút mellett.) — Teadélután. A kiskunhalasi IZr. Jótékony Nőegylet január 31-én, délután 5 órai kezdettel a hitközség tanácstermében teadélutánt rendez, melyre az Egylet t .tagjait, azok hozzátartozóit, valamint vendégeket ezúton is meghívja a vezetőség. — A Városi Dafkar legközelebbi próbáját február 3-án este 7 órakor tartja a központi áll. el. iskolában. Az összes tagok pontos megjteenése kéretik annál inkább is, mert igen fontos a tagokat közelről érdeklő dolgok kerülnek ekkor megbeszélésre. — Felhívás. A következő sorok közlésére kérték fel lapunkat: A Magyar Legitimista Párt Intézőbizottsága, Budapest, I., Horthy Miktós- körtér 7. felkér minden királyhü magyar férfit és nőt, hogy minden- néven nevezendő anyagi kötelezettség vállalása nélkül a párt tömegeinek megerősítése érdekében címét haladéktalanul közölje levelezőlapon az intézőbizottsággal. — Ismeretterjesztő előadás. A kiskunhalasi Református Önképző-Kör minden évben szokásos ismeretterjesztő előadásait a folyó évben is megtartja. F. hó 31-én, vasárnap délután 5 órakor Jeremiás Lajos gimnáziumi tanár Görgey Arthur-ról tart előadást. — Д postahivatal értesíti a közönséget, hogy ma, szombaton, 30-án 5—6 óráig és vasárnap, 31-én 9—12 óráig kivétéesen utalvány és csekk befizetési szolgálatot tart és befizetéseket ekkor is éfogad, hogy az elsejei torlódásoknak teejét vegye, I , . dásnő szokta leginkább a »rossz szőrü(Fofytatjuk). Cz. L. Rengeteg értékes régiséget tárnak fel Szánkon, ahol megdöbbentő háborús tömegsírok is találhatók
